Ma Pongrác névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek ki kell találnia, miként vészelje át a „békétlenség” korát, amit Trump és más erős emberek szabadítanak rá a világra. A korábbi kölcsönös függőségek immár nem szavatolják a békét, a jólétet és a stabilitást. Mark Leonard rámutat, hogy az egész kontinensen a káosz gerjesztőjének tekintik az amerikai elnököt. Egyfajta ellen-Mídász, minden rosszabb állapotba kerül, mint volt, amihez csak hozzáér. A nézetei teljesen anakronisztikusak, mégis tökéletesen megtestesíti a korszakot. A világpolitika tönkrement, mint egy házasság. A kereskedelem, az internet, a sok energiaforrás és ellátó lánc, a migráció, az élenjáró technológia és a többi, immár a geopolitikai zsarolás eszköze lehet. Főként Trump újjáválasztása óta egyértelmű, hogy másként kell tekinteni a világra. Eltűnt az egyértelmű választóvonal háború és béke, szövetséges és ellenség, magán- és nemzeti érdek, bal- és jobboldal között. Az Egyesült Államok vezetője olyasmiket csinál, hogy már nem érvényesek a korábbi nemzetközi szabályok. Annyi a kivétel, hogy a normarendszer lyukas, mint egy sajt. Trump azonban érti az idők szavát. Kiaknázza, hogy a tömegek elégedetlenek, mert az elit azt állította, hogy mindenre van magyarázata, ám egyáltalán nem teljesítette az ígéreteit. Olyan dolgokon kell alaposan elgondolkodni, mint migráció, jólét, egészségpolitika. Azaz egészen másként kell politizálni, hogy az emberek úgy érezzék: ismét ők ellenőrzik a folyamatokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
A legnagyobb amerikai bank vezetője a múlt héten még arra figyelmeztetett, hogy recesszió lehet a vámháború vége, ám most már úgy gondolja, hogy rámehet akár az USA szavahihetősége is. Jamie Dimon, a JPMorgan vezére úgy fogalmazott: senki sem hiheti, hogy isteni joga van a sikerre. Ezért azt tanácsolja, hogy a kormányzat gyorsan tárgyaljon a vámokról Kínával és a szövetségesekkel.
A nagy veszély ugyanis az, hogy az USA elveszti kivételezett helyét a világban. A pénzügyi piacok elbizonytalanodtak a vámviszály, illetve amiatt, hogy a hatalom fontos kormányzati intézményeket támad. Ez azután lecsapódott az állampapírok és a dollár erős értékvesztésében.
Mint mondta, ajánlatos óvatosnak lenni, nem árt, ha senki sem képzel túl sokat magáról. Ugyanakkor közölte, hogy sok vállalati főnök az elején alábecsülte a vámviszályt. Úgy hírlik különben, hogy Dimon és több más bank igazgatósági elnöke is közbenjárt a Fehér Házban, így szerepük volt abban, hogy a végén 90 nappal kitolódott a vámok bevezetése.
Washington Post
A vezércikk úgy látja, hogy az Egyesült Államok nincs jó állapotban, ezért nem tud átvészelni egy recessziót, márpedig hamarosan érkezhet a számla a meggondolatlan deficitért. A visszaesés jelenleg valószínűbb, mint pár hónappal korábban, köszönhetően a Trump által okozott vámsokknak.
A bajt alapvetően az okozza, hogy az egymást váltó kormányok igen rossz döntéseket hoztak az eltelt évtizedben. Amikor a GDP kezd csökkenni, a politikusok igyekeznek extra pénzügyi ösztönzőket találni. Majd amikor ismét növekszik a költségvetési hiány, újból hitelt kell felvenni.
Ha esik a részvények ára, az ideges befektetők menedéket keresnek, idáig ez az amerikai államkötvény volt. De a vámháború folytán már sokan kétlik, amennyire biztonságos az USA szuverén adóssága. Ezért emelkedett ezeknek a papíroknak a kamata.
Ebből az következik, hogy ha most válság alakul ki az elnök vámpolitikája folytán, amire van esély, akkor a hatalom nem képes olcsó hitelekkel enyhülést kínálni. Az ország kimerítette tartalékait, de nem a köz érdekében, hanem olyan célokra, amelyek a politikusoknak voltak fontosak. Ha befut ez ügyben a számla, akkor az igencsak borsos lehet.
FT
Martin Wolf, az újság fő gazdasági elemzője arra figyelmeztet, hogy súlyos következményei lehetnek egy ország gazdasága számára, ha bolond a király, márpedig Trump abban leli örömét, hogy bármit megtesz, ami az eszébe jut, ám ezt összeegyeztethetetlen a stabilitással és a hosszútávú lendülettel.
Az abszolút uralkodók általában nyomort zúdítanak a népükre, az ilyen udvarok a talpnyalás, a protekció és a korrupció melegágyai. Ez az önkényes zsarnokság ára. Ami manapság történik az USA-ban, az történelmi és világjelentőségű, mivel a tét az, kitartanak-e demokratikus korlátok, amikor önkényes a hatalom. Aki egy kicsit is tisztában van a 20. század katasztrófáival, az tudja, mi forog kockán.
Az a kormány, amely semmibe veszi a fékeket és ellensúlyokat: diktatúra. Márpedig itt azt látni, hogy jól eltervezett támadás zajlik a köztársaság ellen. Az elnök veszedelmesen bolond, egy önkényúr ösztöneit mutatja. Az általa indított kereskedelmi háború pedig a veszélyekre világít rá.
Ugyanakkor nem véletlen, hogy meghátrált, de jó lett volna, ha eleve tudja, hogy idegenek kezében van az amerikai államadósság egynegyede, ami 8,5 billió dollárt jelent. Ám nem véletlen, hogy Trump káosz szítására használja hatalmát. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy ily módon újraiparosítja az Egyesült Államokat. Inkább megbénítja az üzleti életet, áremelkedést idéz elő és lefékezi a gazdaságot.
A kiszámíthatatlanság pazarlás, félelmet és átható bizonytalanságot eredményez. Nevetséges feltételezés, hogy az USA alig 80 nap alatt képes megállapodni több mint 180 országgal. Kína inkább megbízható, mint Amerika, és ez megrázó, egyenesen botrányos. Az erős embere kultusza eredendő badarság. Senkit sem szabad abszolút hatalommal felruházni, főleg nem a demagógokat, akik törekednek rá.
A világ dolga most az, hogy túlélje ezt az őrületet, Amerika feladata pedig az, hogy véget vessen a bolondériának.
New York Times
A szerkesztőség nagyon egyetért azzal, hogy a Harvard visszaverte a hatalom kísérletét az egyetem, illetve az egész felsőoktatás feletti ellenőrzés átvételére. A rektor briliánsan megmagyarázta, miért fontos az, hogy az intézmény független maradjon és ne felső rendeletek alapján működjön.
Igen fontos, hogy más tanintézmények is verjék vissza a megfélemlítési próbálkozásokat. A példának bátorítania kell azokat az államokat, amelyeket szintén a központi támogatás megvonása fenyeget, de azokat a civil szervezeteket is, amelyek bírósághoz fordultak, mivel a hatalom alkotmánysértő lépésekre vetemedett. Ugyanígy reményt kell merítenie belőle a közvéleménynek, és végső soron minden szavazópolgárnak.
Hiába zsarolja a Fehér Ház a Harvardot 2,2 milliárd befagyasztásával, nem szabad engedni a jogtalan követeléseknek, mert az amerikai kultúra motorjáról van szó. Még akkor is, ha ez sokba kerül a kevésbé tehetős egyetemeknek, ha azok is szembeszegülnek a központi próbálkozással. A tét az, hogy megőrizzék a lelküket. Ugyanakkor a Columbia már megmutatta, hogy puha a gerince.
A Harvard bizonyosan peres úton keresi igazát és jól teszi. Mert vannak gondok a felsőoktatásban, de azokat nem az államnak kell megoldania. De egyébként is a hatalom által felhozott indokok csupán ürügyek a felsőoktatás teljes átalakítására. Ám ragaszkodni kell az akadémiai szabadsághoz, bármit is mond Trump arról, hogy vissza kell szerezni a tanintézményeket a radikális „baloldaltól”.
A kormányzat vastagon beveti a félelmet akarata érvényesítésére, de az egyetemek nemzedékek óta tanítják a demokrácia elveit, illetve a tekintélyuralmak hosszú, sötét történetét. Ezért ha követik a példát, akkor más alapvető nemzeti intézményeket is arra ösztökélhetnek, hogy ne hódoljanak be a hatalmi visszaéléseknek.
FT
Trump félúton van afelé, hogy rendőrállamot csináljon Amerikából. Fordulópontot jelent, hogy nem hajlandó elfogadni a Legfelsőbb Bíróság egyhangúlag meghozott ítéletét egy törvénytelenül deportált férfi ügyében, mert a kormányzat immár nem engedelmeskedik a jognak. Így véli a kommentátor, Edward Luce.
Vagyis az elnök a középső ujját mutatta be, és a gesztust megismételte az igazságügyi miniszter, a State Department vezetője, valamint az alelnök is. A hivatalos álláspont az, hogy az igazságszolgáltatás nem ütheti be az orrát abba, kit toloncolnak ki és milyen alapon. Ezért tanácsos, ha ezentúl óvatosak a külföldi látogatók, mert könnyen őrizetbe vehetik őket, mindenféle jogsegély lehetősége nélkül. De ugyanez érvényes az amerikaiakra is.
A bizonyítékokat visszatarthatják, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, de akár gyárthatnak is megfelelő dokumentumokat a vádak alátámasztására. A kormányzat most azt mondja, hogy nem tehet semmit, mert beavatkozás volna a belügyekbe, ha közben járna Salvadornál a férfi érdekében. Ugyanarról az adminisztrációról van szó, amely más államok területére tart igényt.
A Fehér Ház ura ezen felül rászabadítja a fogdmegjeit a bírálóira, de a begyében van a sajtó is. Arra szólította fel a kommunikációs hatóság vezetőjét, hogy az vonja vissza a CBS működési engedélyét, miután a tévé kedvezőtlen anyagot sugárzott róla. A jelek szerint már nincs messze, hogy amerikai állampolgárok menedéket kérjenek más nyugati országoktól, ahol az igazságszolgáltatás nincs ekkora nyomás alatt.
The Times
William Hague stratégiai kudarcnak minősíti Trump Kína-politikáját, úgy véli, az USA mind jólétben, mind nemzetközi befolyásban nagy árat fog fizetni azért, amiért alábecsülte Peking elszántságát.
A brit konzervatívok korábbi vezetője, az egykori külügyminiszter szerint az eltelt két hét politikai káoszának eredményeként Amerika meggyengült a vetélytársak szemében, viszont a barátai immár kevésbé megbízhatónak tartják. Kínai viszont jogosnak látja, hogy keményen reagált. Ennek súlyos kihatása lesz a Csendes-óceán ázsiai térségére, hacsak a Fehér Ház nem dolgoz ki valami hatékonyabb stratégiát.
Miután Washington 145%-ra emelte a kínai árukra kirótt vámokat, most már azért bizonyára dereng egyesek fejében a kormányzatban, hogy hirtelen sok minden megdrágul az amerikai üzletekben. Ezért vették ki hirtelen a listából a laptopokat és a mobiltelefonokat. Peking kezdettől fogva arra törekedett, hogy megmutassa: vele nem lehet kukoricázni. Ráadásul érzékeli, hogy az alapvető cikkek szállításának leállása elsősorban az USA-t sújtja.
A ritka fémek nélkül nem lehet előállítani a legkorszerűbb fegyvereket, ezekre nem is terjedtek ki eleve a vámok, ám a kínaiak kapcsoltak és gyorsan beszüntették az exportot. Ezt azért Trumpnak sokkal gondosabban kellett volna előkészítenie. Ám ha most akar megállapodni Pekinggel, azért cserében sok mindent be kell áldoznia. Még nagyobb a geopolitikai ár, mivel a kelet-ázsiai országok szemében Kína immár megbízhatóbb partner.
Hszi aligha akar háborúzni Tajvanért, de bizonyosan birtokba akarja venni, amint arra alkalom kínálkozik. Washington abban az illúzióban ringatja magát, hogy Oroszországot le tudja választani Kína oldaláról, holott erre semmi esély.
The Times
A diplomáciai elemző, Roger Boyes úgy véli: Putyin leginkább attól fél, hogy hazatérnek Ukrajnából a dühös katonák. Ezért az elnöknek kifejezetten jól jön, hogy egyhamar aligha lesz béke. Trump összejátszik Moszkvával, hogy legyen még egy befagyott viszály, amit a Kreml bármikor felszíthat, viszont Amerika úgy adhat el, hogy a segítségével jött létre az egyezség.
Az oroszoknak az csak jó, ha Ukrajna cselekvésképtelenné válik, területe összeszűkül és a kormányt nagyjából magára hagyja a Nyugat. Merthogy akkor meg lehetne szervezni Zelenszkij megbuktatását, ha másként nem megy, az urnáknál. Csakhogy közben Putyin retteg attól, hogy mi lesz otthon, ha haza kell vinni az egymillió egyenruhást. Azok már így is morognak, hogy az USA aratja le a kereskedelmi hasznot, miután ráteszi kezét az ukrán ásványkincsekre.
Más veteránok úgy érzik, hogy parancsnokaik elárulták őket. A Prigozsin-féle puccskísérlet új korszak kezdetét harangozta be: kiderült, hogy a Kremlt immár nem lehet úgy irányítani, mint egy középkori udvartartást, itt korszerű államra van szükség. Viszont egy ilyen diktatúrában nem lehet egykönnyen túllépni az obsitosok tiltakozásán.
Sokan kerülnek utcára a hadiüzemekből, az olajárak nyomottak, egyre nő a harag. A leszerelt fegyveresek bandákba verődnek. Úgyhogy az elnök éppen azért toboroz embereket Közép-Ázsiából és Észak-Koreából, mert tart uralma meggyengüléséből, a demoralizált hadseregtől és attól, hogy csupán marginális eredményt képes elérni a fronton.
Azt fogja csinálni, hogy eljátssza: jól halad a békefolyamat, ám az örökös háború felé tereli az országot. Csakhogy nem lehet az idők végéig vezető. (Hogy a háborúból hazatérő felháborodott katonák mire képesek, arról Tisza István tudna mesélni – a szerk. megj.)
Daily Telegraph
A német tankok pont azért nem jók Ukrajnának, amiért elvesztették a 2. világháborút – fejti ki Hamish de Bretton-Gordon, aki igazán otthon van a témában, mivel az első brit harckocsiezred parancsnokaként szolgált. Az első gond az, hogy nincs elég a Leopard 2-esből. Berlin mindössze 18 darabot küldött, az oroszok sok ezer T-72-est, 80-ast és 90-est veszítettek.
Azon kívül ez a típus nagyon sebezhető dróntámadásokkal szemben, viszont ha lerobban vagy megsérül, nagyon nehezen lehet csak megjavítani. Több száz kilométerre kell elszállítani, mert a munkát csak különleges műhelyben lehet elvégezni. Az orosz motorok viszont rendkívül egyszerűek, egy szerelő akár még a helyszínen is rendbe tudja hozni. Ezzel szemben a Leopárdoknál zömmel ki kell őket cserélni.
Ezek a páncélosok sok millió dollárba kerülnek, egy drón ára: 500 dollár. Egy kiszivárgott német kormányjelentés megállapítja, hogy sokkal hatékonyabbak a régebbi és egyszerűbb Leopard 1-esek, ráadásul azokból jóval több van.
Guardian
A vezércikk szerint Németország hazárdjátékba kezd az új politikai középpel. Az persze kedvező, hogy a leendő koalíció létfontosságú befektetéseket kíván tető alá hozni a kontinens legnagyobb gazdaságában, miközben új korszak kezdődik a világpolitikában.
Trump alatt az USA-t immár nem lehet megbízható szövetségesnek venni, Kína veszedelmes vetélytárs lett. A német gazdaság stagnál, ugyanakkor visszaütött a migráció, ez pedig felhozta a szélsőséges AfD-t.
A jobboldali nyomás azután megtette hatását. Merz azt ígéri, hogy az első naptól visszafordítja a menedékkérőket a határról, ám ezt lehetővé teszi, hogy a szélsőjobb emelje a tétet. De a gazdasági ösztönzés teljesen rendben van. Hogy a földrész vezető hatalma utat vág a válságban és az EU élére áll, az alapvető. Reményt nyújt az ipar megújulására és arra, hogy a szavazópolgárok ismét bízzanak a politikai középben. Európa imádkozhat azért, hogy igaz legyen, amit a következő kancellár, mondott, hogy ti. Németország ismét sínre került.
Következő cikk: Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán összeesküvés-játéka
Orbán belpolitikai játszmát folytat az összeesküvéssel, az Ukrajnával kirobbant kémvádat az ellenzék ellen igyekszik fordítani – >
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >