2025. december 6. szombat
Ma Miklós, Csinszka, Gyopár, Gyopárka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton

A délkelet-európai állam célja, hogy 2026-ban lezárja a csatlakozási tárgyalásokat. Vannak azonban aggasztó fejlemények is.

Montenegró, a sántító éllovas az EU felé vezető úton

Montenegro azt reméli, hogy jövőre befejezheti a felvételi tárgyalásokat és utána 3 éven belül felveszik az EU-ba. Egy sor tekintetben jól áll, a térségben éllovas a csatlakozás feltételeinek teljesítését tekintve, ám mutatkoznak aggasztó fejlemények is – hangsúlyozza a régió szakértője, Adelheid Wölfl a Der Standardban. A baljós események közé sorolja, hogy a koalíció tagjaként szélsőségesek is hatalomra kerültek, márpedig ők felerősítik Szerbia, valamint Oroszország befolyását. Emellett felülvizsgálnák a történelmet. A nyáron pl. emléktáblát avattak a szélsőjobbos csetnik vezérnek, Pavle Đurišićnak, jóllehet kollaborált a fasiszta Olaszországgal, valamint a nemzetiszocialista német megszálló hatalmakkal. Közreműködött háborús bűntettekben, valamint a muzulmánok elleni etnikai tisztogatásokban. Több nagyvárosban is újból kitűzték a szerb zászlót, a nagyszerb álom jegyében. A Bizottság ugyanakkor nehezményezi, hogy a választási reform csak részben vette figyelembe az EBESZ ajánlásait, Brüsszelt pedig meg sem kérdezte. Ugyancsak nyugtalanító az alkotmánybíróság függetlensége és a hatalmi ágak szétválasztása. Nem túl bíztató a korrupcióellenes harc sem. Ilyen okokból csak kevesen kerülnek rács mögé, pedig lenne rá lehetőség bőven. Ugyanakkor jelentős a szervezett bűnözés szerepe, főleg a nyugatra irányuló kábítószer-csempészésben. Ezek a körök együttműködnek a szerb alvilággal, együtt mossák tisztára a feketén szerzett pénzeket. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Reuters

 

A Fitch feltörekvő piacokért felelős illetékes úgy nyilatkozott: nehéz felmérni, milyen hatása lesz a Magyarország számára kilátásba helyezett amerikai anyagi támogatásnak, mert még egy csomó részlet nem ismeretes. Erich Arispe hozzátette: nem lehet tudni, mikor és hogyan folyósítanák a segítséget, továbbá hozzákötik-e bármiféle politikai feltételekhez.

 

Nem kizárt, hogy kedvező hatása lehet, ám egyelőre nem tűnik többnek, mint politikai mankónak. Jelenleg ugyanis a magyar gazdaság nem szorul rá, hiszen simán tud felvenni kölcsönt a nemzetközi pénzpiacokon.

 

A szakértő azt sem látja tragikusnak, hogy a magyar kormány jövőre az eredetileg tervezettnél nagyobb hiánnyal számol, ez még nem akkora különbség, hogy attól megriadjanak a befektetők. De következik abból, hogy Orbán adójelentést és béremelést jelentett be, mivel igyekszik növelni a Fidesz népszerűségét. A Fitch különben két év múlva már 4%-os hiányt vár.

 

De mint az elemző elmondta, a lényeg hogy fokozódik az államháztartás kockázata, illetve az is sokat számít, hogy miként alakul az adósságpálya.

 

Die Presse

 

Sokasodnak Fico gondjai, mert egyre élesebb a tiltakozás az illiberális politika ellen, amely sokban hasonlít az orbáni vonalra, bár ő nem ideológiai meggyőződésből cselekszik. Így értékeli Techet Péter, aki Bécsben a Duna-térséggel és Közép-Európával foglalkozó intézet munkatársa, de e pillanatban Pozsonyban, a Szlovák Külpolitikai Társaságnál kutat.

 

A cikket ahhoz időzítette, hogy november 17. az 1989-es kommunistaellenes forradalom évfordulója, habár a kormány döntése értelmében idén már nem számított ünnepnapnak. Az indok: a gazdasági gondok miatt takarékoskodni kell. (Ennek ellenére a fővárosban 50 ezer tüntettek – a szerk.)

 

Fico a kulturális háborúskodást átengedi legkisebb, nacionalista szövetségesének. Viszont a teljes illiberális fordulathoz nincsen kétharmada. A koalíció pedig folyamatosan forrong belülről. Ám ezzel együtt nem teljesült a liberális és jobboldali ellenzék reménye, hogy ti. gyorsan megbukik a kormány.

 

Ennek oka részben az ellenzéki oldalon található: Matoviccsal senki sem akar együttműködni, mert már miniszterelnökként teljes káoszt produkált, viszont nélküle nem lehet lenyomni a Smert.

 

Legközelebb szűk két év múlva lesznek választások, de aki kesztyűt akar dobni Ficónak, annak foglalkoznia kell az ország szociális gondjaival is.

 

Economist

 

Putyinnak gőze nincs, miként nyerje meg a háborút, ennélfogva megy tovább a harc, de eljön az elszámoltatás ideje – hangsúlyozza az értékelés, amelynél kivételesen feltüntették, hogy szerzője Edward Carr helyettes főszerkesztő.

 

Ha június 10-én még folynak a csatározások, akkor a fegyveres viszály hosszabb ideje tart majd, mint az első világháború. Kijev nem adja meg magát, ugyanakkor még egy önkényuralomban is bajt hoz a saját fejére az a vezető, aki nem tudja, hogyan győzhet. És minél több emberéletet dob oda, annál nagyobb válsággal néz szembe holnap.

 

Az orosz áldozatok száma, már 984 ezer és 1 millió 438 ezer között jár. A félmillió felé közelít azok száma, akik koporsóban érkeztek vissza a frontról. Minden ukrán halottra jut öt orosz. Mivel Moszkva nem tud előrenyomulni a fronton, a városokat és az infrastruktúrát bombázza. Ez azonban nem dönti be Ukrajnát, habár a civilek sokat szenvednek.  A cél az, hogy az ország egy részét lakhatatlanná tegye és megtörje az erkölcsöt.

 

Viszont az Oroszország elleni mélységi csapások megváltoztathatják az orosz közfelfogást. Abban viszont a jelek szerint hasztalan reménykedik Putyin, hogy Trump majd mellé áll. Emellett még bízhat abban, hogy Európában egyre több populista kormány kerül hatalomra és ők majd megtörik a földrész elszántságát Ukrajna támogatására.

 

Csakhogy nem kérdés: ha az ukránok vereséget szenvednek, a Kreml átveszi az ellenőrzést a kontinens legnagyobb hadserege és kiváló hadiipara fölött.

 

Viszont lassan összeáll a számla az orosz államfőnek: elzálogosította a gazdaságot, beterelte a finneket és a svédeket a NATO-ba, kiszolgáltatott helyzetbe hozta Oroszországot Kínával szemben és megölt egy csomó fiatal embert. Amikor az oroszok megkérdezik, hogy mindezt mégis miért, abban a pillanatban új veszély leselkedik a Kreml urára. Akkor pedig fokozhatja a belső terrort, de kereshet kiutat a helyzet eszkalálásával külföldön is.

 

Le Monde

 

A vezércikk szerint Zelenszkij kétfrontos harcra kényszerül: egyrészt az arcvonalon, ahol az oroszok fölényben vannak, de gondjait súlyosbítják Trump cikcakkjai is. Másrészt pedig szenved a korrupció miatt. A háború 4. tele minden eddiginél rosszabb feltételek közepette közeledik. A katonák ellenállása gyengül, de meg nem törik meg egy olyan ellenséggel szemben, amely nem törődik saját veszteségeivel.

A civil létesítmények tönkretételével Moszkva háborús bűnt követ el, ez stratégiájának lényege, hogy megrendítse a csodálatra méltó elszántságot, ám idáig hasztalan. Az ukrán csoda azonban mind inkább beleütközik a riasztó valóságba, egyre inkább kiütközik az orosz túlerő.

 

Putyin mindenáron le akarja igázni a szomszéd államot, ez pedig illuzórikussá tesz minden béketárgyalást.

 

Ugyanakkor a rossz hírek számát gyarapítja a legújabb korrupciós botrány, amely miatt Zelenszkij kénytelen volt meneszteni két miniszterét, egyik bizalmasa pedig elmenekült a felelősségre vonás elől.

 

A visszaélés megerősíti azoknak a helyzetét a földrészen, akik a Kremlnek igyekeznek szolgálatokat tenni. Az kell, hogy Kijev hajthatatlan legyen a korrupcióval szemben. Mert itt az ország egysége és a szövetségesek támogatása a tét.

 

FT

 

Gideon Rachman úgy gondolja, hogy csak most kezdődik a versenyfutás Európáért, külső hatalmak igyekeznek megosztani, hogy uralni tudják, miközben a földrész küszködik, hogy megvédje érdekeit. A lap fő külpolitikai elemzője szerint sok évszázad után a fordul a kocka, mert most a világ akarja rákényszeríteni akaratát a kontinensre.

 

Az EU meghajolt pl. Trump vámjai előtt, mert fél, hogy elveszti az amerikai biztonsági ernyőt, pedig idáig a kereskedelem az erőssége volt. Ám egyre több a bizonyíték, hogy bőven akadnak sebezhető pontjai, illetve hogy jelentéktelen. Így kimaradt a játékból, amikor Trump Putyinnal tárgyalt, de ugyanez érvényes Gázára is.

 

Leginkább szerkezeti, politikai és lelki gondokkal viaskodik. Brüsszel bürokratikus, nem képes gyorsan és határozottan cselekedni, szemben pl. az USA-val és Kínával. Amikor pl. Ukrajna kapcsán az erkölcsre és a nemzetközi jogra hivatkozik, az érv gyakran süket fülekre talál a 3. világban, amelynek sorsát hosszú időn át a könyörtelen európai imperializmus szabta meg.

 

A Balkánon egyre erősebb az orosz, török és kínai hatás, de a külső erők miatt veszély fenyegeti az Unió belső egységét is. Vonatkozik ez a háborúra is, mivel a szlovákoknál és a cseheknél oroszbarát erők jutottak hatalomra.

 

A kontinens időnként azzal vigasztalja magát, hogy bőven akadnak puha hatalmi eszközei, de megrendülhet a jólét és a biztonság, ha Európa nem tudja működtetni a kemény erőt. 

 

Bloomberg

 

Dánia különleges képződmény: baloldali kormánya példát mutat abból, miként kell kemény eszközökkel megoldani a bevándorlást, ugyanakkor lenyomni a szélsőjobbot. A kommentátor, Lionel Laurent szerint más kormányok nem győzik tanulmányozni a modellt, mert maguk is szívesen alkalmaznák.

 

Mette Frederiksen „szigorú, de nem őrült” politikát hirdetett a migráció ellen, ugyanakkor nem sajnálja a pénzt a jóléti kiadásokra. Igaz, nem ő a feltaláló, ez a politika arrafelé már két évtizedre nyúlik vissza. Persze van egy csomó helyi sajátossága, ezért nem lehet másutt minden további nélkül átvenni.

 

De azt azért érdemes belőle megfontolni, hogy ki kell válogatni, kit engednek be. Az eltelt 20 évben nagyjából megnégyszereződött a tartózkodási engedélyek száma, viszont erősen megszűrték a menedékkérőket. Azokat fogadták be, akiknek szükség volt a munkájára, illetve a tudására.

 

A hivatalos statisztikákból az tűnik ki, hogy utóbbiak gyarapítják a GDP-t, a menedékkérők viszont csak viszik a pénzt. A politikai közép általában előnyösnek tartja a bevándorlást annak gazdasági kihatása miatt. Ám egy amerikai professzor azt mondja, hogy ez a kalkuláció már nem állja meg a helyét, mert Európa egyre öregszik, kevés gyerek születik és gyengül a növekedés.

 

Hogy ezeket a hátráltató tényezőket ellensúlyozzák, ahhoz annyi migráns kellene, amennyi már igencsak megterhelné az állami költségvetést és kiélezné a társadalmi feszültségeket.

 

A dán rendszernek is megvannak persze a hátulütői, de a legutóbbi holland választás azt támasztja alá, hogy a mérsékelt közép nyerhet, ha elismeri, hogy a tömegek nem tartják kívánatosnak a bevándorlást, közben pedig több beruházást ígér.

 

A szélsőjobbos populisták azzal szédítették meg az embereket, hogy közölték: lecsapnak a migránsokra, ugyanakkor gondoskodnak a globalizáció veszteseiről. Dánia azt mutatja, hogy a politikai centrum is be tud szállni ebbe a játékba.

 

Guardian

 

Még nincs rendben az európai gazdaság motorja. Az amerikai vámháború, illetve a kínai verseny miatt Németország nagy ellenszéllel viaskodik. Ám ha megpróbál visszatérni az ortodox megoldásokhoz, az nem jó. Így foglal állást a szerkesztőség, amely rámutat, hogy már megindult a mormogás Merz politikája miatt, amelynek célja, hogy az ország maga mögött hagyja a gazdasági stagnálást.

 

A jövő évi hivatalos előrejelzést visszavették 1% alá, vagyis a fejlődés immár 4 éve a nulla felé tendál, így alaposan bezuhant az üzleti bizalom szintje.

 

Az adósságfék eltörlése bölcs döntés volt, de nem általános gyógyír az akut bajokra. Csakhogy a választópolgárok türelme fogytán, miután azt érzik, hogy cseppet sem javul az életszínvonaluk.

 

Az AfD vezet a felmérésekben, ezért a kiábrándultság érinti a politika egész fő áramlatát. A nemzetközi körülmények betettek az exportvezérelt modellnek, amely megalapozta a földrész jólétét. A kancellár jó érzékelte, hogy ilyen körülmények között bátor és messzire tekintő pénzügyi választ kell kitalálni, ám az elégedetlenség nő és ő már nyomás alá került, hogy fogja vissza a szociális kiadásokat.

 

Elkerülhetetlenül felül kell vizsgálni az eddigi modellt és turbó fokozatba kell kapcsolni a beruházásokat. A korábbi módszerek ismételt bevetése csak a szélsőjobb szekerét tolja. Németország nem teheti meg, hogy visszamegy a jövőbe.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Trump próbál szabadulni szorult helyzetéből az Epstein-ügy kapcsán, de csak egyre nagyobb slamasztikába kerül. Mert hiszi a piszi, amit mond, hogy ti. neki édes mindegy, mit tartalmaznak a nyomozati akták, amelyek kiadására most felszólította a Kongresszust.

 

Charlotte Walser, a washingtoni tudósító emlékeztet rá: az elnök eddig mindent megtett, nehogy a nagyközönség megtudja, mire jutott a vádhatóság. De amikor látta, milyen kemény ellenszél fúj az alsóházban, hirtelen fordított egyet a köpönyegen. Nyilvánvalóan így próbálja kisebbíteni a várható kárt. Ám láthatólag kétségbe van esve.

 

Egyébként is semmi értelme részéről a képviselőkhöz fordulni, amikor maga is simán elrendelhette volna, hogy tegyék közzé az iratok tartalmát. Ehelyett felszólította az igazságügyi tárcát: vizsgálja ki, hogy az érintett demokrata politikusok milyen kapcsolatban álltak a néhai üzletemberrel, aki kiskorú lányokat szerzett a kiválasztott elit szexpartijai számára.

 

Bírálók feltételezik, hogy igazából ürügy kell neki, amivel elodázhatja a tények nyilvánosságra hozatalát. De amit csinál, az valószínűleg még a hívei számára sem meggyőző. Már csak az segít, ha a nagyközönség beleláthat az aktákba. Minden más a gyanút táplálja, hogy itt valami nagy suskus van, vagy legalábbis olyasvalami, ami kellemetlen Trumpnak.

 

Project Syndicate

 

A volt izraeli külügyminiszter nem biztos abban, hogy Trump képes békét teremteni Gázában. Slomo Ben-Ami, aki jelenleg a toledói Nemzetközi Békeközpont alelnöke, jónak tartja, hogy a 20-pontos javaslat a gazdaság megerősítésére épít. Ráadásul az elnök képes befolyásolni Netanjahut.

A politikus az övezetet Archimédeszi pontnak tekinti, ahonnan nem csupán családja üzleti birodalmát tudja kiterjeszteni, hanem megszilárdíthatja szövetségesi rendszerét a Közel-Keleten, továbbá nagy nemzetközi infrastrukturális programot indíthat a kínai Selyemút-program ellensúlyozására.

 

Nem zárkózik el palesztin állam megteremtésétől, de nem jelöli meg, hogy miként lehet eljutni oda. Az azonban nagy feladat lesz, hogy ez ügyben meggyőzze a jeruzsálemi koalació szélsőséges tagjait.

 

Viszont mivel az egész tervezet sok ponton homályos, ez széles lehetőséget nyújt az értelmezésére. A Hamász máris jelezte, hogy nem szolgáltatja be fegyvereit, és Izraelnek is vannak ellenvetései.

 

Netanjahu nemzetközileg elszigetelődött, függ az USA katonai és politikai támogatásától, lakossága pedig be akarja fejezni a háborút, ezért sok választása nincs, mint az, hogy engedjen Washingtonnak. De hogy a palesztin állam ügyében a felvizezett amerikai elképzelés megfelel-e az arab államok igényeinek, az már más kérdés.

 

2025. november 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Pancsova olaja

A nemzetközi szerződéseket írásban kötik. Amit nem írásban kötnek meg, az nem szerződés.1 Annak pedig, hogy >

Tovább

Pancsova olaja

A nemzetközi szerződéseket írásban kötik. Amit nem írásban kötnek meg, az nem szerződés.1 Annak pedig, hogy >

Tovább

Évekbe kerülhet Szerbiának az olajfinomító bezárása

A szerb jegybank volt elnöke úgy gondolja, hogy évekre visszavetheti az ország gazdaságát, ha az amerikai >

Tovább

A trumpi világ azt hiszi, hogy Európa elárulta a Nyugatot

A földrészen a politikai közép kormányai ellenben joggal szimatolnak csapdát. Félnek attól, hogy az elnök ellenségként >

Tovább

A bazdmeg ugyanis nem kiszólás, ez a kormányzati gondolkodás gyári állapota

A gondolkodásuk indulatszerkezete ez. A mondat ritmusa ez. A politikai reflexeik mélyén ez az egyetlen artikulálható >

Tovább

Orbán Viktor az agresszort szolgálja

Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor az orosz agresszort szolgálja, csakis Moszkvának segít, viszont >

Tovább

Tükörvádaskodás

Még 4 és fél hónap, hogy utána egy új ügyészséggel ezek a szennylapok és szenny emberek >

Tovább

Mennyire fitt az amerikai elnök?

Nagyon úgy néz ki, hogy Trump már nem bírja úgy munkatempót, mint korábban, ezért visszavesz a >

Tovább

A magyar „Hollywood a Dunán” Trump vámfenyegetésével néz szembe

Az egymilliárd dolláros forgalmat lebonyolító magyar filmipart megfektetheti Trump vámfenyegetés. Mint emlékezetes, az elnök kilátásba helyezte, >

Tovább

„Megváltó úr”– avagy a diktatúra vége

Ezek a pártok (a Momentum kivételével) nem hajlandók szembenézni a valósággal: mekkora az ő felelősségük Orbán >

Tovább

Orbán a középső ujját mutatta volna fel a földrésznek

A brüsszeli Bruegel agytröszt egyik szakértője úgy érzékelteti Orbán moszkvai tárgyalásainak jelentőségét Európa számára, hogy az >

Tovább

Tényleg mindegy, ki nyer?

Rémisztő alternatíva. Gyurcsány Ferenc talán nem így látja? A hazafiságát most is hangsúlyozó volt miniszterelnök cinikus >

Tovább