Ma Gertrúd, Patrik névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Oroszország NATO-területet támad, ily módon próbára teszi a szövetséget, ám hogy mi lesz a vége, az meghatározza az egész jövőt
Így értékeli Andreas Rüesch, a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai rovatának helyettes vezetője. Semmiképpen sem tartja véletlennek, hogy ennyi drón nyomult be a lengyel légtérbe. Moszkva meg akarta mutatni, hogy a katonai szervezet képtelen határozott reakcióra. A háború halkan közeledik, Moszkva az eltelt években célzott erőszakos akciókkal eszkalálta a helyzetet nyugaton. De már rég egyértelművé tette, hogy úgy tekinti: hadban áll a Nyugattal. A drónok közül csak keveset lőttek le, amiben szerepet játszhatott, hogy nem ítélték őket túlzottan veszélyesnek, mert lakatlan területek felett repültek. De ily módon áthaladtak jóformán az ország felén. A szervezetnek most a lengyelek rendelkezésére kellene bocsátania a megfelelő légelhárítási eszközöket. Az ukránoknál a sikerkvóta 85%-os. Határozni kellene ugyanakkor arról, hogy Kijevvel egyeztetve repülési tilalmat rendeljenek el Nyugat-Ukrajna fölött. Jogi akadálya nem lenne, hogy a nyugatra tartó orosz drónokat már az ukrán terület fölött lelőjék. Ám az ilyen megoldásoktól a NATO hagyományosan visszariad, mert fél, hogy provokálja az oroszokat. Közben pont azok súlyosbítják folyamatosan az állapotokat. Ám ha most a szövetség nem áll a sarkára, akkor Moszkva újból teszteli, meddig mehet el. Szelesstey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Trump már azt állítja magáról, hogy ő Európa tényleges vezetője, ezt támasztja alá, hogy amikor a földrész vezetői Ukrajna érdekében a minap elzarándokoltak Washingtonba, a politikust kérték meg, hogy járjon közbe Orbán Viktornál, miután az sorra vétózza meg a döntéseket Kijev megsegítésére. A szerző, Nicholas Vinocur, a portál fő külpolitikai elemzője hozzáfűzi, hogy az elnök fel is emelte a telefonkagylót, sokat azonban nem tudott elérni.
Viszont a történet önmagában jelzi, hogy az öreg kontinens nem látott más eshetőséget az egyik belviszály megoldására, ez pedig még inkább megerősíti A Fehér Ház lakójának pozícióját uniós ügyekben. Azt azonban az Unió illetékesei tagadják, hogy bármelyikük a földrész elnökének nevezte volna.
De az biztos, hogy a vámok elfogadása megadással ér fel, továbbá, hogy az Ovális Iroda egyetlen gazdája sem gyakorolt ennyire nagy befolyást az európai ügyekre. Az EU képviselői arra hivatkoznak, hogy biztonsági megfontolásokból nem nélkülözhetik az USA-t. Igen óvatosan viszonyulnak hozzá, az esetek többségében vagy hallgatnak, vagy dicsőítik.
Ám hogy a vámok kapcsán a Bizottság elnöke ilyen megalázó helyzetbe kényszerült, az a tagállamok bűne, mert úgy döntöttek, hogy von der Leyen fogadja el Trump bármilyen kívánságát, kerül, amibe kerül.
Ebből viszont az látszik, hogy a szervezetet úgy lehet jobb belátásra kényszeríteni, ha megosztják.
FT
Lengyel katonai források azt közölték, hogy csali drónok repültek be az országba: nem volt rajtuk robbanófej. Tehát ha Putyinnak az volt a célja, hogy kipróbálja a NATO légvédelmét, akkor a lehető legelégedettebb lehet az eredménnyel. Szakértők szerint azonban ezek után felbátorodik és még messzebbre merészkedik. Mindenesetre veszélyes új fejezet nyílt a csaknem négy éve tartó viszályban.
Látnivaló, Európa mennyire nem számolt idáig ilyesfajta légi támadással, miközben azok szinte minden éjszaka zajlanak Ukrajnában. Ben Hodges, a NATO európai erőinek volt parancsnoka azt mondja, hogy Moszkva meg fogja jegyezni: a földrész még mindig nem okult a háborúból, miközben az a szomszédban dúl.
Ezért több szintű, összehangolt légelhárítást kell kiépíteni, amely fel tudja mérni, mekkora erőt indított útnak a másik fél és mozgósítani képes a megfelelő csapatokat. Akkor nem kell holland F-35-öknek olcsó drónokra vadászniuk.
De – teszi hozzá a tábornok – ami történt, az semmiképpen sem véletlen, hanem főpróba volt. Vizsgálta, hogy mennyire hatékony az előrejelző rendszer, illetve mennyi a reakcióidő.
Lengyel részről egyébként úgy gondolják, hogy a Sahedek eredetileg Lvivet vették célba, az előttük járó, ártalmatlan Gerbera drónok pedig szándékosan repültek be a lengyel légtérbe, hogy kikerüljék az ukrán légvédelmet.
Belaruszban a héten kezdődik a „Nyugat” hadművelet, amellyel az oroszok három célt kívánnak elérni: nézik, hogy a NATO miként reagál a provokációkra, megmutatják, hogy minden ukrajnai fiaskó ellenére nagyszerű a hadseregük és nyugtalanságban a tartják az Észak-Atlanti Szervezet tagjai a térségben.
The Times
A szerkesztőségi állásfoglalás sürgeti, hogy Európa adjon egységes és erőteljes választ az orosz provokációra, mert Putyin tudatosan sértette meg a NATO légterét. Ám erre reagálni kell. Ami történt az nagy anyagi károkkal nem járt, ám Oroszország jelképesen átlépte a Rubicont. A NATO most először ütközött meg orosz erőkkel.
Az oroszok persze a lengyelekre hárítják a felelősséget, de hazudnak. Részükről a zűrzavarkeltés, a megtévesztés, a megfélemlítés, mind-mind a játszma része. De rá kell beszélni Trumpot, hogy orosz kollégája nem az a valaki, akivel meg lehet állapodni. Mert a tapasztalatok azt illusztrálják, hogy csak akkor hajlandó „tárgyalni”, ha már kézbe kaparintotta az ellenség torkát.
Az amerikai vezető ugyanakkor továbbra is üzleti lehetőséget lát Ukrajnában, most pl. fegyverek értékesítésére. A szankciókon csak akkor hajlandó szigorítani, ha az EU az orosz gáz helyett az USA-tól vesz cseppfolyósított gázt.
Igaza van, amikor ez ügyben képmutatást hány a kontinens szemére, a bájos ugyanis az, hogy a franciák, a belgák, hollandok, valamint a magyarok és a szlovákok a vásárlásokkal az orosz hadigépezetet táplálják. Utóbbi két kormány Moszkva virtuális szövetségese, azon vannak, hogy fennmaradjon a kétoldalú kereskedelem eddigi szintje.
Az ilyen szintű önzés azonban még inkább arról győzi meg a Kremlt, hogy a földrész elkorcsosult és tetszés szerint bánhat vele. A NATO-ra hárul a feladat, hogy bebizonyítsa: téved.
Die Welt
Ami történt, az legjobb esetben is masszív orosz provokáció – állapítja meg Philipp Fritz Varsóból. Nem egyszerű légtérsértésről van szó, sőt, ha a fonákjánál akarjuk megragadni, akkor egy NATO-országot ért támadás. Közvetlen összecsapás zajlott a szövetség és Oroszország között.
Az jó, hogy válaszul összefognak az európaiak, mert a moszkvai döntéshozók nyilvánvalóan azt hiszik, hogy válasz nélkül tesztelhetik a másik felet. Szabotázzsal, kémkedéssel, a migrációs fegyverrel, dezinformációs kampányokkal, háborús fenyegetésekkel, a repülőgépek navigációs rendszerének megzavarásával.
A földrésznek azonban végre elő kellene kapnia a megfelelő eszközöket a külső ellenséggel szemben. Mert különben Moszkva ezek után nem áll meg a provokációknál. Azt meg nem kellene engedni.
Ha valaki nem veszi fel a kesztyűt, azt az autokraták és önkényurak felhívásnak tekintik táncra. Persze, hogy az európaiak gondban vannak, amikor vissza kell vágni, az érthető. Hiszen az USA ingatag partner lett, és az utóbbi pár óra ismét csak bebizonyította: Trump hagyja, hogy Putyin kijátssza.
Der Standard
Már igen közel jár Európához a háború: Putyin drónokkal löveti Lengyelországot, vizsgáztatja az EU-t és a NATO-t, amire a Bizottság elnök úgy felel: a földrész katonai eszközökkel küzd a szabadságért és a demokráciáért. A brüsszeli tudósító, Thomay Mayer úgy értékeli, hogy von der Leyen beszéde annyira drámai és súlyos volt, hogy ilyet még nem lehetett hallani tőle.
Közölte, hogy egy kíméletlen világban egyes országok kiélik nagyhatalmi fantáziájukat, imperialista háborúkat folytatnak. Nagyon úgy néz ki, hogy Putyinnak immár semmi gátlása sincs, amikor az agresszió eszkalálásáról van szó. Nyilvánvalóan elég erősnek érzi magát, hogy rárontson akár egy NATO-tagra is. Először 1945 óta.
Ezek után az elnök legmegátalkodottabb védelmezői sem tudják elkerülni, hogy lassan ne kezdjen nekik derengeni: az invázió Európa többi részét is fenyegeti. Von der Leyen javára kell írni, hogy nem szépítette a dolgot: a szabadságnak ára van. És aki szereti Európát, annak harcolnia kell érte, katonai és politikai eszközökkel egyaránt.
A politikai közép demokratáinak sokkal határozottabban kell megütközniük a jobb- és baloldali radikálisokkal, a kontinens ellenségeivel, akik megtámadják a liberális demokráciát.
Independent
A szerkesztőségi állásfoglalás arra ösztökéli Európát, hogy legyen szolidáris Lengyelországgal, mert jól mondta Tusk: Varsó a 2. világháború óta még soha nem volt ennyire közel egy fegyveres viszályhoz. Semmi sem helyettesítheti a kollektív biztonságot, akár beszáll Trump, akár nem.
Szerencsére a NATO elég erős, hogy méltó választ adjon, Washington minden aknamunkája ellenére. Kijev nem léphet be a szervezetbe, de a viszály folytán egyre inkább de facto partner lesz, méghozzá értékes. Amit az oroszok csináltak, az nem elegendő az 5-ös paragrafus beélesítéséhez, csak kipróbálták, mennyire hatékony a másik fél védelme.
De így is pont elég ahhoz, hogy Európa végigvegye, mint kell tennie ahhoz, hogy Putyin katonái vereséget szenvedjenek Ukrajnában, meggyengüljön az orosz gazdaság és vele együtt hadigépezet, továbbá elmenjen az elnök kedve az agressziótól. Lengyelország jó példával jár elöl, mellette eltörpülnek a német, francia, brit, olasz, spanyol és holland védelmi törekvések.
Az orosz gazdaságnak gyorsan nagy veszteségeket lehet okozni, nem szabadna tőle energiahordozókat vásárolni és ez vonatkozik Magyarországra, továbbá Szlovákiára is. Itt az alkalom, hogy a földrész sürgesse Trumpot: ne bízzon az orosz vezetőben. Minden eddiginél nagyobb a lehetőség, hogy az keményebb lesz Moszkvával szemben.
FAZ
A lap kiadója azt gondolja, hogy a NATO nem állta ki teljesen Putyin próbáját, Washington sokáig hallgatott az ügyben, amiből az orosz vezér azt a következtetést vonja le megint csak, hogy mindent megengedhet magának.
Berthold Kohler a NATO adatok alapján cáfolja azt a moszkvai állítást, hogy a drónok Ukrajnából jövet lépték át a lengyel határt. Kétszeres értelemben is tesztelték a katonai szövetséget: Egyrészt a politikai elszántságát, másrészt a védelmi képességét. Utóbbi egészen jól vizsgázott. Az pedig kifejezetten előnyös, hogy a közösség egy ilyen provokáció után is megőrzi a hidegvérét.
Viszont azt nem szabad, hogy behúzza a nyakát, főleg nem a legerősebb tagállam. Merthogy a Fehér Ház jó ideig egy árva szóval sem nyilvánult meg. Ezért Putyin is azt hiszi majd, amit Netanjahu, hogy ti. Amerika jóformán teljes mértékben szabad kezet ad neki.
Daily Telegraph
A brit haditengerészet egyik korábbi, magas rangú tiszje úgy gondolja: meg lehet ráncigálni Putyin bajszát úgy, hogy ne robbanjon ki a 3. világháború. De most kell cselekedni, mert különben sokkal nagyobb lesz az ár – hangsúlyozza Tom Sharpe, aki 4 hadihajó parancsnoka volt, Kiemeli, hogy Európa jelenleg az első megrázkódtatás állapotában van.
Ám félő, hogy csupán addig jut, mit kell tennie a hasonló esetek elkerülésére – mivel fél a helyzet súlyosbodásától, nem lép. De hányszor kell még az orosz elnöknek bizonyítania, hogy nem érdeklik sem a szavak, sem a szankciók, és hogy csak a bombák és lövedékek nyelvén ért?
Lehet úgy csapást mérni rá, hogy abból ne legyen eszkaláció. Olyan célpontokat kell támadni – Oroszország területén kívül –, amelyek igen nagy károkat tudnak okozni a másik oldalnak. Itt vannak pl. az S-400-as rakéták ukrán földön. Azok radarjait kell megsemmisíteni, az ukránok simán meg tudják csinálni amerikai ATACMS-rakétákkal.
Azt is meg lehet tenni, hogy az ukrán katonai gépek berepülhessenek az orosz hadsereg fölé, ily módon túl lehetne lépni a fronton mutatkozó patthelyzeten.
Die Zeit
Ennél egyértelműbben von der Leyen nem írhatta volna le a veszélyt – véli Brüsszelből Ulrich Ladurner. Az Unió helyzetéről mondott beszéddel a Bizottság elnöke felrázta az EU-t, mert tudja, hogy a földrész a jövőjéért harcol, amióta csak Oroszország megindította a háborút. Ezért végre túl kellene lépnie a saját gyengeségein.
Meg kellene szabadulni a naivitástól, a kontinens nem ragaszkodhat nosztalgiából a tegnap világához. Jól mondta a politikus: Európa meg fogja védeni minden centiméternyi földjét. Ez igen helyénvaló kijelentés volt, a megfelelő időpontban, csak éppen le kellene gyűrni a hagyományos megosztottságot.
Idáig ugyanis a közösség képtelen volt a geopolitikában is érvényesíteni gazdasági súlyát. Így hiába nincs nagyobb egységes piac nála a földkerekségen, az fenyegeti, hogy a külpolitikában a törpe szerepére kényszerül.
New York Times
A vezércikk rossz néven veszi, hogy Trump úgy kezeli az amerikai gazdaságot, mintha az a saját családi vállalkozása volna. Példa rá, hogy utasítására az állam 10% erejéig beszállt a bajban lévő Intelbe, de csupán a szeszélye vezérelte, Amerikának semmi haszna sincs belőle.
A gazdaságpolitika elvileg nem így működik a gazdag, demokratikus országokban. A kormányok stratégia alapján járnak el, tiszteletben tartják a törvényt. Ám amit az elnök csinált, az Venezuelára vagy Oroszországra emlékeztet, ahol a politikusok fenyegetésekkel, sőt időnként bántalmazásokkal kényszerítik engedelmességre az üzleti világot.
A politikus azonban szakmányban gázol át a szabályokon, amikor saját gazdasági céljait követi. Aláásta a dollár iránti bizalmat. A spanyol és az indiai kormány már inkább Kínával keresi az együttműködés lehetőségét, mert megbízhatóbbnak tartja, mint az Egyesült Államokat.
Az erőszakos politika rövidtávon hozhat ugyan nyereséget, de hosszútávon az ország jóléte issza meg a levét. Továbbá Washington jó híre és szavahihetősége. De ez esetben a pillanatnyi eredmények is bajosak: január óta lassult a növekedés, és csökken az új állások száma is. Vagyis az elnök hiába hiszi azt, hogy keménynek és határozottnak látszik, valójában csak még több káoszt zúdít az amerikai gazdaságra.
Guardian
A szerkesztőség úgy ítéli meg, hogy a nyugati tétlenség folytán Netanjahu átléphet minden vörös vonalon, amit igazol a dohai támadás. Egy lator kormány szánta rá magát, hogy megpróbálja megölni a Hamász vezetőit az USA egyik szövetségesének fővárosában. Egy olyan hatalom húzása volt, amelyik nem akar békét.
Most bizonyságot kaphatott mindenki, aki kételkedett abban, hogy az izraeli kormányfő a végtelenségig el akarja húzni a háborút. Elérte, hogy a másik fél egyhamar aligha ül le a tárgyalóasztal mellé. Mind több tény támasztja alá, hogy a jelenlegi jeruzsálemi koalíció „Nagy Izraelben” gondolkodik, túllépve a 67-es határokon. A Nyugat válasza ugyanakkor fájdalmasan harmatos és pipogya.
Netanjahu az amerikai fegyvereket használja fel, hogy büntetlenül cselekedjen, miután Trump hagyja, hogy azt vegye célba, akit csak akar. Úgy tűnik, hogy Washington nem szab gátakat szövetségesének. Ezért Európának nyomást kell gyakorolni az USA-ra és Izraelre. El kell szigetelni azt a kormányt, amely fényes nappal követ el háborús bűntetteket.
A jelképes tettek már nem elegendőek, amikor az izraeli bombák destabilizálják az egész térséget, a gázai lakosság ismét a legrosszabbra számíthat és folytatódik Ciszjordánia megszállása.
Következő cikk: Mit jelent Charlie Kirk meggyilkolása Trump és Amerika számára?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump most tanulja meg, hogy a zaklatásnak következményei vannak
„… Annak ellenére, hogy korábban azt állította, az amerikai hadsereg már legyőzte Iránt, és nincs szüksége >
Két nagygyűlés története: Orbán és Magyar összecsap a magyar fővárosban
Magyar azon állítása, hogy félmillió támogatót vitt az utcára (ami Magyarország lakosságának több mint 5 százaléka), >
Donald Trump ismét háborúkat veszít Amerikával
Ha van igazság a világon, Trump republikánusait megbüntetik a novemberi választásokon. Ám az amerikai és izraeli >
Orbán Viktor menetelése a teljes erkölcsi megsemmisülésig
Takarodj a moszkovita nénikédbe a zebráiddal együtt, te romlott gazember, üvöltené ezen a ponton az ember, >
Felelős, nem bűnös
A magyar társadalom felelős az elmúlt tizenhat évért, de nem bűnös. Felelősséggel tartozik azért, mert a >
A nap, amikor minden megváltozott
A Fidesz javíthatatlan. Orbán javíthatatlan. Muszáj megszabadulnunk tőlük, máskülönben hamarosan már javítani való sem marad majd, >
Wall Street Journal: Orbán Putyin vízhordója
A Wall Street Journal szerint a nagy kérdés az, hogy megvan-e az akarat az EU-ban Ukrajna >
Mindig a rossz oldalon
Istenem, miért kell egy magyar állampolgárnak utólag mindig szégyenkeznie, amiért az ország vezetői a rossz oldalra >
Orbán szerint az ukránok „megfenyegették” a családját, miközben felpörög a választási kampány
A miniszterelnök ezt az állítást akkor tette, amikor egyre több vád éri, hogy az Ukrajnával folytatott >
EU és Irán: Ideiglenes kárcsökkentés
Európa iráni válságra adott válasza, a károk korlátozása csak egy bizonyos pontig lehet elegendő. Az amerikai-izraeli >
Die Zeit: Putyin emberének kellene megmentenie Orbánt
Moldovában nem jött össze az orosz beavatkozás, ott az egész államapparátus küzdött ellene. Magyarországon a Tiszának >
Meg lehet-e verni Orbán Viktort?
Április 12-én Magyarország a kommunizmus vége óta az egyik legjelentősebb választását tartja. Az elmúlt 16 év >