Ma Jenő névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán Viktor, mint önzetlen béketeremtő? Ki hiszi el?
Ezt kérdezi Bécsből a Süddeutsche Zeitung közép-európai tudósítója, Verena Mayer. Azt elismeri, hogy a kormányfőnek igen jól jön a találkozó, de sokkal inkább a saját sorsa, semmint Kijev érdekei miatt. A helyszín azonban pont az a Budapest lesz, ahol 1994-ben letették annak a geopolitikai helyzetnek az alapkövét, amitől Kijev ma szenved. Már ez az összefüggés is épp eléggé cinikus volna, ám még hozzájön, hogy Zelenszkijt ezúttal nyilvánvalóan nem engedik oda a zöldasztalhoz. Trump éppen azzal az alakkal kíván egyenlő félként tárgyalni, aki erővel lépett túl az egykori Budapesti Memorandumon. És akkor még itt van Magyarország fölöttébb kétes szerepe. Arra használja az eseményt, hogy úgy jelenjen meg, mint aki békét akar. Hogy vendégül láthatja Trumpot és Putyint, az egyfelől azért kell neki, mert ily módon egy kis ország első embereként is felbukkanhat a világszínpadon. Másfelől már régóta igyekszik megfelelő keretekbe ágyazni a Moszkvához fűződő jó kapcsolatait. Azzal, hogy most teljes tiszteletadás mellett fogadják magyar földön a látogatót. Mint egykor. Orbán már sokszor bizonyította, hogy a belpolitikában a maga javára tudja fordítani a geopolitikai fejleményeket. Viszont mivel nem tartóztatja le Putyint, ismét csak bizonyítja, hogy számára teljesen közömbösek az európai értékek, illetve a közösségi jog előírásai, amikor arról van szó, hogy megőrizze hatalmát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
Putyin közelgő budapesti látogatása kínos az EU és a NATO számára. Ukrajna szövetségesei alighanem kényelmetlenül fogják érezni magukat, amikor azt látják, hogy az elnök kiszáll a gépből Magyarországon, amely az Unió és a katonai szövetség tagja. A többiek ugyanis próbálják elszigetelni a politikust, akit háborús bűnösnek tartanak.
A hírügynökség budapesti, illetve londoni munkatársa, Szakács Gergely és Lili Bayer egy magas rangú nyugati illetékest idéz, aki szerint a csúcstalálkozó időzítése nem véletlen. Az USA csak megpendítette, hogy kész Tomahawk-rakéták szállítani Kijevnek, és az orosz vezető egy csapásra hajlandó tárgyalni Trumppal. De ha valami jó tud kisülni belőle, akkor amerikai részről meg kell ragadni a lehetőséget.
Elvileg Orbánnak le kellene tartóztatnia az orosz vendéget, hiszen az ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság körözést adott ki, ám mint egy felelős európai diplomata kifejtette: senki sem fog meglepődni, ha büntetlenül távozhat.
Feledy Botond geopolitikai elemző úgy gondolja, hogy Budapest azért szolgálhat helyszínül, mert így a Kreml több legyet tud ütni egy csapásra. Először is egy uniós országban tanácskozik a háborúról – az EU vezetői nélkül. Továbbá Zelenszkij Alaszka után ezúttal sem lesz jelen, ami egyébiránt rossz vért szülhet a magyar-ukrán viszonyban.
Brüsszelben arra számítanak, hogy Orbán kihasználja majd közvetítői szerepét, hiszen közelegnek a választások. Marcin Przydacz, a lengyel államfő szóvivője szerint a miniszterelnök bizonyosan megpróbálja igen fontosnak feltüntetni magát: olyasvalakinek, aki hidat képez a két nagyhatalom igencsak eltérő álláspontja között.
Bloomberg
Orbán újraválasztási reményeinek lökést ad, hogy hamarosan Budapesten vendégeskedik Trump és Putyin. A magyar vezető a világ érdeklődésének előterébe került, és ez jól jöhet neki a választási kampányban – mutat rá Gergely András és Kasnyik Márton.
A magyar fél igyekszik bezsebelni a jutalmát, amiért évek óta udvarol a két politikusnak. Azt persze nem lehet tudni, hogy a találkozó közelebb visz-e a háború végéhez, mint Alaszka. A házigazda mindenesetre már most próbál tőkét kovácsolni a csúcs előkészületeiből odahaza.
Igazolva érzi magát, hogy szembeszállt az Európai Unió fő áramlatával a bevándorlás és a moszkvai kapcsolat ügyében. Minden eddiginél jobban kell neki a lökés, mert 10%-kal le van maradva a Tisza Párt mögött.
A Kreml-barát politológus, Szergej Markov biztosra veszi, hogy a csúcs segíteni fog a Fidesznek megnyerni a választást. Orbán szövetséges mind a két elnök számára. Ennélfogva logikus, hogy még inkább támogatják.
FAZ
Az összeállítás egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy a végén Moszkva terveinek megfelelően alakul a budapesti csúcstalálkozó. A Kreml elégedetten veszi tudomásul, hogy Orbán sosem hátrált ki a jó kétoldalú viszonyból, ugyanakkor egyetlen alkalmat sem hagy ki, hogy az EU-t háborúpárti uszítónak tüntesse fel. Egyben Trump legfőbb bizalmasának számít a földrészen.
Igen nagy a befolyása az elnökre. Ám odahaza jelenleg le van maradva Magyar Péter mögött a felmérésekben, ezért kapóra jöhet neki a világpolitikai esemény csillogása.
A lap valószínűleg tartja, hogy Putyin végül Bulgária érintésével jut el a magyar fővárosba, mert Orbánnak jó a viszonya Szófiával, a Török Áramlat gázvezeték Bulgárián át halad Magyarországra. Viszont ha a bolgár hatóságok megtagadják az áthaladást, az orosz politikus még mindig mondhatja: az EU és a NATO egy békecsúcsot akadályoz meg.
Die Presse
Az orbáni „békecsúcs” mögött az van, hogy meg akarja osztani az Uniót. A találkozó valóságos álom a számára, alighanem megkoszorúzza külpolitikai irányvonalát, noha az messzemenően vitatott – írja Budapestről a tudósító, Bognár Péter.
A politikus és az egész jobboldali-nemzeti kormány egyenesen baráti viszonyt tart fenn az USA-val és Oroszországgal is. Az amerikai elnök és helyettese nem csinál titkot abból, hogy példaképnek tekintik a magyar illiberális rendszert. De Orbán szívesen látott vendég Moszkvában is. Végül is Magyarország továbbra is az oroszoktól szerzi be olaj- és gázszükségletének a javát, ami függővé teszi.
De a miniszterelnök főleg azért jó Putyinnál, mivel fenntartás nélkül bírálja az uniós szankciókat. Brüsszelben ugyanakkor nemigen vannak oda az örömtől, hogy a csúcs éppen az akaratos magyar tagállam fővárosában lesz.
Le Figaro
Diadal Orbánnak, hogy Budapesten rendezik a Trump-Putyin-csúcsot – véli a tudósító, Kornél Albert. Ily módon ugyanis visszaigazolják a kormányfő nacionalista és EU-ellenes irányvonalát. Személyes siker ez a számára, miután nem hajlandó távolságot tartani a Kremllel, valamint szövetséget szorgalmaz Oroszország és a Nyugat között.
Egyben jó pont a választási hadjáratban, ahol Ukrajna célpont és annak elnökét a magyar nép ellenségeként kezelik. A kiválasztott helyszín ugyanakkor sértés, ha nem egyenesen felemelt középső ujjal ér fel az EU számára, amelyen belül Orbán teljesen magára maradt az ukrán kérdésben.
A magyar kormány éppen most indított tömegakciót, hogy elítéltesse „Brüsszel háborús terveit”. Talán arra szolgál ez a lépés, hogy elterelje a figyelmet az Unióban működő magyar kémhálózatról. Az eset nagy felháborodást keltett a szervezetben és táplálja azt a gyanút, hogy Magyarország igazából trójai faló a földrészen.
NBC
A csúcs elvonja a figyelmet Orbán hazai gondjairól, a magas élelmiszerárakról, az egészségügyről és a gyatrán teljesítő gazdaságról – nyilatkozta Emily Ferris, a RUSI, a brit fegyveres erők kutató intézetének főmunkatársa.
Magyarországnak normális viszonyok közepette nem jut ennyi nemzetközi figyelem, így most a tényleges súlyánál nagyobb szerephez jut a külpolitikában. Miközben van egy csomó hely, ahol a két nagyhatalom vezetője sokkal nyugodtabb körülmények között cserélhetne eszmét.
Az elemző ugyanakkor kiemelte, hogy az esemény még vissza is üthet Orbánra, akit máris bírálnak, amiért továbbra is vásárolja az orosz energiahordozókat. Nagyon káros lehet, ha Magyarország úgy jelenik meg, amely reléállomásként szolgál az Ukrajnáról alkotott orosz narratívának. Már ha nem ez a helyzet már most is.
FT
Az újság kiderítette, hogy az augusztusi alaszkai csúcs messze nem zajlott olyan simán, mint ahogy az kívülről látszott. Sőt mélypontnak számít a kétoldalú kapcsolatokban és nagy mértékben befolyásolja, ahogyan a két vezető azóta vélekedik egymásról.
A gond abból eredt, hogy a zárt ajtók mögött Putyin kerek-perec elutasította Trump békeajánlatát. Sőt hosszas előadásba kezdett arról, hogy Oroszországnak történelmi joga van Ukrajnára. A végén az amerikai politikus majdnem kivonult. Még azzal sem tudta meggyőzni partnerét, hogy a szankciók enyhítését helyezte kilátásba a tűzszünetért cserében.
A másik oldal azt hangoztatta, hogy a harcok csak akkor állnak le, ha Kijev kapitulál és több területet átenged a Donyec-medencében. Trump válaszul többször is felemelte a hangját, a végén pedig idő előtt felállt és lemondta a vacsorát a két küldöttség bevonásával.
Onnantól kezdve viszont fokozottan rokonszenvez az ukrán hozzáállással. Jacenyuk volt ukrán külügyminiszter washingtoni forrásokból úgy értesült: Putyin túllőtt a célon. Pedig Trump kész lett volna elismerni a Krím megszállását és rávette volna Zelenszkijt, hogy rendelje vissza csapatait bizonyos keleti körzetekből.
Viszont a Fehér Ház azóta sem váltotta be az ismételt fenyegetést és nem hozott újabb szankciókat. Trump attól tart, hogy ha rászánná magát, nem tudna közvetíteni. Az azonban nincs kizárva, hogy a budapesti találkozó után ismét oldalt vált.
Frankfurter Rundschau
Egy vezető német biztonságpolitikai szakértő sürgeti az EU-t, hogy az dolgozzon ki saját stratégiát Putyin ellen. Nico Lange, aki a Müncheni Biztonsági Fórum munkatársa, de dolgozik a washingtoni Európai Politikai Elemző Központnak is, továbbá a Bundeswehr tisztjeként szolgált Boszniában, Koszovóban, valamint a NATO törzsében is, úgy véli, hogy a szervezetnek átfogó programot kell indítani Oroszországgal szemben. Katonai, gazdasági és politikai területen egyaránt.
Ideértve, hogy összehangolt légvédelmi rendszert kell létrehozni, Ukrajnát is bevonva, mert az erősíti a katonai szövetség keleti szárnyát is. Azon kívül nagy hatótávolságú rakétákat kell adni az ukránoknak, lehetővé téve, hogy azok fontos katonai célpontokat támadjanak ily módon az orosz hátországban.
Ezen felül le kell állni az orosz energiahordozók vásárlásával, mivel az csak a Moszkva bevételeit gyarapítja. Végül pedig 10 milliárd euróval kell segíteni az ukrán hadiipart, továbbá 50 milliárdos makrohitelt kell folyósítani Kijevnek a nyugaton lefoglalt orosz állami követelésekből.
New York Times
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Oroszország addig nem áll le, amíg a NATO nem cselekszik. Sőt, Moszkva az utóbbi hat hétben új és veszélyes provokáció sorozatba kezdett a szövetség ellen. Putyin csak hellyel-közzel cáfolt és láthatóan boldog, hogy a világ azt hiszi: ő a felelős a légtérsértésekért.
Azon van, hogy megrémítse, kimerítse és megossza az európaiakat, és így azok a végén ne támogassák Ukrajnát. Emellett azt szeretné, ha az USA gyengének látszana és szétszakadna a katonai szervezet. Hogy milyen választ lehet adni neki, az nem egyszerű. A kemény visszavágás ugyanis súlyosbítaná a viszályt, viszont ha nem történik semmiféle ellenlépés, az erőtlenséget sugároz és további agressziót gerjeszt.
Ám világossá kell tenni a Kreml számára, hogy súlyos következményekkel kell szembenéznie az agresszió miatt, ideértve, hogy akár le is lőhetik a tagállamokba benyomuló orosz vadászgépeket. Egyben növelni kell az ukránoknak nyújtott támogatást. További feladat, hogy hatékonyabbá kell tenni a drónok elleni védelmet.
A legjobb megközelítés a Nyugat részéről, ha egyszerre óvatos és határozott. Senki sem akar közvetlen összecsapást Oroszországgal, de a történelem azt mutatja, hogy Putyint csakis erővel lehet meghátrálásra kényszeríteni.
Mivel Trump szeszélyes és sokáig összeszűrte a levet orosz kollégájával, ajánlatos kételkedni abban, hogy sokáig marad az ukránok pártján. De a háború alapvetően arról szól, hogy az orosz félnek revansista törekvései vannak Európában. Csakis határozott erővel lehet feltartóztatni.
Washington Post
A szerkesztőség úgy látja a washingtoni Trump-Zelenszkij-megbeszélés után, hogy a házigazda félreértette a Tomahawk-diplomáciát. Két napja úgy tűnt, hogy visszakozik és nem küld ilyen rakétákat Kijevnek. Előtte a politikus két és fél órán át tárgyalt telefonon Putyinnal, aki a jelek szerint beijedt, hogy a rakéták mélyen orosz területen belül mérhetnek csapásokat.
Hogy az amerikai vezető mit mond, az időnként kiszámíthatatlannak tűnik. De változatlanul van eszköze a másik fél befolyásolására, mert a Tomahawkokkal fokozni lehet a nyomást. Az nem igaz ugyanakkor, hogy a Kreml manipulálni tudja a Fehér Házat, amely nem akarja térdre kényszeríteni Moszkvát. Csupán azt kívánja elérni, hogy az üljön le tárgyalni a megállapodás érdekében.
A háború nagyjából befagyna a mostani arcvonal mellett, Ukrajna azonban komoly biztonsági garanciákat kapna a Nyugattól. Ez ugyan nem lenne igazságos béke, ám ezzel együtt győzelmet jelentene az ukránoknak, egészen addig, amíg nem kényszerítené őket a leszerelésre. Ily módon az ország fontos ütközőövezetet jelentene.
Trump jó esélyekkel érkezik Budapestre. Az ukrán hadsereg folyamatosan bombáz energetikai létesítményeket mélyen orosz területeken. Az olajárak 5 éve nem voltak ennyire alacsonyak. A Kongresszus a jövő héten várhatóan szankciókat fogad el és azok keményen sújtják majd az orosz gazdaságot. A világ lebecsüli az elnök elszántságát, mármint hogy mennyire kész bevetni aduit.
Bloomberg
Európának ki kell használnia az orosz milliárdokat Ukrajna védelmére – foglal állást a szerkesztőség, miután az USA nem hajlandó több anyagi segítséget adni Kijevnek. Ennélfogva az európai országoknak kell áthidalniuk a tátongó anyagi szakadékot, amely meggátolja, hogy Kijev amerikai fegyvereket vegyen, fizesse a katonáit és újjáépítse a lerombolt infrastruktúrát.
E célra központi szerepet kell betölteniük a nyugaton lefoglalt orosz állami forrásoknak. Nem szabad azonban elkobozni ezt a pénzt, mert az sértené a nemzetközi jogot, felbolygatná a piacokat és olyan precedenst teremtene, amely még visszaüthet a Nyugatra.
Ezért nagyon jó ötlet, hogy a hozzávetőleg 135 milliárdot jóvátételi kölcsönként adják oda az ukránoknak. A dolog sürgős, mivel az ukrán költségvetés hiányát 2027-ben 65 milliárd dollárra becsülik. Nem kell tartani attól, hogy Moszkva megtorlásul rákényszeríti a nyugati tulajdonosokat oroszországi érdekeltségeik értékesítésére, mert már 3 éve ezt csinálja.
Magyarország és Szlovákia megpróbálhatja meghiúsítani a tervet, de megvannak az eszközök, hogy jobb belátásra bírják őket. Azon kívül a többiek nélkülük is előre tudnak lépni. De haladéktalanul cselekedni kell.
Washington Post
Kína morog, a hősködés azonban nem fogja megfékezni és a Trump által sokat emlegetett megállapodás művészete nem helyettesíti a stratégiát. Ezt fejti ki Fareed Zakaria, a neves külpolitikai újságíró, kiemelve, hogy Gázában enyhült a feszültség, viszont kiéleződött az amerikai-kínai viszony, ami sokkal fontosabb terület a világban.
Folyamatosan azt látni, hogy megy a fenyegetőzés, amit visszakozás követ, ám ez nagyfokú bizonytalanságot eredményez. Trump közel-keleti diplomáciai forgatókönyve nemigen alkalmazható Pekinggel szemben. Az elnök módszere ott hat, ahol Amerikának jelentős a befolyása és személyes a politika.
A kínai ellenfelet azonban sem pénzzel, sem fegyverekkel, biztonsági ígéretekkel és a BT-vétóval sem tudja jobb belátásra kényszeríteni. A vetélkedést kölcsönös függés köríti. Itt nem jönnek be a Fehér Ház urának megérzései. Olyasvalaki ő, aki a blöffölést előnyben részesíti a tervezéssel szemben, számára a nyomásgyakorlás fontosabb a partnerségnél. Csakhogy Hszi bemondja, ha a másik fél linkel.
De azért Washingtonnak vannak ütőkártyái: a chipgyártásban, a repüléstechnológiában, valamint abban, hogy Kína bejut-e a nyugati piacra. Ugyanakkor Peking sem eszköztelen: Amerika rá van szorulva a kínai ritka fémekre, a líthium-ion akkukra, bizonyos félvezetőkre és gyógyszerekre.
Az Egyesült Államoknak össze kell fognia az EU-val, Japánnal és Indiával, amihez türelem, állhatatosság és bizalom szükséges. Csakhogy Trump mérlege meglehetősen siralmas: elidegenítette Európát, valamint Kanadát. Rendszeresen kétségbe vonja a NATO értelmét. Államférfiúi erényeket kellene csillogtatnia, ahelyett, hogy a kameráknak játszik. A tét ennél nagyobb nem is lehetne.
Következő cikk: Bocsánatot kértek-e a károgók?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán: Nem félek elfogadni a választási vereséget
A felmérések azt mutatják, hogy Orbán - aki közel 20 évig, és az elmúlt 15 évben >
Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az >
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, >
Tizenöt év után
Nem néztem, mert Rónai érdektelen, az összes műsora érdektelen, üres alibizás, szemfényvesztés, és az ATV is >
Orbán Viktor háborúellenes roadshow-ba kezd, miközben Magyarország a 2026-os választásokra készül
Magyarországon magasabb fokozatba kapcsol a kampány, Orbán háborúellenes roadshow-ba kezd, Ukrajnát állítja a Fidesz-hadjárat középpontjába, mivel >
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi >
Ukrajna korábban a Nyugat védőbástyája volt, mostanra viszont már Putyin ugródeszkája
Így vélekedik Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztő, aki azon tanakodik, vajon kész-e a háborúra >
Mit jelent Mamdani diadala?
Mamdani személye és az eddig nyilvánosságra hozott programjai jelentős kockázatokat is hordoznak a Demokrata Párt számára: >
A Guardian véleménye a Magyarországnak adott különleges Trump-bánásmódról: jöjjön a következő választás
Magyar Péter igyekszik elkerülni, hogy radikális változásokat ígérjen Ukrajna-politikában, inkább belföldi kérdésekre összpontosít, miközben azt hangsúlyozza, >
Vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt
Paul Lendvai azt latolgatjaa Der Standardban, vajon meg tudja-e menteni Trump Orbánt, aki a politikai túlélésért >
Jobb életre várva
Ma még nyomokban nyugati országnak mondhatjuk magunkat, de egy áprilisban győztes Orbán gondoskodna róla, hogy nyugatiságunkból >
Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Vagyis ez már a 2. alkalom lenne, hogy Washington kihúzza a csávából egyik jobboldali partnerét - >