Ma Jenő névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Jól alávág Ukrajna törekvéseinek, hogy Trump az idén másodszor is találkozik Putyinnal
Ily módon enyhíti a nyomást, ami az utóbbi hetekben Moszkvára nehezedett, miután többször is szóvá tette, hogy Putyin elhúzza a háborút. Zelenszkij számára azonban még aggasztóbb, hogy a Fehér Ház most már kezdi meggondolni magát az ügyben, adjon-e Tomahawk rakétákat az ukrán hadseregnek. Továbbá az sem biztos, hogy a Szenátus kitart-e az új szankciók terve mellett. Szergej Radcsenko, a hidegháború történésze a Johns Hopkins Egyetemről majdnem hogy vakmerőnek tartja az elnök részéről, hogy belement az újabb személyes párbeszédbe. Merthogy bármekkora is volt augusztusban a felhajtás, Alaszka az égvilágon semmilyen eredményt nem hozott. A szakember szerint a siker érdekében a maximumig kellene fokozni az USA részéről a nyomást. Ám ehelyett Washington inkább a mézesmadzaggal próbálkozik. Marija Sznegovaja a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjából úgy véli, hogy az oroszok alapvetően lélegzethez kívánnak jutni, nehogy egyhamar eljusson Ukrajnába a fejlett hadfelszerelés. Ugyanakkor az európai szövetségesek alighanem úgy látják: Putyin választása azért esett a magyar fővárosra, hogy ily módon éket verjen az USA és az EU közé. Az Egyesült Államok attól tette függővé, bekeményít-e a Kremllel szemben, hogy Európa véget vet-e az orosz energiahordozók vásárlásának, ám Magyarország – egy pár másik állammal egyetemben – továbbra is az orosz gáz és olaj egyik fő vevője. Trump ezzel együtt jó ideje szoros szövetségesének tekinti Orbánt, Budapestet pedig baráti területnek tartja a csúcs számára. Ám nagy a kockázat, ha párhuzamosan nincs terv arra, hogy Amerika megnövelje a háború árát az oroszok számára – állapítja meg Celeste Wallander, aki Biden alatt magas tisztséget töltött be a Pentagonban. Mert ha a tanácskozás kézzelfogható eredmény nélkül zárul, akkor Putyin ismét csak azt üzenheti a világnak: ő tartja kézben a dolgokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Yahoo/HuffPost
Trump éppen Budapesten akar leülni Putyinnal – pont ott, ahol az orosz diktátor jó 31 éve megígérte, hogy nem támadja meg Ukrajnát, miután az megvált atomfegyvereitől. A szerző, S. V. Date szerint a helyszín kiválasztásában szerepet játszott, hogy az amerikai elnök barátjának tartja az autoriter Orbán Viktort.
Azt nem tudni, hogy a tengerentúli politikus egyáltalán hallott-e az egykori Budapesti Memorandumról. Jim Townsend, aki korábban dolgozott mind a Pentagonnál, mind a NATO-nál, jelenleg pedig az Új Amerikai Biztonsági Központ elemzője, azt mondja, hogy nem, de a szerződés nem is érdekli a politikust.
Kedveli Orbánt és úgy gondolja, hogy ily módon szívességet tesz neki. Putyin is a magyar vezető barátja. A világ legnagyobb részen nem tekinti Budapestet semleges terepnek, de a két nagyhatalom első embere alighanem másként látja a dolgot.
Jan Techau, a berlini Európai Politikai Elemzőközponttól nem tudja, vajon Trump lát-e bármiféle paradoxont a helyszínben éppen a történelmi előzmények miatt. De a találkozó több fronton is jól jön neki: először is alátámasztja, hogy el van szánva a béke megteremtésére. Azon kívül segíti Orbánt. Ő maga egyszerre tűnik Ukrajna és Putyin hívének. Egyben elismeri, hogy Közép-Európa joggal tart igényt az amerikai jelenlétre, illetve biztosítékokra. Azon kívül újból beinthet a Nemzetközi Büntető Bíróságnak.
Politico
Ian Garner, a varsói Pilecki Intézet szakértője arra figyelmeztet, hogy Trump ugyan ismét kezet nyújt Putyinnak, ám a kísérlet pont úgy dugába dőlhet, mint ahogy az Alaszkában történt. Mint mondja, a világ ismét ott tart, mint a nyáron, amikor az amerikai elnököt az terelte a béke felé, hogy látványosságra vágyott. Ám semmi jele nincs arra, hogy tanult volna az előző csúcs kudarcából. Meg annak sem, hogy bármiféle lapot osztana az európai partnereknek. Ily módon nagyon nehéz látni, hogy a végén olyasfajta nagy békeegyezség sül ki a dologból, ahogy azt az elnök gondolja.
Washington Post
Marc Thiessen úgy ítéli meg, hogy Putyin blöffölhetett Bidennek, de Trumpnál ez már nem fog menni. Viszont a béke érdekében az elemző azt javasolja az elnöknek, hogy Tomahawk-rakéták szállításával fokozza a nyomást Moszkvára. Az ifjabb Bush egykori beszédírója, az American Enterprise Institute konzervatív agytröszt vezető munkatársa szerint Washingtonnak ugyanazt a stratégiát kell bevetnie, amit Gázában használt: adjon fegyvereket, engedje szabadjára az erőket és végül törölje le a pályáról az ellenséget.
A jelenlegi amerikai elnök pont az ellenkezőjét csinálta a Közel-Keleten, mint az elődje. Küldött Izraelnek korszerű harceszközöket, megengedte, hogy az meginduljon a Hamász ellen, végül pedig ő maga felszámolta az iráni atomprogramot.
Ily módon tudta meggyőzi szövetségeseit a térségben, hogy fogadják el a békejavaslatát. A terrorcsoportot pedig sarokba szorította. Ezt az utat kell követnie az orosz vezetővel szemben is. Az ugyanis magától nem szüntetné be a háborút. Ezért elviselhetetlen katonai és pénzügyi nyomást kell gyakorolni rá. Pl. úgy, hogy Kijev támadhasson célpontokat mélyen orosz területen is.
Nem kell félni attól, hogy súlyosbodik a helyzetet, azt már a Kreml éppen eléggé eszkalálta. Vagyis csupán arányos válaszról van szó. És segítségével a megtámadott ország drón- és rakétagyárakat számolhatna fel, energetikai létesítményeket lőhetne ki, továbbá lerombolhatná a kercsi hidat, ily módon megnehezítve az orosz csapatok utánpótlását a Krímben.
Az egész háború menete megváltozna, Putyinnak nem maradna más választása, csak a béke.
Project Syndicate
A volt svéd kormányfő úgy látja, hogy Putyinnak immár nincs választási lehetősége. (Carl Bildt cikke még a budapesti csúcs bejelentése előtt látott napvilágot – a szerk. megj.) Merthogy az orosz hadsereg nem tud egyről kettőre jutni a háborúban. Zelenszkij nem adja meg magát, amíg kapja a segítséget Európától. Akár beismeri Moszkva, akár nem, nincs esélye a győzelemre.
Az egész viszály oka az, hogy az orosz elnök megszállottan helyre akarja állítani Oroszország birodalmi státuszát. Ám nem túl sikeresek ez irányú próbálkozásai. Ha nyerni akar, három lehetőség áll előtte: 1. folytatni a hadműveleteket, ám itt olyan viszályról van szó, amelyben egyszerűbb védekezni, mint támadni. Ezért Moszkva esélyei igen csekélyek.
2. Rábeszélni Trumpot, hogy az az orosz érdekeknek megfelelő megoldást kényszerítsen rá az ukránokra, mint ahogy az annak idején a Münchenben, Csehszlovákiával történt. 3. Moszkva időt nyer és abban bízik, hogy meggyengül Európa elszántsága. Nem kevés pénzről, 60-80 milliárd dollárról van szó.
De hogy mi lesz, az teljesen nyitott. Putyin számára vereséggel ér fel minden olyan rendezés, amely fenntartja Ukrajna szuverenitását. De ha sikerül megőrizni az ország függetlenségét, akkor fel kell venni az EU-ba, amihez gazdasági reformok szükségesek. Nem elhanyagolható ugyanakkor az erős védelem, nehogy újabb agresszió érje az országot.
Ehhez az orosz félnek fel kell adnia a birodalmi álmokat. Minél inkább ráébred erre, annál jobb lesz az országnak és a szomszédjainak.
Washington Post
A biztonságpolitikai elemző, David Ignatius úgy gondolja, hogy a két nagyhatalom feladja a szakadék szélén táncolás politikáját, de a kimenetel bizonytalan. A viszály nem olyan éles, mint a kubai rakétaválság idején, ám egyelőre nincs jele a kompromisszumnak. Trump ugyanakkor visszalépett attól, hogy Tomahawk-okkal szerelje fel az ukránokat, miután telefonon beszélt Putyinnal.
Zelenszkijék ugyanakkor kétlik, hogy Moszkva hajlandó volna engedményekre. Trump lendületben van, tele önbizalommal és meggyőződése, hogy Gáza után az oroszokat is rá tudja venni az egyezségre. Kijev az előkészítés szempontjából jó választásnak tartja Rubio külügyminisztert, mert jól tud alkudozni és elismeri, hogy végzetes volna Ukrajna számára, ha annak az egész Donyec-medencét fel kellene adnia a béke fejében.
A Fehér Ház gazdájának meg van ugyanakkor kötve a keze, ha a Kongresszus a jövő héten jóváhagyja a republikánus Graham szenátor által javasolt megtorló intézkedéseket. Rubio mézesmadzagként gazdasági előnyöket kínálhat fel, de a keze ügyében tartja a korbácsot is, nagy hatótávolságú rakéták, illetve gazdasági szankciók formájában.
Ron Wahid védelmi szakértő szerint a Nyugatnak vannak jobb eszközei is, mint a Tomahawk-rakéták, ha a falnak akarja szorítani a Kremlt. Mert a németek küldhetnek Taurus rakétákat, a Nyugat repüléstilalmi övezetet jelölhet ki és taccsra teheti az orosz árnyékflottát.
Az ukrán kormány attól fél, hogy a vége valamilyen rossz deal lesz. Mindenesetre a telefondiplomácia és a Tomahawk-fenyegetés mögött egyaránt az a fokozódó felismerés van, hogy az USA és Európa alapvetően közvetítő útján vív háborút Moszkvával. Trump ugyanakkor idáig két dolgot bizonyított: 1. béketeremtő akar lenni 2. már bevetett fegyvert, hogy elérje céljait. Remélhetőleg rájön, hogy semmire sem jut Budapesten, ha Putyin számára nem nő meg e pusztító viszály ára.
Die Zeit
Ukrajna egyelőre eltemetheti reményeit, hogy új amerikai fegyverekhez jut, bár a hét elején még úgy látszott, hogy az amerikai elnök elvesztette türelmét az orosz vezetővel szemben. Ezért Zelenszkij aligha számíthat arra, hogy ma bármiféle ígéretet kap a Fehér Házban a Tomahawk rakéták szállítására. Márpedig azok alapvetően megváltoztatnák a háború menetét.
A washingtoni tudósító, Juliane Schäuble úgy tudja, hogy a csúcs bejelentése derült égből villámcsapásként érte az ukránokat. Megint csak az bizonyosodott be, mennyire nem tekinti egyenlő partnernek Kijevet a Fehér Ház. De az európaiak is sértve érezhetik magukat, mert éppen a legdacosabb tagállam fővárosát találta a két nagyhatalom a legmegfelelőbb helyszínnek. Egyébiránt pedig megint kihagyták őket a dologból.
Orbán azonban világossá tette, hogy Putyin jöhet bátran, nem fogják letartóztatni. Ő és Trump is azt támasztja alá ily módon, hogy mennyire nem tartja semmire sem a nemzetközi diplomáciát, illetve szervezeteket.
Nem tudni, vajon Trump csupán blöffölt-e, amikor egyszer így, egyszer úgy nyilatkozott a Tomahawkokról. Mármint hogy ezzel kényszerítse orosz kollégáját a zöld asztal mellé. Talán így van, de az sem kizárt, hogy Putyin megint csak megmutatta: egészen kivételes módon tudja manipulálni az USA első emberét, és így az eltekint a keményebb fellépéstől.
Ennélfogva Ukrajnának arra kell felkészülnie, hogy az orosz hadsereg fokozza a támadásokat. Megteheti, mert nem kényszerítik az ellenkezőjére.
FT
A vezércikk szerint Trump olyan egyezséget ajánlott az amerikai egyetemeknek, amely szétverné a tudomány és oktatás szabadságát, épp ezért az érintett tanintézményeknek közösen kell szembeszállniuk a követeléssel. A MAGA-mozgalom rákapcsolt, hogy teljesen átalakítsa az ország intézményi és szociális szerkezetét.
Ha a felsőoktatás nem tesz eleget a kívánalmaknak, a hatalom az állami támogatás megvonásával fenyeget. Így most erősödik a nyomás a két elitegyetemre, a Columbiára és Harvardra. Szokás szerint a kormányzat kisebb hiányosságokat fúj fel, hogy elérje céljait. De még ha jóhiszemű volna is, a gyógymód súlyosabb következményeket vonna maga után, mint maga a betegség.
A próbálkozás ugyanis annak a kampánynak a része, hogy elfojtsa az elégedetlenséget. Trump személyes bosszúja vezérli, mert ő nem tűr el semmilyen bírálatot saját magával szemben. Véget vetne minden kritikus hangnak a közéletben, az egyetemeket pedig saját akarata alá hajtaná.
Az indítvány 9 célpontja közül az MIT és a Brown Egyetem már nemet mondott a szabad beszéd és független kutatás elleni támadásra. A legtehetősebb társintézményeknek be kell állniuk mögéjük. Mivel azonban nem sok jele van annak, hogy a Fehér Ház visszakozik, fel kell készülniük megszorításokra. Egyben kezelniük kell a kifogásolt bajokat, nehogy újabb ürügyet adjanak a republikánusoknak. Ha aláírnák a megállapodást, azzal betennének a polgárok jogának, hogy ellentmondjanak.
Washington Post
A szerkesztőség úgy véli, hogy amikor Bolton ellen vádat emeltek, kilógott a lóláb, hogy itt nagyon is irányított eljárásról van szó. Trump kampányt indított politikai ellenfeleivel szemben. Az FBI volt igazgatója, Comey és a New York-i ügyész, Letitia James után most az elnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója van soron.
Csak éppen most a bizonyítékok erősebbnek tűnnek, mint a másik két esetben voltak. Mert ha minden igaz, bizalmas anyagokat továbbított maszek levelezőrendszerében. Ráadásul a fiókját nyilvánvalóan meghackelte az iráni titkosszolgálat. A szakértő maga riadóztatta a Szövetségi Nyomozó Irodát.
Ugyanakkor úgy tudni, hogy az igazságügyi tárca sürgeti az ügyészséget, hogy gyorsítsa fel a vádemelési folyamatot. Csakhogy még ha be is bizonyosodik, hogy van alapja a gyanúnak, az elnök magatartása beárnyékolja az egész ügyet. Trump nem is igen titkolja, hogy a személyes bosszú vezérli.
FAZ
A kommentár azt tartja az egész francia belpolitikai válság legfőbb kérdésének, hogy fenntartható-e a jóléti állam, meg lehet-e még reformálni. A felelős külpolitikai szerkesztő, Nikolas Busse szerint az rendben van, hogy Lecornu folytathatja, bár ezt azért nem lehet politikai stabilitásnak nevezni. De az országnak legalább van normális kormánya.
Ugyanakkor a diagnózis az, hogy a műtét sikerült, de a beteg kilátásait nem lehet megjósolni. Mindenesetre az ár magas, mert fel kellett függeszteni a nyugdíjrendszer átalakítását. A szocialisták azonban, akik meghiúsították a két bizalmatlansági indítványt, újabb engedményeket követelnek. Ez pedig nem teszi egyszerűbbé az államháztartás rendbetételét.
Ám az teljesen bizonytalan, hogy nem követnek-e el öngyilkosságot a hatalmon lévő pártok, ha a meglévő keretek kipofozásával próbálkoznak. A jobb- és baloldali populistákat ugyanis mindennek lehet nevezni, csak neoliberális reformereknek nem.
Következő cikk: VARGA ZOLTÁN: A VMSZ TÖRTÉNELMI FELELŐSSÉGE, HOGY NE ISMÉTLŐDJÖN MEG 1944!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >