Ma Nóra, Lili, Nelli, Benedek névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Itt az idő, hogy Trump helyreállítsa Amerika elrettentő erejét
Ezt korábban alaposan megtépázta a fejetlen afganisztáni kivonulás. Ehhez az elnöknek segítenie kell, hogy Izrael felszámolja az iráni nukleáris fenyegetést – hangsúlyozza a Wall Street Journal vezércikke. Teherán abban bízik, hogy még ha el is veszti a háborút, azért megtarthatja az atomlétesítményeket, és hogy ebben Washington segítségére lesz, mert a diplomáciával késlelteti a katonai végkifejletet. A világ lélegzetvisszafojtva lesi, miként reagál az USA, főleg a kemény fiúk kíváncsiak Moszkvában és Pekingben. Annál is inkább, mivel Afganisztán folyománya volt Ukrajna megtámadása, illetve hogy a huszik amerikai hajókat lőttek a Vörös-tengeren. Akkortájt, Biden alatt az Egyesült Államok nem vágott határozottan vissza, mert félt az „eszkalálódástól”. Ám ily módon Irán és Oroszország szabta meg az események menetét. Trump remélhetőleg nem szeretné ugyanebbe a sarokba manőverezni magát. Ha Amerika nem segít egyik legfőbb szövetségesének, hogy az felszámolja az atomveszélyt, akkor az üzenet az lesz Kína számára: nincs esélye, hogy Washington megvédje Tajvant. Viszont ha Izrael véget tud vetni a teheráni atomterveknek, akkor a világ azt látja, hogy ismét jelent valamit az amerikai elrettentés. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Az EU ki akar keveredni az orosz energiacsapdából, ezért a következő másfél évben tökéletesen le kíván válni az orosz gázról, és úgy néz ki, megtalálta a módját, hogy kikerülje a magyar és szlovák vétót. A szakminiszterek brüsszeli tanácskozásán ismertetett javaslat fokozatos importtilalmat irányoz elő, ám az erről szóló nyilatkozatot a mostani és a következő soros elnök, Lengyelország és Dánia a saját véleményeként terjesztette elő, mert a magyar és a szlovák kormány nem támogatta azt.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy a magyar fél alapvetően elutasítja az elképzelést. Ám ő és Orbán Viktor készülhet arra, hogy leszavazzák, bár ebből még nagy csörte lehet. Tavaly az európai importőrök 22 milliárd eurót fizettek Moszkvának a földgázért és az olajért, a pénz nagy része a Kreml kasszájába került.
Ennek akar véget vetni a Bizottság, amely mesteri húzásként azt találta ki, hogy mivel az orosz gázszállítások a földrész energiabiztonságát érintik, meg kell védeni a kontinenst a tekintélyuralmi fenyegetéstől. Ez pedig közösségi hatáskör, eszköze a behozatali tilalom. Ily módon törvénysértő fenntartani a már meglévő egyezményeket. Itt tehát a tagállamoknak nincs mérlegelési lehetőségük.
Azaz olyan, mintha az EU szankciót hozna. Az érintett 100 cég Moszkvánál vis maiorra hivatkozhat, amikor felbontja a hosszú távú egyezményeket. A tagok az év végéig kötelesek eljuttatni terveiket Brüsszelbe, mármint hogy miként és meddig gondolják felszámolni az együttműködést az oroszokkal. Az Unió azt szeretné, ha a jóváhagyás még a nyári szünet előtt meglenne.
Süddeutsche Zeitung
A brüsszeli tudósító, Jan Diesteldorf helyesnek és már régóta esedékesnek minősíti, hogy az EU távozzon az orosz energiapiacról, azaz adja fel a szégyen politikáját, de ha Magyarország és Szlovákia ehhez nem partner, akkor itt az ideje, hogy véget érjen az érthetetlenül hosszú türelem a két állammal szemben.
Az Unió 2027 végéig mondaná fel a gázegyüttműködést Putyinnal, azaz addig alávaló módon finanszírozza a bűnös háborút. Az európai politika tele van ellentmondással. A közösség az eltelt jó 3 évben többet fizetett az orosz energiahordozókért, mint amennyi segítséget Ukrajnának adott, ami gyalázat.
A saját szankcióit ássa alá ily módon, hiszen az európai pénzek adják az anyagi alapot az ukrán civil lakosság elleni támadásokhoz. Már az gyávaság volt, hogy a 27-ek az elején visszarettentek a kemény energiaembargótól.
A Bizottság azonban most okos megoldást talált: az orosz zsarolási potenciállal indokolja, hogy fel kell számolni a gázfüggést. Ez esetben ugyanis a többségi döntés is elegendő és ki lehet szállni a szállítási szerződésekből.
Washington Post
Az izraeli bombák nem képesek olyan államot teremteni, amilyet megérdemel az iráni nép, figyelmeztet a biztonságpolitikai elemző, David Ignatius. Idézi a Carnegie Nemzetközi Békealapítvány egyik szakértőjét, aki szerint az Iszlám Köztársaság évtizedek óta próbálja letörölni a zsidó államot a térképről, most viszont Izrael tűzte ki célul, hogy véget vet az iráni teokráciának.
A külső erőszak azonban csak azt éri el, hogy az emberek befelé fordulnak, gyakran még keményebben harcolnak. Alireza Nader, a Rand Corporation korábbi munkatársa úgy értékeli, hogy Irán forradalom előtti állapotban van, ám félő, hogy terv híján a rendszer fennmarad és csak még rosszabb lesz.
A jövő kétesélyes és ez vonatkozik az atombomba sorsára is. Szakemberek azt mondják, inkább abban kell segíteni a népnek, hogy az haladóbb rendszert építhessen, ám az izraeli és az amerikai titkosszolgálat épp az ellenkezőjén dolgozik. Miközben a tömeghangulat a mullahok korrupt hatalma ellen szól.
Tévedés volna császárság visszaállítása is. A Carnegie már említett kutatója azt tartaná jónak, ha kellő bátorítást kapna a hazafias nacionalizmus, de a papok nélkül. Az viszont megengedhetetlen, hogy az iráni méregkeverés és beavatkozás még egy nukleáris védőernyőt is kapjon a feje fölé.
Der Standard
Izrael úgy háborúzik, hogy nincs hozzá politikai terve, pedig a katonai sikerek sokat nem érnek, ha hiányzik, hogy az ország miként lép ki a konfliktusból – hangsúlyozza a szerkesztő, Eric Frey. A zsidó állam hadserege persze megint elkápráztatja a világot, hiszen sokkal erősebb ellenfelet kényszerít térdre.
A technológia és a tökéletes titkosszolgálati munka eredménye, hogy Iránnak hiába van tízszer több lakosa és számít olajnagyhatalomnak, tehetetlen. Aki a teheráni rezsimet veszélyesnek tartja, az megértéssel fogadja az izraeli eljárásmódot, noha az sérti a nemzetközi jogot. És ha sikerül tényleg meghiúsítani a nukleáris programot, akkor a háború – minden kockázat ellenére – erősíti a nemzetközi biztonságot.
Ám az atomberendezések egy része bizonyosan átvészeli a légitámadásokat, következésképpen a program csupán ismét csúszik. Ez is nyereség persze, de nem igazolja sem a geopolitikai rizikót, sem a civil véráldozatokat. Viszont nem tudni, mik a politikai célok. Fegyverrel nem lehet kikényszeríteni a rendszerváltást.
A számításokat tovább bonyolítja az USA kétértelmű hozzáállása. Washingtonban szemben állnak egymással az Irán-héják, illetve a bezárkózás pártolói, Trump valahol a kettő között foglal helyet. Izraelt támogatja és gyors békét akar. Ha utóbbit el tudja érni, akkor a mostani csata is csak egy állomás a végtelen viszályban, ám ettől még Izrael sebezhető marad. Nem bölcs dolog úgy belevágni egy háborúba, hogy nincs exit-stratégia.
The Times
Roger Boyes, a lap egyik legtapasztaltabb külpolitikai újságírója már azt latolgatja, ki veheti át az irányítást Iránban, ha sikerül elűzni az ajatollákat. Úgy véli, Szíria kellő tanulságokkal szolgál. Ha Amerika közbeavatkozik, az fejre állítja az egész rendet a Közel-Keleten. Ellenben ha Izrael szólózik, akkor a teokrácia sebesült fenevadként, orosz és kínai segédlettel fennmarad.
Ha nem kap katonai támogatást Washingtontól, akkor a zsidó állam szempontjából az a legjobb, ha hiteles, vagy legalábbis részben legitim kormányt segít hatalomra Teheránban és az úgy dönt, hogy nem kulcskérdés számára az atomfegyver megszerzése. Az irániak számára még lényegesebb, hogy megszűnjön az ország pária státusza a világban.
A jelek arra utalnak, hogy Trump beveti a bunkerromboló bombákat a fordói hegybe rejtett centrifugák ellen. Ez esetben ugyanis az alternatíva az a mullahok számára, hogy vagy megalázó módon kénytelenek lemondani nukleáris álmukról, vagy hogy szerződésben vállalják ugyanezt. Ám így legalább valamelyest megőrzik az arcukat..
Ám igazából mindkét esetben valószínű a rendszerváltás, és itt jön a képbe Szíria, ahol a rezsimet egy volt dzsihadista döntötte meg a török titkosszolgálat közreműködésével. Utána beindult a normalizálódás az országon belül, valamint a térségben is. Iránban is kellene hozzá egy megfelelő vezető figura, aki a munkások, a gazdák és a diákok ellenállásának az élére áll.
A rendőrállamon alapuló vallási uralom kudarcot vallott. A régi gárda már csak a saját érdekeit és elrejtett vagyonát védelmezi. Az ország az összeomlás szélére jutott.
Die Zeit
A nemzetközi jog a latorállamokat is védi, viszont ha nincsenek kötelező szabályok, akkor nem marad más, mint az erősebb joga. Vonatkozik ez Iránra és Izraelre is – fejti ki Mark Schieritz, a politikai rovat helyettes vezetője. Azt persze a zsidó állam nehezen tudja igazolni, hogy védelmi akciót hajt végre, mert az ENSZ alapokmánya nem ismer megelőző csapást.
Teherán nem támadta meg Izraelt és ilyen akció jelen ismeretek szerint nem is áll küszöbön. A kérdés csupán az, politikai okokkal lehet-e magyarázni a nemzetközi jog megszegését. Hiszen itt végső soron egy olyan emberellenes terrorrendszerről van szó, amely rengeteg szenvedést zúdított saját lakosságára és az egész régióra.
Vagyis erkölcsi oldalról sok minden a rajtaütés mellett szól. Csakhogy a jog az más, mint a morál. Az nem elegendő, hogy Izrael fenyegetve érzi magát a készülőben lévő iráni atombomba miatt. (Ami azért is problematikus, mert a zsidó állam maga is nukleáris hatalom és így meg tudná semmisíteni ellenségét.)
Viszont ha az államok nem veszik figyelembe az általánosan elfogadott jogelveket, akkor a jog uralmát az erő joga váltja fel. Ez legkésőbb akkor válik kellemetlenné, amikor az agresszív tervek a Nyugat ellen irányulnak, amint azt Ukrajna esete bizonyítja. Nem kizárt, hogy ezek után Kína is előhozakodik azzal: csapást mér Tajvanra, mivel fenyegetve érzi magát a szigetország által.
Guardian
A szerkesztőségi állásfoglalás mélyen elítéli, hogy Izrael mesterségesen idézett elő éhínséget Gázában. Ezért felszólítja a Nyugatot, hogy az ne támogassa fegyverekkel a mészárlást, mert különben az érintett kormányok tönkreteszik az általuk sokat emlegetett jogállamot.
A pusztítás azonban folytatódik, izraeli katonák két napja belelőttek a lisztszállító teherautókra várakozó tömegbe és legalább 50 embert megöltek. Az elosztási rendszer olyan, hogy abba bele vannak programozva az áldozatok.
Az Orvosok Határok Nélkül közölte a héten, hogy Izrael szántszándékkal felszámolja az övezetben azt a hálózatot, amelynek célja, hogy fenntartsa az életet. Lakóépületeket, piacokat, vízműveket, és kórházakat támad, különösen az egészségügyi ellátás van folyamatosan veszélyben.
A tanintézmények több mint 90%-a megrongálódott vagy megsemmisült. Ez a polgári lakosság felszámolásának útja. Pedig a megszálló hatalomnak kötelessége volna, hogy gondoskodjon az emberek ellátásáról, ám ehelyett blokádot rendelt el és távozásra kényszerítette az ENSZ segélyszervezetét.
Pár hét alatt nagyjából 300 palesztin halt meg, miközben az elosztó helyekre igyekezett. A nyugati képmutatásnak azonban ára van: amikor felmentik Izraelt a gázai felelősség alól, most pedig jóváhagyják az iráni elleni csapásokat, a kormányok nem egyszerűen bűnrészesek, hanem lebontják a jogrendet, noha állítólag védik azt. A térségben már nem igaz, hogy a háborúnak is vannak szabályai. És ha azok nem vonatkoznak a szövetségesekre, akkor senki sincs biztonságban.
Következő cikk: Magyarország lágy hatalma találkozik Ukrajna kemény valóságával Kárpátalján
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin seregei nyomulnak, de a politikus nem fog nyerni
A Guardian vezércikke ítéli így meg. Oroszország fokozza ugyan brutális támadásait, de az ukránok morálja nem >
Putyin túlságosan is elvetette a sulykot Trumpnál
Aligha fog tetszeni neki, ami most jön, mert Trumpnál van az összes ütőkártya – írja Hamish >
A „gumicsont politika”
Magyar alighanem belátható ideig tovább használja ezt a fogalmat, mivel Orbán nem mutat készséget arra, hogy >
Pénz legyen vagy szabadság? - ez itt a kérdés
Nem lehet, hogy épp ez a DK-ra kiosztott feladat, a Tisza kétharmad megakadályozása? Elvégre ettől rettegnek >
30 éve történt Srebrenica: Európa szégyene
Keno Verseck Európa szégyenének nevezi az éppen 30 évvel ezelőtt történt szrebrenicai mészárlást, amelynek során boszniai >
Az EU a füle botját nem mozgatja, miközben a szerb elnök fokozza az állami elnyomást a tüntető diákokkal szemben
A Bizottság változatlanul Vučićot támogatja, ám az most már annyira brutális eszközöket alkalmaz, hogy Brüsszel választás >
Sok hasonlóság van az izraeli és az Európában honos jobboldali populizmus között
Ezt állapítja meg Richard Schneider, aki 56-os magyar szülők gyerekeként Németországban született és igen sokáig volt >
Piszkos üzletek Dodikkal
A bírálók piszkos ügyletnek nevezik, hogy visszavonták a letartóztatási parancsot a szakadár szerb kisebbségi vezér, Dodik >
Veszélyben a demokrácia Európában, amiért az elmeszesedett agyú elit a felelős
Erre mutat rá Daniel Johnson, miután a földrész fiatalsága a 30-as éve óta nem volt ennyire >
Lehet itt rendszerváltás?
Lehet, hogy Magyar Péter lesz a következő miniszterelnök. Kimondottan sokra tartom őt. De abban biztos lehetsz, >
A Trumponomics 2.0 lerombolja az USA jólétének alapjait
Az Economist vezércikke így foglalja össze a most átnyomott amerikai költségvetés lényegét. Ez azonban egy nagyobb >
Izrael igazi barátai: az Egyesült Államok, Szerbia, Magyarország és Csehország
A Jerusalem Post főszerkesztője azt írja, hogy október 7. után megmutatkozott, kik Izrael igazi barátai: az >