Ma Jenő névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Dodik, a nyugat egykori kedvence mára oroszbarát szakadár lett
Habár kénytelen átengedni az Republika Srpska elnöki tisztét másnak, hatalomvágya csillapíthatatlan, így továbbra is számolni kell vele – figyelmeztet a Neue Zürcher Zeitung főszerkesztő-helyettese, Niciole Anliker. Augusztusban még szokás szerint tombolt, amikor bíróság ítélet mondta ki leváltását. Minősíthetetlen hangon üvöltözte, hogy nem lesznek új választások, számára szóba sem jön a kapituláció. Ám a napokban mégis megvált posztjától, nem is akárhol jelentette be: Putyin oldalán, Moszkvában. Meg azt is, hogy pártja a korábbi belügyminisztert indítja, aki mellesleg neki jó embere, ezért ne lepjen meg senkit sem a fordulat. A bukott politikus ugyanis opportunista, minden helyzetben feltalálja magát, hogy bebiztosítsa uralmát. Most arra számít, hogy Karans nyerni fog, akkor pedig fennmarad az ő befolyása, csak éppen a háttérből. Majdnem két évtizede imamalomszerűen fenyeget azzal, hogy a szerb országrész leválik Boszniáról és egyesül az anyaországgal. Tagadja a srebrenicai mészárlást, dicsőíti a két elítélt háborús bűnöst, Karadžićot és Mladićot. Az USA és Nagy-Britannia listára tette a Daytoni megállapodás megszegése, valamint korrupciós ügyek, továbbá pénzmosás miatt. De lettek új barátai, főleg az orosz vezetésben. Ide számít azon kívül Vučić és Orbán is. Utóbbi azért fontos Belgrád, valamint Banja Luka számára, mert képviseli őket az EU-ban és a NATO-ban. A trió politikailag erősíti tagjait és egységet mutat. Orbán sem ismerte el, hogy az igazságszolgáltatás elmarasztalta Dodikot, boszorkányüldözést emlegetett és Budapesten fogadta a politikust. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Frankfurter Rundschau
Úgy néz ki, hogy Orbán Viktor beadja a derekát és elfogadja, hogy az EU teljesen álljon le a cseppfolyósított orosz gáz vásárlásával, vagyis a jelek szerint hat a Trump által gyakorolt nyomás. Magyarország jelenleg az Unión belül az orosz energiahordozó legnagyobb vevője, ám feladta ellenkezését az LNG-földgáz javasolt tilalmával szemben.
Ily módon egyre közelebb kerül a 19. szankciós csomag. Brüsszel abban bízik, hogy sikerül egységes frontot kialakítani, tehát hogy Moszkva számára még nagyobb ára legyen a háborúnak. Merthogy tovább csökkennek a hadi kassza bevételei.
Emellett a szövetség lejjebb vinné az ársapkát az orosz nyersolaj számára, azon felül több mint 100 további hajót tenne indexre az orosz árnyékflottából. Teljes kereskedelmi tilalmat mondana ki a Gazpromra és a Rosznyeftre.
Közben a magyar fél igyekszik új beszerzési források utána nézni. Minden eddiginél hosszabb, 10 évre szóló szállítási szerződést írt alá a francia Engie-vel, ennek keretében 2028-tól kezdve évi 400 millió köbméter mélyhűtött gáz kap. Egyidejűleg azon van, hogy megnyerje eladóként Türkmenisztánt.
A jobboldali-populista Orbán, aki Trump leghívebb szövetségesei közé tartozik a földrészen, évek óta azt hangoztatja, hogy a megtorló intézkedések többet ártanak Európa versenyképességének, mint az oroszoknak.
Spiegel
A napjaink egyik legelismertebb migráció-szakértője arra figyelmeztet: még lehet böjtje az európai határokon alkalmazott erőszaknak, miközben az alapvető gond abból származik, hogy a bevándorlás ellenőrzése kicsúszott az ellenőrzés alól. Judith Kohlenberger, a bécsi Közgazdasági Egyetem tanára szerint a populizmus nem azért szárnyal, mert sokan érkeznek a zöld határon át, hanem mert nagy a félelem, hogy a kormányok rosszul kezelik a jelenséget.
Azaz a feje tetejéről a talpára kell állítani a dolgokat, véget kell vetni a pániknak. Magyarország példája mutatja, hogy nincs is szükség migránsokra, anélkül is ki lehet építeni az illiberális államot. Orbán tudatosan kelti a rettegést, hogy hatalmon maradjon. A németeknél és az osztrákoknál lényegesen visszaesett a kérelmezők száma, az AfD és az FPÖ mégis rekorderedményeket ér el a felmérésekben.
Az országok azonban megelégednek a látszatmegoldással: azt vallják, hogy ha kevesebben jönnek, akkor kisebb a gond az iskolákban, a lakhatással. Pedig a beilleszkedésre kellene összpontosítani, mert az igaz, hogy az elején sokba kerül, de a végén az egész társadalom profitál belőle. Ugyanakkor a közvélemény hozzászokik a határon tapasztalt brutalitáshoz és ez még visszaüthet. Hiszen pl. Belgrádban már bevetették a tüntetők ellen a hangágyúkat, amelyeket először a menekültek ellen alkalmaztak.
A migrációs rémület elősegíti a tekintélyuralmi fordulatot. Pedig az emberek nincsenek rosszabb véleménnyel a bevándorlásról, mint 20 éve. De előbb-utóbb remélhetőleg elterjed a felismerés, hogy a születések számának csökkenése jelenti a nagyobb problémát. A nagy pártoknak nem szabad átvenniük a jobboldali populisták retorikáját, illetve programját. További igen hasznos volna végre a gyakorlatba átültetni az EU új menedékpolitikáját.
Washington Post
Eljött ugyan Gázában a háború utáni első nap, ám a tartós békéhez szükség lesz Amerika vezető szerepére – hangsúlyozza a vezércikk. A reménykedés és a kétely helyét az öröm és az ünneplés vette át, miután 738 nap után kiszabadult a maradék 20 túsz. Trump fürdőzött az elismerésben a Knesszetben. Joggal mondhatja, hogy az általa elért eredmény mérföldkővel ér fel.
Ám csupán egy hosszú és fáradságos folyamat első szakaszánál járunk. Hogy lesz-e belőle maradandó eredmény, az attól függ, hogy a Fehér Ház lakója mennyire viseli a szívén, illetve hogy az USA mennyire szavatolja az egyezményt. Dél-Izraelbe 200 amerikai katonát vezényelnek, egyiptomi, katari, török és emirátusi egységekkel együtt, amiben van kockázat.
A fő kérdés azonban az, mennyire sikerül lefegyverezni a Hamászt és elérni, hogy semmilyen szerepet ne tölthessen be a térség kormányzásában. Mert annak a fanatikusai öngyilkos merényleteket hajthatnak végre, rakétákkal lőhetik Izraelt, vagy akár az amerikai kontingenst.
Netanjahunak jövőre választást kell kiírnia és bizonytalan, hogy mennyire tudja egyben tartani a koalíciót a harcok leállása után. Ugyanakkor kétévi vérontás után minden eddiginél távolabbinak tűnik a palesztin állam. Reálisabb az esély Izrael és több környező ország, köztük Szaúd-Arábia kapcsolatának rendezésére.
A legsürgetőbb azonban most a humanitárius segélyek felduzzasztása, valamint a működő palesztin közigazgatás felállítása. Éveket, ha nem évtizedeket fog igénybe venni.
FT
Gideon Rachman szerint tünékeny lehet az egész közel-keleti béke, bár jelenleg van ok az örömre. A fő kérdés azonban az, mi lesz a Trump-terv többi részével. Hiszen máris alapvető kételyek merülnek fel az egész elképzeléssel kapcsolatban – állapítja meg a lap fő külpolitikai szemleírója.
Nem tudni, a Hamász tényleg leadja-e harceszközeit – az első jelek egyáltalán nem ígéretesek. A szervezet visszaszerezte az uralmat az övezet bizonyos részein, harcokba keveredett a rivális csoportok hatástalanítására. Viszont ha a terroristák megőrzik befolyásukat, akkor miként tudják palesztin technokraták átvenni a kormányzást?
Megkérdőjeleződik a békeerők kirendelése is. Ráadásul Izrael ilyen körülmények között aligha vonul ki. És Netanjahu vagy az utódja bármikor dönthet úgy: kiújítja a viszályt. Egyelőre azonban mindkét félnek a harcok leállítása áll az érdekében.
Hogy ezek után miként lesz ebből Nobel-békedíj jövőre Trump számára, az bizonytalan, mert a béke kilátásai erősen kétesek. Arról nem beszélve, hogy az elején ő maga súlyosbította a helyzetet, amikor bedobta a gázai Riviéra ötletét. Alighanem segített újraindítani a háborút. Aligha véletlen, hogy utána további hét hónapnyi brutális viszály következett.
Le Monde
A vezércikk azt veti Macron szemére, hogy lutrit játszik és az egész rendszer válságát kockáztatja. Miután nem volt hajlandó megbékélni a tavalyi választás eredményével, makacssága - hogy így vagy úgy, de megtartsa az ellenőrzést - két kormányfő bukását eredményezte alig egy év alatt.
Kihívja maga ellen a végzetet, mert most ismét Lacornut kérte fel a kabinet megalakítására. Mivel ragaszkodik a bizalmasaihoz, miközben egyre szűkebb bázisra támaszkodhat, könnyen megeshet, hogy a politikai válság átcsap az intézmények tartós blokádjába, akkor pedig az egész rendszer bajba kerülhet.
Mivel a bizalmi szavazás csak pár vokson múlik, az összeállított csapat semmire sem jelent garanciát a kijelölt, ám csak próbaidős kormányfőnek. De vajon érti-e Macron, hogy ha meg akarja menteni, ami még megmaradt a politikai örökségétől, akkor a belpolitikában vissza kell lépnie saját, ötéves hivatali idejétől?
Ha bukik a még meg sem alakult kabinet, akkor új választás következne, ám az nem oldana meg semmit sem. Viszont olyan válságba taszítaná a hatalmat gyakorló pártokat, amely nemigen különbözne egy sajátos vereségtől.
Bloomberg
Macron orosz rulettet játszik saját örökségével: most éppen olyan hazardírozásba kezdett, ami az őrülettel határos, mert ugyanazzal az eszközzel kísérletezik, ám azt várja, hogy a korábbitól eltérő eredmény születik. Ugyanazt a kormányfőt nevezte ki, akinek a bicskája a múlt héten 14 óra alatt beletörött a feladatba, igaz, ezúttal a kiszemelt tagok közül hiányzik néhány vitatott figura neve – összegzi a helyzetet a kommentátor, Lionel Laurent.
Célja, hogy engedményekkel megnyerje a középbalt és ezáltal elkerülje a soron kívüli választást, illetve elfogadtassa a költségvetést. Abban bízik, hogy ily módon stabilak lesznek a körülmények 2027-ig, mandátuma lejártáig. Az egészben az az újdonság, hogy immár hajlandó kockára tenni saját politikai hagyatékát. De lehet, hogy ez sem lesz elég.
Sok múlik azon a bizalmi szavazáson, hogy mekkora mozgásszabadságot élvez a felkért kormányfő. Állítólag még arra is felhatalmazást kapott, hogy sutba vágja az egész reformista örökséget. A királycsináló a Szocialista Párt lett, és a potenciális kedvezmények jelentősek lehetnek.
Csakhogy rettenetesen bizonytalan a túlélésnek ez az útja. Az van mögötte, hogy a politikai közép feltehetőleg elhatárolja magát a szélsőségesektől. Csakhogy ez remény és nem stratégia. Fokozhatja a szavazópolgárok csömörét a hatalmi elittel szemben. Olyan az egész, mintha Lecornu egy életmentő tutajon evickélne, evező nélkül, miközben körülötte köröznek a cápák.
Neue Zürcher Zeitung
Csak óvatosan, mert Kína diktálni kíván a világkereskedelemben, ennél fogva a Nyugatnak végre fel kell ébrednie – fejti ki Jannik Belser, az újság gazdasági szerkesztője. Azért szimatol veszélyt, mert Peking erősen megszigorítja a kínai ritka fémek alkalmazásával készült áruk eladását a világban, az ilyen ügyletekhez decembertől be kell szerezni az ázsiai nagyhatalom áldását.
Az intézkedés gyalázat, de mindenképpen új korszak kezdődik vele a globalizációban. Vége a szabad áruforgalomnak, innentől kezdve Peking mondja meg a frankót. Persze hogy miként tudja betartatni a rendelkezést, az már más kérdés, hiszen hogyan értesülne arról, hogy, mondjuk, egy német középvállalat nagy teljesítményű mágnest szállít egy svájci partnerének.
A cél mindenesetre az, hogy a ritka fémeket ne lehessen felhasználni katonai célokra és így Kína biztonsági érdekei ellen. Ám a pekingi kormány túllő a célon, amihez persze kellett, hogy a Nyugat elég naiv legyen és egyre inkább függő viszonyba kerüljön a kritikus nyersanyagok területén. Ennek azonban véget kell vetni.
Annál is inkább, mert így nem lehet kereskedni: hetekbe telhet, amíg Kína megadja a zöld jelzést. Az ilyen szabályzó eszközök a félelmen alapulnak. Az érintett vállalatok azért engedelmeskednek, mert nem szeretnének kiszorulni a kínai piacról. A helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha a nyugati országok végre beruháznak, mert lehet kulcsfontosságú természeti kincsekhez jutni Kína nélkül is. Ám ha erre nem hajlandóak, akkor ne csodálkozzanak azon, ha Peking mondja meg nekik, hogy mit importálhatnak.
Következő cikk: Energiaválság fenyegeti Szerbiát
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >