Ma Miklós, Csinszka, Gyopár, Gyopárka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„A BBC-ről azt mondhat Trump, amit csak akar. De Epstein? Az az egyetlen sebezhetősége.”
Nehéz helyzetben van a BBC, mert túl tisztességes ahhoz, hogy egyenlő feltételekkel tudjon megvívni Trumppal, utóbbi viszont könnyen belebukhat az Epstein-ügybe, mert az az egyetlen csata, amely nem a saját feltételei alapján zajlik. Így értékeli a Guardian elemzője, Johathan Freedland, aki szerint kösse fel a gatyát az, aki szembe mer szállni az elnökkel, mert aszimmetrikus harcra kényszerül. A Fehér Ház ura ugyanis az ellenfeleken pont azokat az elveket kéri számon, amelyeket ő semmibe vesz. Nem érdekli az igazság vagy a tisztesség. Ő hazudhat, akik vele szemben állnak, azok nem. Pont itt hibázott nagyot a brit közszolgálati média, amikor összevágott két anyagot, így úgy tűnt, mintha a politikus erőszakra hívott volna fel 4 éve, január 6-án. Amit a szerkesztők csináltak, az védhetetlen. Minden apró hiba ajándék Trumpnak, ugyanakkor vereség az igazság ügyében. Egy demokratikus társadalom nem tud létezni általánosan elfogadott tények nélkül. Csakhogy az USA-ban külön valóság uralkodik a demokrata, illetve republikánus vezetésű államokban. Pont ez a törzsi megosztottság nem jellemző a BBC-re. Ám az általa gyártott műsoroknak golyóállóaknak kell lenniük. Akik megpróbálják megvédeni a liberális demokrácia elveit, azoknak ragaszkodniuk kell a magasabb erkölcsi normákhoz. Ez azonban folyamatosan óriási előnyhöz juttatja az amerikai elnököt. Ám egy területen még ő sem teheti meg, hogy túllépjen a normákon: ha bebizonyosodik, hogy tudott az Epstein-féle szexpartikról, az elitnek felszolgált gyereklányokról, azt még a MAGA-hívek sem bocsátják meg neki. Ez az ő Achilles-sarka, ezért mozgat meg jelenleg a Fehér Ház minden követ, hogy a Képviselőház a jövő héten ne szavazzon az igazságügyi tárcánál lévő akta teljes nyilvánosságra hozataláról. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Der Standard
Na, nehogy már csak Bécsben lehessen eldönteni, valóban Klimt műve-e a vitatott kép, amely ha minden igaz, jogellenesen került ki Magyarországról. Így foglal állást Olga Kronsteiner, aki alaposan ismeri a történetet, hiszen Ausztriában annak idején ő hozta nyilvánosságra az egész históriát.
Az háborította fel, hogy az érintett osztrák galéria tulajdonosai elszántan védelmezik magyar megbízójuk érdekeit, csak közben badarságokat beszélnek. Beutazzák az egész világot, hogy szükség esetén hitelesítsék a festő valamelyik művét, de Budapestre valahogy nem jutottak el.
Majd tavasszal 15 millió euróért kínálták eladásra az „Afrikai herceget”, amelyet most lefoglalt az osztrák ügyészség, mert ezt kérték a magyar társhatóságok. Erős a gyanú ugyanis, hogy az alkotás furmányos módon kapott kiviteli engedélyt. Pedig egy magyar szakértő már 3 éve megállapította, hogy ki az alkotó. Nyár óta pedig büntető eljárás folyik a tulajdonos ellen.
Ám a műkereskedők védelmükbe vették az illetőt. Kérdés, hogy ők maguk miért nem mentek el még az ügy legelején Budapestre, hogy véleményt mondjanak, miközben többször is felkeresték Ghánát? Viszont Magyarországon így is találtak valakit, aki előkaparta azokat a dokumentumokat, amelyek alapján tisztázni lehetett, kik és mikor voltak a mű gazdái.
Die Welt
A kommentár igazat ad Trumpnak, hogy az terroristának minősítette az „Antifa Ost” csoportot, vagyis a „Kalapácsos bandát”, amelynek tagja a Budapesten fogvatartott Maja T. Csakhogy – állapítja meg a szerző, Fatina Keilan, a véleményszabadság rovat szerkesztője - a német baloldal nem egyforma mércével ítéli meg a brutális erőszakcselekményeket, Maja T. pl. mártírnak számít.
Pedig a német ügyészség gyilkossági kísérletnek tartja, amit 2 éve a magyar fővárosban, a „Kitörés napján” csinált, hiszen társaival együtt szélsőjobbosnak tartott embereket vert össze. Ám a közfelfogás olyan, hogy gyorsan elsikkadt, amikor a minap felgyújtották Frankfurtban a magyar tiszteletbeli konzul autóját. Jürgen Illing az FDP-s Nicola Beer férje, az Európai Beruházási Bank alelnöke, és mint ilyen, a „gusztustalan tőkés rend” megtestesítője.
A tettesek kinyilvánították szolidaritásukat Maja T-vel, a hangnem az egykori Vörös Hadsereg Frakciót idézi. Így azzal vádolja a magyar hatóságokat, hogy azok kínzásból tartják a férfit magánzárkában, miközben az képeket tesz fel az Instagramra.
Egyébiránt egyre sűrűbben alkalmaz erőszakot a baloldal. Saját alapjait ássa alá az a demokrácia, amely a tettesek politikai hovatartozása alapján dönti el, mennyire jogos az erőszakos fellépés.
FAZ
A szélsőjobb elleni tűzfalon tátong egy hatalmas lyuk, miután az Európai Néppárt most először a szélsőséggel együtt szavazott meg egy kulcsfontosságú javaslatot Strasbourgban. A baloldaliak, a liberálisok és a zöldek árulást kiáltanak, ám a leányzó fekvése nem annyira egyértelmű, ha közelebbről szemügyre vesszük a történteket – húzza alá Brüsszelből Thomas Gutschker.
Az AfD persze ujjong, hiszen a kereszténydemokraták együtt voksoltak a három szélsőjobbos frakcióval, így velük is. A másik oldal viszont ki van akadva. A környezetvédők német EP-társelnöke azzal vádolta Manfred Webert, az EPP frakció vezetőjét, hogy az tabut szegett meg.
Valójában azonban nem árt az összes tényezőt figyelembe venni. Először is a többség az AfD csoportja nélkül is összejött volna. Azon kívül a szociáldemokraták és a liberálisok közül sokan kiszavaztak, összesen 32-en.
Ami pedig az előzményeket illeti, a Néppárt megpróbálkozott összehozni a politikai közepet, de hasztalan. Ellenben nem tett semmiféle engedményt a szélsőjobbnak. Vagyis nem igaz, hogy szétrobbantotta a demokratikus közmegegyezést. A polgári többség ugyanaznap jóváhagyta a 2040-es klímacélokat, ugyanakkor a három jobboldali frakció egységesen elutasította azt.
Hogy mi lesz a jövőben, az attól függ, mennyire tanulnak a pártok a mostani epizódból. Egyrészt, hogy a baloldal miként ítéli meg, érdemes-e felmondani a kompromisszumokat? Másrészt pedig, hogy meddig mehet el a Néppárt, nehogy olyan naggyá tegye a szélsőjobbos vetélytársakat, hogy azok a végén legázolják.
Die Zeit
Akkor ennyit a szolidaritásról - állapítja meg Kaja Klapsa, a politikai rovat munkatársa az EU legújabb menekültügyi reformjavaslatáról. Úgy véli, hogy az alighanem eleve kudarcra van ítélve, hiába hirdeti, hogy egyenlően kívánja elosztani a terheket a tagok között.
Aki nem akar migránsokat befogadni, az megválthatná ezt a kötelezettségét, természetben, pénzben, vagy szakértők átengedésével. Minden évben legalább 30 ezer menedékkérőt kellene beengedni. A 27-ek az elmúlt hónapokban mást sem csináltak, mint igyekeztek meggyőzni a Bizottságot, hogy ők már így is teljesítőképességük határán járnak.
A döntés az év végéig születik meg, mindenesetre elvileg négy csoportba osztanák az országokat:
1. Görögország, Olaszország, Ciprus és Spanyolország, vagyis a peremállamok. Rájuk nehezedik a legnagyobb migrációs nyomás.
2. Ausztria, Lengyelország, Bulgária, Csehország, Észtország és Horvátország. Ők részben, illetve egészen mentesülnének a szolidaritási járulék megfizetése alól, mert az előző öt évben éppen elég menekült előtt nyitották fel a sorompót.
3. Németország, Belgium, Írország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Hollandia és Finnország. Nekik meg kellene fizetniük a szolidaritás árát, habár könnyen népvándorlási nyomás alá kerülhetnek.
4. Luxemburg, Portugália, Dánia, Svédország, Málta, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia és Románia. Nekik minden körülmények között perkálniuk kellene, habár az Orbán-kormány már jelezte, hogy erről szó sem lehet, mint ahogy menekültek átvételéről sem.
Egy német szakértő megjegyzi, hogy aki ellenszegül, annak nem kell félnie semmiféle retorziótól, mert ilyet nem tartalmaz a tervezet. Láthatólag az volt Brüsszel célja, hogy ne éleződjön ki a vita. Így azonban szinte semmi érdemi hatása nem lesz a mechanizmusnak.
Judith Kohlenberger, a bécsi Egyetemről viszont attól tart, hogy a legtöbb kormány a pénzfizetés választja, mert nem akarja hurokba dugni a nyakát akár pár ezer menedékkérő átvételével. Ugyanakkor azt jósolja, hogy már a közeljövőben újabb migránsroham indul meg, és mivel azt humanitárius válságok magyarázzák, a jelentkezőket aligha lehet visszautasítani.
Bloomberg
Erdogan és Putyin közös tanulsággal szolgál a Nyugat számára, amelynek mostanában legalább annyira szüksége van Törökországra, mint viszont – mutat rá a kommentátor, Marc Champion. Kiemeli, hogy Trump mindig is jó kijött ankarai kollégájával, mert az olyasfajta erős ember, amelyet az amerikai elnök nagyon is kedvel.
Mindketten utálják a régi, liberális rendet. Emellett a török vezető segíthet Washingtonnak nyerni Szíriában, Gázában, a Kaukázusban és másutt. Így nem érdekes, hogy szétveri a demokráciát. Az feszültséget okoz ugyan, hogy van neki orosz S-400-as légvédelmi rendszere, de a jelek szerint közel járnak az ellentét rendezéséhez.
Ráadásul csökkentette az orosz energiahordozók vásárlását, azt fontolgatja, hogy az új atomerőművet inkább tengerentúli, illetve dél-koreai cégekkel építteti meg, azon kívül jó 10 milliárd dollárért rendelt a britektől Eurofightereket.
Erdogan otthon azért meri fokozni az elnyomást, mert ő az ukrajnai háború messze legnagyobb nyertese. Nélkülözhetetlenné vált a Nyugat számára, ennélfogva érinthetetlen. Fű alatt segített felfegyverezni Ukrajnát. A szankciókhoz nem csatlakozott, ezért olcsón tudott orosz olajat vásárolni és az orosz kivitel tranzitállomásaként is jócskán profitált.
Nagy mázlija volt, pont akkor amikor odahaza igencsak meghúzta a nadrágszíjat és egyre népszerűtlenebbé vált a tömegek szemében.
Európának egységes stratégiát kell kidolgoznia Erdogan ügyében, okulva a Putyinnál szerzett tapasztalatokból. Támogatnia kell a török ellenzéket, mert Törökország még nem 2. Oroszország vagy Irán, de könnyen az lehet.
Neue Zürcher Zeitung
Trump gyűjti be a termést mindabból, amit Putyin vetett el – kiszélesíti az amerikai befolyást a posztszovjet térségben – hangsúlyozza a szemleíró, Ulrich Speck, a Német Marshall Alapítvány vendégkutatója.
Semmi jelét nem mutatja az elnök, hogy akárcsak a legcsekélyebb mértékben is tiszteletben tartaná a Kreml próbálkozásait az egykori orosz befolyási övezetben. Nem ismeri el Moszkva igényét Kelet-Európára, a Dél-Kaukázusra és Közép-Ázsiára. Sőt, már-már provokatív módon szembe megy az orosz törekvésekkel.
Hónapok óta tárgyal Belarusszal, habár a litván államfő szerint aligha tudja leválasztani Lukasenkát Putyin oldaláról, mert a fehéroroszok gazdaságilag teljesen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Annál látványosabban nyomul viszont a Kaukázus déli részén: békéhez segítette hozzá Örményországot és Azerbajdzsánt. Ennélfogva jócskán visszaesett Oroszország ottani befolyása.
Közép-Ázsiát Putyin igen fontos érdekövezetének tekinti, habár mostanában osztoznia kell a régión Kínával. A térségből Amerika kiszorult a dicstelen afganisztáni távozás után. Ám napjainkban mintha a visszatérésen dolgozna. Ez pedig Pekinget is nyugtalanítja.
Csakhogy ez cseppet sem izgatja az elnököt, Moszkvát nyomás alá helyezi a regionális nyomulással. Őt a világban is az Amerika mindenekelőtt-elv vezérli, és a kezdeményezés kedvező fogadtatásra talál az érintett nemzeteknél, mert nem szeretnének a posztszovjet térség része lenni. Pláne az Ukrajna elleni háború láttán.
Washington Post
Egyre burjánzik az Epstein-sztori, Trump részéről azonban politikai hiba, hogy demokraták ellen akar vizsgálatot indíttatni az ügyben. Így foglal állást a vezércikk, kiemelve, hogy az elnök csupán egyetlen választ ismer, ha politikailag forró lesz a lába alatt a talaj: rátesz még egy lapáttal a botrányra.
Hogy most ráuszítja az igazságügyi tárcát Bill Clintonra és másokra, valamint olyan intézményekre, mint J.P. Morgan, vagy a Chase, nos, ez ugyanaz a stratégia, ami miatt belekerült a jelenlegi slamasztikába. A demokraták alighanem örvendeznek.
Az általuk nyilvánosságra hozott elektronikus levelek kevés konkrétumot tartalmaznak, de legalább lekötik az összeesküvés elméletek híveit. A Fehér Ház ugyanakkor azon van, hogy a felháborodást valahogy átterelje politikai ellenfeleire.
Ezzel együtt napirenden tartja a kérdést, mert azt gondolja, hogy az egész pályás letámadás jelenti a legjobb védelmet. Ugyanakkor a szakminiszter már a legelejétől elfuserálta az egész ügyet. Így az új eljárás aligha tudja majd lezárni a históriát.
Neue Zürcher Zeitung
A főszerkesztő vaklármának tartja a korábbi riadalmat, hogy Trump diktatúrába fordítja át az Egyesült Államokat, mert az ottani demokrácia köszöni szépen, remek formában van. A demokraták választásokat nyernek, és a média változtat az irányon, miután korábban nem győzött figyelmeztetni, hogy küszöbön áll a zsarnokság.
Eric Guyer szerint ha igaz lenne, amit összeírtak a politikusról, akkor már egyetlen tollvonással eltörölte volna a legutóbbi választás eredményét, New Yorknak nem lehetne demokrata polgármestere. Putyin és Hszi bizonyosan ezt csinálná.
Viszont mint minden amerikai elnök, Trump is a külpolitikába menekül, mert ott tényleg a világ leghatalmasabb embere. Odahaza viszont sokan beleköpnek a levesébe: a Kongresszus, a bíróságok, az államok. Ugyanakkor azt látszik, hogy nem verte szét a NATO-t, nem szolgáltatta ki Ukrajnát az oroszoknak. Ellenben kemény szankciókat hozott Moszkva ellen.
A diplomáciája meglehetősen konzervatív, ideértve az ágyúnaszád-politikát. A belpolitikában nem rúgja fel a szokásokat. Abban semmi új nincs, hogy gyűlöli az egyetemeket, a szerepén túlterpeszkedő igazságszolgáltatást, az elitet, a „mély államot”. A trumpizmust nem ő találta fel, csak adaptálta a közösségi médiára, valamint saját személyiségére, ami nagyjából egy ingatlanmágnás és egy TV-bohóc vonásait egyesíti.
250 évnyi demokráciát nem lehet egykönnyen kiradírozni. Működnek a fékek és ellensúlyok. És ha a demokraták nyernek jövőre az időközi választáson, akkor az önkényuralomnak még várnia kell egy kicsinykét.
Következő cikk: Ami sok, az sok
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pancsova olaja
A nemzetközi szerződéseket írásban kötik. Amit nem írásban kötnek meg, az nem szerződés.1 Annak pedig, hogy >
Pancsova olaja
A nemzetközi szerződéseket írásban kötik. Amit nem írásban kötnek meg, az nem szerződés.1 Annak pedig, hogy >
Évekbe kerülhet Szerbiának az olajfinomító bezárása
A szerb jegybank volt elnöke úgy gondolja, hogy évekre visszavetheti az ország gazdaságát, ha az amerikai >
A trumpi világ azt hiszi, hogy Európa elárulta a Nyugatot
A földrészen a politikai közép kormányai ellenben joggal szimatolnak csapdát. Félnek attól, hogy az elnök ellenségként >
A bazdmeg ugyanis nem kiszólás, ez a kormányzati gondolkodás gyári állapota
A gondolkodásuk indulatszerkezete ez. A mondat ritmusa ez. A politikai reflexeik mélyén ez az egyetlen artikulálható >
Orbán Viktor az agresszort szolgálja
Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor az orosz agresszort szolgálja, csakis Moszkvának segít, viszont >
Tükörvádaskodás
Még 4 és fél hónap, hogy utána egy új ügyészséggel ezek a szennylapok és szenny emberek >
Mennyire fitt az amerikai elnök?
Nagyon úgy néz ki, hogy Trump már nem bírja úgy munkatempót, mint korábban, ezért visszavesz a >
A magyar „Hollywood a Dunán” Trump vámfenyegetésével néz szembe
Az egymilliárd dolláros forgalmat lebonyolító magyar filmipart megfektetheti Trump vámfenyegetés. Mint emlékezetes, az elnök kilátásba helyezte, >
„Megváltó úr”– avagy a diktatúra vége
Ezek a pártok (a Momentum kivételével) nem hajlandók szembenézni a valósággal: mekkora az ő felelősségük Orbán >
Orbán a középső ujját mutatta volna fel a földrésznek
A brüsszeli Bruegel agytröszt egyik szakértője úgy érzékelteti Orbán moszkvai tárgyalásainak jelentőségét Európa számára, hogy az >
Tényleg mindegy, ki nyer?
Rémisztő alternatíva. Gyurcsány Ferenc talán nem így látja? A hazafiságát most is hangsúlyozó volt miniszterelnök cinikus >