Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Sajtó és politika
Öreg Dezső
Amikor a politikusok védeni kezdenek bennünket, újságírókat, akkor közelednek a választások. Amikor a politikusok síkraszállnak a sajtószabadságért, akkor rá akarnak tenyerelni azokra a médiumokra is, amelyek megpróbálják fenntartani a tárgyilagos tájékoztatás látszatát a korrektség határai és a pénzügyi lehetőségek között. Amelyik újsággal, rádióval vagy televízióval elégedettek politikus berkekben, ott nagy baj van az újságírói erkölccsel – ha van ilyen – vagy a szakmai képzettséggel. Mindkettővel.
Ahol az államnak, értsd: országos, regionális vagy önkormányzati hatalomnak, tehát az államnak a kezében vannak az újságok, ott nincs, nem lehet objektív tájékoztatás. Valami ilyesmit mondott az államelnök az Európai Újságíró Szövetség belgrádi találkozóján a hatalom és a sajtó kapcsán. „Az állam nem lehet a médiumok tulajdonosa, de ezzel kapcsolatban az Európai Unióban is számos kétely merül fel. Különféleképpen, különböző modellek alapján rendezték ezt a problémát. Az állam és a média viszonya kényes és többdimenziós. Szabad sajtó nélkül Szerbiában nem lehet demokrácia és nincs távlata az országnak.” Olyan közhelyek ezek, amelyekért kár volt odafáradni Borisz Tadićnak a gyülekezetre. Azt is tudják a közgyűlésen megjelent mélyen, esetenként kevésbé mélyen tisztelt kollégák, hogy a médiumok feladata az állam ellenőrzése. Meg, hogy a sajtónak, tehát nekünk kell foglalkoznunk a társadalmi folyamatokkal, de a mulasztásokkal is. Meg figyelmeztetni a bűnözésre. Merthogy mi vagyunk a közvélemény korrigálói. Meg hogy megkerülhetetlen a szerepünk a társadalmi légkör kialakításában. Ezeket is mind az elnök mondta nekünk komolyan, de barátságosan.
Tudjuk mi ezt, úgy elvben, legalábbis sokan tudják közülünk. Nem is tudom, miért él sokunkban mégis olyan érzés, hogy nem igazán ezt várják el tőlünk. Ez a sok nem biztos, hogy a többség. Megkopott már az újságíró társadalom belső fénye, ha volt ilyen, eltűnt az önirónia. Mint ahogy kopottabb lett a gúnyánk is és szegényesebb a betevő falatunk. A rosszul fizetett, munkahelyét féltő ember pedig minden kompromisszumra kész. Csoda-e hát, ha Arne König, az Európai Újságíró Szövetség elnöke szerint a szerbiai médiára politikai nyomás nehezedik. Romlik a minősége, gondot jelent a médiumok finanszírozása és nehézségekbe ütközik a munka a helyi meg a regionális újsgoknál. Igy látja ő, a külföldi, bizonyára abból, amit hallott, amit mondtak neki itteni kollégák, illetve itt dolgozó külföldiek. Arról nem beszélt, hogyan lehetne ezt a helyzetet rendezni, hogyna lehetne rajta javítani. Hogyan lehetne elszakitani egymástól a politikai- és a sajtószervezeteket, amelyek szorosan összefonódtak. Leválasztani a pártokat az újságokról, a rádiókról és a televíziókról. Hogyan lehetne elérni, hogy a közszolgálatinak mondott média legalább igyekezzen politikai semlegességet mímelni. Hogy ne legyen természetes az olyan gondolkodás, mely szerint erről nem kell írni, a mi pártunkat ez nem érdekli vagy zavarja, vagy érdekei ellen szól. Hogy az újságírók értsék és érezzék szavuk súlyát, szavahihetőségük fontosságát. Hogy ne mi tartsunk a politikusoktól, hanem fordítva. Mert léteznek demokráciák, amelyekben a nyilvánosan kimondott szónak következményei vannak. Vagy arra nézve, aki kimondta, ha valótlanságot állított, vagy arra, akiről beszélt. Biztos ezért jöttek Belgrádba az európai kollégák. Pedig tudniuk kellett, hogy itt még mindig évek óta feltáratlan újságíró-gyilkosságok húzódnak. Az ügyészségeken, a bíróságokon, a rendőrségen. Amelyekről az állam elnöke is szólt az elején említett beszédében. Akiknek az esete időről-időre fölmerül, de sohasem járnak a végére. Pedig feltételezhetően politikai, gazdasági korrupció felfedési szándékának áldozatai. Csoda-e, ha sokan közülünk szivesen fogadják a politikusok oltalmát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >