Ma Jenő névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Putyin Ukrajna-csúcsa egy nagy trükk
Egy héttel Alaszka után ugyanis úgy néz ki, mintha a világon semmi sem változott volna a Kremlben. Putyin a szokásos trükköket dobja be, és nem árul el semmiféle komoly érdeklődést a megállapodás iránt. Nagy kérdés, hogy Trump mit kíván tenni, ha rájön, hogy a bolondját járatják vele. Moszkva azt hiszi, hogy eldöntheti, milyen katonai erők rettentsék el az újabb agressziótól. Közben hatalmas légitámadásokat hajt végre, még Ukrajna nyugati részén is, távol a fronttól. Aki békét akar, az nem így viselkedik. Az elnök és szócsövei még mindig úgy beszélnek a háborúról, hogy annak segítségével ki akarják terjeszteni az orosz jólétet a szomszédos államra. Kérdés, hogy a Fehér Ház milyen gyorsan ismeri fel a turpisságot. A jelenlegi elnök is vonakodik megnyitni Kijev számára a fegyverraktárakat és a harceszközök felhasználását is feltételekhez köti. A biztonsági garanciák ügyében nem szeretné túlzottan elkötelezni magát. Miként segít ez a visszafogottság, hogy az orosz elnök véget vessen a harcoknak? Hasznos volna, azonban például, hogy amíg a bombázások folytatódnak, a Nyugat minden héten elkobozna egy bizonyos részt a befagyott orosz állami javakból. Az igazság az, hogy ha a Trump nem keményít alaposan be, aligha lehetséges a tartós béke.
The Economist
Miután a jelen amerikai diplomácia kiszámíthatatlan, a lap azt a kérdést veti fel vezércikkében, hogy vajon kire hallgat Trump legközelebb?
A szerző rámutatott: mivel az ukrán védelmi vonal nem omlik össze, noha az oroszok lassan nyomulnak előre, Putyin most békeszerződéssel igyekszik győzni úgy, hogy ne kelljen sok ezer katonát áldoznia a következő hónapokban.
Az amerikai külpolitika azért annyira fenyegető, mert Trump minden jel szerint még mindig arról álmodik, hogy megkapja a Nobel-békedíjat. Azon van, hogy Zelenszkij a következő egy-két hétben leüljön orosz kollégájával, és ha Moszkva területcserét akar, akkor alighanem megint nagy nyomás nehezedik az ukrán vezetésre.
Ezzel azonban szorult helyzetbe kerülne Kijev és Európa. Ha ugyanis nem hajlandók engedni, Amerika beszüntetheti a fegyverszállításokat és a hírszerzési adatok továbbítását. Továbbá vámokat vethet ki az EU-ra, és azzal is fenyegethet, hogy kivonul a NATO-ból.
Viszont ha az ukránok feladják fő védvonalukat a Donyec-medencében, akkor megkönnyítik az oroszok számára a további előrenyomulást. Ami felkérés lenne a Kreml számára a további „keringőre”. Ezért csakis az elhódított részek orosz ellenőrzésének de facto elismerése jöhet szóba. Ennyit valószínűleg megér, hogy vége legyen a háborúnak.
De hogy mi lenne az ellentétel Trump részéről? Valamiféle biztonsági garanciák, de roppant ködösek. A hatékonyabb elrettentés az volna, ha Ukrajna kőkemény ígéretet kap saját hadserege megerősítésére. Viszont az európai biztonság szempontjából aligha létezik rosszabb, mint egy olyan békefenntartó erő, amely nem kap támogatást, ha támadás éri. Ez lenne az a győzelem, amelyre Putyin oly régen áhítozik.
The Times
Amíg Európa Trumpra vár, addig Putyin nyer. Merthogy a figyelem túlságosan is a csúcsértekezletekre, valamint a biztonsági garanciákra összpontosult, és így nem látszik, hogy Oroszországnál van a kezdeményezés – mutatott rá a lap.
Az európai vezetők ugyan elkerülték a legrosszabbat, amikor Zelenszkijt elkísérték a Fehér Házba, de az megalázó és kimerítő, hogy az elnök valóságshow-jának mellékszereplőit kell alakítaniuk. Minden egyes ilyen epizód kimenetele bizonytalan, bár az EU képviselői igyekeznek felnagyítani esélyeiket.
Tudják, hogy az orosz államfő nem őszinte, ezért leginkább abban reménykednek, hogy az amerikai vezető rádöbben erre, és segít Kijevnek, illetve sarokba szorítja a Kremlt. De már nemigen kell jobban bizonyítani az agressziót, az orosz vérszomjasságot és a messzire tekintő szándékokat.
Moszkva világosan látja az uniós stratégiát, és megvannak az eszközei, hogy elfojtsa azt. Arra fogja kihasználni a szeszélyes és egomán Trumphoz fűződő viszonyát, hogy a másik félre hárítsa a felelősséget a szerencsétlen békefolyamat késlekedéséért és kudarcáért.
A biztonsági garanciák ugyanakkor teljes képtelenséget jelentenek. Egyrészt, mert nincs mögöttük erő, több százezer katonát kellene hozzá ukrán földre küldeni. Ugyanakkor nem lehet az amerikai támogatásban bízni. Az azonban csak jó az oroszoknak, hogy látni, milyen állapotban van a NATO amúgy is megtépázott hitele.
Csak azt lehetne tenni, hogy a szövetségesek megerősítik az ukrán haderőket, különben az ukránok csak küszködni fognak. Moszkvából nézve az a tét, hogy sikerül-e megtörni a régi szabályokat és szövetségeket, és olyan világot teremteni, amelyben az erő szavatolja a jogot. De ameddig a Nyugat nem érti az ellenség gondolkodásmódját, addig aligha találja meg, miként győzheti le.
Der Spiegel
Kétféle nyugati békemisszió jöhet szóba Ukrajnában, de mindenekelőtt a célt kell egyértelműsíteni, hogy ugyanis Putyin kétszer is meggondolja, támadjon-e újra. Franz-Stefan Gady német katonai szakértő e célból azt tartaná célszerűnek, ha a NATO három, vagy öt dandárt vezényelne ukrán földre.
Az első megoldás arra volna alkalmas, hogy lelassítsa az orosz inváziót, feltartóztatni nem tudná, de az árat alaposan feltornászhatná. Öt magasabb egység viszont képes volna meghiúsítani, hogy az oroszok területeket foglaljanak el. Ehhez alaposan integrálódniuk kell az ukrán fegyveres erőkkel.
Az elemző, aki a washingtoni Új Amerikai Biztonsági Központ vezető munkatársa, úgy véli, hogy a három dandár 15 ezer katonája a front mögött helyezkedne el. Az arcvonalon az ENSZ kéksisakosai őrjáratoznának. Mögöttük lennének az ukrán alakulatok, leginkább ott, ahol az oroszok be tudnának törni, vagyis Harkiv és Szumi térségében északon, illetve Zaporizzsjánál, délen, mert ott van az átjáró a Krímhez.
Az egész missziót legalább 72 vadászgép biztosítaná, illetve lenne egy török haditengerészeti kötelék a Fekete-tengeren. Az oroszoknak legalább 60 ezer embert kellene mozgósítaniuk, ha megpróbálnának áttörni. A védelmi rendszer felállásához körülbelül 13 hónap szükséges. A dandárok 2-3 évig maradnának, de ezt Moszkva is tudja, ennek megfelelően készülne.
The Economist
Trump az utcára tette a CIA egyik legtapasztaltabb orosz-szakértőjét, és a lépés vérfagyasztó hatással lesz az egész amerikai titkosszolgálatra. Az illető több mint 20 évig dolgozott az ügynökségnél, ő volt a felelőse annak a jelentésnek, amely leírta, miként avatkozott be csaknem 10 éve Oroszország az elnökválasztásba a republikánus jelölt mellett.
Ő és 36 társa magyar fogalmak szerint megbukott a biztonsági átvilágításon. Ám ez azt jelenti, hogy a hatalom drasztikusan fokozza a háborút az hírszerzés ellen. Az érintettek többségének ugyanis a jelek szerint egyetlen bűnük van: bírálni merészelték a Fehér Ház urát. Mások felkerültek a szélsőjobbos aktivista, Laura Loomer listájára.
Mark Warner, a Szenátus hírszerzési bizottságának vezető demokrata tagja azt mondta az újabb tisztogatás előtt, hogy a helyzet még annál is sokkal rosszabb, mint amire számított. Két napja Bill Burns, aki Biden alatt a CIA igazgatója volt azt írta: ha az elemzőink ilyesfajta öngyilkosságot tapasztalnak egy másik nagyhatalomnál, whiskyt bontanak, és halljuk, hogy a Kremlben és a Kínai Kommunista Párt székházában összecsendülnek a poharak.
Következő cikk: A változás első jele: a Vajdasági Magyar Plénum megalakulása
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >