Ma Miklós, Csinszka, Gyopár, Gyopárka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Guardian véleménye Európának a szélsőjobboldal elleni tűzfaláról: egyre nagyobb javításra szorul
A Guardian szerkesztősége úgy gondolja, hogy sürgősen meg kell reparálni Európában a szélsőjobb ellen felhúzott tűzfalat, mert az bizony repedezik. A szélsőségesek stratégiai útját Meloni jelölte ki, amikor az ősszel arról beszélt Le Pen unokahúgának egyik pártrendezvényén, hogy össze kell hozni saját mozgalmukat, illetve a mérsékelt jobbot. Ő ezt már megcsinálta odahaza, az Olaszország Fivéreinek támogatottsága jelenleg 31%, míg a néhai Berlusconi pártja 8%-on áll. Franciaországban aggasztóan alakulnak a dolgok, mivel idáig a politikai közép ugyan meg tudta akadályozni, hogy náluk is hasonlóképpen alakuljon a helyzet, mint az olaszoknál, ám a konzervatív Republikánus Párt úgy igyekszik javítani népszerűségén, hogy nemrégiben együtt szavazott a Nemzeti Tömörüléssel, ami tabudöntésnek számít. Vagyis töredezik a cordon sanitaire. Hasonló fejlemények tanúi vagyunk a hollandoknál és a németeknél is. Mérföldkő volt, hogy a múlt héten az Európai Néppárt együtt voksolt a három szélsőjobbos frakcióval az EP-ben. A jobboldali populisták ugyan jönnek fel, ám semmi sem igazolja, hogy a mérsékelt erők számára megéri átvenni a szélsőséges programot. Inkább az ellenkezője az igaz. Amerikában kiderült, hogy végzetes a republikánus közép számára, ha megpróbál játszani a trumpi tűzzel. A franciáknál a jelek szerint a korábbi gaulle-isták egye nagyobb hányada kész összekötni sorsát Le Pen pártjával. Ez azonban sajnálatos és lehangoló az európai politikai fő áramlata számára. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
A finn elnök megerősítette, hogy azért maradt el a budapesti Trump-Putyin találkozó, mert az orosz fél jottányit sem engedett. Így nem lett volna értelme olyan helyzetbe hozni az amerikai elnököt, amely semmivel sem kecsegtette. Vagyis megint csak az látszott, hogy Moszkva stratégiai hibát követ el. Ott volt a lehetőség, de elszalasztotta.
Stubb nem túl derűlátó – nem gondolja, hogy még az idén aláírhatják a tűzszüneti megállapodást Ukrajnában. Talán jövő tavasszal. A politikus igen jó kapcsolatokat ápol Trumppal, még golfozott is vele, ám nem értékelné túl a viszonyt. Azt mondta, hogy az már jó arány volna, ha 10 javaslatából legalább egyet elfogadna Washington.
Pedig el tudja magyarázni neki, hogy Finnország milyen tapasztalatokat szerzett az Oroszország elleni háborúkban, miként ítéli meg a harci helyzetet, és hogy mit kellene csinálni Putyinnal.
Hasznosnak nevezte, hogy az USA feketelistára tette a Rosznyeftyet és Lukoilt, de úgy gondolja, hogy gazdasági csapást kellene mérni a hadseregre, valamint a hadiiparra is.
A nyilatkozat akkor hangzott el, amikor az EU küszködik, hogy felszabadítsa a lefoglalt orosz forrásokat az ukrán védők támogatására, ugyanakkor Kijev a kármentéssel próbálkozik a hatalmas korrupciós ügyben.
Süddeutsche Zeitung
Ha az EU segíteni akar Ukrajnának, akkor nem lehet ennyire elnéző – mutat rá a kijevi korrupciós botrány kapcsán Florian Hassel, aki Belgrádból tudósít az ukrán ügyekről, valamint a Balkánról.
Egyértelműnek nevezi, hogy Kijev háborúban áll és az európai szabadságért harcol, ám ettől még végre kell hajtania a jogállami reformokat. És Brüsszel képes ehhez segédkezet nyújtani neki.
A 100 millió dolláros sikkasztási história rávilágít, hogy a korrupcióellenes hatóságok továbbra sem hallgathatják le a gyanúsítottakat, nem készíthetnek tudományos elemzéseket. Ráadásul igen rövid az ilyen perekben előírt határidő, emiatt az eljárások igen sokszor a vádlottak felmentésével végződnek.
A főügyészséget és az SZBU titkosszolgálatot ki kell vonni az államfő fennhatósága alól, mert mindkettőt túl sűrűn vetik be a politikai ellenfelekkel szemben. Sokatmondó, hogy még mindig rács mögött van az a nyomozó, aki a vizsgálatot vezette a mostani botrány feltételezett főkolomposa, Zelenszkij volt üzlettársa ellen.
A gondokat tetézi, hogy igen kétes alakokkal van tele az Alkotmánybíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság. Nem véletlen, hogy az elnökben már csupán a lakosság 22%-a bízik. Sürgősen nyugati jogi szakértőket kell küldeni az országba, vétójoggal felruházva őket.
A korrupcióellenes szerveket fel kell hatalmazni, hogy eljárjanak az elnöki apparátus, a kormányzók és egy sor más vezető politikus ellen. Az egyértelmű, hogy fegyvereket kell adni Ukrajnának, ugyanakkor zárolni kellene sok-sok milliárdot, ameddig Kijev nem hajtja végre az elengedhetetlen változtatásokat.
Kurier
Amerikában Trump olyan szélsebesen kaparintotta meg a hatalmat, hogy idő kell hozzá, amíg fel lehet mérni, milyen átfogó jogkörre tett szert, illetve hogy miként lehet tiltakozni ellene. Így nyilatkozott T. C. Boyle, a neves regényíró, akit a lap az mai USA egyik legfontosabb hangjaként, közállapotok szeizmográfjaként mutat be.
Úgy véli, jelenleg a társadalom tehetetlen, de jövőre talán sikerül visszahódítani a Képviselőházat, akkor pedig megálljt lehet parancsolni az autokratáknak. De elképzelhető, hogy a helyzet örökre így marad, De el is bukhat a kormányzat.
Nyugtalanítónak nevezi, hogy a rezsim megpróbál elnyomni minden bírálatot, eltérő véleményt. Jelenleg az elnök a törvény. A hatalmi ágak megosztása immár nem működik.
Trump, legalábbis egyelőre, tűzszünetet ért el Gázában, de a Béke Nobel-díjat egyáltalán nem érdemli meg, mivel bármit csinál, az háborút eredményez. Így a saját nemzete ellen is.
A hozzá hasonló autokraták felemelkedésére az a jellemző, hogy nincs többé igazság. A szélsőjobb ráront a tudományra, az ellenőrizhető tényekre. Úgy, ahogyan azt Orwell megírta. Az az igaz, amit a vezér kijelent. Ugyanez áll az egyetemek és a szabad sajtó elleni támadásokra is. A cél az, hogy lehetetlenné váljon az egyéni gondolkodás, mindenki guggoljon be a vonal alá. Szomorú idők ezek, de remélhetőleg magához tér a demokrácia. Európában is igen nyugtalanító a helyzet, félő, hogy a kontinens lekoppintja, amit az elnök tesz.
FAZ
Trump kirakta ugyan a MAGA-mozgalomból egyik legnagyobb támogatóját, Marjorie Taylor Greene-t, mivel az bírálni merészelte, ám a szóban forgó Epstein-ügy feladja a leckét az elnöknek – mutat rá a politikai szerkesztő, Oliver Kühn. Valójában azonban itt sokkal többről van szó, mint a szexbotrányról.
Az elnök hozzáállását persze ismerjük: ha nyomás alá kerül, elkezd csapkodni maga körül. Most éppen a republikánus törvényhozót találta el, mert az volt annyira arcátlan, hogy követelte az Epstein-akták teljes nyilvánosságra hozatalát. Függetlenül attól, hogy a Fehér Ház a demokraták svindlijének és lezártnak minősítette a történetet.
A szélsőjobbos Greene a bírálattal felkínálta magát célpontként, most a biztonságáért reszket. Trump példát statuált vele. Mert aki eltér a hivatalos irányvonaltól, azt a mozgalom kitaszítja. Csakhogy a politikus a MAGA-bázis bezárkózást sürgető irányzatának egyik kulcsfigurája, akinek egyáltalán nem tetszik, hogy az elnök foglalkozik nemzetközi viszályokkal.
Arról nincs szó, hogy táborának nagy része felmondaná az elnök támogatását. De mi van akkor, ha jövőre otthon marad az időközi választásokon? A Fehér Ház gazdájának meg kell tanulnia, hogy csapatot nem csak korbáccsal lehet összeverbuválni, szükség van mézesmadzagra is.
FT
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy az Egyenlítőtől délre fekvő Szahel-övezet az orosz befolyás és a világméretű terror epicentruma lett. Mali 3 évre kiebrudalta a francia csapatokat, helyüket orosz zsoldosok foglalták el, akik azt ígérték, hogy megvédik a juntát az iszlám felkeléstől. Nos, mára az al-Kaidához kapcsolódó szélsőséges csoport már a fővárost fenyegeti. Vagyis az oroszok nem hoztak sem békét, sem stabilitást.
A szomszédos Burkina Faso vezeti a világranglistát a terrorcselekmények áldozatainak számát tekintve. A rezsim még nem rendült meg, de csupán az ország területének kevesebb, mint a felét ellenőrzi. Traoré elnök egykor azt mondta kollégáinak a földrészen, hogy ne viselkedjenek úgy mint a bábok, akiket spárgán rángatnak az imperialisták.
Nos, nagyon úgy néz ki, hogy a Szahel országai cseberből vederbe jutnak, csak most az oroszok diktálnak. Azaz a választott út zsákutca. A tehetősebb part-menti államok ugyanakkor attól tartanak, hogy őket is utoléri a harcos iszlám. Ezért a Nyugatnak segítenie kell a veszély elhárításában. Hírszerzési adatokkal, kiképzéssel, igény esetén katonai együttműködéssel.
Nem segít Trump fenyegetőzése, hogy megtámadja Nigériát, ha az nem lép fel a keresztények elleni népirtás ügyében, bár igazából nincs arról szó. Európa nem csukhatja be a szemét, mert félő, hogy újabb menekültáradat indul be. A megoldást persze csak az hozhatja meg, ha az érintett államokban hatékony kormányok alakulnak. De ha külső erők ehhez segítséget tudnak nyújtani, akkor érdekük, hogy ezt megtegyék.
The Times
Az izraeli hadsereg egyik volt tábornoka úgy gondolja, hogy ki kell éheztetni a gázai alagútrendszerben rejtőzködő Hamász-terroristákat, mert ha nem jönnek elő, azzal akadályozzák a rendezés 2. szakaszát. Ezer Winner dandártábornok, aki a déli hadtest parancsnoka volt az október 7-i támadás idején, azt tanácsolja, hogy egy kivételével cementtel öntsék ki az összes lejáratot, és akkor egy idő után kénytelen lesz feljönni az a kb. 100 fegyveres, aki még odalent van.
De azt is elképzelhetőnek tartja, hogy kifüstöljék őket, ha nem adják meg magukat. Ám amíg ez nem történik meg, addig nem léphetnek színre a nemzetközi békefenntartó erők. A szakértő, aki volt a vezérkari főnök helyettese is, jelenleg pedig tudományos kutató, nem gondolja, hogy ötletét gyorsan végre lehet hajtani, mert nem szabad veszélyeztetni az izraeli katonák életét. De ha elfogy az élelem és a víz, az a felszínre kényszeríti a gerillákat.
Szerinte az izraeli fegyveres erőknek addig nem szabad távozniuk a térségből, amíg a Hamász fenyegetést jelent. Keményvonalas véleményt képvisel az ügyben is, hogy zsidó településeket kell létesíteni a régióban.
Úgy hírlik, hogy az USA meg akarja osztani Gázát: a „zöld övezet” izraeli, illetve nemzetközi ellenőrzés alatt állna, a „vörös zónában” viszont maradnának a romok, nem építenék újjá.
Neue Zürcher Zeitung
Európa menedéket nyújt sok iszlám terrorista számára, Irak hiába küldi a bizonyítékokat, azt az itteni hatóságok az esetek túlnyomó többségében nem veszik figyelembe. Erre panaszkodik az az iraki bíró az Iszlám Állam embereire vadászik.
Helyzetére jellemző, hogy Ninive városában védett házban él, éjjel-nappal rendőrök vigyáznak rá, páncélautóban közlekedik és különvált családjától, hogy azt ne fenyegesse veszély. Egyébiránt Franciaországban és Nagy-Britanniában képezték tovább.
Raed Hamid al-Muszlih egyfolytában kap fenyegetéseket, habár az IS katonailag meggyengült. Ám egykori harcosai közül még sokan szabadlábon vannak. Egy jellemző adat: az illetékes bíróság eddig 160 ezer letartóztatási parancsot adott ki, aminek eredményeként ezrek kerültek börtönbe.
De sokan Európába menekültek, több százat közülük beazonosítottak, bár hamis személyazonosságot vettek fel. Viszont élvezik a betegbiztosítást és a szociális ellátást. Ha elkapják őket, maximum 5 évet rónak ki rájuk, utána viszont szabadon élnek. Nem adják ki őket, mert Irakban halálbüntetés várná őket. Pedig – mondja a jogász – ott kellene őket felelősségre vonni, hiszen ott vannak a tanúk és az áldozatok.
Ám az európai kormányok nem reagálnak az iraki megkeresésekre, jóllehet bőven vannak bizonyítékok, pl. az Iszlám Állam adatbázisából, amelyeket nyugati segítséggel dekódoltak. Csakhogy az európai partnerek ezeket nem tartják elfogadhatónak. Nem bíznak meg bennük.
A bíró megjegyezte: az egész helyzet azért különösen aggasztó, mert ezek az emberek bármikor ismét aktivizálhatják magukat.
Következő cikk: Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pancsova olaja
A nemzetközi szerződéseket írásban kötik. Amit nem írásban kötnek meg, az nem szerződés.1 Annak pedig, hogy >
Pancsova olaja
A nemzetközi szerződéseket írásban kötik. Amit nem írásban kötnek meg, az nem szerződés.1 Annak pedig, hogy >
Évekbe kerülhet Szerbiának az olajfinomító bezárása
A szerb jegybank volt elnöke úgy gondolja, hogy évekre visszavetheti az ország gazdaságát, ha az amerikai >
A trumpi világ azt hiszi, hogy Európa elárulta a Nyugatot
A földrészen a politikai közép kormányai ellenben joggal szimatolnak csapdát. Félnek attól, hogy az elnök ellenségként >
A bazdmeg ugyanis nem kiszólás, ez a kormányzati gondolkodás gyári állapota
A gondolkodásuk indulatszerkezete ez. A mondat ritmusa ez. A politikai reflexeik mélyén ez az egyetlen artikulálható >
Orbán Viktor az agresszort szolgálja
Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor az orosz agresszort szolgálja, csakis Moszkvának segít, viszont >
Tükörvádaskodás
Még 4 és fél hónap, hogy utána egy új ügyészséggel ezek a szennylapok és szenny emberek >
Mennyire fitt az amerikai elnök?
Nagyon úgy néz ki, hogy Trump már nem bírja úgy munkatempót, mint korábban, ezért visszavesz a >
A magyar „Hollywood a Dunán” Trump vámfenyegetésével néz szembe
Az egymilliárd dolláros forgalmat lebonyolító magyar filmipart megfektetheti Trump vámfenyegetés. Mint emlékezetes, az elnök kilátásba helyezte, >
„Megváltó úr”– avagy a diktatúra vége
Ezek a pártok (a Momentum kivételével) nem hajlandók szembenézni a valósággal: mekkora az ő felelősségük Orbán >
Orbán a középső ujját mutatta volna fel a földrésznek
A brüsszeli Bruegel agytröszt egyik szakértője úgy érzékelteti Orbán moszkvai tárgyalásainak jelentőségét Európa számára, hogy az >
Tényleg mindegy, ki nyer?
Rémisztő alternatíva. Gyurcsány Ferenc talán nem így látja? A hazafiságát most is hangsúlyozó volt miniszterelnök cinikus >