Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az EU kormányfőinek többsége Ukrajna és Moldova csatlakozását akarja
A koppenhágai EU-csúcstalálkozó elkötelezte magát a Közösség kelet-európai bővítése mellett, amelyet Magyarország a végsőkig blokkolt.
A nagy többség Ukrajna és Moldova tagsága mellett foglalt állást a dániai EU-csúcson, Magyarország azonban továbbra is elzárkózik ettől a lehetőségtől. A hivatalos indok Kijev kisebbségpolitikája. A Die Presse tudósítója, Wolfgang Böhm, aki a napokban megjárta Kárpátalját a bővítési biztos kíséretében, emlékeztet arra, hogy Marta Kos kifejtette: egyetlen ország sem nyerheti el a felvételt, amíg nem szavatolja a területén élő kisebbségek jogait. Javasolta, hogy a magyar kormány adja fel elutasító álláspontját, mert utána érdemi tárgyalásokon tisztázni lehet a vitás kérdéseket. De a magyar fél arra is hivatkozik, hogy a csatlakozás belerángatná a közösséget a háborúba. A cikk megjegyzi, hogy mind Ukrajna, mind Moldova lényegesen felgyorsította a reformokat a belépési feltételek teljesítésére. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
A Bizottság elutasítja, hogy Magyarország egy költségvetési trükkel hozzájusson majdnem 550 millió euróhoz a jogállami kifogások miatt befagyasztott 18 milliárdból, ám csaknem 164 milliárdot így is megkap az Orbán-kormány, mert az adott tétel ügyében Brüsszelnek nincs más választása. De visszakéri a pénzt, ha úgy ítéli meg, hogy azt nem az előirányzott célokra költik el.
Közben egyre nagyobb a felháborodás a magyar miniszterelnök oroszbarát álláspontja miatt, amiért a keményebb oroszellenes intézkedések megtorpedózásával fenyegetőzik, illetve gátolja Ukrajna EU-tagságát, valamint hogy a szervezet 140 milliárdos kölcsönt adjon Kijevnek.
Ilyen körülmények között von der Leyenék nem hajlandóak feloldani a visszatartott támogatásokat, pont ezért dobta be a Fidesz, hogy a felsőoktatási alapból 545 milliót csoportosítsanak át „stratégiai” ipari tervekre. De úgy néz ki, hogy csak részsikert tud elérni. Arról a 30%-ról van szó, amelyet előfinanszírozásként muszáj utalni kulcsfontosságú tervekre, ideértve az infrastruktúrát és a biotechnológiát.
Ha teljes összeget felszabadítanák, az valószínűleg tiltakozást váltana ki az EP és több tagállam részéről, főleg északon, ahol már különösen nagy a felháborodás Orbán szeszélyei miatt. Viszont – közölte egy bizottsági illetékes – mivel a pénzcsapok igazából nem nyílnak meg, ily módon a végrehajtó testületnek nagyobb lehetősége van, hogy fontos kérdésekben engedményeket csikarjon ki a Fideszből.
A felsőoktatási alapok ügyében az egyik fő követelés az, hogy a hatalom csináljon valamit az egyetemi közalapítványokkal.
Bloomberg
Szemtanúk azt közölték névtelenséget kérve a koppenhágai EU-csúcs után, hogy a német kancellár a plénumon igencsak megdorgálta a magyar vezetőt, amiért az nem hajlandó beállni a közös védelmi tervek mögé. Merz azzal vádolta Orbánt, hogy az ki akarja siklatni a vitát arról, miként lehetne megerősíteni a szervezet tagállamainak biztonságát.
A téma az volt, hogy jobban fel kell készülni az orosz fenyegetés elhárítására, illetve hogy támogatni kell Ukrajnát. Az összecsapás újabb jele annak, hogy az Uniónak tele van a hócipője a miniszterelnökkel.
Politico
Sokra nem jutott az Európai Tanács elnöke, hogy elfogadtassa tervét és ily módon ne kelljen egyhangú határozat, amikor az a kérdés, hogy megkezdődhet-e az érdemi felvételi párbeszéd Ukrajnával, valamint Moldovával. Ily módon kijátszanák a magyar ellenkezést. Ám három diplomata is arról számolt be, hogy Orbán az ülésteremben azonnal visszaverte az elképzelést. Így most nincs sok remény arra, hogy egyhamar módosulhatnának a szavazás szabályai.
Kurier
Az EU vezetői trükkökkel akarják rászedni Orbánt, hogy az ne feküdjön keresztbe Ukrajna tagságának – írja a külpolitikai szerkesztő, Konrad Kramar, aki emlékeztet arra, hogy két éve simán kiküldték a kormányfőt a WC-re, hogy Kijevet hivatalosan tagjelöltnek nyilváníthassák.
Ám az szükségmegoldás volt, viszont azóta már szinte állandó gyakorlat lett, hogy a vonatkozó döntéseket a politikust kijátszva hozzák meg. A belépés ügyében azonban egyértelművé tette, hogy vétózni kíván.
Az Európai Tanács elnöke hónapok óta dolgozik azon, hogy megkerülje a blokádot. Elképzelése az, hogy minden fakszni nélkül megkezdik a tárgyalásokat a csatlakozásról, mert ahhoz elég lenne a többség jóváhagyása.
A vétójog eltörlése gázos, mert a kisebb országok számára ez az egyetlen eszköz, nehogy a nagyok átgázoljanak rajtuk.
Le Figaro
Orbán Viktor megint úgy nyilatkozott, hogy Magyarország nem válik le az orosz energiahordozókról, mert fizikailag nincs más lehetősége, továbbá, hogy Trump nem is kért ilyesmit tőle. Szerinte Brüsszel az, amely agresszív ebben a kérdésben.
A politikus még a koppenhágai ülés előtt beszélt újságíróknak és azt mondta, hogy az amerikai elnök tiszteletben tartja más országok szuverenitását. Csupán arra volt kíváncsi, mi is a valós helyzet. Azaz messze nem annyira erőszakos, mint az európaiak.
A jelentés ugyanakkor idézi, hogy Washington már számtalanszor kifogásolta és megbocsáthatatlannak nevezte, hogy egyes államok még mindig vesznek orosz olajat és gázt. Ám sosem mutatott ujjal Magyarországra. A nehézség megoldására Brüsszel abban gondolkodik, hogy vámot vet ki az orosz nyersolajra. Annak elfogadásához elégséges a kétharmados többség.
New York Times
Most először a populista, illetve szélsőjobbos pártok vezetik a közvélemény kutatásokat a franciáknál, briteknél, illetve enyhébb mértékben a németeknél is – mutat rá helyzetképében a lap, amely az egyik társszervezője az Athénban zajló nemzetközi Demokrácia Fórumnak. Úgy értékeli, hogy a jogállam mindenütt bajban van nyugaton, olyannyira, hogy ellenfelei már hatalomra jutottak Magyarországon, Hollandiában, Svédországban, sőt úgy néz ki, hogy az USA-ban is.
Ivan Krasztev, a görögországi rendezvény egyik előadója arra vezeti vissza a liberális demokrácia bajait, hogy ha az emberek elbizonytalanodnak vagy boldogtalanok, akkor elfogadnak erős kezű politikusokat, noha azok olyasmiket is megtesznek, amelyekre normális körülmények között nem lenne módjuk.
A szerb politológus, Ivan Vejvoda úgy látja, hogy az irányzat nem éppen kedvező, de nem reménytelen. Nincs csodagyógyszer az illiberalizmus és a szélsőség ellen. Bátorság, elszántság és kitartás azonban mindenképpen szükségeltetik, amikor látnivaló, hogy veszélyben van a szabadság és az olyan emberi jog, mint a gyülekezés és a szólás szabadsága.
A Nobel-díjas közgazdász, Stiglitz az egyenlőtlenség felől közelíti meg, hogy miért támad az az érzés: a demokrácia nem teljesít. A világ azonban még mindig nem tért magához a 20 évvel ezelőtti gazdasági válságból, továbbá a Covidból, mindkettő aláásta a bizalmat a demokrácia iránt. A kormányok rendeleti úton irányítanak és korlátozzák az alapvető szabadságjogokat.
A járvány miatt kirobbant pánik jó táptalaj volt a dezinformáció és az összeesküvés elméletek terjedéséhez – állapítja meg Brando Benifej olasz EP-képviselő, az USA-val foglalkozó bizottság elnöke. Emellett a háború is ráerősít arra a benyomásra, hogy vége az eddigi világrendnek, ami fokozza az emberek félelmét a jövőtől.
FAZ
A francia elnök kijelentette, hogy Európa alábecsülte az orosz veszélyt, Moszkva destabilizációs próbálkozásait, ezért most a közösség azon van, hogy behozza hátrányát. A lapnak adott exkluzív interjúban Macron kifejti, hogy Moszkva gazdaságilag ugyan jóval gyengébb, mint a földrész, a lakosság lélekszáma csökken és az iparra nem jellemző az innováció, de sokkal több fegyvert gyárt és azt is gyorsabban, mint az EU.
A terrorizmus mellett az orosz politika jelenti a legnagyobb szerkeszti fenyegetést a kontinens számára. Választásokba avatkozik be, digitális támadásokat hajt végre, ellenzékieket öl meg és a nyomás eszközeként veti be a migrációt. Az európaiak azt sem veszik komolyan, hogy a Kreml milyen mértékben befolyásolja álhírekkel a nyugati közvéleményt. Manipulálja a demokráciát egy sor országban.
Az államfő a gyengeség jelének tartja, hogy az Unió közölte: nem küld katonákat Ukrajnába. Putyint bizonytalanságban kell tartani, emellett csökkenteni kell a függőséget, főleg Amerikával szemben. A szankciók hatékonysága érdekében a készülő csomagban az orosz árnyékflottára kell összpontosítani. Az igen jó hír, hogy Trump egyértelműen közölte: Oroszország nem megbízható.
A nyugaton lefoglalt orosz állami követeléseket azonban nem lehet egyszerűen kisajátítani, mert az a nemzetközi jogba ütközne. Ám biztosítékul szolgálhat, amit be lehet tenni a Kijevnek nyújtott hosszú távú segítség mögé. Az jó, hogy Németország hajlandó a többiekkel adósságba verni magát az ukránok érdekében.
Economist
Trump a belháborúhoz igyekszik megnyerni a tábornokokat. Teljesen szürreális, aggasztó politikai show lett abból, hogy a kormányzat összecsődítette a hadsereg legmagasabb rangú vezetőit. A világ minden sarkából sereglettek haza, hogy meghallgassák a hatalom sürgős üzenetét, ami egyszerre volt nevetséges és baljós.
Riasztóan hangzott, amikor az elnök bejelentette: a Nemzeti Gárdát hamarosan Chicagóba vezénylik, és hogy a veszélyes városokat gyakorlóterepként kell használni a fegyveres erők számára. A vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke arról beszélt, hogy Amerika ellenségei meg vannak rémülve, csak azt nem árulta el, aztán miért.
A hadügyminiszter felszólalásából az derült ki, hogy azt az étoszt szeretné meghonosítani a hadseregben, ami egykor az általa vezetett gyalogos századnál volt forgalomban. Ideértve, hogy Hegsethnek halála a kövér katona. Majd átadta a fórumot a nem éppen pehelysúlyú Trumpnak. Ő azután egyértelműen pártbeszédet tartott, holott a közönség vélhetőleg apolitikus volt.
Veregette a saját vállát, hogy milyen sikeresen vetett véget több háborúnak is. Az országgal szembeni súlyos sértésnek nevezte, ha ezek után nem kapja meg a Nobel-békedíjat. Fenyegető volt, hogy jelezte: szükség esetén bevetik a katonai erőt odahaza.
De végül is az esemény a vártnál jobban alakult, mivel nem voltak tömeges elbocsátások és nem kellett hűségesküt tenni. Viszont egy szó sem hangzott el arról, hogy mit kellene csinálni Kínával vagy az ukrajnai háborúval. Legjobb esetben jókora pénzszórásról beszélhetünk, legrosszabb esetben viszont azt láttuk, hogy újabb kísérlet zajlott, miután a hatalom befolyása alá kívánja vonni a fegyveres erőket.
Yahoo/Daily Beast
Bepánikolt az amerikai elnök több tanácsadója is, mert a jelek szerint maga a politikus a legfőbb akadálya annak, hogy bosszút tudjon állni politikai ellenfelein. Úgy vélik, Trump kapitális hibát követett el azzal, hogy olyasmit taglal nyilvánosan, amit nem kellene, mivel ily módon a kiszemelt célpontoknak feladja a magas labdát.
Példa rá az FBI volt igazgatója, aki ellen a politikus vizsgálatot követelt a saját weboldalán megjelentetett kirohanásban. Három forrás is attól tart ezek után, hogy Comey nyugodtan hivatkozhat a bíróságon arra: el kell vetni a keresetet, mert itt célzott eljárásról van szó a legmagasabb hely utasítására.
Egyébként az említett körök arról is beszámoltak, hogy az igazságügyi tárca vezetője és a helyettes főügyész nem akarta meneszteni az ügyészt, noha az közölte, hogy gyenge lábakon állnak a bizonyítékok a Szövetségi Nyomozó Iroda menesztett első embere mellett, de Trumpnak beszélhettek. Ragaszkodott ahhoz, hogy korábbi személyes ügyvédje kerüljön be a testülethez és ő vigye tovább az ügyet.
The Times
Roger Boyes helyesli, hogy Trump még egyszer nekifut és megpróbálja leválasztani Kína oldaláról az észak-koreai diktátort. A külpolitikai elemző szerint az elnök ily módon meg tudja nehezíteni Hszi életét.
Ki gondolta volna, hogy a félig halálra éheztetett és elnémított észak-koreai nép abszolút uralkodója egy nap a geopolitikai mozgások középpontjába kerül? De Washington úgy ítéli meg, hogy eszköz lehet Moszkvával, valamint Pekinggel szemben. Ennek megfelelően az USA új kétoldalú csúcsra készül, ami akár már a jövő hónapban összejöhet. Olyan menetrend készül, amely elvezethet a koreai háború hivatalos lezáráshoz és békeegyezmény is születhet, ami teljesen megváltoztatná Kim mozgásterét a térségben.
A jelek szerint a Fehér Ház urának vannak bizonyos stratégiai megérzései. Az orra ezúttal afelé vezérli, hogy újra közeledjen Phenjanhoz. Kína és Oroszország idáig abból indult ki, hogy egy szép nap összeomlik az észak-koreai dinasztia és milliók tódulnak ki az országból. Ily módon az Egyesült Államok ki tudná terjeszteni befolyását, ami lidércnyomással ér fel a két rivális számára.
Merthogy megszűnne az ütköző állam szerep. A diktátor, aki lefejeztette árulónak tartott nagybátyját és a koponyát kirakatta a koporsóra, állig fel van fegyverkezve. Mi lenne, ha Trump rá tudná venni a fokozatos lefegyverzésre, az új hasadóanyagok gyártásának leállítására, a stratégiai rakétaprogram visszafogására, amiért cserében a nem katonai szankciók enyhítését tudná kilátásba helyezni? Ez lenne a bizalomépítés kezdete.
Éket verne Kim és Kína közé, amivel megakasztaná Peking nagyhatalmi törekvéseit.
Következő cikk: A Zebra szekta nyelv tana
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >