2025. július 11. péntek
Ma Nóra, Lili, Nelli, Benedek névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Bármit mond Trump, Amerika belépett a háborúba

Bármit mond Trump, Amerika belépett a háborúba

Simon Tisdall a Guardianben úgy véli: teljesen mindegy, mit mond Trump, az USA háborúba lépett és ennek súlyos, illetve tartós következményei lesznek. A szemleíró megjegyzi, hogy az elnök belelépett Netanjahu csapdájába, utóbbi hazárdjátéka csak még valószínűbbé teszi, hogy Irán atomfegyverhez igyekszik jutni. De nem áll le a nyílt háborúskodás Izrael és az Iszlám Köztársaság között sem. Nem lesz tartós béke a térségben, nem ér véget a vérontás Gázában, nem szolgáltatnak igazságot a palesztinoknak. Ezek a problémák csak súlyosbodnak, sőt olyan viszály robbanhat ki, amelyet végképp nem lehet ellenőrizni. Teherán úgy veszi, hogy az Egyesült Államok a létére tör. Netanjahu folyamatosan eltúlozta az iráni nukleáris veszélyt, de a határozatlan Trump elhitte neki. Vagyis Washington megint csak egy hazugság miatt keveredett háborúba, mint annak idején Irakban. Nincs meg viszont, miként kászálódik ki belőle, inkább egy halálos zsákutca felé tart Washington. Irán továbbra is erő marad a régióban, felsorakozik mellette Kína, Oroszország és a 3. világ. A béke minden eddiginél tünékenyebbnek látszik, globális olajsokk, piaci összeomlás jöhet.  De ez a vízválasztó pillanat felkínálhatja azt az opciót is, hogy összeroskad a korrupt teheráni rezsim. Illetve hogy nem enged az ultimátumnak és Észak-Koreától kér segítséget a bombához. Kilép az Atomsorompó Egyezményből, és hazaküldi az ENSZ-ellenőröket. Vagyis igazi latorállam lehet belőle. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

 

A szerkesztőségnek az a véleménye, hogy Trump fejest ugrott a sötétbe, ám hazardíroz, ennélfogva veszélyesebb hellyé teszi a világot. Belevitte országát egy nagy háborúba, Izrael oldalán. Ily módon igazolja, ha Teherán esetleg energialétesítményeket vagy amerikai támaszpontokat vesz célba a térségben, illetve veszélyezteti a hajózást.

 

Egyben kockáztatja, hogy a Nyugat belekeveredik abba, amit Netanjahu akar: az iráni rezsimváltásba. Az persze jogos követelés, hogy a mullahok állítsák le az atomfegyver kifejlesztését és ne támogassák a radikális terrorcsoportokat. Csakhogy ha marad a dúsított uránból, az arra sarkallhatja Teheránt, hogy felgyorsítsa a folyamatot, mert elrettentő erőre van szüksége.

 

Irán vezetői bölcsen tennék, ha nem súlyosbítanák a válságot, hanem hátrébb lépnének. Egyébiránt nem tudni, mennyire képesek és hajlandóak blokád alá venni a Hormuzi-szorost. De már a bizonytalanság is visszaveti a világgazdaságot.

 

Ugyanakkor ha bukik a teokrácia, az vákuumot válthat ki. Emellett az is bebizonyosodott az elmúlt hetekben, hogy a korlátaitól megszabaduló Izrael szintén destabilizáló tényező. Az amerikai elnök úgy kalkulált, hogy Irán meggyengülése, illetve a zsidó állam sikere különleges alkalmat kínál a csapásmérésre. Ám nagy kockázatot vett a nyakába, a régió még nagyobb instabilitásra és válságra készülhet.

 

Die Zeit

 

Trumpot az égvilágos semmi sem hajszolta, hogy megindítsa a támadást, csak nem szeretett volna gyengének látszani, ám ezzel megnehezíti a rendszerváltást Teheránban. Erről beszélt Ian Bremmer, a washingtoni Eurázsia Csoport nevű agytröszt alapító igazgatója, aki az egyik legnevesebb geopolitikai szakértő a világban.

 

Úgy tudja, hogy a bombázás legalább 9 hónappal, de akár több évvel késleltetheti az atomfegyverre áhítozó Iránt. De már az hatalmas dolog, hogy az irániak elvesztették elrettentő képességüket. Ugyanakkor az előkészítés során ellentétek merültek fel Izrael és az USA között, mert Netanjahu azt akarta, hogy Washington azonnal szakítsa meg a diplomáciai párbeszédet.

 

A Fehér Ház viszont biztosítékot sürgetett, hogy Fordót meg lehet semmisíteni, illetve, hogy amerikai katonák nem halnak meg a térségben, de nem kapott megnyugtató választ. Trump számára a cél az volt, hogy az Iszlám Köztársaság megadja magát, ám amikor kiderült, hogy ez nem megy, kiadta a parancsot a támadásra.

 

Teherán jelenleg fölöttébb óvatos, mert Izrael megtizedelte a katonai vezetését, azon kívül sikerrel fogja el az iráni rakétákat. Ezért inkább az a valószínű, hogy Dzsibutiból és Jemenből gerillák lőnek majd amerikai támaszpontokat a közelben. De ebből még nem lesz háború. Sokkal veszélyesebb ugyanakkor, hogy kiszámíthatatlan az iráni reakció és fellángolhat a terrorizmus.

 

Egyébiránt az irániak felrúgták a nemzetközi ellenőrzésre vonatkozó megállapodást, de még legalább egy év kellett volna nekik, amíg atombombájuk lesz. Nem voltak hozzá hordozóeszközeik.

 

New York Times

 

Fareed Zakaria három ismeretlent lát az Iránra mért amerikai csapás után, bár azt majd meglátjuk, mennyire igaz, amit Trump mondott, hogy ti. megsemmisítették mind a három nagy nukleáris létesítményt. De az biztos, hogy az USA háborúba keveredett az Iszlám Köztársasággal, és hogy a válság tovább súlyosbodhat.

 

A jogi kételyeken túl három dolgot nem tudni: 1. hogyan vág vissza Teherán, mert van rá bőven lehetősége, bár meggyengült. 2. Akkor most padlón van a nukleáris fegyver megszerzésének terve, vagy éppen ellenkezőleg: felgyorsul a folyamat? 3. A szakértelem  mindenképpen megvan, ezért ha marad a rezsim, akkor inkább az a valószínű, hogy átmeneti visszaesés következik be a végrehajtásban.

 

Annak nincs sok jele, hogy rendszerváltás közeledne. Ugyanakkor Van Hollen demokrata szenátor arra mutatott rá, hogy a Fehér Ház teljesen feleslegesen feladta a diplomáciai próbálkozásokat, ok nélkül veszélyeztet amerikai értékeket, és az Egyesült Államok ismét belekeveredhet egy hosszú viszályba a térségben.

 

Ráadásul a titkosszolgálat azt állapította meg, hogy nem készült iráni atombomba. Szóval korai még az washingtoni ünneplés, mert túl nagy a bizonytalanság.

 

FT

 

Jócskán vannak veszélyei az Iránnal vívott háborúnak, mert ugyan Teherán stratégiája kudarcot vallott, ám ez nem garancia arra, hogy Amerika és Izrael képes győzni. Erre figyelmeztet Gideon Rachman, hozzátéve, hogy háborúskodni mindig lutrit jelent, ám Washington ezúttal már elvetette a kockát.

 

Rövidtávon úgy néz ki, hogy bejött Jeruzsálem számítása, mert még arra is képes volt, hogy bevonja az USA-t a konfliktusba. Trump persze imádja, ha győztesnek látszik, ám nem lehet tudni, mi várható hosszabb távon a biztonság szempontjából. Saját túlélése érdekében a mullahok dönthetnek a minimális megtorlás mellett, de ha nem hajlandóak tárgyalásokra, az újabb izraeli támadásokat eredményezhet, illetve felbátoríthatja a belső ellenfeleket.

 

Trump nem hagyná annyiban, ha amerikai célpontokat érne támadás a térségben, vagy ha megugranak az olajárak. De ha odahaza nyomás alá kerül, egy pillanat alatt meggondolhatja magát. Számára az egyetlen elfogadható eredmény az volna, ha Irán leszerelné a nukleáris berendezéseket és Nyugat-barát kormány venné át az irányítást.

 

Ám ennél sokkal nagyobb az eshetősége egy súlyosan megsebzett, ám továbbra is ellenséges vezetésnek. Az is elképzelhető, hogy összeomlik az elit, majd polgárháborús viszály alakul ki, abba is belesodródhat az Egyesült Államok, akár még szárazföldi egységekkel is.

 

Izrael jelenleg a régió szuperhatalmának számít, ám nem tartható fenn sokáig, hogy egy 10 milliós ország uraljon egy több százmilliós térséget. Mind Irán, mind az USA, mind a zsidó állam igen sokat kockáztatott és elképzelhető, hogy a végén mind a három rajtaveszt.

 

Wall Street Journal

 

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államok megszabadította a világot az egyik legsúlyosabb nukleáris fenyegetéstől, és nagy lépést tett afelé, hogy helyreállítsa az amerikai elrettentő erőt. Egyúttal lehetőséget teremtett, hogy a Közel-Kelet békésebb legyen, ha az érintett országok élnek a lehetőséggel.

 

Irán arra fizetett rá, hogy Hamenei jobban akarta a bombát, mint a békét. Ám ha a rendszernek fontos a fennmaradás, akkor feladja a nukleáris törekvéseket és lemond. Trumpnak ilyen viszonyok között nem sok választási lehetősége maradt, bár az elnökök simán megtehetik, hogy görgetik maguk előtt a problémát.

 

Az izraeliek feltennék a pontot az i-re, azaz megsemmisítenék, ami még épségben van az iráni rakéta infrastruktúrából. Meg kell adni nekik a zöld jelzést, főként, mivel a rakéták amerikai támaszpontokat is fenyegetnek.

 

Washington Post

 

Hullottak a bombák, de az amerikai elnöknek még meg kell magyaráznia, hogy mi kíván elérni, azaz milyen békében gondolkodik - állapítja meg a szerkesztőségi állásfoglalás. Mindenképpen el kell érnie, hogy az iráni atomfegyverkezés ne legyen képes többé talpra állni, tehát fel kell számolni az összes célba vett létesítményt és a bombagyártás kiegészítő telepeit. Majd meg kell állapodnia arról, hogy Teherán soha ne újíthassa fel a programot.

 

Hát, nem lesz egyszerű. A mullahok ugyanis ezek után még inkább szeretnének nukleáris ütőerőhöz jutni, mert az biztonságot nyújt nekik. Az elnöknek ugyanakkor ki kell nyilvánítania, hogy nincs szándékában megbuktatni a rezsimet és vissza kell fognia Netanjahut, nehogy az súlyosbítsa a válságot.

 

Lehet, hogy az atomlétesítmények kiiktatása gyerekjátéknak bizonyul ahhoz képest, amikor az a feladat, hogy Irán ne zárhassa le a Hormuzi-szorost vagy ne hajtson végre valamilyen más, aszimmetrikus műveletet.

 

Le Monde

 

A Közel-Keleten immár az erő elsődlegessége érvényesül, az amerikai elnök feladta a diplomáciát, amely pedig hasznos eszköznek bizonyult 2015-ben, amikor létrejött Iránnal a nukleáris megállapodás. Így foglal állást a szerkesztőség, amely kiemeli, hogy a térség történetében bőven akadnak olyan esetek, amikor valamelyik fél elsietetten győzelmet hirdetett.

 

Trump kész tények elé került, miután Netanjahu a háború mellett döntött, így Washington Izrael rendelkezésére bocsátotta tűzerejét, főleg az egyedülálló bunkerromboló bombát. A helyzet példátlan: térség amerikai-izraeli befolyás alatt áll, amihez az alapot a zsidó állam katonai fölénye adja.

 

De mit tesz az USA, ha Irán kiválik az Atomsorompó Megállapodásból, amelynek tagja, szemben Izraellel?  Trump úgy határolta körül a békét, hogy az feltétlen megadást jelent. Az iráni nukleáris létesítmények elleni támadás a dzsungel törvényének és az erőszaknak a felmagasztalása – szemben a nemzetközi joggal, amely a múlt maradványának tűnik. Ami vasárnapra virradóra történt, az sötétbe borítja a horizontot.

 

Wall Street Journal

 

A vezércikk bőven elképzelhetőnek nevezi, hogy Irán miatt megugrik az olaj világpiaci áron, ám a rezsim ily módon magának még jobban árt.  Az energiahordozóért már most 70 dollárt kérnek hordónként, mert egyáltalán felvetődött, hogy leállhat a tankerforgalom a Hormuzi-szorosban. De felmehet akár 100 dollár fölé is.

 

Az egyik legnagyobb vesztes Kína lenne, mert az a térségből szerzi be a nyersolaj jelentős részét. Ugyanakkor Iránnak nemigen érdemes ugrálnia, mert könnyen megkaphatja a magáét az Egyesült Államoktól. Akár még a teljes hadiflottája is rámehet.

 

A blokád lehetősége aláhúzza, hogy Trump milyen bölcs volt, amikor úgy határozott, hogy fel kell számolni az iráni fegyverkezési erőfeszítéseket. Mert sokkal nehezebben tudna reagálni a Nyugat, ha Teheránnak atombombája lenne. De a főpapok megtanulták a maguk kárán, hogy hiba, ha nem veszik figyelembe a Washington által megvont vörös vonalat.

 

Daily Telegraph

 

Irán minden eddiginél veszélyesebb lehet, mert a Forradalmi Gárda keményvonalas erői államcsínyt hajthatnak végre. Így ítéli meg a kilátásokat Samuel Ramani, a brit fegyveres erők kutató intézetének munkatársa. Kiemeli, hogy az iráni vezetés nagyot koppant, mert abban bízott, hogy Szaúd-Arábia, az Emirátus, sőt Putyin meg tudja győzni Trumpot: tartsa magát távol a viszálytól, mert a katonai támadás destabilizálná a régiót.

 

A legrosszabb forgatókönyv következett be, Teherán küszködik, hogy méltó választ ötöljön ki. Ám nincs hozzá meg a kellő külső támogatás. Ezért a reakció alighanem aszimmetrikus és fokozatos lesz, Feltehetőleg Izrael ellen irányul.

 

Az iráni vezetés abban bízik, hogy ki tudja kényszeríteni Netanjahu lemondását. A szerző iráni forrásai azt mondták: nem valószínű semmiféle belső forrongás, mert a közvélemény fel van háborodva Izrael és a Nyugat miatt.

 

Ily módon az ország a jövőben kevésbé kiszámítható lehet és ezt ajánlatos szem előtt tartaniuk mindazoknak, akik Hamenei megbuktatását szorgalmazzák az USA-ban, Izraelben és Európában.

 

FAZ

 

Berthold Kohler, a kiadó azt fejtegeti, hogy az iráni vezetés elszámolta magát, de Trump is vállal kockázatot, ám Netanjahu nem hagyott neki más választást. Teherán az utolsó pillanatig nem hitte, hogy az amerikai csapatok parancsot kapnak a támadásra. Nyilvánvalóan abban bízott, hogy fenyegetései hatására Washington visszaretten.

 

Az elnököt ugyanakkor egy-két tanácsadója, valamint Netanjahu meggyőzte, hogy itt a soha vissza nem térő alkalom és az egész világ reszkethet, ha terrorcsoportok atom robbanóeszközökhöz jutnának.  Ám a veszély még most sem múlt el, bár igen jó esély kínálkozik, hogy Amerika földbe döngölje az egész programot.

 

Mindenki afelé tereli Teherán, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz. Még Kínának és Oroszországnak sem érdeke a háború kibővülése. Pekinget az olajszállítások aggasztják, Putyin meg nem szeretne ujjat húzni amerikai kollégájával, nehogy az felfuttassa a támogatást Ukrajnának.

 

Hogy az Irán elleni csapásmérés milyen előjellel vonul be a történelemkönyvekbe, az attól is függ, miként reagál egy olyan rendszer, amelytől idáig csak a lehető legrosszabbat várták - joggal.

 

Der Standard

 

Netanjahu sikert aratott, ezzel szemben Trump hazárdjátékba kezdett. Az izrael vezető elért mindent, amiről éveken át csak álmodott, ezzel szemben az amerikai elnök megszegte a választási ígéretét, valamint a szavát – emeli ki Eric Frey.

 

Az elemző szerint bárki bármit is gondol az izraeli kormányfőről, az megint bizonyította, mekkora politikai tehetség. Hiszen felismerte, hogy az amerikai politikus feladja ellenkezését az izraeli támadással szemben, ha kész tények elé állítják. Így most sokak szemében jóvátette bűnét október 7., valamint Gáza ügyében. Lehet, hogy megnyeri a következő választást.

 

Nem egyértelmű viszont a helyzet Washington szempontjából. A történelem igazat fog adni neki, ha a teokratikus rendszer feladja az atomterveket, vagy ha netán rendezett őrségváltás történik. Az nem érdekli Trumpot, hogy megsértette a nemzetközi jogot.

 

Mivel bedobta, hogy a mullahok még két hetet kapnak, ám kiderült, hogy addigra már minden készen állt a támadásra, hitele maradékát is eljátszotta. Nem érdemes tárgyalni vele, mert semmit sem számít a szava. Ezt most már az egész világ tudja.

 

Trumpra nem jellemző, hogy lenne külpolitikai filozófiája vagy összefüggő stratégiát követne. Ingatlanmogulként lép fel. Nem sokan totojázik, hanem lecsap az alkalomra, ha jó ügylet kínálkozik.

 

Handelsblatt

 

Aggódik Ukrajna, mert három területen is súlyos következményekre számít az Irán elleni amerikai csapásmérés után – írja a szakértő, Mareike Müller, aki megkereste Olekszandr Mereskót, a kijevi parlament Külügyi Bizottságának elnökét, aki kijelentette: 1. Visszaesik a nemzetközi figyelem az ukrán háború iránt, pedig ukrán szemszögből igen sok múlik a külföldi támogatáson. És biztos, hogy Putyin fokozni fogja a támadásokat.

 

2. Az USA egy sor fegyvert a Közel-Keletre irányít át, ezért meggyengül az ukrán légvédelem. 3. Az olaj megdrágulása segít feltölteni az orosz hadi kasszát. Meresko hozzátette, hogy Trump a 3. világháborúval játszik, így a megoldás csak az marad, hogy Európa közösen javít saját biztonságán.

 

2025. június 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin seregei nyomulnak, de a politikus nem fog nyerni

A Guardian vezércikke ítéli így meg. Oroszország fokozza ugyan brutális támadásait, de az ukránok morálja nem >

Tovább

Putyin túlságosan is elvetette a sulykot Trumpnál

Aligha fog tetszeni neki, ami most jön, mert Trumpnál van az összes ütőkártya – írja Hamish >

Tovább

A „gumicsont politika”

Magyar alighanem belátható ideig tovább használja ezt a fogalmat, mivel Orbán nem mutat készséget arra, hogy >

Tovább

Pénz legyen vagy szabadság? - ez itt a kérdés

Nem lehet, hogy épp ez a DK-ra kiosztott feladat, a Tisza kétharmad megakadályozása? Elvégre ettől rettegnek >

Tovább

30 éve történt Srebrenica: Európa szégyene

Keno Verseck Európa szégyenének nevezi az éppen 30 évvel ezelőtt történt szrebrenicai mészárlást, amelynek során boszniai >

Tovább

Az EU a füle botját nem mozgatja, miközben a szerb elnök fokozza az állami elnyomást a tüntető diákokkal szemben

A Bizottság változatlanul Vučićot támogatja, ám az most már annyira brutális eszközöket alkalmaz, hogy Brüsszel választás >

Tovább

Sok hasonlóság van az izraeli és az Európában honos jobboldali populizmus között

Ezt állapítja meg Richard Schneider, aki 56-os magyar szülők gyerekeként Németországban született és igen sokáig volt >

Tovább

Piszkos üzletek Dodikkal

A bírálók piszkos ügyletnek nevezik, hogy visszavonták a letartóztatási parancsot a szakadár szerb kisebbségi vezér, Dodik >

Tovább

Veszélyben a demokrácia Európában, amiért az elmeszesedett agyú elit a felelős

Erre mutat rá Daniel Johnson, miután a földrész fiatalsága a 30-as éve óta nem volt ennyire >

Tovább

Lehet itt rendszerváltás?

Lehet, hogy Magyar Péter lesz a következő miniszterelnök. Kimondottan sokra tartom őt. De abban biztos lehetsz, >

Tovább

A Trumponomics 2.0 lerombolja az USA jólétének alapjait

Az Economist vezércikke így foglalja össze a most átnyomott amerikai költségvetés lényegét. Ez azonban egy nagyobb >

Tovább

Izrael igazi barátai: az Egyesült Államok, Szerbia, Magyarország és Csehország

A Jerusalem Post főszerkesztője azt írja, hogy október 7. után megmutatkozott, kik Izrael igazi barátai: az >

Tovább