2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Đoković

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Đoković
urbanalegenda illusztrációja

Példamutató, jól nevelt világsztár. Egyidejűleg patrióta és toleráns. Úgy harcol a győzelemért, hogy tiszteli az ellenfelet. Családszerető és hagyományőrző. Liberális és modern. Számos szerb kettősséget békített már össze. Ezt a képet festi Novak Đokovićról a szerbiai polgári szellemiségű sajtó. A nemzeti nem egészen, de ezt most hagyjuk.

A férfi tenisz új csillaga a világelsőség megszerzése után igazi nemzeti hőssé vált. Hónapok, sőt évek óta az, de most kivétel nélkül róla szólt a szombati újságok címlapja. Van, amelyik egyszerűen leszögezte, ő a legjobb a világon. A másik a teniszvilág új királyáról ír, de akadt olyan is, amelyik szerint egy elnökválasztáson sem lenne méltó ellenfele. Szerencsére politikai ambíciói egyelőre nincsenek. Legalábbis nem mutatja. Mert a politikában biztosan elbuktatnák. Nem vetélytársat akarnak látni benne, hanem kokárdaként, kabalaként használnák. Volt is már rá sikeres próbálkozás. Azon az emlékezetes „Koszovó Szerbiáé” jelszavú belgrádi nagygyűlésen, amelyen az akkori kormányfő, Vojislav Koštunica jeleskedett, de amelyre inkább a belgrádi sportüzletek kifosztásáról, a Nike és a Reebok sportcipők lopásáról készült videókról emlékeznek az emberek. Meg az amerikai nagykövetség felgyújtásáról, a rosszindulatú, a nemzeti szellemiséget kellően becsülni nem tudó krónikások. Akkor, egyszer szólalt meg politikai eseményen a tenisz akkor már szárnyaló csillaga, aki még csak álmodott a mai dicsőségről. Azóta óvatosabban, okosabban nemzeti. Úgy tűnik, kínosan ügyel arra, hogy egyetlen itteni politikai párt, áramlat se tarthassa magáénak. Miközben minden versenyen világosn megmutatja, kimondja, honnan érkezett. Nem titkolva, hogy azokban az években ismerkedett a tenisszel, amikor a háborúk dúltak a Balkánon. Azt sem, hogy legalább hozzá szeretne járulni a Szerbiáról alkotott kép módosításához. Annak a képnek a megváltoztatásához, amely a világgal való dacolás korában, az öldöklés és a NATO-légicsapások idején alakult ki. Ehhez kétségkívül ő is hozzájárulhat, de korántsem lesz elég igyekezete. Bármennyire is szeretnék az itteni politikusok az egyén sikerét és nem utolsó sorban erényeit a közösség sikereként, erényeként feltűntetni. Belső használatra elmegy. Itt hajlamosak elhinni az emberek, hogy Novak Đoković a szerbségről alkotott ferde kép kiigazítója. Csakhogy ez nem így van. A rendszer a világban is erősebb az egyénnél. A rendszert, amelybe az új világelső már régen beépült, a rendszer tudatát a múlt század végén történt események alakították ki és ezt a rendszert csak belülről lehet változtatni. Olyan erőknek, amelyek ott hatnak. Mert nem hisznek a kívülről érkezetteknek. Csak ha látják, hogy az osztja értékeit. Nem elegendő tehát egy cirill betűs póló, még ha az egzotikum erejével hat is; egy nemzeti lobogó; egy címeres sapka ahhoz, hogy megváltoztassa a merev képet, sztereotípiát a külhoni ember fejében. Ehhez nyomósabb, komolyabb érvek kellenek. Meg idő. Egy nemzetről kialakított kollektív tudat módosítható a legnehezebben. Európában fél évszázad közös munkájára volt szükség ahhoz, hogy ez a folyamat beinduljon. Meg politikai szándékra, akaratra mindenki részéről. Meg közös történelemkönyvekre.

Sajnos az újonnan kialakult, szándékosan kialakított nemzeti sablonok Keleten ugyanúgy élik életüket, mint a régiek egykor Nyugaton. Még most is, amikor a kommunikáció és az információcsere soha nem látott üteművé vált. Politikai kompromisszumokra, lemondásokra, a rendszerbe való beépülésre, az európai értékek rendszerébe való beépülésre lesz szükség ahhoz, hogy javuljon a kép. Mert magunkról könnyű szép képet festeni. Csakhogy a önszerető politizálás eredménytelenségének következményeit egy világelső sem tudja hárítani.

•••

A szerkesztő megjegyzése: lapzárta után érkezett, hogy Đoković megnyerte a wimbledoni bajnokságot, és ezzel Szerbia első bajnoka a legendás pályán:

2011. július 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább