Ma Antal, Antónia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
“Soha sem késő”
Az új Bizottság demokráciáért és jogállamért felelős biztosa bejelentette: hajlandó esélyt adni az Orbán-kormánynak, hogy az rendbe tegye a szénáját, azaz megoldja a jogvitát, amelynek következtében nagyjából 20 milliárd eurónyi brüsszeli támogatás van függőben. Az ír McGrath azonban jelezte, hogy nem balek. Ha a magyar fél nem mutat hajlandóságot a változásra, akkor kész újabb pénzcsapokat elzárni. A politikus, aki odahaza pénzügyminiszter volt, hozzátette, hogy soha nem késő visszalépni a szakadék széléről. Ám ha a magyar fél nem tér jobb belátásra, akkor az év végén végérvényesen búcsút inthet egymilliárdnak. Elárulta, hogy már egészen biztató egyeztetést folytatott az illetékes miniszterrel, Bóka Jánossal. Saját magáról azt mondta, hogy nem kenyere az agresszivitás vagy a bombasztikus stílus, de ezt senki ne vegye a gyengeség jelének. Továbbá hogy az uniós forrásokat csak akkor folyósítják, ha a tagok teljesítik a jogállami normákat. Ez annak kapcsán hangzott el, hogy von der Leyen megbízta őt, valamint a költségvetésért felelős lengyel biztost: alakítsanak ki még szorosabb kapcsolatot az éves jogállami jelentés, illetve az uniós milliárdok átutalása között. Magyarország esetében a legújabb vizsgálat továbbra is súlyos hiányosságokat állapított meg a sajtó szabadsága és sokszínűsége, valamint a korrupcióellenes harc ügyében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
A lengyel kormányfő azt közölte: nem engedik meg, hogy nem kívánatos körök rátegyék a kezüket az ország két fő magán tévétársaságára, miután elterjedt a hír, hogy egy magyar vezetésű, Fidesz-közeli konzorcium bejelentkezett az egyikre. Épp ezért a jelenleg a Warner tulajdonában lévő TVN, valamint a Polsat bekerült a stratégiai fontosságú cégek közé, vagyis eladni csakis a hatalom jóváhagyásával lehet őket.
Tusk szerint meg fogják védeni a sajtót valamint az EU-t az idegen beavatkozási kísérlettől, mert az agresszív és veszélyes a lengyel nemzetbiztonsági érdekek szempontjából. Varsói sajtóforrások pár napja arról számoltak be, hogy a TVN megvétele küszöbön áll, és hogy az értékesítés jól jönne a PiS több politikusának, akik kapcsolatban állnak Orbán Viktorral.
A Newsweek októberben azt jelentette, hogy Vida József, továbbá a cseh PPF Csoport, valamint egy meg nem nevezett amerikai televíziós társaság 5 milliárd zlotys (1,2 milliárd dolláros) ajánlattal rukkolt ki, de ezt mind Vida, mint a cseh cég cáfolta.
Der Standard
A kommentár szerint jóformán időtlen időkig tartott, de az OMV végre eljutott odáig, hogy azonnali hatállyal felmondta a Gazprommal kötött hosszú távú szállítási szerződést. Nem a bátorság hiányzott a lépéshez, hanem idáig a mohóság diktált: az állami cég addig élvezte a 2040-ig szóló egyezmény előnyeit, ameddig csak lehetett. Most azonban már nincsen tovább.
A szerző, Günther Strobl rámutat, hogy ezt a döntést már akkor meg kellett volna hozni, amikor Putyin csapatai bevonultak Ukrajnába. Hiszen a gázszállítás már akkor leállt egy időre, vagy legalábbis nem az egyeztetett mennyiség érkezett. Most pont az a hivatkozási alap, hogy a megállapodás értelmét vesztette, mivel az orosz fél elzárta a csapot.
Az elhatározás megalkuvó, mert a cég jó sokáig élvezni akarta a viszonylag alacsony árat, mivel az jót tett a mérlegének. Az eddigi kritikákat pedig azzal utasította el, hogy nagy bánatpénzt kellene fizetni, ha idő előtt felbontják a egyezséget, amelynek értelmében akkor is fizetni kellett, ha nem veszik át a földgázt. Egyébiránt egy német cég már korábban bíróság elé vitte hasonló szerződését. Az osztrákoknak azonban nem volt fontos, mert a profit mindennél előrébbvaló.
Most viszont már kész helyzet állt elő, hiszen az ukránok az év végével nem továbbítják területükön az orosz gázt a Barátság-vezetéken keresztül. Azon kívül a Gazprom – más okokból - már a múlt hónap közepén beszüntette a szállításokat. Így a továbbiakban egyetlen peták hasznot sem lehetett remélni a sok évtizedes együttműködéstől. De az OMV-nak így is majdnem egy hónap kellett, amíg elszánta magát.
Time
Szíria az orosz terjeszkedési törekvések végének kezdetét jelentheti – fejti ki Jeffrey Sonnenfeld, a Yale Egyetem professzora. Merthogy Putyin fut ki az időből, miközben omlik össze a gazdasága, a túl nagy feladat elé állított, el-elakadó hadsereg pedig küszködik Ukrajnában. Ezzel párhuzamosan a hatalom igyekszik elnyomni a demokrácia aktivistáit a befolyási övezetének tekintett térség több országában.
Most arra számít, hogy jön Trump és leállítja Kijev támogatását, de ennek nem okvetlenül kell így lennie. A következő 50 nap történelmi lehetőséget kínál, hogy megerősödjön a nemzeti függetlenség több kelet-európai államban. A Kreml ura által felépített kártyavár a szemünk láttára rendült meg. Az orosz gazdaság kritikus állapotban van.
Már több oligarcha nyilvánosan tiltakozik a jegybank pénzügyi szigorítása ellen. A Rostec főnöke, az elnök bizalmasa kijelentette, hogy a 21 %-os kamat elviszi minden hasznukat. Ráadásul ott van még Szíria, Grúzia és Belarusz, és ez így arra emlékeztet, amikor a gazdasági stagnálás, illetve a külföldi katonai szerepvállalás miatt bedőlt a Szovjetunió.
Jó lenne, ha Trump emlékezne erre a történelmi leckére. Először is be kell látnia, hogy az államfő teljesen ellenőrzése alá kívánja vonni Ukrajnát. A béketárgyalásokhoz meg kell erősíteni az ország pozícióit a hadszíntéren. Azt jól látja az amerikai elnök, hogy a békét erő útján lehet elérni. Ezért több fejlett fegyvert kell küldenie az ukránoknak. A katonai sikerek elvezethetnek igazi békemegállapodáshoz, nem csupán ideiglenes tűzszünethez.
Ha Amerika növeli a szénhidrogének kitermelését, ezzel lenyomhatja az árakat és még tovább csökkentheti az oroszok fő bevételét. Emellett látni kell, hogy Putyin számára az USA a legfőbb ellenség. Mégis Trumptól várja a segítséget Ukrajnában, ám az elnök nem akar olyan békét, amely az agresszor feltételeit kényszeríti rá az áldozatra. Ha viszont Moszkva a fegyvernyugvás eredményeként meg tudja szállni az egész szomszéd államot, az nagyobb nemzetbiztonsági kudarc lenne Washington számára, mint az afganisztáni kivonulás volt.
A megbékítés ahhoz lenne hasonlatos, mint amit az akkori brit külügyminiszter, Chamberlain csinált Hitlerrel Münchenben, amikor átengedte neki a Szudéta-vidéket.
The Times
Az újság diplomáciai elemzője úgy látja, hogy most kellene odavágni Iránnak, mert az leállíthatná Teherán nukleáris programját. Roger Boyes szerint az Iszlám Köztársaság jelenleg erősen sebezhető, épp ezért azonban elképzelhető, hogy felgyorsítja az atomba előállítását. A Nyugatnak azonban rövid, de erős csapást kellene mérnie rá.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség úgy számol, hogy az iráni rezsimnek immár van annyi dúsított uránja, amely négy nukleáris fegyver előállításához elegendő. Azért kapcsol rá, mivel el akarja riasztani Izraelt, de lehet, hogy az olyan lehetséges vetélytársakat is elrettentené, mint Szaúd-Arábia. De az is lehet, hogy a készlettel zsarolni próbál, mert látja, hogy a nyugati hatalmak berezelnek, amikor Putyin akár csak megpendíti az atomeszköz bevetésének lehetőségét.
Az iráni rezsim most hasonló helyzetben van, mint Asszad az utolsó hónapokban: kiüresedett az állam. Teherán nem érzékeli pontosan, milyen mértékben szigetelődött el, viszont túlbecsüli a Kremllel kötött szövetség erejét. De móresre lehetne tanítani, pl. úgy hogy bombázni kell a Kharg-szigeten lévő olajlétesítményt.
Ha nem jut el a kőolaj a kétes vevőkhöz, nem lesz bevétel finanszírozni a Forradalmi Gárdát, illetve az igen költséges nukleáris programot. A lakosságnak elege van az üzemanyag adagolásából, a gázhiányból, a fűtési gondokból. Az ország korszerűsítését szeretné. A rezsim természetesen a titkosszolgálat ügyének tekinti az elégedetlenség kezelését. De lehet, hogy ez is változik.
Wall Street Journal
Hogy be kell fejezni a „végtelen háborúkat”, azt könnyebb mondani, mint megcsinálni. Erre figyelmeztet John Spencer, aki a West Pointi Hadiakadémián a városi hadviselés-tanszék vezetője. Azt tanácsolja Trumpnak, hogy az szabaduljon meg négy külpolitikai tévedéstől, ha meg akar oldani mélyen gyökerező viszályokat.
1. Nem igaz, hogy a háborúk kimenetelét a rendelkezésre álló fegyverkészletek szabják meg. Hiszen pl. a tálibok távozásra kényszerítették az amerikaiakat Afganisztában, mivel jobb volt a helyismeretük, az ideológia szenvedélyként hajtotta őket és elszántnak bizonyultak. Ugyanez áll az ukrán védőkre is.
2. A technológiai fölényből nem következik a gyors győzelem. Hiszen Kijev sem esett el napokkal az orosz invázió megindulása után. 3. A célzott csapások és különleges műveletek nem azonosak a stratégiával. Október 7. után Izrael nem tudta térdre kényszeríteni a Hamászt, bármennyire is ezt jósolták bizonyos szakértők, mert nem vetettek számot az ellenséges gázai környezettel, a radikalizálódott lakossággal és a háborúhoz igazított tereppel.
4. A háborúk nem okvetlenül a zöld asztalnál érnek véget. Nem elég hozzá az egyik fél békevágya. A harcok akkor állnak le, ha az egyik oldal eléri, amit akart, vagy holtpont áll be.
Örvendetes, hogy a következő amerikai elnök egyértelmű célokat tűzött ki a külpolitikában, ám a sikerhez szükséges, hogy felismerje a háborúk összetett jellegét és árnyaltan közelítsen a problémákhoz. Ellent kell állnia a gyors megoldások kísértésének, és minden viszályra külön stratégiát kell kidolgoznia.
Bloomberg
A vezércikk szerint az EU-nak vissza kell találnia az egységes piac iránytűjéhez, mert ha adok-kapok-alapon vámháború lenne az USA-val, az mind a két félnek ártana, de Európának egyébként is megvan a maga baja, mert a tagállamok belső kereskedelmét több akadály is hátráltatja, azon kívül nem megoldott a tőke hatékony elosztása.
Az euróövezet évtizedek óta lassabban növekszik, mint az Egyesült Államok. Hogy ez változzon, ahhoz a régiónak rendbe kellene tennie a saját háza táját. Súlyos gondokat okoz az is, hogy lefékeződött termelékenység javulása. Az Uniónak három területre kell összpontosítania:
1. A belső piac nem egységes, mert a súrlódási veszteség a potenciális GDP 10 %-át teszi ki. Az akadályok pont olyan hatást fejtenek ki, mintha 44 %-os vámot vetnének ki a termelésre. 2. Valamit kezdeni kell a túlzott bürokráciával. A Draghi-jelentés is rámutatott a rettenetes túlszabályozásra. 3. Meg kell könnyíteni a cégek számára, hogy tőkéhez jussanak. A bankok ugyanis biztonságosabbnak tartják, ha alacsony termelékenységű társaságoknak adnak kölcsön.
Die Zeit
A neves német csomagküldő szolgálat, az Ottó tulajdonosát roppant mód aggasztja a liberális demokrácia állapota a világban. Merthogy hosszú idő óta először kisebbségbe szorultak a demokratikus berendezkedésű országok, és mind inkább tekintélyelvűek lesznek olyan államok is, amelyek idáig a demokratikus úton haladta, példa rá Magyarország és Törökország. De ugyanilyen nyugtalanító Trump több nyilatkozata is.
Michael Otto azt gondolja, hogy mostanában sok cégvezető járul kézcsókra a következő elnök színe elé. Ugyanakkor Musk politikai szerepét károsnak tartja, habár jó volna, ha több üzletember, igazgató és egyéni vállalkozó kapcsolódna be a politikába, noha az nem igaz, hogy helyből jobban csinálnák, mint azok, aki már benne vannak.
Erre éppen a Tesla gazdája a példa. De majd meglátjuk, hogy a közjó érdekében jár-e el és képes hosszú távú javulást elérni vagy pedig kizárólag a saját előnyök lebegnek a szeme előtt.
Az interjúalany arra is kitért, hogy a digitális gazdaságban hatalmas konszernek piacvezető szerephez jutnak, ám helyre kell állítani a versenyt. Ez akár még ezeknek az óriástársaságoknak a felszabdalásával is járhat. De akkor is lépni kell, amikor olyan termékek kerülnek a piacra, amelyek nem felelnek meg sem a biztonság, sem a környezetvédelem követelményeinek, illetve a szociális normáknak.
Gondol itt olyan riválisokra, mint a Shein és a Temu. Mert jó a rivalizálás, de az csak tisztességes alapon lehetséges, mert ha nem így megy, akkor a demokráciának és a gazdaságpolitikának védekeznie kell. Ám sajnos ez gyakran túl későn történik meg.
Következő cikk: Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehéz hinni a tartós békében, amíg az izraeli kormányfő hatalmon van
Sok jót nem tud mondani a fegyverszüneti megállapodásról Simon Tisdall. A Guardian külpolitikai szakírója szerint Trump >
Képes-e kiállni Európa a „Trumpnádót?
Az Economist kommentátora azon filozofál, vajon képes-e kiállni Európa a „Trumpnádót, vagyis a megválasztott elnök miatt >
Mi az a Kanada?
A világ tetején hülyék ülnek. Ehhez kell hozzászokni. Persze nem ilyen egyszerű, bővebben a világ állapotáról >
Trumpot lehet kezelni, csak félre kell tenni a finnyáskodást
A Times külpolitikai szakértője Edward Lucas úgy látja, ha valaki belehallgat az általános európai károgásba, az >
Hirtelen ismét kérdésessé váltak a nemzeti határok
Az egész világrend megkérdőjeleződik hirtelen, mivel Putyin és Trump paradigmaváltást tanúsít a határok sérthetetlensége ügyében – >
Tanulni Donald Trumptól
Az AfD főnökasszonya megtanulta Trumptól, hogy mi a siker titka. Hát, az, hogy nincs többé igazság >
Európa akár szét is eshet
Európában új törésvonalak jelentkeznek, a kontinens akár szét is eshet, évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető. >
Mi van a csökkenő balkáni határsértések mögött?
Ausztria döngeti a mellét, hogy tavaly neki köszönhetően csökkent a migránsok száma a Balkánon, ám ez >
Mi van ha Trump úgy fog uralkodni mint Putyin?
Mi van akkor, ha Trump is pont úgy irányítja országát, mint Putyin az oroszokat, mert amit >
Az EU következő populistája már Horvátországból köszönt
Horvátországból már az EU következő populistája küldi üdvözletét, miután fölényesen, 75%-kal győzött az elnökválasztáson Zoran Milanović. >
Az imperializmus visszavág
A kommentár az egykori mozi kasszasiker címét némiképp módosítva arra hívja fel a figyelmet, hogy nem >
Odahaza Biden sok mindent jól csinált, de a nemzetközi színtéren hagyta, hogy bolonddá tegyék
Ezt a Guardian külpolitikai szemleírója, Simon Tisdall látja így. Szerinte a távozó amerikai elnök hivatali idejét >