Ma Miklós, Csinszka, Gyopár, Gyopárka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump megtolta Orbán szekerét a választás előtt
Meghallgatta a vendég kérését, hogy ne sújtsa szankciókkal Magyarországot az orosz olaj miatt, ami mutatja, miként működik a külpolitika az elnöknél – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung politikai szerkesztője, Reinhard Veser. A magyar kormányfő számára tök mindegy, hogy az engedmény korlátlan időre, vagy csupán egy évre szól. Számára az a fő, hogy a választók a jövő tavaszig nem érzik meg a következményeket, mármint hogy a politikus egyfolytában flörtöl Putyinnal. A felmérések egytől egyik arra utalnak, hogy a miniszterelnök komoly bajban van. A tekintélyelvűség és a korrupció miatt a váltás sokkal több lenne normális demokratikus kormánycserénél. A hatalom elvesztése sokak számára nagy problémákat jelenthet az igazságszolgáltatásnál Orbán közvetlen környezetéből. Vagyis a Fehér Ház választási segítséget nyújtott legjobb európai szövetségesének. A szankciók ügyében a kivételes bánásmódot meg sem indokolta. A Fidesz elszalasztotta, hogy csökkentse az orosz energiafüggést. Hogy a kormányfő most meghallgatásra talált Washingtonban, az újfent tanúsítja, miként működik arrafelé a politika: csak az a lényeg, hogy ki tud a Fehér Ház gazdájának a fülébe súgni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
Orbán elégedett lehet, mert részsikert ért el, hogy változatlanul beszerezhessen orosz nyersolajat. Segített neki, hogy jó a kapcsolata Trumppal. Tudja, hogy az hallgat rá és bízik benne – mutat rá Bécsből Alexander Haneke, a közép-európai tudósító.
A vendég láthatóan derűlátóan távozott, mert a házigazda megígérte neki az ebédnél, hogy még egyszer szemügyre veszi a szankciók kérdését. A meghívás fontos volt a látogatónak, mert emlékeztette a magyar választókat, vezetőjük milyen fontos világpolitikai tényező.
Orbán az európai jobboldal vezérének tartja magát, a MAGA-mozgalom körüludvarolja. Az elnök pedig elfogadta az érvet, hogy máshonnan nem lehet olajat venni. Az olyan részletek nem érdeklik, hogy azért létezik az Adria-vezeték is. Ehelyett azzal vádolt meg több európai államot, hogy azok továbbra is vesznek orosz energiahordozókat, noha az olaj esetében ez már csak Magyarországra és Szlovákiára igaz.
A magyar politikust bődületes mértékben felértékelné, ha Budapesten lenne a Trump-Putyin-találkozó. Biztosan nagyot lendítene helyzetén a választás előtt. Csakhogy az amerikai elnök azt konstatálta jelenlétében: az orosz vezetés nem akarja abbahagyni a háborút.
Neue Zürcher Zeitung
Trump ugyan azt hirdeti, hogy ő a megállapodások nagy mestere, ám az Orbán-látogatás azt támasztotta alá, hogy van neki egy gyenge pontja: az, ha smúzolnak neki. Az elnök arról ismeretes, hogy alkukra törekszik a külpolitikában. Aki akar valamint Amerikától, az fizessen érte. Ellenszolgáltatás nélkül már nem lehet semmit sem kapni – foglalja össze a helyzetet a szerkesztő, Gordana Mijuk.
Értékek vagy elvek immár nem számítanak, ebben a politikus kőkemény. De azért van egy kivétel. A magyar kormányfő azért kereste fel, hogy továbbra is vehessen orosz gázt és olajat. És hát kiderült, hogy a haverság külön alkategóriát képez Trumpnál.
Ugyanilyen előzékeny argentin kollégájával is: amikor a peso bedőléssel fenyegetett, rövid úton 20 milliárd dollárral stabilizálta a latin-amerikai ország gazdaságát. Az ellenszolgáltatás itt a smúzolásban merült ki. No, meg a kezébe nyomtak egy bekeretezett képet, amely jelöli a Nobel-békedíjra. Hát, így meg a politizálás cimborák között.
Neue Kronen Zeitung
Az elemzés szerint Orbán Viktor már megint a tűzzel játszik. Amerika azt fontolgatja, hogy másodlagos szankciókat vet ki azokra az országokra, amelyek orosz olajat vásárolnak, ám Magyarország továbbra is igen nagymértékben függ Moszkva energiaszállításaitól. Sőt, nem is igyekszik kiutat találni ebből a baljós helyzetből, inkább sorra akadályozta meg a megtorló intézkedéseket a Kreml ellen, ily módon bátran finanszírozva a Kreml hadigépezetét.
A washingtoni baráti találkozón az első számú téma az olaj volt, de szóba került Ukrajna is: a két fél gúnyolódott a bajban lévő országon. Orbán megfordította a tettes-áldozat egyenletet és azzal vádolt több kormányt is, hogy azok meghosszabbítják a háborút, amikor Kijevet segítik.
Azon morgolódott, hogy ezek az államok teljesen tévesen ítélik meg a helyzetet. Úgyhogy a vendéglátó meg is kérdezte: Szóval akkor az ukránok nem nyerhetnek? Amire a válasz az volt: Csodák történhetnek. Trump reakciója: Ez igaz.
tagesschau.de
A brüsszeli Bizottság most éppen azt a 200 millió eurós büntetést kívánja levonni a Magyarországnak szánt támogatásból, amelyet az Európai Bíróság vetett ki, miután az Orbán-kormány nem volt hajlandó módosítani a menedékjogi rendelkezésein. A határidő lejárt, ezért az a megoldás, hogy a magyar fél ennyivel kevesebbet kap más célokra, miután nem volt hajlandó fizetni.
Daniel Freund német zöld EP-képviselő üdvözölte a döntést, kiemelve, hogy az EU végrehajtó testületének keménynek kell maradnia. A magyar vezetés csak akkor juthat hozzá a közösségi forrásokhoz, ha alkalmazza az uniós jogot. A jelentés ugyanakkor idézi Gulyás Gergelyt, aki elfogadhatatlannak, tűrhetetlennek és méltatlannak nevezte az ítélet nyomán előállt helyzetet.
Die Zeit
A német államfő arról beszélt a tegnapi hármas évfordulón, hogy a demokráciát és a szabadságot még sosem érte ekkora támadás az országban. Steinmeier hangsúlyozta, hogy határozottabban fel kell lépni a szélsőjobbal szemben. Az évfordulón a Weimari Köztársaság kikiáltására, a Kristályéjszakára és a Berlini fal leomlására emlékeztek.
A beszéd külön aláhúzta, hogy a lakosságból egyre többen támogatják a szélsőséget. Emiatt védekezésre szólította fel a politikát és a civil szférát, mert nem elegendő kivárni, amíg elvonul a vihar. Rámutatott: a másik oldal tekintélyuralmi vezetéssel és azzal kecsegtet, hogy Németország ismét nagy lesz.
Csakhogy az igazság a demokratikus erők oldalán van. Akárcsak a szabadság és az emberség. No meg az, hogy tudják, hová vezet a gyűlölet. A politikus nem nevezte néven az AfD-t, de azt hangsúlyozta, hogy semmiképpen sem szabad együttműködni a szélsőségesekkel. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy pártot betiltani csak a legvégső esetben szabad.
Akik hallgatnak és lapulnak, azoknak azt üzente, hogy szólaljanak meg minden lehetséges fórumon. Harcra szólított fel az antiszemitizmus ellen is.
FT
Edward Luce, a kommentátor, azt nem tudja megmondani, hogy Trump túl van-e a csúcson és így innen már lefelé vezet-e az útja, de az biztos, hogy újabb mandátumának első felvonása lezárult. A demokrata jelöltek taroltak a múlt heti választáson, aminek jelentőségét csak felerősíti a nagyarányú részvétel.
Latin anyanyelvűek és fiatalok tömegesen voksoltak az ellenzékre – hát, akkor ennyit arról, hogy az elnöknek sikerült többfajú koalíciót létrehoznia a munkásosztályból. Ezek a rétegek tavaly csupán átmenetileg szavaztak rá.
A demokrata siker titka, hogy saját fegyverét fordította a Fehér Ház ura ellen. Ezúttal mindegyik választáson az árak emelkedése volt a fő téma. A republikánusok közben fantom kulturális háborút vívtak, Trump pedig azt csinálta, amit korábban Biden: tagadta, hogy van infláció.
Csakhogy a lakosság jó 60%-a őt okolja a gazdasági helyzetért. A logikus most az volna részéről, hogy elismeri: jogos a felháborodás a megélhetési költségek megugrása miatt és csinál valamit. Annál is inkább, mert ha a Demokrata Párt jövőre visszaveszi a Képviselőházat, akkor az elnök béna kacsa lesz, de lehet, hogy még annál is rosszabb.
Az előzmények arra utalnak, hogy mindenáron győzni akar majd, ám ha ragaszkodik a vámháborúhoz, esélye sincs, hogy megfékezze az árakat. A mostani kudarc alighanem az erős ember-ösztönöket hívja elő belőle. A demokraták hosszú idő óta először gondolhatják azt, hogy látják a fényt az alagút végén. Ha nagy győzelmet aratnak jövőre az időközi választáson, az volna a legjobb biztosíték a másik oldal suskusának kivédésére.
Guardian
Természetesen Trump csak süketel, amikor arról papol, hogy meg kell menteni a keresztényeket Nigériában, mert pontosan tudja, hogy ha beáll a vallás mögé, az szavazatokat hozhat neki. Ő is abszolút hatalomra törekszik, mint a mai tekintélyelvű vezetők általában és ehhez felhasználja a hitet.
Így vélekedik a kommentátor, Simon Tisdall, aki szerint az elnök tipikusan csak a figyelmet igyekszik magára vonni, amikor fenyegetőzik, hogy a keresztények védelmében csapatokat vezényel a nyugat-afrikai országba. Azt ugyanis alighanem még ő is felismerte, hogy egy ilyen lépés katasztrófával járna.
Arról nem beszélve, hogy nem stimmelnek az általa felhozott adatok. Az iszlám fenyegetés ugyan valós, de az ottani muzulmánokat talán még jobban érinti, mint a keresztényeket. Nincs bizonyíték a népirtásra, bármit is állítanak Amerikában a szélsőjobbos keresztény harcosok. A Fehér Házat politikai célok vezérlik, nem a hitélet védelme.
Odahaza a keresztény nacionalisták mindkétszer nagy szerepet játszottak Trump győzelmében, holott tudták róla, minden, csak nem istenhívő. Az ilyen politikusfajta nagyon hajt arra a legitimációra, befolyásra, amit a nagy vallások kínálnak számukra. Emellett engedelmességet várnak el a hívőktől.
Példa rá Putyin, aki megszerezte az Orosz Ortodox Egyház támogatását. Kirill pátriárka lelkesen felsorakozott a neoimperialista törekvések mögött, az ún. „orosz világ” helyreállítására, a „hagyományos konzervatív értékek megerősítésére. Nem véletlenül nevezte Ferenc pápa az államfő ministránsának.
De ha nem sikerül megnyerni a híveket, akkor a tekintélyuralmi államok az ellenőrzéssel, illetve az elnyomással próbálkoznak, lásd Kínát.
A kérdés ezek után csak az: mennyire meglepő az, hogy az emberek egy más, jobb, becsületesebb útra vágynak. Hiszen olyan világban élünk, amelyben az autokraták szétverik a szabályokra épülő rendszert. A brutális erő, az igazságtalanság, az egyenlőtlenség és a természet szüntelen kifosztása lett a norma. Ahol büntetlenül lehet népirtást és háborús bűnöket elkövetni. És ahol az igazságot és erkölcsöt eltorzítják – világi politikai célok szolgálatában.
The Times
A NATO előző főtitkára szégyenkezve vallja be, hogy csaknem 4 éve kénytelen volt elutasítani az ukrán elnököt, amikor az invázió megindulása után kétségbeesetten arra kérte a kijevi bunkerből, miközben az orosz csapatok a főváros alatt álltak, hogy a szövetség rendeljen el repülési tilalmak az orosz katonai gépek számára.
Stoltenberg, aki 10 év után tavaly vált meg tisztségétől, azzal érvel, hogy igaza volt Bidennek: a szervezet nem kockáztathatta meg a 3. világháborút. Azt ugyanakkor elismeri, hogy meg lehetett volna akadályozni az agressziót. Mert ha az ukránok több fegyvert kapnak a Krím megszállása után, akkor Putyin 8 évvel később aligha kísérli meg lerohanni a szomszéd országot.
Csakhogy a nyugati partnerek túl kevés harceszközt küldtek és azt is későn. Attól féltek, hogy különben csak újabb támadásra ösztökélik Moszkvát, de az így is rászánta magát a hadműveletre. Mint rámutatott, a történtek kiemelik a NATO erejét és gyengeségét is. Azóta azonban a tagok példátlan segítséget nyújtottak, enélkül az ukránok nagy valószínűséggel már nem tudnák tartani magukat.
Most úgy véli, fokozni kell a Kijevnek nyújtott támogatást, hogy Oroszország kénytelen legyen leülni tárgyalni, mert ily módon keresztül lehet húzni az elnök számítását.
Amúgy a Kremlt alighanem felbátorította az afganisztáni kivonulás is, ami a szövetség számára az eddigi legnagyobb vereséget jelentette. Egyébiránt azt tartja a 20 éves szerepvállalás fő tanulságának, hogy túl nagy fába vágták a fejszéjüket, amikor katonai erővel próbáltak szabad és demokratikus társadalmat teremteni. Az viszont helyes lépés volt, hogy kivonták a csapatokat.
Stoltenberg azt is elárulta: azt hitte, hogy befellegzett a szövetségnek, amikor Trump először lett elnök és közölte: fontolgatja országa kilépését.
Die Welt
Az egyik legtekintélyesebb német külpolitikus igen sajnálatosnak tartja, hogy jelenleg igen csekély Európa befolyása a világban. Ischinger, aki visszavette a Müncheni Biztonsági Fórum vezetését, úgy fogalmazott, hogy az EU tekintélye a nulla felé tendál a nemzetközi politika cselekvőképes szereplőjeként. El kellene érni, hogy az Unió egy hangon beszéljen.
A földrész késlekedik állást foglalni szinte az összes stratégiai, illetve védelmi kérdésben, pedig sokkal többre lenne képes. Ezzel szemben az orosz kommunikáció mesteri, főleg a dezinformáció és a hibrid hadviselés jóvoltából. Putyin el tudta érni, hogy az Unió támogatása ne lépjen túl egy bizonyos szintet Kijev javára. Bizonyítja ezt a Krím elfoglalása.
Pedig lehetett volna azt mondani, hogy eddig és ne tovább, mert tudunk mi kemények is lenni. Arra is kitért, hogy a földrész katonailag még mindig kulcsterületeken függ az Egyesült Államoktól, bár ezen csak 5-10 év alatt lehet változtatni.
Ugyanakkor véget kell vetni a protekcionizmusnak az európai hadiiparban, mert az zsákutcába vezet. A hadfelszerelések kis szériában készülnek, ami megint csak nem növeli a kontinens tekintélyét.
Peking Európában 27 törpeállamot lát, közös stratégia célra lenne szükség, a 450 millió ember nevében. Kína kulcspozícióba került a ritkafémek, a félvezető és a gyógyszerek területén, de ezért nem szabad ostorozni, mert a kontinens magának köszönheti a függőséget. Ez a megoldás ugyanis olcsóbb volt. Ám most a beszerzési forrásokat kell bővíteni, ahelyett, hogy a földrész leválna a kínai piacról.
Következő cikk: Orbán arra számít, hogy Argentínához hasonlóan Trump őt is megmenti majd a választási kudarctól
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pancsova olaja
A nemzetközi szerződéseket írásban kötik. Amit nem írásban kötnek meg, az nem szerződés.1 Annak pedig, hogy >
Pancsova olaja
A nemzetközi szerződéseket írásban kötik. Amit nem írásban kötnek meg, az nem szerződés.1 Annak pedig, hogy >
Évekbe kerülhet Szerbiának az olajfinomító bezárása
A szerb jegybank volt elnöke úgy gondolja, hogy évekre visszavetheti az ország gazdaságát, ha az amerikai >
A trumpi világ azt hiszi, hogy Európa elárulta a Nyugatot
A földrészen a politikai közép kormányai ellenben joggal szimatolnak csapdát. Félnek attól, hogy az elnök ellenségként >
A bazdmeg ugyanis nem kiszólás, ez a kormányzati gondolkodás gyári állapota
A gondolkodásuk indulatszerkezete ez. A mondat ritmusa ez. A politikai reflexeik mélyén ez az egyetlen artikulálható >
Orbán Viktor az agresszort szolgálja
Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor az orosz agresszort szolgálja, csakis Moszkvának segít, viszont >
Tükörvádaskodás
Még 4 és fél hónap, hogy utána egy új ügyészséggel ezek a szennylapok és szenny emberek >
Mennyire fitt az amerikai elnök?
Nagyon úgy néz ki, hogy Trump már nem bírja úgy munkatempót, mint korábban, ezért visszavesz a >
A magyar „Hollywood a Dunán” Trump vámfenyegetésével néz szembe
Az egymilliárd dolláros forgalmat lebonyolító magyar filmipart megfektetheti Trump vámfenyegetés. Mint emlékezetes, az elnök kilátásba helyezte, >
„Megváltó úr”– avagy a diktatúra vége
Ezek a pártok (a Momentum kivételével) nem hajlandók szembenézni a valósággal: mekkora az ő felelősségük Orbán >
Orbán a középső ujját mutatta volna fel a földrésznek
A brüsszeli Bruegel agytröszt egyik szakértője úgy érzékelteti Orbán moszkvai tárgyalásainak jelentőségét Európa számára, hogy az >
Tényleg mindegy, ki nyer?
Rémisztő alternatíva. Gyurcsány Ferenc talán nem így látja? A hazafiságát most is hangsúlyozó volt miniszterelnök cinikus >