Ma Nóra, Lili, Nelli, Benedek névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Sarokba szorult Vučić, a balkáni zsarnok, helyzete elbizonytalanodott
Kitartónak bizonyulnak a diáktüntetések, amelyek választásokat követelnek. Mivel azonban közeledik a tanév vége, a fiataloknak választaniuk kell, hogy leteszik-e a vizsgákat, vagy mindent egy lapra tesznek fel az elnök megbuktatása érdekében. A kormánypárt kliensrendszert működtet, állást ad voksért cserében. Kézben tartja a sajtó színe-javát, de az elhúzódó megmozdulások megingatják a hatalmat. Utóbbi azzal vádolja az egyetemistákat, hogy azokat külföldről pénzelik, még egy titokzatos puccskísérlet is szóba került. De választást nem hajlandó kiírni, mivel nem egészen két hete kikapott két kisvárosban, ahol pedig korábban tarolt. Így most azzal próbálkozhat, hogy megossza a hallgatókat, akik hónapok óta zárva tartják az egyetemeket. Válaszul a kormány beszüntette a tanintézmények anyagi támogatását. Đokić, a Belgrádi Egyetem népszerű rektora arról tárgyal az illetékes tárcával, hogy nyáron főleg online formában pótolnák az elmaradt előadásokat. Ám mint mondta, ha folytatódik a diákblokád, a hatalom megszabadulhat a neki nem tetsző tanároktól, így tőle is. De ha az utcára kerül, szabadon segíthetne, hogy eljöjjön a Vučić utáni Szerbia. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
Karácsony Gergely megerősítette véleményét a lapnak, miszerint Orbán Viktor hiába keménykedik, jövő szombaton megtartják a Pride-ot. Olyanok vesznek majd részt rajta, mint a spanyol kulturális miniszter, a korábbi ír kormányfő, Varadkar, valamint az amszterdami és a brüsszeli polgármester.
A budapesti elöljáró szerint senki sem lesz veszélyben. Ő el van szánva, de nem az a célja, hogy a választói kedvében járjon, bár azt gondolja, hogy a legtöbb fővárosi egyetért vele.
A főpolgármester liberális nézetei kivívták a mind inkább tekintélyelvű, populista kormány haragját. Hol az volt a vád ellene, hogy Gyurcsány embere, hol azzal gyanúsították meg, hogy Sorosnak, Bidennek és az EU-nak dolgozik. Bejelentette ugyanakkor, hogy jövőre nem indul a választáson.
Hogy mi lesz június 28-án, az nem világos. Gulyás Gergely úgy foglalt állást, hogy a rendezvényre engedélyt kell kérni, bármit is állít Karácsony. A rendőrség viszont azt közölte, hogy aki nem ért egyet a tilalommal, az három napon belül forduljon bírósághoz.
Die Welt
Több német zöld képviselő felszólította a Merz-kormányt, hogy az mielőbb vigye haza a budapesti börtönből azt a szélsőbalos aktivistát, akit azzal vádolnak, hogy jó két éve, a „kitörés napján” több társával együtt olyanokat támadott meg a magyar fővárosban, akiket újfasisztának vélt.
A 24 éves, nem bináris Maja T. lassan egy éve van rács mögött, miután a németek egy bírói hiba miatt kiadták a magyar hatóságoknak. A levél, amelyet többek közt Daniel Freund, az EP-ből írt alá, hangsúlyozza, hogy minden politikai és diplomáciai síkon nyomást kell gyakorolni az Orbán-kabinetre, és annak vissza kell szolgáltatnia a rabot
Továbbá hogy senkit sem szabad kiszolgáltatni Magyarországnak, ameddig ott nem szavatolják az alapvető emberi jogi, illetve jogállami normákat.
Deutsche Welle
Immár több mint két hete éhségsztrájkol Maja T. a budapesti fegyintézetben, erősen lefogyott – 8 kilót –, az apja szerint egyre fáradtabb és csak korlátozottan tud összpontosítani. Az orvos először alkalmatlannak nyilvánította a tárgyalásra, majd állítólag a börtönhatóságok nyomására megváltoztatta véleményét. Így a vádlottnak meg kellett jelennie két napja a tárgyalóteremben.
A család úgy érzi, a német politika cserben hagyta őket. A nő egyébként azt már elérte, hogy egy órán át másokkal együtt sétálhat a fegyintézet udvarán, idáig mindig egyedül vitték levegőre. Viszont változatlanul magánzárkában tartják. Ma egyébként döntés születhet arról, hogy netán házi őrizetbe helyezik. Ám a legfontosabb számára az, hogy visszatérhessen Németországba, mert ott remélhetőleg jogállami alapon folytatnák le a pert ellene.
Kifogásolja továbbá a higiéniai körülményeket, hogy csak időnként fürödhet meleg vízben, poloskák vannak a cellában, kevés és az élelem és az is gyatra, télen nagyon hideg, nyáron nagyon meleg van, rossz a világítás, és a fegyőrök gyakran alkalmaznak erőszakot.
Egyébként már kétszer meglátogatta a német EP-törvényhozó, Carola Rackete, aki korábban egy migránsmentő hajó kapitánya volt a Földközi-tengeren és azt hallotta odabent, hogy a magánzárkát felső utasítására rendelték el. A képviselő szintén felszólította a kancellárt, hogy járjon közben a magyar kormánynál.
Euractiv
Összeállt az Európai Néppárt az EP-ben két szélsőséges frakcióval, hogy kivizsgálják: környezetvédelemre szakosodott civil szervezetek nem törvénytelenül használták-e lobbizásra az EU-tól kapott támogatásokat. Weberék a Meloni-féle konzervatívok és reformerek, illetve az Orbán fémjelezte Patrióták segítségével szavazták le a a szocialistákat, a liberálisokat és a zöldeket.
A döntés értelmében munkacsoport alakul, amelynek az a feladata, hogy kiderítse: a Bizottság nem azért adott-e pénzt az érintett NGO-knak, hogy azok nyomást gyakoroljanak zöld törvények megalkotása érdekében. A civilek tagadják a vádat, szerintük a támogatásra pont azért van szükségük, hogy függetlenek tudjanak maradni.
A Transparency International EU igazgatója szerint a jobb és a szélsőjobb folytatja támadásait, ám bojkottálni kell az Orbán ihletésére felálló testületet. A szocialisták szégyenletesnek tartják, hogy az EPP lepaktált a szélsőségesekkel. A zöldek társelnöke azt mondta, hogy Webernek köszönhetően a szélsőjobb képes volt intézményi keretek közé illeszteni a civilek elleni kampányt.
The Times
Ehud Barak vágyálomnak tartja, hogy kívülről meg lehet dönteni az iráni rezsimet. Az egykori izraeli miniszterelnök szerint megvannak a veszélyei az esetleges amerikai támadásnak, és az csupán késleltetheti a teheráni atomprogramot.
A politikus több forgatókönyvet tart elképzelhetőnek, ezek közül a legjobb, hogy amerikai katonai segítséggel véget lehet vetni az iszlám teokráciának, ám nem valószínű. Trump ugyanis nem hajlik rá. Ennél fogva nincs jó választás, olyan, mintha az alternatíva a tüdőgyulladás vagy a kolera lenne.
Az persze belefér, hogy az USA bombázza Fordót, de sok haszna nem lenne, mert nem parancsolna megálljt az atomfegyver kifejlesztésének. A legrosszabb változat az volna, ha a papság rákapcsolna és mielőbb hozzájutna a tömegpusztító fegyverhez, ideértve hogy robbantást hajt végre a sivatagban.
A politikus, aki Netanjahu kemény bírálójának számít, azt mondja, hogy a mostani a legsikeresebb szakasz a 20 hónapja zajló gázai háborúban¸ de nagyon megcsappant a kormányfő tekintélye. Aligha felejtik el neki október 7-ét, valamint hogy megakadályozta az egyezséget a túszok kiszabadulásáról.
Viszont Netanjahu megy tovább a jogi puccs útján. Ugyanakkor az iráni elleni támadás lehetőséget teremt a gázai rendezésre – immár a Hamász nélkül. De az ország, főleg a fiatal nemzedékek körében, elveszítette erkölcsi fölényét Gáza miatt.
Neue Zürcher Zeitung
A Moszad korábbi vezetője úgy látja, hogy országa számára nem Irán jelenti a legnagyobb fenyegetést, hanem a belső megosztottság. Tamir Pardo, aki 2010-től 5 éven át töltette be hivatalát, akár még a zsidó állam összeomlását is elképzelhetőnek tartja.
A szakértő, aki Netanjahu éles bírálója, kifejtette, hogy a hadviselés forradalmat él át, annak jelentősége az ipari forradaloméhoz hasonlítható. Lényege, hogy a harcokat nem csupán a csatatéren vívják, hanem az adatvilágban, a fejekben és a társadalmakban is. Elmosódik a határ a háború és a béke, igazság és hazugság között. Csak ezt sok politikus még nem érti. Pedig az álhír, a közvélemény rafinált befolyásolása immár stratégiai fegyver.
Összeomlik az eddigi rend és vele együtt az eddigi bizonyosságok. Hatalmi vákuumok keletkeznek. A Nyugat azonban még mindig alábecsüli, mit jelent, ha szétesik a társadalom.
Izraelnek meg kellene vonnia a határait, mert lakosságának fele már most is nem zsidó. Ha viszont bekebelezi Ciszjordániát és Gázát, akkor már többségbe kerülnek az arabok, azaz vége lenne a zsidó államnak. Ám annak fenn kell maradnia, a demokráciával egyetemben.
Az ország nagy bajban van a belső törésvonalak, a palesztinok fűződő megoldatlan viszony, valamint a politikai radikalizálódás miatt. Irán veszélyes, de nem jelent létfenyegetést. A Hamász támadása sokkot váltott ki, ám a terrorcsoport csak egérnek számított az izraeli elefánt mellett. Kizárólag azért lehetett sikeres, mert az elefánt elszunyókált. Egyébiránt ami történt, az pogrom volt.
Gáza azért annyira rettenetes, mert a milícia védőpajzsként használja a civileket. Viszont alighanem bekalkulálta az izraeli reakciót, így Jeruzsálem egyre jobban elszigetelődik.
Washington Post
Max Boot bevallja: nem tudja eldönteni, hogy az a jobb, ha az Egyesült Államok bombázza az iráni Fordóban a föld alá rejtett nukleáris dúsítót, vagy az, ha nem. A washingtoni Külkapcsolati Tanács tekintélyes elemzője azt elismeri, hogy napjainkban igen kedvezőek a feltételek a támadáshoz, ezért bőven belefér, hogy az elnök hatalmas,bunkerromboló robbanóeszközökkel tegye tönkre a létesítményt, de alighanem még Trump sem tudja, mitévő legyen.
Amerikának és Izraelnek az az érdeke, hogy Teherán soha többé ne legyen képes felújítani a nukleáris terveket, ha egyszer véget ér a háború. A stratégiai érdekek azt diktálják, hogy meg kell semmisíteni az ottani berendezéseket, mert azok segítségével az atomfegyverhez szükséges uránt állítanak elő.
De számolni kell a megtorlással, ideértve, hogy Irán lezárja a Hormuzi, illetve a Bab el-Mandeb-szorost és akkor megnézheti a világ az olajárakat. Szóval alaposan meg kell fontolni, mit csinál most az USA. Ha nincs más mód Fordó megsemmisítésére, akkor vállalni kell a katonai akció kockázatát, de izraeli források jelezték, hogy gondolkodnak alternatív megoldáson. Ez alighanem azt jelenti, hogy kommandós egység indul útnak.
Daily Telegraph
Putyin jelenleg sebezhetőbb, mint bármikor korábban, és nem egészen egy évvel a szír hatalomváltás után egy másik kulcsfontosságú szövetségesét is elveszítheti a térségben – mutat rá a külpolitikai szerkesztő, Con Coughlin.
Hogy Teherán ekkora veszteségeket szenved el katonailag, az rossz hír az olyan despotikus rendszereknek, amelyek Moszkvához hasonlóan erős támogatást kaptak Teherántól. Az oroszok jelentős mértékben beszálltak a busheri atomerőmű építésébe.
Az ukrajnai háború nagy ugrást hozott a kapcsolatokban, 20 évre szóló stratégiai partnerségi szerződést írtak alá. Mennek az iráni drónok, rakéták és más hadfelszerelések. Ám itt most bajok lesznek az izraeli támadások miatt.
Moszkva hozzájárult az Iszlám Köztársaság légvédelmének megerősítéséhez. De ezúttal nagy veszély fenyegeti a Kreml tekintélyét a régióban. Ráadásul az orosz elnököt jó viszony fűzi Netanjahuhoz, ami csak fokozza kínjait.
Az izraeli hadművelet nagymértékben kihat azokra a rezsimekre, amelyek – tévesen –azt gondolták, hogy érdekeiknek az lesz a legjobb, ha szorosan összezárnak a mullahokkal.
FT
Végzetes választás elé kerül Trump Iránban, mert megint belekeveredhet egy rezsimváltási őrületbe a térségben, az pedig destabilizálná az egész régiót, de a hullámok még messzebb is tovagyűrűzhetnek – állapítja meg Gideon Rachman.
Az iráni rendszer keményvonalas hívein kívül nem sokan örülnének, ha az ország atomfegyverhez jutna, Izrael már jó ideje létveszélynek tekinti a fenyegetést. De mintha nem értenék teljesen Washingtonban, mekkora a tét.
Ha az USA beavatkozik, az ürügy volna Teherán számára, hogy amerikai energialétesítményeket és támaszpontokat támadjon a közelben. Ugyanakkor azt érzékelni, hogy Netanjahu célja a nukleáris erőfeszítések meghiúsításán túl a teljes rendszerváltás.
Ám ha kívülről próbálják meg megbuktatni a vezetést, az kiszámíthatatlan eredményre vezethet egy 90 milliós, büszke országban, még akkor is, ha sokan egyáltalán nem kedvelik a papokat. Trump részéről az volna a legbölcsebb, ha tűzszünetet erőltetne ki, a nukleáris program ügyében pedig a tárgyaló asztal mellett jönne létre megállapodás, bármennyire is távolinak tűnik jelenleg ez az eshetőség.
Economist
Lehet, hogy Iránban nem működik a csodaszernek beharangozott 13 tonnás amerikai bunkerromboló bomba, amelyet még sosem próbáltak ki élesben. A szerkezet kinetikus energia segítségével hatol be a mélybe, a különleges acéltok miatt ennyire nehéz. A robbanóanyag csupán a súly 20%-át teszi ki. Úgy hírlik, képes áthatolni akár 60 méter vastag hagyományos betonon is.
Ha minden igaz, a gyutacsa érzékeli, ha a szerkezet üregbe kerül, és akkor indul be, ha már van körülötte tér. De be is lehet programozni, hogy az adott ponton okozza a legnagyobb pusztítást. GPS vezérli célra, azt nem lehet rádióhullámokkal megzavarni.
Csakhogy Irán mostanában nagy lépéseket tett előre a különlegesen erős beton alkalmazásában, hát, majd most kiderül, mennyire hatékony a Fordóban alkalmazott betonréteg, illetve hogy Amerikai mennyire tökéletesítette a saját fegyverét.
Spiegel
Az USA csúszik bele a tekintélyuralomba – nyilatkozta Lisa McGirr, aki történész professzor a Harvardon, ám jelenleg vendégkutató Oxfordban. Az országról úgy gondolja, hogy az hihetetlen mértékben megosztott, miközben az elnöknek óriási a hatalma. Ám a lakosság többsége aligha támogatja a terveit, de jelenleg kizárólag a bíróságok vették fel ellene hatékonyan a harcot.
A politikai erőszak javarészt a hivatalos retorikának tudható be, mivel az ördögnek állítja be az ellenzéket. Az egyetemek azért kerültek célkeresztbe, mert nem álltak be a sorba, sőt szembeszállnak a hatalommal.
Arra a kérdésre, hogy fenyeget-e diktatúra az Egyesült Államokban, a válasz az, hogy az ország nehéz helyzetben van, mivel Trump a demokrácia alapvető folyamatait vonja kétségbe.
A következő választásig hátralévő 3 évben az igazságszolgáltatás remélhetőleg meggátolja, hogy kiüresedjenek a jogállami normák.
Ám sok amerikai egyszerűen nem ismeri fel, hogy az USA-ban már rendkívüli politikai állapot van.
Guardian
Nathalie Tocci szerint Európának meg kellene állnia a saját lábán az USA nélkül is, ám mint a mostani közel-keleti háború mutatja, fogalma sincs róla, mit csináljon saját stratégiai autonómiája érdekében. Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője megjegyzi, hogy ha a földrész nem függne annyira az Egyesült Államoktól, akkor megbüntetné Izrael Gáza miatt, illetve elítélné Irán megtámadását.
De csak másfél évnyi bűnrészesség után kezd szembefordulni a Gázában történt háborús bűncselekményekkel. Irán ügyében a Fehér Ház az oldalvonalra tolta a kontinenst, noha az kezdettől fogva a diplomácia megoldás szükségességét hangoztatta. Elismeri Izrael önvédelmi jogát, de az más, mint megelőző csapást mérni.
Európa azért krónikusan impotens, mivel hagyományosan transzatlanti szemüvegen át nézi a világot. Ám most küszködik, hogy önálló véleményt alakítson ki a biztonságról. Ukrajna ügyében szerencsére megtanulta, hogy keménynek kell maradnia, változatlanul segíti Kijevet. De egyébként mindenhol szívóágra került.
Ki kell találnia, mit akar Pekingtől, de az nem megy, hogy több fronton vívjon kereskedelmi háborút. És nem látni, hogy önálló véleménye volna Irán kapcsán, pedig annak a következményei sokkal jobban érinteni fogják, mint az Egyesült Államokat, De még csak távolról sem látszik semmiféle akció.
FAZ
A kutya nem veszi komolyan, hogy Fico megpendítette: Szlovákia kiléphet a NATO-ból. A politikus kijelentette a jövő szerdai hágai csúcsértekezlet előtt, hogy teljesen komolytalan Rutte főtitkár felvetése, hogy ti. emeljék 5%-ra a katonai kiadásokat. Ő inkább amellett van, hogy országa intsen búcsút a szervezetnek és legyen semleges.
Pellegrini elnök azonnal nyugalomra szólított fel, mondván, hogy Fico mesterien tud provokatív ötleteket bedobni, amiről azután 20 napon át megy a vita, majd a végén simán elhal. Egyébiránt pedig ha tényleg felvetődik a javaslat, arról népszavazást kellene kiírni. Amúgy pedig semleges államként az országnak nem kevesebbet, hanem többet kellene a védelemre költenie.
A liberális ellenzéki pártok utaltak arra, hogy a kormányfő valójában Putyin kezére játszik. Egyébként pedig a két napja tartott nagyköveti előkészítő értekezleten a szlovák megbízott teljesen konstruktív volt, egyetlen szó sem esett főnöke kezdeményezéséről. Viszont a katonai költségvetés ügyében Fico nem tudja megkerülni a közös szabályokat.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin seregei nyomulnak, de a politikus nem fog nyerni
A Guardian vezércikke ítéli így meg. Oroszország fokozza ugyan brutális támadásait, de az ukránok morálja nem >
Putyin túlságosan is elvetette a sulykot Trumpnál
Aligha fog tetszeni neki, ami most jön, mert Trumpnál van az összes ütőkártya – írja Hamish >
A „gumicsont politika”
Magyar alighanem belátható ideig tovább használja ezt a fogalmat, mivel Orbán nem mutat készséget arra, hogy >
Pénz legyen vagy szabadság? - ez itt a kérdés
Nem lehet, hogy épp ez a DK-ra kiosztott feladat, a Tisza kétharmad megakadályozása? Elvégre ettől rettegnek >
30 éve történt Srebrenica: Európa szégyene
Keno Verseck Európa szégyenének nevezi az éppen 30 évvel ezelőtt történt szrebrenicai mészárlást, amelynek során boszniai >
Az EU a füle botját nem mozgatja, miközben a szerb elnök fokozza az állami elnyomást a tüntető diákokkal szemben
A Bizottság változatlanul Vučićot támogatja, ám az most már annyira brutális eszközöket alkalmaz, hogy Brüsszel választás >
Sok hasonlóság van az izraeli és az Európában honos jobboldali populizmus között
Ezt állapítja meg Richard Schneider, aki 56-os magyar szülők gyerekeként Németországban született és igen sokáig volt >
Piszkos üzletek Dodikkal
A bírálók piszkos ügyletnek nevezik, hogy visszavonták a letartóztatási parancsot a szakadár szerb kisebbségi vezér, Dodik >
Veszélyben a demokrácia Európában, amiért az elmeszesedett agyú elit a felelős
Erre mutat rá Daniel Johnson, miután a földrész fiatalsága a 30-as éve óta nem volt ennyire >
Lehet itt rendszerváltás?
Lehet, hogy Magyar Péter lesz a következő miniszterelnök. Kimondottan sokra tartom őt. De abban biztos lehetsz, >
A Trumponomics 2.0 lerombolja az USA jólétének alapjait
Az Economist vezércikke így foglalja össze a most átnyomott amerikai költségvetés lényegét. Ez azonban egy nagyobb >
Izrael igazi barátai: az Egyesült Államok, Szerbia, Magyarország és Csehország
A Jerusalem Post főszerkesztője azt írja, hogy október 7. után megmutatkozott, kik Izrael igazi barátai: az >