Ma Gusztáv, Marcell névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán a középső ujját mutatta volna fel a földrésznek
A brüsszeli Bruegel agytröszt egyik szakértője úgy érzékelteti Orbán moszkvai tárgyalásainak jelentőségét Európa számára, hogy az olyan volt, mintha a vendég a középső ujját mutatta volna fel a földrésznek. Teljesen ellenséges lépés a kontinenssel szemben. Jacob Kirkegaard szerint Magyarország szabotálja az EU béketörekvéseit. Megbontja az egységet, amikor igen-igen lényeges döntéseket kell hozni, legyen szó pl. az orosz energiahordozók vásárlásának beszüntetéséről, a szankciókról vagy Ukrajna uniós csatlakozásáról. A miniszterelnök gyakorlatilag beintett a kontinensnek, amikor leült tárgyalni a 26-ok első számú ellenségével és megállapodott az olajszállítások folytatásáról, ami amúgy szöges ellentétben van Brüsszel tervével, hogy ti. leállnak az orosz olaj- és gázimporttal. Ily módon Magyarország értékes partner a Kreml számára, amely meg akarja osztani az EU-t, a többi közt Ukrajna és az Oroszországhoz fűződő viszony kérdésében. Politikailag igen hasznos Putyinnak, egyfajta trójai faló. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Zürcher Zeitung
Orbán már megint kilógott a sorból, amikor újfent felkereste Putyint – éspedig anélkül, hogy egyeztetett volna a nyugati partnerekkel. Elsősorban az energiáról kívánt tárgyalni, az ország még az eddiginél is jobban függ Oroszországtól az energiaellátás területén – foglalja össze a látogatás lényegét a bécsi tudósító, Meret Baumann.
Az útra kényes pillanatban kerítettek sort, mivel csak egy hónapja esett kútba a budapesti Trump-Putyin-csúcs, amelyet pedig magyar részről euforikus lelkesedéssel harangoztak be. Továbbá jelentős aggályokat váltott ki az európai fővárosokban az amerikai békekezdeményezés.
Ez azonban nem vonatkozik a magyar kormányra, amely roppant lelkesen üdvözölte az egyértelműen Moszkva által sugallt 28 pontot. Orbán kiállása cseppet sem meglepő, már évek óta Kreml-barát álláspontra helyezkedik, ily módon megtorpedózza az európai egységet Moszkvával szemben.
A látogatás ajándékkal ért fel Putyin számára. Viszont ha összejön a budapesti csúcs, a házigazda a kontinens egyetlen béketeremtőjeként jelenhetne meg, ami igen jól jönne neki a választás közeledtével.
A magyar tömegtájékoztatás a háborút állítja be az összes gazdasági nehézséget eredendő okaként.
Die Welt
A lap szerint jól összerúgta a patkót Magyarország és Lengyelország a Ziobro-ügy miatt, ám Hegedűs Dániel úgy gondolja, hogy az Orbán-kormány nagyon is tudatosan élezi a kétoldalú viszonyt. A Német Marshall Alapítvány elemzője azt mondja: a magyar miniszterelnöknek édes mindegy, mit nyilatkozik Varsó, mert a bilaterális kapcsolat ennél rosszabb már nem lehet.
A politikus nagyon is hideg fejjel úgy számol: ha szolgálatot tesz a PiS-nek, valamint a még attól is jobbra álló erőknek a korábbi igazságügyi miniszter befogadásával, akkor ez még jól jöhet neki, ha két év múlva Kaczynskiék nyerik a választásokat. Arról nem beszélve, hogy ha ő maga jövőre veszít, akkor lengyel földön kereshet menedéket.
Ebbe azonban beleszólhat, hogy a háború ügyében azért fennállnak az ellentétek. Hegedűs azonban úgy véli, hogy ez nem lesz kiugró akadály, a Jog és Igazságosság háza táján máris változik a hang Ukrajna ügyében.
Viszont lehet, hogy Ziobro számára túl későn jön a közeledés, mivel Magyar Péter már bejelentette, hogy ha győz, először Varsóba látogat el, akkor pedig gondoskodnia kell arról, hogy kiadják a bukott minisztert.
Mindenesetre az ügy jelenleg megmérgezi a kétoldalú együttműködést. Itt már két elkeseredett ellenséget látunk. A csúcs az volt, amikor Orbán egy hónapja közös fotót tett közzé a korábbi tárcavezetővel, akit odahaza a többi közt azzal vádolnak, hogy jogellenesen 35 millió eurónak megfelelő állami pénzt használt fel politikai célokra.
FAZ
A NATO havonta 18 ezer tonna hadianyagot szállít Ukrajnának, de ezen felül rengeteg más módon is segít a megtámadott országnak. Ezt az ország megsegítését összehangoló wiesbadeni központ helyettes parancsnoka árulta el. A német Maik Keller a támogatás további formái között említette a kiképzést, a hadfelszerelések karbantartását, illetve javítását.
A háború kezdete óta 65 ezer szállítmányt indítottak útnak kelet felé, földön, sínen, levegőben, de az oroszok még soha nem próbálkoztak szabotázsakcióval. Úgy néz ki, hogy ebben a tekintetben valamelyest visszafogják magukat. A kritikus harceszközöket változatlanul Amerika adja, az európaiak és a kanadaiak pedig fizetik a cechet.
A vezérőrnagy szerint Kijevet három katonai területen kell támogatni: hogy meg tudja védeni a hátországot, képes legyen tartani a frontot, ugyanakkor mélységi csapásokat mérhessen oroszországi stratégiai célpontok ellen.
Kitért arra, hogy Moszkva tudatosan lövi az ukrán civil lakosságot, míg a másik fél katonai fontosságú létesítményeket szemel ki. Egyébiránt az oroszok havonta 30 ezer embert veszítenek, a halottak száma ezen belül egyharmadot tesz ki.
Wall Street Journal
A konzervatív lap vezércikke óv attól, hogy a kijevi korrupciós botrány miatt az USA kifaroljon a stratégiai partner Ukrajna mögül. Nem kétséges persze, hogy nagy pénzek tűnnek el kézen-közön a volt szovjet köztársaságokban, ám kérdés, ez felülírja-e, hogy az Egyesült Államoknak hosszú távú érdeke támogatni Kijevet.
Főleg ha hatékony biztosítékok szolgálják, hogy ne lehessen ellopni, amit Washington ad. Ráadásul hogy magas rangú ukrán illetékesek buktak el, az paradox módon azt bizonyítja: egyre hatékonyabb a harc ukrán földön a közpénzek lenyúlása ellen. Zelenszkij mindazonáltal nagy hibát követett el, amikor a nyáron beleegyezett, hogy egyik embere vegye át a két illetékes hatóság ellenőrzését.
Az emiatt kirobbant általános felzúdulás rávilágított, hogy a tömegeknek elegük van az urambátyám-rendszerből. Ugyanakkor látnivaló, hogy a világ egyre veszélyesebb, így Amerika kénytelen együttműködni olyan szövetségesekkel, amelyek sokkal rosszabbak, mint Ukrajna. Emellett üzletelni akar Oroszországgal, márpedig arról köztudott, hogy korrupcióban szinte nem lehet alulmúlni ezen a világon.
Viszont ha a Fehér Ház ragaszkodik az intézményes sikkasztás teljes felszámolásához, akkor nem sok barátja marad, már ha egyáltalán marad. Azon kívül az Washingtonban sem ismeretlen manapság, hogy egyesek megszedik magukat a kormányzati kapcsolatokból. Ukrajna megsegítését az amerikai érdekek, a nemzetbiztonság szemszögéből kell megítélni.
Neue Zürcher Zeitung
Európa szembeszegül a durva hatalmi politikával, de aligha tud sokat tenni ellen, mivel tér vissza a történelem. Trump nyugalmat akar Ukrajna körül, ám ezzel Putyin imperialista törekvéseit segíti.– mutat rá Georg Häsler, aki újságíró, de emellett a svájci hadsereg ezredese.
Abból indul ki, hogy sikeres az orosz hadművelet, Moszkva a Krím megszállása óta meg tudta félemlíteni az EU-t, meggyengítette annak ellenállását az orosz terjeszkedési politikával szemben. Az elemző három forgatókönyvet tart elképzelhetőnek:
1. Az USA rá képes rávenni Moszkvát olyan békeszerződésre, amely szavatolja Kijev szuverenitását, befagyasztja a frontvonalakat és tartalmaz amerikai biztonsági garanciákat. Az Egyesült Államok a Csendes-óceán térsége felé fordulhat, éppen Kína öntudatossága sarkallja arra, hogy rendezze az ukrán válságot és megbízzon a Kreml ígéretében. Utóbbi ezzel együtt folytatná a hibrid hadviselést Európa ellen.
2. Összeütközés. Folytatódik a háború, Ukrajna katonailag nyomás alá kerül, és már 2028 előtt eszkalálódik a helyzet a földrészen. Ez nagyon is Peking ínyére volna.
3. Nem lesz semmiféle eredmény. Trump fokozatosan elveszti érdeklődését az ukrán ügy iránt, megalkuszik Európával: továbbra is fontos adatokat szolgáltat a NATO számára, az Unió viszont gazdaságilag leválik Pekingről. A szankciók ugyanakkor annyira meggyengítik az oroszokat, hogy azok valamelyest visszafogják magukat a kontinensen. Zelenszkij ellenben megbukhat az erősödő hazai elégedetlenség miatt.
Európa tovább bomlik le, az orosz fél katonai eszközök nélkül is kiterjesztheti befolyását. De itt még lehet tenni, hogy ne így legyen, bár a szabályokra épülő rendnek már vége. A liberális erőknek közösen kell szembeszállniuk Oroszországgal. Az első lépés Ukrajna gyorsított uniós felvétele volna. De ez megbukhat az Orbán-kormány és más közép-európai államok ellenállását.
Viszont ha Európa egységes marad, akkor továbbra is szuverének lehetnek a nemzetállamok.
The Times
Diplomata, a tényekkel számot vető könyvelő, illetve bajkeverő – ebben a három szerepkörben léphet fel Putyin, amikor a jövő héten fogadja Witkoffot, Trump különmegbízottját, de sok engedményre azért nem lehet számítani a részéről. Így vélekedik Mark Galeotti, a tekintélyes orosz-szakértő, miután az elnök ragaszkodik maximalista követeléseihez és nem tágít az eszi, nem eszi, nem kap mást-megközelítéstől.
Ez pedig megaláztatás Washington számára, miután az folyamatosan azt szajkózza, hogy meg lehet állapodni. Ugyanakkor elárulja, mennyire magabiztos a Kreml.
Ami a három tárgyalási pozíciót illeti, nem várható, hogy Putyin végleg becsapja a párbeszéd ajtaját, mert ő alapvetően opportunista, aki mindaddig próbálja nyitva tartani az összes opciót, ameddig csak teheti.
Az államfő ugyan egyértelművé tette, hogy hagyja a csudába az egyezséget, ha azt látja, hogy nyerhet a csatatéren. Semmiféle részvétet nem mutat a kb. 1,3 millió halott, illetve sebesült áldozat iránt, de a valóság rákényszerítheti, hogy végezzen átfogó költség-haszon-elemzést, mármint hogy nem lenne-e számára mégis jobb a megbékélés.
Leginkább azonban arra lehet felkészülni, hogy keményen lép fel, rá alapvetően az a jellemző, hogy igyekszik megfélemlíteni a másikat. Mindenképpen biztosítékot akar, hogy Kijev nem léphet be a NATO-ba, továbbá hogy fokozatosan enyhítik a szankciókat és a kezén maradhat a Donyec-medence egyötöde. Alighanem ez lesz a megállapodás fő akadálya.
Ha minden más kútba eszik, Moszkva arra fogja felhasználni a megbeszéléseket, hogy szélesítse a transzatlanti törésvonalakat. Washingtonban van fogadókészség arra az orosz állításra, miszerint több európai vezető szabotálja a békefolyamatot.
Minél inkább igyekszik megakadályozni az EU, hogy az USA piszkos szerződésbe kényszerítse bele az ukránokat, annál több lehetőség kínálkozik az oroszok számára az oszd meg és uralkodj-játékhoz.
Reuters
Súlyos gazdasági következményekkel járna Európa számára, ha az amerikai „béketerv” alapján leválasztanák Ukrajnáról az oroszok által megszállt részeket – figyelmeztet Pierre Briancon, a hírügynökség rovatvezetője.
Kezdjük azzal, hogy Putyin valaha is beleegyezne-e a nyugaton befagyott mintegy 300 milliárd dolláros állami követelés elvesztésébe. Aligha, egyébiránt az összeget az ukrán újjáépítésre használnák fel, amit már 600 milliárdra becsülnek.
De sok pénz kellene ahhoz is, hogy vissza tudjanak illeszkedni a hazatérő ukrán menekültek. Hasonló segítségre szorulhatnak a leszerelő katonák is, olyan 200 ezren. Ugyanakkor gátolná az ország uniós belépését, ha tisztázatlan annak a két övezetnek a státusza, amely orosz fennhatóság alatt áll.
Végül pedig az is komoly aggály, hogy a „béke” gazdaságilag lélegzetvételhez juttatja Putyint. A tűzszünet mindazonáltal véget vetne a rombolásnak és a rengeteg értelmetlen halálnak. Viszont ha Európára éveken át tehertételként nehezedne az instabil Ukrajna, akkor súlyos a veszély, hogy pénzügyi fekete lyuk keletkezik, nem beszélve a jövőbeni viszály igencsak valós lehetőségéről.
Der Standard
Trump az USA hanyatlását segíti elő, mert nem elég, hogy leépíti a demokráciát, de még saját gazdaságának is árt. Így foglal állást Hans Rauscher, az egyik legjobb osztrák sajtóelemző. Felidézi a 28 pontos béketerv körüli tragikomédiát, hogy érzékeltesse: milyen káoszt és őrületet eredményez az elnök geopolitikája.
Amerika úgy adta el, hogy a saját javaslatáról van szó, ám Putyin fogta Witkoff kezét, amikor az a dokumentumot papírra vetette. Hiszen valójában Moszkva kívánságlistája. Európa közben a partvonalon kívül rekedt és a Kreml gyakorlatilag beleszólási jogot kap(na) a NATO dolgaiba. Ez pedig katasztrófa lenne a földrész számára.
De közbelépett Rubio, aki igyekszik kihúzni az egész tervezet méregfogát. Az európaiak is bevetik magukat, a Fehér Ház némiképp visszakozik. Vance azonban továbbra is köti az ebet a karóhoz, Putyin mindeközben ájtatos képet vág.
Itt tartunk most. Nem lesz béke, mert Moszkva nem akarja. Trump azt hiszi, hogy a hármaknak kell uralniuk a világot, a többiek csak mellékszereplők. Az igazság azonban az, hogy Hszi és Putyin játszik vele. Az Egyesült Államok szövetségesei, mint az Unió és Tajvan ki vannak téve annak, hogy orosz, illetve kínai uralom alá kerülnek.
Az USA a Putyin-barát, szélsőjobbos pártoknak kedvez Európában. De Washington is meggyengül, ha elveszíti az öreg kontinenst vagy Tajvant.
Daily Telegraph
A jobboldali lap egyik legtekintélyesebb szemleírója szerint Trump pont azért annyira veszélyes, mert a béke barátja. Nem üzleti megfontolásokból szorgalmazza, hogy Ukrajna adja meg magát, hanem mert naiv módon tényleg azt hiszi, hogy emberéleteket tud megmenteni – mutat rá Charles Moore.
Mivel agresszív, sokan azt hiszik, hogy csupán megjátssza az aggodalmat. Biztos, hogy közrejátszik nála ebből a szempontból a vonzó üzletek reménye, mind az ország, mind a saját maga számára. De még fontosabb, hogy áhítozik a Nobel-békedíjra. De pl. hogy Gázában új Riviérát akar, az alátámasztja, hogy ő valójában a békebarátok tőkés változatát testesíti meg.
Ezzel együtt az a legmegdöbbentőbb nála, hogy az ukránokat nem kívánja bevonni, amikor a jövőjük dől el. Mintha nem értené, hogy a tartós béke feltételeként mindenkinek tiszteletben kell tartani az elvet, miszerint a határokat nem lehet erővel megváltoztatni. Imádja viszont az erős embereket, akik azt állítják, hogy jó keresztények. Ezért ösztönösen vonzódik Putyinhoz.
Az meg érzékeli ezt és jól látja, hol van az amerikai politikus Achilles-sarka: ott, hogy mindenáron meg akar állapodni. Csakhogy az asztalon lévő javaslatot egyetlen ukrán kormány sem fogadhatja el. Ám ha Trump megbízottai a jövő héten felajánlják, hogy az USA egyoldalúan elismeri az orosz felségjogot az elhódított területek felett, az az ukránok elárulását jelenti.
De Moszkva mindenképpen nyerésre áll, mert további engedményekre tudja ösztönözni tengerentúli kollégáját. Biztos lehet továbbá abban, hogy Zelenszkij nem mehet bele az egyezségbe, ezért rá lehet kenni a felelősséget a kudarcért. Nagyon úgy néz ki, hogy Trump a béke nevében megpróbálja legitimálni az utóbbi 80 év legnagyobb agresszív európai háborúját.
FT
Kimozdította kényelmi zónájából Franciaországot, hogy a hadsereg főparancsnoka meghirdette: mozgósítani kell, mert Oroszország 2030-ra Európa ellen akar fordulni, ám a vereség be van programozva, ha a franciák nem hajlandóak feláldozni gyerekeiket- Ezzel arra utalt, hogy vissza kell állítani a sorkatonaságot – állapítja meg Sylvie Kauffmann, a Le Monde szerkeszt bizottságának elnöke.
A szélsőjobb, illetve –bal hatalmas felháborodással reagált. A tábornokot háborús uszítónak kiáltotta ki, habár amit Mandon mondott, az nagyon is egybevág az általános véleménnyel a földrészen, miután Oroszország fokozza a hibrid hadviselést a kontinens ellen.
A franciák ugyanis idáig távoli tragédiának vették a háborút, bár az sosem jelentett számukra gondot, ha katonákat kellett küldeni Afrikába vagy a Közel-Keletre és ott egy páran meghaltak közülük. De az szabad döntés eredménye volt, itt meg arról van szó, hogy naponta 10 helyett akár ezer is lehet a francia áldozatok száma – mutat rá egy neves párizsi politológus.
Macron azt javasolja, hogy aki akar, vonuljon be 10 hónapra. ám Putyin és Trump miatt a franciák lassan szembesülnek azzal, hogy a háború utol fogja érni őket is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Akár megszállja Trump Grönlandot, akár nem, egy dolog világos: a nyugati rend, amit valaha ismertünk, már történelem
Temeti az eddigi világrendet Timothy Garton Ash. Azt írja: annak vége, függetlenül attól, hogy Trump megtámadja-e >
Iránban Khamenei már pusztán a nyers hatalommal kormányoz
A Bloomberg szemleíróje, Marc Champion úgy látja, hogy Iránban a hatalom már csupán a nyers erőszakot >
Az iráni rezsim saját népét irtja, a mullahok átlépik a Trump által megvont vörös vonalat
De miként válthatja be ígéretét az elnök, mármint hogy beavatkozással vet véget a tömeges erőszaknak? Ezt >
Magyarország legfontosabb választása 2026-ban lesz, és nem beszélnek róla eleget
A szélsőjobboldal nehezen tudna talpra állni abból a csapásból, ha Magyarország felszabadul a Fidesz és Orbán >
Nem azért, hogy Orbánt éljenezzék? Az EU láthatóan felfüggesztette a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket
Az EU Bizottsága gyakorlatilag leállította a Magyarországgal kapcsolatos dossziékkal ügyében a döntések meghozatalát - írta az >
Miért fog összeomlani az EU?
Az EU végét jósolja a Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósítója arra az esetre, ha 2027-ben a jobboldal >
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >