Ma Jenő névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Marine Le Pen vagy Jordan Bardella? Identitás válság a francia szélsőjobbon
Válság lappang a francia szélsőjobbon, mivel a Nemzeti Tömörülés uniós sikkasztási ügye miatt egyelőre bizonytalan Le Pen jövője, ugyanakkor az által idáig kézből etetett ifjú pártelnök, Bardella a jelek szerint megpróbálja kiaknázni a vákuumot, hogy két év múlva ő szállhasson ringbe az államfői tisztségért. A régi gárda döbbenten nézi a feltörekvő politikus liberálisabb, üzletbarát elképzeléseit, bár azok elhódíthatnak annyi szavazót már pártokról, hogy a végén ő lesz a köztársasági elnök – körvonalazza a helyzetet a Politiconak Marion Solletty Párizsból. A 29 éves Bardellára úgy tekintenek általában, mint Le Pen védencére, aki nem jelent fenyegetést főnökasszonyára nézve. De ugye, várhatóan csak jövőre lesz meg a bírósági ítélet, amely meghatározza a szélsőjobb vezéralakjának sorsát, közben pedig az eddigi útitárs egyre jobban áll a felmérésekben. Most már a konzervatív üzleti köröket igyekszik becserkészni, jóllehet azok idáig óvakodtak közösködni az NR-rel. Árulkodó, hogy sokszor Melonihoz hasonlítja magát, aki sikeresen vitte be középre szélsőséges pártját. Le Pen inkább a régi vágású, bevándorlás-ellenes, nacionalista bujtogatóval, Salvinival fúj egy követ. Az ellentétek még nem pattantak ki nyíltan, de már látszanak törésvonalak. A pártvezetés mind inkább kutyaszorítóba kerül és persze Le Pen is látja, mi készül. Ezért rákapcsolt. A nyár elején vendégül látta az európai szélsőjobb nagyjait, Orbánt, Salvinit, Babišt. De ettől még Bardella csillaga felfelé ível. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Der Standard
A közgazdasági Nobel-díjas Joseph Stiglitz azt nyilatkozta az este az osztrák köztévé híradójának, hogy Trump saját magát lövi térden, mert lila gőze sincs a gazdaságról. A szakember szerint szó nincs arról, hogy az elnök ismét naggyá tenné Amerikát, mert politikája mind rövid-, mind hosszútávon csakis negatív következményekkel jár.
Aláássa a jogállamot, egyetemeket támad, a bevándorlás akadályozásának az Egyesült Államok issza meg a levét. Reménytelen próbálkozás, hogy a vámokkal csábítsa vissza a külföldre települt termelővállalkozásokat, nincs ilyen automatizmus.
A vámokat esztelenül vetették ki, egy teljesen szeszélyes elnök miatt, aki azután ily módon elbizonytalanítja a cégeket, ezért nem ruháznak be. Mellesleg ha haza is térnének az üzemek, a gépesítés miatt nem keletkeznének új munkahelyek.
Az is sok bajjal jár, hogy a Fehér Háznak nem tűnik fel: a GDP 70%-át immár a szolgáltató szektor állítja elő, a termelőszféra részesedése visszaesett 10%-ra. Azaz mellékhadszíntérnek számít. Ugyanakkor a kormányzat miatt válságba jutottak fontos idegenforgalmi és képzési ágazatok.
Vannak érvek, amelyek azt támasztják alá, hogy csökkenteni kell az európai kereskedelmi többletet Amerikával szemben, de ez a másik oldalon azt jelenti, hogy az USA-nak többet kellene megtakarítania. Hát, pont nem ez megy most arrafelé. Az elnök ugyanis leragadt a múlt század közepén, amikor az Egyesült Államokban még az ipar dominált.
Stiglitz ugyanakkor hibának tartja Európa részéről, hogy az beadta a derekát a vámvitában. Ezért most azt javasolja neki, hogy erősítse meg védelmét, a hadiiparral egyetemben. A megállapodásnak ugyanakkor semmi értelme, miért nem helyezte kilátásba a földrész, hogy ellenvámokat alkalmaz? Hiszen sokkal nagyobb piac, mint az USA. A kontinensnek a sarkára kellett volna állnia.
Frankfurter Rundschau
Az ukrán légitámadások nyomás alá helyezik Putyint: mert nagy károkat okoznak az olajfinomítókban, megbénítják azokat, de annyira, hogy még sokszor a dolgozóiknak sem tudnak bért fizetni. Szóval – jegyzi meg Bona Hyun – az orosz gazdaság szó szerint lángokban áll. Novosahtyinszkban pl. még három nap után sem sikerült megfékezni a tüzet.
Ez a létesítmény a legnagyobbak közé tartozik az ország déli részén, naponta 100 ezer hordónyi nyersolajat képes feldolgozni. Ukrán források ugyanakkor úgy tudják, hogy az alkalmazottak lázadoznak, mert már négy hónapja nem kaptak egy fityinget sem. Már a terület kormányzójához fordultak, mivel nem tudnak miből élelmet venni a családnak, vagy füzetet, ceruzát a gyerekeknek az iskolakezdéshez.
A rajtaütések miatt bajban van a Lukoil és a Rosznyefty is. Miután az ukránok szintén lövik a Barátság-vezetéket, Trump beállt Orbán mögé.
Egyébiránt a fizetések elmaradása nem új keletű és más ágazatokat szintén érint. Az FNPR független szakszervezet szerint a cégek már a bérek 25%-ával tartoznak alkalmazottaiknak. A fő ok a magas alapkamat, amely most 18%-on áll. Így a vállalatok képtelenek törleszteni a kölcsönöket, újabbakat pedig nem tudnak felvenni, hogy abból utalják a dolgozók javadalmazását.
Daily Telegraph
Az újság moszkvai tudósítója nem tartja drámának, hogy Ukrajna tavaly óta nem használhatja oroszországi célpontok ellen az amerikai ATACMS-rakétákat, miután a washingtoni kormányzat megtiltotta neki. Audrey MacAlpine szerint az USA túlértékeli ezeket a nagy hatótávolságú eszközöket, miközben Kijev gőzerővel fejleszti saját védelmét.
Mint emlékezetes, a washingtoni kormányzat azért kötötte meg Zelenszkijék kezét, mert próbálja bevonni Putyint valamiféle komolyabb békefolyamatba, és nem szerette volna, ha a szándékot keresztezi, hogy az ukránok amerikai harceszközzel robbantanak fel célpontokat, mélyen orosz területen belül. Nehogy Moszkva agyvérzést kapjon. Ám az eredetileg szállított 500 darabból már nem sok van.
Mert mint Rob Bauer, a NATO legmagasabb rangú katonája mondta a minap, e csapások folytán súlyos károkat szenvedtek orosz hadiipari cégek és lőszerraktárak. Mivel a rakéták képesek vastag betonréteget is átütni, még földalatti létesítményeket is el lehet érni velük.
Ezek a csapások jócskán lendítettek az ukrán harci morálon, de sosem volt annyi rakéta, amennyivel folyamatosan lehetett volna támadni. Ráadásul időnként az orosz légvédelem isle tudott lőni közülük egy párat. Viszont az ukrán fél, éppen a szűkös helyzet láttán, mostanában inkább a saját drónjaival gyújt fel olajfinomítókat. Emellett az év végén állítja hadrendbe a Flamingót, saját cirkálórakétáját.
Bloomberg
Legfeljebb csak ideig-óráig, a Trump-féle kereskedelmi háború miatt fog működni, hogy Oroszország, Kína és India szorosabbra fűzi a kapcsolatait, mert túl nagy a bizalmatlanság közöttük. Így látja Karishma Vaswani, a hírügynökség kolumnistája. Megpróbálják ugyan közösen átvészelni a vihart, de csupán érdekházasságra lépnek egymással.
Az erők egyesítését leginkább a Kreml forszírozza, de túl sokat nem szabad várni a dologtól, mivel súlyos feszültségek vannak India és Kína között, illetve nagyok a gazdasági ellentétek. A legcudarabb helyzetbe Új-Delhi került, mivel idáig az USA kulcsfontosságú üzleti partnere volt, de most nyakába kapta az 50%-os vámot, miután orosz olajat vesz.
Peking esetében Washington átmenetileg enyhítette a megtorló intézkedéseket, de ez nem változtat a két nagyhatalom stratégiai versengésén. A hármak közti kapcsolatokat az orosz fél erőlteti, mert próbál kiszabadulni az elszigeteltségből.
Az indiai-kínai viszonyt leginkább a régóta húzódó határvita árnyékolja be. De Modit zavarják a kínai terjeszkedési törekvések is Tajvanon, illetve a Dél-Kínai-tengeren. Rossz szemmel nézi továbbá Kína közeledését Pakisztánhoz. Emellett az ország erősen függ az amerikai technológiától, tőkétől és ellátó lánctól, a másik két partner egyiket sem tudja kiváltani.
Vagyis a hármas együttműködés bármikor bedőlhet, ha alábbhagy a washingtoni nyomás.
Washington Post
A vezércikk arra hívja fel a figyelmet, hogy az üres gesztusok visszavetik a palesztin állam ügyét és Izrael sosem fogadja el a két állami megoldást, ha nem sikerül eltörölni a föld színéről a Hamászt. A hadsereg arra készül Netanjahu parancsa alapján, hogy elfoglalja Gáza városát, a gerillák utolsó erődjét.
A várható következmény az lesz, hogy még több arab válik földönfutóvá, újabb civilek halnak meg és csak fokozódnak a lakosság szenvedései, miközben már most is éheznek a tömegek. A terroristák azonban visszavonulhatnak a hatalmas alagútrendszerbe és magukkal cipelik a túszokat.
A megoldás lehetősége még távolabb kerül azáltal, hogy a zsidó állam újabb és újabb településeket hoz létre Ciszjordániában. Egyébiránt a palesztin állam kikiáltását minden amerikai kormányzat támogatta, és ez volt a hivatalos izraeli vélemény is. Egészen addig, amíg csak meg nem alakult Netanjahu mostani, szélsőséges kabinetje. Trumpot nemigen érdekli, hogy a palesztinok a saját államukban élhessenek, inkább kitelepítené őket Gázából.
Pedig nincs más kiút, hogy véget érjen a több évtizedes vérontás, és végre önrendelkezéshez jussanak a palesztinok. Csakhogy ez nem a megfelelő időpont államuk elismerésére, mert visszaveti a békefolyamatot.
A leendő államnak el kell ismernie Izrael létezési jogát és el kell utasítania az erőszakot, valamint a terrort. Ennek megfelelően a Hamász vagy az Iszlám Szent Háború nem kaphat szerepet semmiféle kormányban. A tananyagban és a mecsetekben nem szabad a zsidók elleni gyűlöletet hirdetni.
Kőkemény biztonsági garanciákat kell adni a zsidó államnak, nemzetközileg szavatolni kell határait. Ez pedig csak tárgyalásokkal lehetséges, ha azokat az izraeliek és a palesztinok is támogatják.
Daily Telegraph
A brit hadsereg egyik nyugalmazott ezredese arra hívja fel a figyelmet, hogy készülhet a világ a Hamász újabb hazugságaira, miután az izraeli hadsereg lassan megindul Gáza-város ellen. Az ostrom nem lenne szükségszerű – hangsúlyozza Richard Kemp -, ha a gerillák letennék a fegyvert és szabadon engednék a túszokat.
A nemzetközi nyomás azonban azért fokozódik, hogy Izrael fejezze be a háborút és ismerje el a palesztin államot, amit a szélsőséges csoport természetesen ösztökélésnek vesz, hogy folytassa a harcokat. Pedig a gerillák látnivalóan bepánikoltak a katonai előkészületek láttán. Ebből a Nyugat nyugodtan levonhatja azt a következtetést, hogy a zsarnokok csak abból értenek, ha megfenyegetik őket és amögött megfelelő eszközök vannak, illetve ha érzékelik az egyértelmű politikai elszántságot.
Ehelyett azonban a nyugati vezetők pont az ellenkezőjét csinálják. Ők azok a gyáva politikusok, akik azt hiszik, hogy bárki komolyan veszi Ukrajnában a biztonsági garanciáikat.
Izrael 60 ezer tartalékost mozgósít, az olyan 5 hadosztálynyi ember. A roham előtt még kb. egymilliós tömeget kell biztonságba helyezni. Kemény küzdelem lesz az izraeli katonák számára, ekkora erőpróbát még nem vívtak meg, mert a milícia különleges módon megerősítette állásait. 20 éve volt rá.
Erről nem szabad megfeledkezni, amikor a sajtó azzal fogja vádolni Izraelt, hogy az lerombolja a települést, de ez a Hamász propagandájának csak az egyik része lesz. Számítani kell arra is, hogy megtöltik a lapokat rettenetesen megsebesült, illetve halott nők és gyerekek képeivel. Eltúlozzák a civil veszteségek számát, mert szükségük van a nyugati felháborodásra az offenzíva leállítására.
Az izraeli véderőknek nincs más választásuk, mint hogy felszámolják a Hamászt. A jó küzd itt a gonosz ellen és Izrael nem tehet mást. A Nyugatnak nem szabad útjába állnia.
Következő cikk: Terrorizmus vagy népfelkelés?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >