Ma Jenő névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Új kezdet a Közel-Keleten
Új közel-keleti kezdetként üdvözli az Economist szerkesztőségi véleménye a gázai megállapodást, úgy véli, hogy az új kaput nyithat a béke felé. Az ösvény szűk, de 30 év, az oslói megállapodás óta nem volt ilyen jó az esély a tartós béke megteremtésére. Végre nem kell teljesen elvont párbeszédet folytatni térképek fölött a két állam feltételezett alkotmányos berendezkedéséről. Gyakorlati megközelítés rajzolódik ki, amelyben az övezetnek lesz kormánya, újjáépül, megszabadul a terroristáktól és az izraeliek, illetve a palesztinok felismerik, hogy többet nyernek az egymás mellett élésből, mintha megsemmisítik egymást. Ez a Trump-féle alkura építő, terrorizáló diplomácia diadala, bár a részletek még nem ismeretesek. A következő fejezet az, hogy technokrata kormány alakul, amely levezényli a lerombolt térség helyreállítását, a Hamászt pedig lefegyverzik, a biztonságot nemzetközi alakulatok szavatolják. A derűlátást támasztja alá, hogy a két nép megválhat eddigi vezetőitől. A milícia így vagy úgy, de rákényszerülhet, hogy adja fel szerepét az övezetben. Izraelben a felmérések arra utalnak, hogy az egy éven belül esedékes választáson megbukhat a szélsőséges kormány, élén Netanjahuval. Trumpnak arra kell törekednie, hogy izraeli kollégája vagy annak utódja ne forszírozza a települések létesítését, illetve fogja vissza ez erőszakot. Az arab államoknak mindent be kell vetniük, hogy a palesztinok ne fogjanak újra fegyvert, továbbá hogy a Palesztin Hatóság hajtson végre reformokat és találja meg új vezetőit. Új regionális biztonsági rend kulcsa az, mennyire sikerült a gázai rendezés. De a pillanat így is rendkívüli, mert az új kezdet halovány, ám tényleges reménye rajzolódik ki. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Még sosem látszott ennyire közelinek, hogy valóság legyen az EU legrosszabb lidércnyomásából, ám ha a szélsőjobb átveszi az irányítást Franciaországban, akkor a földrész alapjaiban változik meg. A két szerző: Marion Solletty és Tim Ross hangsúlyozza: nem kell pánikba esni, de azért ajánlatos készenlétbe helyezni a túlélő készletet.
Egyre valószínűbb ugyanis, hogy a franciáknál előrehozott választás lesz, akár heteken belül. És jó esélye van, hogy utána az euroszkeptikus, szélsőjobbos Nemzeti Tömörülés képviseli majd Párizst az Unió kulcsintézményeiben, azaz tovább bővül a populista, jobbos tábor.
Egy bizottsági illetékes azt fejtegette, hogy a földrész már megtapasztalt háborút, lezárást, belekóstolt a magyar light diktatúrába, de Le Pen azért más. Tőle alaposan megfájdul a kontinens feje, túl Orbánon, Ficón és lehet, hogy hamarosan Babison is. A populista hullám folytán kritikus területeken sikeredhet félre a közös politika, főként Oroszország és a védelem kapcsán.
Le Penék nagyon nem akarnak nukleáris ernyőt tartani a földrész fölé, és kivinnék országukat a NATO katonai szervezetéből. És nem kizárt, hogy idővel blokkoló kisebbséget alkotnak az EU-ban, amitől leállhat annak a gépezete.
Die Presse
Orbán beudvarolta az országba a BMW-t, a Mercedest és a CATL-t, és miközben nyugaton megrendül az autógyártás helyzete, addig Magyarországból kedvelt összeszerelő szalag lesz. A növekedés azonban korlátokba ütközik – fejti ki a szerkesztő, Norbert Rief.
A világon csupán három olyan állam létezik, ahol üzemeket tart fenn a három vezető német márka, de a magyar gazdaságban jelen van a 15-20 legnagyobb beszállító is. A Fidesz igen aktív: az állami támogatások kulcsszerepet töltenek be az iparpolitikában. Minden nagyberuházáshoz központi támogatások és közpénzből finanszírozott infrastrukturális munkálatok társulnak. Orbán nyíltan beszél arról, hogy nem büntetni, hanem jutalmazni kell a külföldi tőketulajdonosok szerepvállalását.
Az Osztrák Gazdasági Kamara kimutatta, hogy a legnagyobb projekteknél az összköltségek 10-12%-át a költségvetés állja. Ugyanakkor sok nyugati üzletember panaszkodik, hogy már nincs elég képzett munkaerő az autógyártás számára. Sok pénzt kell ölni a képzésbe és mindig felmerül a téma: merre tart az ország politikailag Orbán autoriter rendszerében.
Emellett egyre lényegesebb a környezetvédelem is, ami azt jelzi: a javuló jólét mellett már nem cél, hogy mindenáron új munkahelyek jöjjenek létre.
New York Times
A lengyel külügyminiszter azt ajánlja a nyugati partnereknek, hogy alkalmazzanak kettős stratégiát Putyin ellen, ha tárgyalni akarnak vele, mert igenis rá lehet kényszeríteni, hogy üljön zöldasztalhoz. A vendégkommentárban saját tapasztalatai alapján Sikorski rámutat: először erőt kell mutatni és utána már nincs akadálya a párbeszédnek.
Jelenleg azonban az látszik, hogy a Kreml nem érdekelt a békében, inkább súlyosbítaná a helyzetet. Hosszú távú céljai nem változtak: újraépítené az orosz birodalmat, aláásná a transzatlanti biztonsági garanciákat, megosztaná a Nyugatot és meggyengítené az USA-t. Ezt szolgálják a legutóbbi provokációk is.
Az elnök meggyőzéséhez azt kell, hogy felismerje: nem tudja jóvátenni hibáját, mármint hogy megindította a háborút. Ezért folytatni kell Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását, továbbá meg kell rendíteni az orosz hadigazdaság alapjait. Ez utóbbihoz jó kezdet volna, ha a MAGA-mozgalom lakájai, Magyarország és Szlovákia hallgatnának Washingtonra és leállítanák az orosz olaj beszerzését.
Az orosz vezetésnek rá kell döbbennie, hogy a birodalmak kora lejárt.
Guardian
Remény van, de az igazi munka csak most kezdődik Gázában – figyelmeztet a szerkesztőségi állásfoglalás, amely azt látja, hogy a két fél igazából csak egy valamiben ért egyet: a kemény kérdések megoldását legszívesebben elodáznák. Így minden ok megvan a félelemre, hogy ti. nem lesz tartós béke. Ugyanakkor minden arra ösztökél, hogy az erőfeszítések sikerre vezessenek.
Trump olyan lehetőséget teremtett, amire le kell csapni. Viszont az látszik, hogy erre már Biden alatt is lett volna mód, és akkor nem hal meg 67 ezer palesztin az övezetben, illetve több tucat izraeli túsz. Több tízezer gyerek maradt árván, valamint éhezik – ez jelzi, hogy milyen messzire ható és alapvető károkkal járt a háború.
A Hamász támadása és a gázai népirtás folytán mind az izraeliek, mind a palesztinok minden eddiginél inkább létharcnak tekintik a viszályt. Ám a zsidó állam szövetségeseinek fokozniuk kell az erőfeszítéseket az erős és tartós béke elérésére, de az csak akkor lesz lehetséges, ha az igazságosságra épül.
Bloomberg
A gázai tűzszünet még nagyon messze van a békétől, de így is óriási fejlemény. Ugyanakkor Trump hiába állítja, hogy példátlan, mert nem az. A felek idáig már kétszer jutottak el odáig, hogy fegyvernyugvást hirdettek és megállapodtak a túszok, illetve foglyok kicseréléséről, de mind a két két egyezmény gyorsan összeomlott – emlékeztet a szemleíró, Marc Champion.
Ám ha az elnök nem gyakorolt volna alapos nyomást Netanjahura, utóbbi egyáltalán nem egyezett volna bele a szerződésbe. Ám még roppant nehéz szakasz van hátra. Sokatmondó, hogy az egyezményt beharangozó nyilatkozatok egy szót sem tartalmaztak a Hamász leszereléséről, illetve az izraeli hadsereg visszavonásáról. Ez pedig nem erősíti a bizakodást.
Az látszik ily módon, hogy egyik fél sem akarja befejezni a háborút, csak egyszerűen rákényszerül. Mindazonáltal van ok az óvatos reménykedésre. Merthogy hiába eshet kísértésbe az izraeli kormányfő az ellenségeskedések újrakezdésére, amint kiszabadulnak a túszok, nagy ára volna, ha ilyesmire szánná rá magát.
A Fehér Ház a jelek szerint felismerte, hogy ha továbbra is szabad kezet adna izraeli partnerének, azzal veszélyeztetne a saját és az Egyesült Államok érdekeit is. Az is bizakodásra serkent, hogy a két népnek elege van Netanjahuból, illetve a Hamászból.
Minél több nap telik el lövöldözés nélkül, annál nehezebb lesz újraindítani a háborút. A fegyvernyugvás emberéleteket ment meg és idővel meggyengíti a szélsőségeseket, amelyek mindkét oldalon a viszály súlyosbításán ügyködnek. Már ez önmagában elég alap az ünneplésre.
Neue Zürcher Zeitung
A brüsszeli tudósító örül, hogy kudarcot vallott mind a két bizalmatlansági indítvány von der Leyen ellen, ám bibi ott van – állapítja meg -, hogy abszolút jogosak a kifogások a Bizottság elnökével szemben. Antonio Fumagalli szerint teljesen felesleges zűrzavart váltott volna ki, ha megbukik a politikus. Ám hogy mindent ellenőrizni akar, az súlyos probléma.
Amikor ekkora a geopolitikai feszültség, egységet kell tanúsítani. Nem válságtanácskozásokat kell tartani a fővárosok között, hogy miként álljon össze az EU új végrehajtó testülete. Ugyanakkor von der Leyen meglepően fordulékony, ami azt mutatja, hogy megvannak a kellő ösztönei és tudja, miként maradjon hatalmon.
Aki szembe mert szállni vele, mint a belső piaci biztos, a francia Breton, az vehette a kalapját. A főnök semmiféle kételyt nem hagy afelől, kinek a kezében van a karmesteri pálca. Nélküle csak rosszabb megállapodást lehetett volna kötni Amerikával.
Viszont nem ringathatja magát abban az illúzióban, hogy érinthetetlen. Változtatnia kell vezetői stílusán, mivel időként belerondít a tagállamok illetékességébe. Azon kívül magához von minden információt. A biztosokat rövid pórázon tartja, mások munkájának babérjait ő aratja le. Nemigen kapható nyilvános vitára, interjút gyakorlatilag nem ad, de ha igen, akkor is csak írásban.
Jelenleg ugyan nincsen alternatívája, de elhasználja a demokratikus alapokat.
FT
A szerkesztőség teljesen kiakad azon, hogy Trump militarizálja a bűnüldözést, mert ily módon az elnök az amerikai fegyveres erők semlegességét fenyegeti. Azzal, hogy immár Chicagóba is kivezényelte a Nemzeti Gárdát, súlyosbítja a viszályt az állam kormányzójával. Azzal vádolja Pritzkert, hogy az nem tett meg mindent a bevándorlási rendőrség védelmében – ez volt az ürügy a Gárda bevetésére. Szerinte a kormányzónak és a nagyváros polgármesterének is börtönben lenne a helye.
A Fehér Ház ura sorra szegi meg a tételt, hogy a hadsereget nem lehet bevetni a bűnözés visszaszorítására az ország területén. Ám inkább az látszik, hogy veszedelmes módon növeli saját hatalmát. Olyan katonai erőt akar, amely az ő irányítása alá tartozik, és amelyet fel lehet használni az államok vezetésével szemben.
Ennek érdekében szükséghelyzetet hirdet, teljesen átlátszó módon. A módszerhez azonban kizárólag demokrata vezetésű metropoliszokban folyamodik, jóllehet azokban semmivel sem rosszabb a bűnözés helyzete, mint másutt. Az ICE, a bevándorlási hatóság emberei nem válogatnak eszközökben, ami tiltakozást vált ki, így viszont megvan az alap, a Gárda behívásához.
A bíróságok némi ellenállást fejtenek ki, és hála isten, Trump idáig tiszteletben tartotta ezeket az ítéleteket. A Legfelsőbb Bíróságnak sürgősen állást kell foglalnia, hogy milyen feltételek megléte esetén lehet kirendelni az utcára a fegyveres erőket. Az elnök riasztó sebességgel kérdőjelezi meg az amerikai demokrácia és alkotmányos rend alaptételét, miszerint a hadsereg politikailag semleges.
Következő cikk: PÁSZTOR BÁLINT BOCSÁNATKÉRÉSE NEM LESZ ELÉG!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >