Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Dodik futása
A Dodikkal való szolidaritás nem elvi és nem véletlen. A jövő évi magyarországi választások előtt kifejezetten jól jön a nyugat-balkáni feszültség, amiből még bármi lehet. A magyar külügyminiszter szokása szerint pimaszul, a diplomácia nyelvét szándékosan mellőzve foglal állást a Nyugat-Balkán törékeny egységét megbontó törekvés mellett, abban a reményben, hogy az újabb tűzfészek újabb érvet jelent a „háborús veszélyhelyzet” meghosszabbítására, sőt akár a választások időpontjának módosítására is, hiszen ilyen (szinte hallom) „határainkhoz közeli súlyos helyzetben” nem célszerű választást tartani. Szűcs R. Gábor (élet és Irodalom):
A bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság (Republika Srpska, RS) elnökéről több cikkben emlékeztem már meg. A megemlékezés szót nem véletlenül használom, ő ugyanis 2025. augusztus 6. óta nem az RS elnöke. Az még csak érthető, hogy az érintett nem hajlandó tudomásul venni ezt a tényt, de a szuverenitás megvédésére külön intézményt pénzelő magyar kormány sem vesz tudomást erről a szuverén döntésről. Hogy Oroszország sem? Az csak természetes.
Új kormány?
Olyan, mint egy végtelen történet. „Tragédiának nézed? Nézd legott / Komédiának s múlattatni fog.” Az eseménysorozatnak kétségkívül van némi groteszk jellege.
Milorad Dodik tehát nem tekinthető a Szerb Köztársaság államfőjének. A szerb entitás államhatalmi és államigazgatási szervei azonban nem akarják elfogadni Bosznia-Hercegovina (BiH) Alkotmánybírósága és Választási Bizottsága ezt kimondó, jogerős döntését. A helyi nemzetgyűlés 2025. augusztus 22-én a leváltott államfő kezdeményezése nyomán október 25-re népszavazást írt ki ez ügyben. Magától értetődő, hogy ez a lépés is jogszerűtlen, de még mindig mindenki úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Hogy a tények mást mutatnak? „Annál rosszabb a tényeknek” – mondta a legenda szerint Hegel. Úgy is lehet mondani – a futballhoz többen és jobban értenek, mint Hegelhez –, hogy már rég lefújták a meccset, de a csapat még küzd a győzelemért.
2025. szeptember 2-án az RS parlamentje Savo Minić személyében megválasztotta az új kormányfőt és számos minisztert.1 A parlament első sorában ott terpeszkedett Milorad Dodik, akinek az előző kormányfő, Radovan Višković 2025. augusztus 18-án nyújtotta be lemondását. Ebben vélhetően szerepet játszott, hogy utóbbi az USA pénzügyminisztériumának tiltólistáján szerepel többrendbeli korrupció miatt, egyebek között azért, mert nem tud elszámolni 180 ezer konvertibilis márka (1 KM kb. 200 forint) értékű szerbiai házával, amely több ingatlanával együtt nem szerepel az ottani földhivatali nyilvántartásban. Az USA-ban lévő vagyonát befagyasztották, és megtiltották beutazását az Egyesült Államokba. Ilyen körülmények között még Dodiknak is kínos volt a miniszterelnök, aki azonban hangsúlyozta, hogy továbbra is tagja marad a Dodik vezette SNSD-nek (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata – Független Szociáldemokraták Szövetsége).
Minić, az új miniszterelnök jogász, agrár- és vízügyi szakértő, Bosanski Šamac városának polgármestere. Saját üzeme van Laktašiban, a Dodik klán központjában, ahol egyébként Orbán Viktor is megfordult. (Megjegyzem, akkor a nyugati sajtó egy része ezt még zavarba ejtőnek találta,2 ma már a szeme se rebbenne.)
Megelőztük az oroszokat
Szijjártó Péter külügyminiszter 2025. szeptember 4-én fogadta Dodikot mint az RS elnökét. Vendégét nem csupán „elnök úrnak” szólította, hanem „a nép által megválasztott elnöknek” nevezte. A diplomáciában szokatlan ugyan, hogy az „elnök” a nála két szinttel alacsonyabb rangú külügyminiszterrel tárgyal, feltételezhető azonban, hogy Orbán, aki majdnem pontosan egy hónappal korábban, augusztus 5-én fogadta Dodikot Budapesten, most célszerűbbnek látta, hogy a megbeszélés „operatívabb szinten” folyjék. Ez azért is indokolt lehet, mert ha eljátszunk a gondolattal, hogy a két vezető (az egyszerűség kedvéért nevezzük most Dodikot is annak) elvileg már megegyezett valamiben, esetleg éppen valamilyen segítségnyújtásban, akkor a részletek tisztázása valóban az alacsonyabb szint feladata.
Fölöttébb érdekes, hogy a Dodik-találkozó után egy héttel megjelent rendelet alapján a TEK külföldön is elláthatja feladatait. Igaz, hogy a jogszabály 1. bekezdésének 1. és 2. pontjában Ukrajnára hivatkozik, de a 3. paragrafus már nem említ célországot.3
Szijjártó amúgy nemes egyszerűséggel „gyalázatosnak” és „a nemzetközi politikában elfogadhatatlannak” nevezte az Európai Uniónak azt a szándékát, hogy szankciókat alkalmazzon az ellen a Dodik ellen,4 aki nemcsak hogy nem ismeri el a srebrenicai tömegmészárlást genocídiumnak, de voltaképp még bűncselekménynek sem, és hatalomra kerülése óta, elszakadással fenyegetőzve, háborús helyzetet teremt a térségben.
Bosznia-Hercegovina külügyminisztériuma 2025. szeptember 5-én a szarajevói magyar nagykövetség útján tiltakozó jegyzéket intézett a magyar külügyminisztériumhoz, amiért Szijjártó Dodikot az RS elnökének nevezte. A szöveg érdemi része így hangzik: „Bosznia-Hercegovina Külügyminisztériuma rendkívül aggasztónak találja, hogy tegnapi budapesti látogatása során Milorad Dodik Szijjártó jelenlétében az elszakadással és Bosznia-Hercegovina területi integritásának megszüntetésével fenyegetőzött, anélkül hogy ehhez Szijjártó [az ilyen esetben] elvárható megjegyzést fűzött volna (…), [ami] ellentétben áll a diplomáciai gyakorlattal, BiH intézményeinek semmibevételét, polgárainak durva megsértését jelenti, és (…) bizalmatlanságot kelt Magyarország politikai szándékait illetően.”5 Ez utóbbi mondat különösen megérdemli a figyelmet, mert a diplomácia nyelvén azt jelenti, hogy a budapesti kormánynak BiH egységét fenyegető szándékai vannak. Ha ez még nem lett volna elég nyilvánvaló a 2025. augusztusi „közös gyakorlat” során (A Milorad Dodik-ügy, ÉS, 2025/33., aug. 15.). Sajátságos módon még belgrádi megfigyelők is egyetértenek abban, hogy a magyar kormány letért az Európai Unió és a NATO vonaláról, és különutas politikát folytat. (Orbán szeptember 22-én ismét mint „elnököt” fogadta hivatalában Dodikot.)6
Oroszország mindig kéznél van
Dodik 2025. szeptember 9-én kezdte meg moszkvai turnéját. Elsőként Szergej Sojguval találkozott, aki az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára, egyben a hadiipari együttműködést koordináló szolgálat (FSZVTSZ) vezetője; valamint megbeszélést folytatott Jurij Usakovval, Putyin elnök személyes tanácsadójával. Fogadta Szergej Lavrov külügyminiszter is.
Valamennyi találkozó után mindkét részről éles Nyugat-ellenes kirohanások hangzottak el. Lavrov járt az élen, aki szerint az 1995-ös daytoni megállapodást, amelynek célja a boszniai háború lezárása volt, „a Nyugat durva beavatkozása rombolta le”. Nem kommentálta azonban Dodik korábbi, vágyálomszerű kijelentését, hogy Oroszország követelni fogja az EUFOR erőinek kivonását BiH-ból, és megszállóknak nyilvánítja őket. Megfigyelők szerint ennek az oka, hogy az EUFOR kivonásával a NATO-erők vonulnának be BiH-ba, ami kétségkívül a legrosszabb megoldás lenne Dodik és köre, de az Ukrajnával elfoglalt orosz fél számára is. Érdekes azonban, hogy Sojgu legitim eljárásként hivatkozott a Dodikék által kiírt népszavazásra, azzal érvelve, hogy ennek révén egyértelművé válik a boszniai szerb nép akarata.7
Dodik dörgölőzése odáig fajult, hogy miután Lavrovnak a sajtótájékoztatón ismét kijelentette, az Ukrajnával kapcsolatos „különleges katonai műveletért” az ukránok felelősek, az RS volt elnöke az orosz beavatkozást „jogosnak és legitimnek” nevezte, és „sok sikert kívánt” hozzá. Külön támadta Nagy-Britanniát és Németországot a térségben játszott szerepéért, Carl Schmidt szarajevói nemzetközi főmegbízottat pedig Hitlerhez hasonlította, amihez Lavrov nem fűzött kommentárt.
Jól jön a feszültség
A Dodikkal való szolidaritás nem elvi és nem véletlen. A jövő évi magyarországi választások előtt kifejezetten jól jön a nyugat-balkáni feszültség, amiből még bármi lehet. A magyar külügyminiszter szokása szerint pimaszul, a diplomácia nyelvét szándékosan mellőzve foglal állást a Nyugat-Balkán törékeny egységét megbontó törekvés mellett, abban a reményben, hogy az újabb tűzfészek újabb érvet jelent a „háborús veszélyhelyzet” meghosszabbítására, sőt akár a választások időpontjának módosítására is, hiszen ilyen (szinte hallom) „határainkhoz közeli súlyos helyzetben” nem célszerű választást tartani.
Nem biztos, hogy ez a forgatókönyv megvalósul, de teljesen ki sem zárható. A szándék ugyanis egyértelmű. Minél több a lehetőség, annál több a szalmaszál.
1 https://www.slobodnaevropa.org/a/vlada-rs-dodik-minic-srbija-ustavnost/33520806.html – szerbhorvátul. A továbbiakban minden hivatkozás ezen a nyelven írodott, az eltérést külön jelzem.
2 https://balkaninsight.com/2021/11/09/viktor-orbans-visit-to-bosnian-serb-strongman-puzzles-observers/ angolul
3 A Kormány 290/2025. (IX. 11.) Korm. rendelete a terrorizmus megelőzés és elhárítás veszélyhelyzeti szabályairól. Magyar Közlöny, 2025/103.
4 https://www.slobodnaevropa.org/a/sijarto-madjarska-dodik-lov-na-vjestice-rs-bih/33521582.html.
5 https://www.slobodnaevropa.org/a/bih-mvp-madjarska-protestna-nota-dodik/33522626.html.
6 https://www.slobodnaevropa.org/a/referendum-republika-srpska-dodik-ustavni-sud-bih-tuzilastvo/33509230.html és https://www.slobodnaevropa.org/a/dodik-orban-bih-madjarska-komsic-helez-eufor/33337467.html.
7 Jutarnji list – Dodik i dalje na moskovskoj turneji: Sastao se s Lavrovom, potporu mu dao i Šojgu , ill. Vijesti, 2025. 09. 09.: Razgovarali Dodik i Šojgu: Pričali i o referendumu u Republici Srpskoj.
Következő cikk: VARJÚ MÁRTA DICSTELEN KARRIERJÉNEK VÉGE LETT!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >