Ma János, Zoltán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Magyarország az elektromos járművek fellegvára lehet
Ennek alapja, hogy tavaly magyar átlagbér 14,10 euró volt, szemben a német 43,40 euróval
Magyarország ugyan hosszú évtizedeken nem tudott új autógyárat becsábítani, de most úgy néz ki, hogy a többi közt a BMW, valamint a kínai konkurencia segítségével az elektromos járművek fellegvára lesz. Így vélekedik a két szerző, Tobias Piller és Michaela Seiser a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Úgy ítélik meg, hogy a magyar autóipar a hosszas lemaradás után le tudja előzni a regionális vetélytársakat, részben a jobboldali populista miniszterelnök kínai kapcsolatainak köszönhetően. Szerepet játszik a fejleményekben az EU is, ám az vitatott és kockázatos. A győri Audi jövője már korántsem annyira egyértelmű, mint korábban, mert az elektromos átállás miatt kevesebb motorra lesz szükség. Ily módon azonban különleges sikernek számít, hogy az ország meg tudott állapodni a BMW-vel, méghozzá a paletta legígéretesebb modelljeinek előállításáról. Ehhez jó kiindulási pontot jelentett, hogy egy sor akkugyártó cég települt be, amit elősegítettek a kormányzati támogatások. A BYD két hatalmas kutatási és fejlesztési programot is behoz, 250 milliárd euró értékben. Előnyös, hogy a bérek elmaradnak a nyugati szinttől, tavaly az átlagbér 14,10 euró volt, szemben a német 43,40 euróval. A magyar adat hátulról a 3. az EU-ban, csak a románoknál és a bolgároknál rosszabb. Viszont az előnyök további befektetőket mozgatnak meg. Szegeden elvileg októberre készül el a BYD első gyára az Unión belül, de hogy sikerül-e tartani a határidőt, az bizonytalan. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
Amerikában most készült el Democracy Noir címmel egy film az Orbán-rendszerről, amely a rendező szerint megdöbbentő hasonlóságot mutat azzal, ami manapság az USA-ban zajlik. Connie Field, aki korábban olyan témákkal foglalkozott, mint a dél-afrikai apartheid bukása, az amerikai polgárjogi mozgalom, valamint a vietnámi háborúban elkövetett My lai-i mészárlás, azt mondja, hogy ennyire még sosem sikerült telibe találnia a korszellemet. Merthogy a demokrácia halálát tartja napjaink egyik legfőbb veszélyének.
A 90 perces alkotás bemutatja a Fidesz lopakodó hatalomátvételét. Úgy kezdődik, hogy a kormányfő barátságosan társalog Putyinnal, majd kezet ráz a szélesen mosolygó Trumppal. Ám a fogékony nézők aligha mulasztják el az üzenetet: itt nem csupán egy kis közép-európai ország politikájáról van szó.
A fejleményeket három nő: a képviselő Szabó Tímea, Oroszi Babett újságíró és Antal Nikolett nővér szemszögéből tárja a közönség elé. A rendező férje, Pierre Dévényi 2014-ben kezdte a forgatást, miután megvolt a tüntetés a Szabadság téri emlékmű ellen. Eredetileg azt akarta, hogy nyomon kövesse a jogállam leépülését, esetleg halálát, miután Orbán folyamatosan dolgozott az illiberális állam megteremtésén.
Csakhogy Trump győzelme és a két politikus szoros kapcsolata igen aktuálissá tette a művet az Egyesült Államok számára. Merthogy a bevándorlók, a transz neműek jogai elleni hadjárat, valamint az államapparátusban végrehajtott tisztogatás erős párhuzamokat mutat. A gond csak ott van, hogy egyelőre nincs hol bemutatni, mert a megkeresett mozik sorra utasítják vissza a lehetőséget. Félnek ugyanis a Fehér Háztól.
Field mindazonáltal lényeges különbségeket is lát az amerikai elnök és magyar kollégája között, de úgy gondolja, hogy előbbi jelent nagyobb fenyegetést. Merthogy amíg Orbán lépésről lépésre alakított ki tekintélyuralmat, addig a másik egész pályás letámadást indított. Viszont az USA-nak van két nagy előnye, hogy ne sikerüljön a szándék: a hatalom megosztása az államok között, illetve hogy a demokraták pénzzel jól ellátott ellenzékként működnek.
Die Welt
Egy Izraelből elszármazott neves amerikai holokauszt-kutató azt gondolja, hogy Gázában nem háború folyik, hanem a zsidó állam népirtást hajt végre. A Hamász elleni harc címén teljesen ki akarja irtani a palesztinokat.
Omer Bartov emlékeztet arra, hogy izraeli politikusok és tábornokok közölték: a földdel kívánják egyenlővé tenni az övezetet. A cél az etnikai tisztogatás. A helybéliek nem tudnak hová menni az üldöztetés elől, nincs víz, étel, egészségügyi ellátás, nincs semmi. Csak járványok vannak, de azok tombolnak.
Azért mondja azt, hogy genocídium zajlik, mert itt nem egyszerűen az a szándék, hogy megöljék egy közösség minden tagját, magát a közösséget kívánják felszámolni. A háború legkésőbb tavaly májusban befejeződött, a mostani rombolást már nem az indokolja. A terrorszervezet eltűnt, egy-két gerillacsoport maradt hátra. Még azt sem tudjuk, ki a milícia parancsnoka.
Netanjahu már régen visszakaphatta volna a túszokat, ám vonakodott, mert nem szerette volna leállítani a harcokat. Viszont a gázai lakosság nincs a szélsőségesek fogságában. Valójában az izraeli hadsereg áldozata. Mindennap tömegesen halnak meg civilek. Még olyanok is, akik egyetlen „bűne”, hogy élelemért állnak sorba.
The Times
Egy brit tábornok nyomatékosan azt ajánlja, hogy ha az Egyesült Királyság és Európa el akarja verni Putyin kedvét a kalandozástól, akkor készen kell állnia, hogy keményen visszavágjon. Ha ugyanis csak langymelegen reagálnak, akkor az hosszútávon sokkal többe kerülne, mintha gyorsan és jelentősen fejlesztik a védelmet.
Sir Richard Barrons, a RUSI, a brit fegyveres erők egyesített agytrösztjének vezető elemzője kiemeli: Ukrajna a fő terep, ahol vizsgázik a földrész, mármint hogy mennyire képes megvédeni magát. Ha nem tud megfelelő garanciákat adni, akkor a fegyverszünet csupán addig szól, amíg az oroszok ki nem robbantják az újabb fordulót. Itt az egész kontinens biztonsága a tét, éspedig legalább 10 éves időtávlatban.
Nagy-Britanniában a közelmúltban elvégzett stratégiai védelmi felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a világ belépett a konfrontáció új korszakába: államok robbantanak ki viszályokat, miközben hat a klímaváltozás, a népességfogyás, terjednek a nukleáris fegyverek, továbbá hatnak a digitális kor romboló velejárói.
A gyengeség árát nem csupán az elvesztett biztonságban, hanem abban is mérik, hogy oda lesz a jólét és egy sor, alapvető érték. Az előrejelzés szerint 10 év alatt 3,5%-ra kell növelni a szigetország katonai költségvetését, de mi van akkor, ha mondjuk, Oroszország nem ad rá egy évtizedet. Vagyis fel kell gyorsítani az előkészületeket.
Ebben meghatározó, hogy elfogadható biztonsági garanciákat kell adni Kijevnek. Ha nem sikerül, az azt jelzi Moszkva számára, hogy a földrész változatlanul határozatlan és sebezhető. De itt látni kell két, teljesen képtelen tényt: 1. az 500 milliós Európa védelmét a 350 milliós USA szavatolja. 2. Oroszország a maga 140 millió lakójával diktálhatja a feltételeket a kontinensnek, amelynek a gazdasága 12-szer erősebb, mint az oroszoké.
Az elrettentéshez az kell, hogy a Kreml belássa: ha elmélyíti a viszályt, az elviselhetetlen költségekkel jár számára. Ebből az következik, hogy a garanciákba bele kell foglalni szankciókat. Olyanokat, amelyek miatt az olajra épülő orosz gazdaság megnézheti magát. De a legerősebb jelzés az volna, ha európai csapatok lennének ukrán földön, Moszkva ettől fél a legjobban.
Frankfurter Rundschau
Összeomlik az orosz hadigazdaság, a kemény tél végzetes lehet – emeli ki a gazdasági szerkesztő, Bona Hyun. Szakértők szerint már most nehézségekbe ütközik a harcok folytatása, ám Putyin lesöpör az asztalról minden figyelmeztetést, pedig sokan félreverik a vészharangokat.
Az elnök visszautasította a Sberbank-főnök German Gref véleményét, miszerint az ország recessziónak néz elébe. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a fokozódik az elégedetlenség a magas kamatok miatt. Szerinte azonban szó sincs stagnálásról.
Az infláció folytán egyre erősödnek a pénzügyi szektor félelmei. Mivel sok cég a magas hitelköltségek miatt csak nehezen képes törleszteni a tartozását, sok vállalat fizetésképtelenné válhat.
Az áremelkedést a hadigazdálkozás gerjeszti. A háború egyre többe kerül, a polgári termelés sokszor ráfizetéses. Mindehhez hozzájön még a nyugati szankciók hatása, az energialétesítmények elleni sok ukrán támadás, valamint az, hogy egyre csökkennek az orosz gazdaság bevételei.
The Times
A külpolitikai szerkesztő, Mark Urban úgy ítéli meg, hogy Kína egyetlen puskalövés nélkül is elfoglalhatja Tajvant, sőt, igazából nem is áll szándékában erőszakot bevetni. A múlt heti pekingi katonai parádé célját abban látja, hogy meg akarta félemlíteni a szigetországot, illetve igyekezett meggyőzni Trumpot, hogy nem érdemes mozgósítania a hadsereget Tajpej védelmében.
Hszi a szigetállam politikai megosztottságát próbálja kihasználni, ezt támasztják alá a hírszerzési értékelések, valamint más szakértők is. De hogy mi lesz, az nagyban függ a mostani és a következő amerikai elnöktől. Az invázió ellen szól az USA beavatkozásának kockázata, valamint az, hogy a mikroprocesszorok gyártásának leállása megrengetné az egész világgazdaságot. Továbbá hogy egyáltalán nem lenne biztos a kínai győzelem.
A legutóbbi kínai hadműveletek során a részvevő egységek azt sulykolták be, miként tudják elszigetelni Tajvant a levegőből és a tengerről. Viszont a partraszállás imitálása nem szerepelt a programban. Az információs hadviselés ugyanakkor arról kívánja meggyőzni a sziget 23 millió lakosát, hogy értelmetlen szembeszállni az újraegyesítéssel.
Ha úgy hozza a sors, Peking elsősorban rakétákkal kényszerítené térdre a másik felet, az azonban felszíthatja az ellenállást és kiválthatja az amerikai katonai beavatkozást. Tajvan az eltelt másfél évben növelte a hadi kiadásokat és 4 hónapról egy évre emelte a sorkatonai szolgálat idejét.
A legtöbb helybéli hajlandó fegyvert fogni az agresszor ellen, ám a többség úgy látja, hogy a vége mindenképpen az lesz: az ország visszatér Kína kötelékébe.
Következő cikk: Orbán káoszt jósol, ha az EU-párti párt nyeri a következő választásokat
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Iszonyatos nyomás alatt élni
Magyar Péter viszont ezúttal is gyors és éles volt. Megvédte Orbánt, hogy semmiképp ne lehessen őt >
Megmentheti Donald Trump Orbán Viktort?
A POLITICO Poll of Polls összesítése szerint a Tisza párt jelenleg kilencpontos előnyt élvez Orbán Fideszével >
Az egyetlen cél
Újabb és újabb hazugságokat fogsz hallani Magyar Péterről is, Zelenszkijről is, mert a 2022-es választás kampányánál, >
Héja beavatkozáspolitika
Trump akár az Egyesült Államokat is páriává teheti nyugati szövetségesei szemében, ha ismét előveszi időről időre >
Kitől kell megvédeni Magyarországot?
Tőle. Bár a szavazók egy része ezt még mindig nem ismerte fel, számottevő többségbe kerültek azok, >
Le Monde: Sokba kerülhet Orbánnak a Samsung ügye
A liberális felfogású, párizsi Le Monde Gödről készült tudósításában foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktornak sokba kerülhet >
Trump sarokba szorította magát az iráni háborújával
Az elnöknek gyors győzelemre van szüksége, hogy elkerülje a mocsarat – de hosszú háborúra van szüksége >
Trumpnak nincs terve az iráni nép számára
Ahogy egy ellenzéki bennfentes a korábbi amerikai támadás idején mondta nekem, önmagában Irán bombázása nem fog >
Miért kell megtámadni Iránt?
A háború olyan időszak, amikor azt mondják majd nekünk, hogy ne tegyünk fel kérdéseket. De valójában >
Guardian: Orbán Viktor szavazatokat próbál szerezni azzal, hogy Ukrajnát teszi meg bűnbaknak
A jobboldali, populista kormány által finanszírozott és mesterséges intelligencia segítségével készített óriásplakátok – amelyeken Volodimir Zelenszkij >
A magyar választások, mint az amerikai félidős választások előjelei?
Az év két legfontosabb választása globálisan a novemberi amerikai félidős választás és az április 12-i magyar >
Trump fasiszta kudarca
Mi Trump állapota? Kudarcot vall a fasizmusban. Ahhoz, hogy Trump sikerrel járjon a fasiszta átmenetben, véres, >