Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Csak együtt vagyunk valakik. Külön-külön senkik leszünk
Magyar Péter nem finomkodik, amikor a hatalomról beszél. Orbánt és a 3000 janicsárt üti-vágja – mert ők tartják fenn a széthúzást. De a sok millió magyar emberhez, legyen Fideszes vagy ellenzéki, más hangon szól: nem ellenük beszél, hanem értük. Vagyis a rendszerrel szemben kíméletlen. Az emberekkel szemben az egységet keresi és ajánlja. A lényeg: nem az ellentétek eltörlését akarja, hanem közös nevezőt ott, ahol mások csak szembenállást látnak. Még nem tudjuk, milyen vezető lesz belőle. De az biztató, hogy az ő nyelve, az ő első lépései az egység hagyományához kapcsolódik. Zárás: Ha maradunk a törzsi háborúban, széthullunk. Ha képesek vagyunk az egységre, akkor talán van jövőnk. Bruck Gábor:
Ez több mint egy szép gondolat, ez az emberi közösségek túlélésének ősi törvénye.
Ez a mondat foglalja össze Thomas Mann József és testvérei című regényének erkölcsi tanulságát.
Jákobnak tizenkét fia volt, köztük József, a kedvenc. A testvérek féltékenyek voltak rá, és eladták rabszolgának Egyiptomba. József azonban a fáraó tanácsadójává emelkedett, és amikor jött az éhínség, a testvérek hozzá fordultak ételért. József nem bosszút állt, hanem megbocsátott. A család újraegyesült – és ebből az egységből született meg Izrael népe.
A történet nem József nagyszerűségéről szól, hanem a családról. Arról, hogy minden ellentét és árulás ellenére is együtt kell maradniuk. A széthúzás rombol. Az egységből viszont új élet fakad. Thomas Mann számára ez nem kényelmi kérdés, hanem erkölcsi parancs.
Az elkülönülés igénye
Az elkülönülés igénye ősi emberi hajlam. Meghúzni a határt: én ez vagyok, és nem az. Ez ad identitást és biztonságot. De ha túlzásba visszük, szembenállássá torzul. Jön a törzsi logika: „mi vagyunk a jók, ők a rosszak”. Rövid távon persze ez energiát pumpál a politikába. Hosszú távon azonban széthullást hoz. Olyan ez, mintha a kéz azt mondaná a szemnek: nincs rád szükségem. És a test lassan széthullik.
Ezt látjuk ma Magyarországon
Nincs olyan család, baráti kör, ahol az elmúlt években ne lett volna konfliktus a politika miatt. Testvérek nem beszélnek egymással, barátok összevesztek, falvak és városrészek szétszakadtak. Az élet legszemélyesebb kötelékei is sérültek. Mindez a törzsi háború eredménye. Ezért volna fontos újra megtalálni az egység élményét – mert enélkül nemcsak az ország, hanem a családok, a közösségek, az emberi kapcsolatok is széthullanak.
A közgondolkodás militánssá vált. Túl sok benne a kontroll, az agresszió, a fekete-fehér logika. Ehhez társul az egymás iránti közöny. Így szívódik ki minden energia a közösségekből.
Sokan érzik: a legnagyobb baj nem is a szegénység vagy a korrupció. Hanem az, hogy nem tudunk egy közösségként, nemzetként működni.
Az ország már belefáradt a törzsi háborúba
A kérdés ma az: képesek vagyunk-e túllépni ezen? Lehet-e, hogy újra egy közösségnek lássuk magunkat? Magyar Péter erre a kérdésre próbál válaszolni. Azt mondja: lépjünk túl a politika két harcoló oldalán – a Fideszen és a régi ellenzéken. És ez nem egyszerűen választási taktika, ez túlélés feltétele.
A vallások, a filozófiák és a nagy beszédek mind ugyanarra tanítanak: az ember jövője az egységben rejlik.
– A kereszténység szerint mindnyájan egy test tagjai vagyunk. Ha a test egyik része sérül, az egész szenved.
– A buddhizmus szerint semmi sem létezik önmagában. Ahogy a fa nem élhet föld, víz, napfény és levegő nélkül, úgy az ember sem élhet közösség nélkül.
– A judaizmus legfontosabb imája így kezdődik: „Halljad Izrael, az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló egy.” Ha Isten egy, akkor a teremtett világ is egyetlen nagy egész része.
Az egység az újrateremtés kezdete.
Joseph Campbell, a világ mítoszainak magyarázója azt mondja: a mítoszok és vallások mélyén mindig ugyanaz a történet rejlik: az ember útja a széthullásból vissza az egységhez. A hős elindul, szembenéz az árulással, a káosszal, a megosztottsággal – majd átalakulva tér vissza, hogy közösségét újraegyesítse.
A világ mítoszai egyetlen történetet mesélnek el – írja Campbell. Ez a történet arról szól, hogy végső soron mind egy nagy egész részei vagyunk. És az érett egység nem a különbségek eltörlését jelenti, hanem azok meghaladását, magasabb szinten való összerendezését.
Ezt gondolják a jelentős államférfiak is
A második világháború után Franciaország mélyen megosztott volt: kollaboránsok, ellenállók, kommunisták, gaulle-isták. De Gaulle nem igazságot akart tenni, hanem közös mítoszt adott a franciáknak. Azt mondta: „Franciaország mindig ellenállt”. Ez persze nem volt igaz, de lehetővé tette, hogy mindenki a közösség részének érezze magát. Az egység élményét teremtette újra.
Lincoln a polgárháború végén nem a bosszút, hanem az újraegyesítést hirdette. Mandela 27 év börtön után a megbékélést választotta, hogy elkerülje az újabb polgárháborút. Merkel a „közös józan észre” hivatkozott, és kerülte a megosztó retorikát. Havel a bársonyos forradalom után nem bosszúra épített, hanem a morális közösség helyreállítására.
Az egységtudat tehát nem új gondolat, hanem ősi emberi vágy. És talán meglep téged, de erről a vágyról beszél Magyar Péter is. Ma Magyarország egy ellenséges harcmező: jobb és bal, vidék és város, értelmiségi és kétkezi, vallásos és ateista egymásnak feszül. Ebben a helyzetben a fiatal elnök valószínűleg tudatosan használja az egység nyelvét: „Nincs baloldal, nincs jobboldal, csak magyar”.
Ez nem pusztán retorika. A 2000 Tisza-sziget és a Tisza Világ közösségi platform arról szól, hogy nem táborok, hanem a közös cselekvés építi a jövőt. A Tisza Világban mindenki másképp kapcsolódhat be. Valaki falu örökbefogadásában, más közösségi események szervezésében, megint más abban, hogy elmagyarázza nagyszüleinek, miért fontos a változás.
Senki sem várja el azt, hogy ugyanazt tegyük. Legfeljebb azt, hogy egy közös történetben vegyünk részt. Ez az érett egység: a különbözőségek egysége.
Magyar Péter nem finomkodik, amikor a hatalomról beszél. Orbánt és a 3000 janicsárt üti-vágja – mert ők tartják fenn a széthúzást. De a sok millió magyar emberhez, legyen Fideszes vagy ellenzéki, más hangon szól: nem ellenük beszél, hanem értük. Vagyis a rendszerrel szemben kíméletlen.
Az emberekkel szemben az egységet keresi és ajánlja. A lényeg: nem az ellentétek eltörlését akarja, hanem közös nevezőt ott, ahol mások csak szembenállást látnak.
Még nem tudjuk, milyen vezető lesz belőle. De az biztató, hogy az ő nyelve, az ő első lépései az egység hagyományához kapcsolódik.
Zárás: Ha maradunk a törzsi háborúban, széthullunk. Ha képesek vagyunk az egységre, akkor talán van jövőnk.
Következő cikk: Ukrajnai magyar kisebbség: Megosztottság Brüsszel és Budapest között
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >