Ma Gusztáv, Marcell névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A magyar „Hollywood a Dunán” Trump vámfenyegetésével néz szembe
Az egymilliárd dolláros forgalmat lebonyolító magyar filmipart megfektetheti Trump vámfenyegetés. Mint emlékezetes, az elnök kilátásba helyezte, hogy 100%-os vámot vet ki a külföldön készült amerikai produkciókra. Radnai Károly, az Andersen adótanácsadó ügyvezetője ahhoz hasonlítja a helyzetet, mint amikor egy meteorit közeledik a Föld felé: vagy elhalad mellett, vagy telibe találja, de nem lehet tenni ellene. Ha életbe lépnek a vámok, az mindenképpen rossz lesz a filmes bérmunka számára. A „Duna-menti Hollywood” azért annyira népszerű, mert érdekes helyszíneket, olcsó szakembereket és nagyvonalú visszatérítést kínál. Szakértők egyetértenek abban, hogy az amerikai filmszakmának komolyan árt, ha másutt forgatják le az alkotásokat, ám kétlik, hogy a vámok bármit is megoldanak. Timothy Havens az Iowai Egyetemről úgy véli, hogy a producerek meg fogják találni a vámok kijátszásának módját, annyira előnyös a jelenlegi modell. Káel Csaba, az Orbán-kormány megbízottja elárulta, hogy a kérdést már felvetették Washingtonban, annál is inkább, mert a legtöbb stáb a tengerentúlról érkezik. Viszont nem javít a helyzeten, hogy a magyar hatóságok felfüggesztették a programot, amelynek értelmében a külföldi vállalkozások visszakaphatják a gyártási költségek 30%-át. A hatalom ugyanis olyan témákra kíván összpontosítani, amelyek jobban kifizetődnek számára a választás előtt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
A vezércikk arra noszogatja az EU-t, hogy ne riadjon vissza és használja fel a kezében lévő orosz állami követeléseket. A források nagy része egy belga cégnél van, ám többféle módon is le lehet gyűrni Belgium ellenállását, miután a De Wever-kormány nem szeretné, ha a végén neki kellene állnia a 140 milliárd eurós számlát.
Lépni kell, mert itt annyi pénzről van szó, amivel meg lehet fordítani a háború menetét és nagyot lehet lendíteni a földrész biztonságán. Az hatalmas előny, hogy a kontinens birtokon belül van, miután 3 éve befagyasztotta az orosz pénzeket. Csakhogy azóta teszetoszáskodik, mivel nem szeret kockázatot vállalni és belesüppedt a jogászkodásba.
Most meg a belgák akadékoskodnak. Jól teszi az Unió, hogy ragaszkodik a nemzetközi joghoz, ám mivel nem csupán Moszkva, hanem Washington is lábbal tapod az általános normákon, fontolóra kell venni, hogy a kontinens ne szokványos eszközökkel segítse Kijevet.
Azaz ki kell végre rukkolnia egy tervvel a 140 milliárd felhasználására. Ez nem azt jelentené, hogy kisajátítja a forrást, hanem hogy elősegíti a tartós békét, mert növeli az agresszió árát. A belga aggályoknak úgy lehet elejét venni, hogy a betétet átviszik valamelyik más országba. De cselekedni kell, mert a tét nem csupán Ukrajna túlélése, hanem az európai biztonság jövője.
FT
A szemleíró, Martin Sandbu úgy ítéli meg, hogy Európának ki kell dolgoznia, miként válhat le Amerikáról, mert az USA mindenképpen nyomást gyakorol rá, ám el kell érni, hogy annak kedvezőtlen hatása csupán minimális legyen.
A földrész elmondhatná ugyanazt, mint Zelenszkij Ukrajna nevében, amikor az Egyesült Államok le akarta nyomni a torkán az oroszok ihlette béketervet: az ország vagy a méltóságát veszíti el vagy kulcsfontosságú partnerét.
Már ha bármelyik európai vezető annyira szókimondó volna, mint az ukrán államfő. De a tét az, hogy az EU kézben tartja-e saját ügyei ellenőrzését, illetve hogy mi lesz a Washingtonnal kialakult és igen hosszú időre visszanyúló együttműködéssel.
A Fehér Ház háromszor futott neki, hogy engedményekre kényszerítse Kijevet és Európa mindannyiszor közbeavatkozott ebben a létkérdésben. De mennyi leckére van még szüksége ahhoz, hogy belássa: vége a transzatlanti kapcsolatoknak?
Hogy ne kérelmező legyen egy törvények nélküli világban, Európának függetlenné kell válnia, mert így a Fehér Ház csupán minimális károkat tud okozni neki. Legalább három területen: a kereskedelemben, a pénzügyekben és a védelemben.
Nem szabad, hogy a továbbiakban összekösse sorsát az amerikai piaccal. Már az erős jelzés volna a magánszektor számára, ha közli, hogy gazdaságilag le kíván válni az Egyesült Államokról. Ha pedig Trump megint meglóbálja a vámbaltát, meg kell találni, hol lehet visszaütni pl. a digitális szolgáltatások szabályozásában.
Hogy a földrész védelme ilyen mértékben múlik Amerikán, az 80 évnyi tehetetlenkedés eredménye. Sürgősen változtatni kell rajta.
Spiegel
Európa nagy, de gyenge, gyorsan csökken befolyása a világpolitikában, legyen szó akár Ukrajnáról, akár a nemzetközi kereskedelemről, akár a klímaváltozás visszaszorításáról. Hogy ez ne így legyen a továbbiakban, ahhoz az szükséges, hogy a földrész végre megalkossa saját önképét és legyen elképzelése a jövőről.
Ezt fejti ki Henrik Müller, aki gazdaságpolitikai újságírást oktat a dortmundi Műegyetemen. Nem szeretné ugyanis, ha még tovább erősödne a benyomást, hogy ti. a kontinens immár nem tölt be aktív szerepet a világszínpadon.
Úgy ítéli meg, hogy bármennyire is törekszik együttműködésre az első számú brit, német és francia vezető, nem veszik őket komolyan a világban, Európa nem az a nagyság, amely számít. Pedig a gazdaságban, tudományban és másutt az élenjáró hatalmak közé tartozik, ám van három veszedelmes gyengéje:
1. Nem ott fog össze, ahol kellene, így pedig könnyű zsákmány. 2. Rossz prioritásokat határoz meg, Nem a területi felzárkózást és a mezőgazdaság támogatását kellene forszíroznia, mert az nem sokat hoz a konyhára. 3. Még mindig nincs meg, hogy igazából mit képvisel, mi akar lenni, hová akar eljutni. Ez pedig felesleges bizonytalanságot kelt.
Közben a nacionalisták egymást múlják felül, amikor le kell járatni az Uniót. Az utat Orbán, a nemzetközi jobboldali, nemzeti illiberalizmus keresztapja jelölte ki: belülről kell szétszedni az EU-t. Pozsonyban és Prágában hozzá hasonlók vannak hatalmon. Egyébiránt a napokban ismét látogatást tett az orosz hadúrnál.
A bejáratott pártok és vezetőik hagyják, hogy a neonacionalisták diktáljanak nekik, és akadályozzák a stratégiai elhatározásokat. A hatalmon lévő politikusokat a rövidtávú válságkezelés köti le. Hogy Brüsszel eleget tudjon tenni feladatainak, ahhoz sokkal nagyobb költségvetés kellene és a védelmet közösen kellene megszervezni.
Die Presse
A Merkel-kormány volt külügyminisztere lát esélyt a megbékélésre az ukrajnai háborúban – ha Trump ezúttal nem gyengül el. A szociáldemokrata Sigmar Gabriel szerint Putyint meggondolásra késztetheti, hogy csapatai alig-alig tudnak új területeket elhódítani keleten. Ám az nem érdeke, hogy a békekötés után megmaradó ukrán állam meg tudja védeni magát és nyugati biztonsági garanciákat kapjon.
A szankcióktól azonban nem vár sokat, mert Putyin számára nem a gazdaság, a dollár, rubel vagy euró a fontos, hanem a hatalom.
A politikus ugyanakkor nagyon aggódik Európa miatt, mivel zajlik a háború és az legfőbb szövetséges, az USA nehezen kiszámítható, sőt kereskedelmi korlátozásokat rendel el a kontinens ellen. Emellett jönnek fel olyan pártok, amelyek szét akarják robbantani az együttműködést a kontinensen. Ha Le Pent két év múlva elnökké választják, akkor onnantól kezdve vezetőjük is lesz.
Az állapotokat jellemzi, hogy az Olaszország Fivérei, vagyis egy posztfasiszta erő a stabilitás tényezője lehet.
Az interjúalanynak továbbra is meggyőződése, hogy az igen jó személyes Merkel-Putyin-viszony hosszú időn át gátolta a háború kirobbanását. Az orosz vezető méltányolta, hogy van valaki, aki 16 éven át irányította Európa legnagyobb gazdaságát – és tisztességes választásokon kapott rá megbízatást.
Gabriel szerint ugyanakkor a földrész számára esélyt kínál, hogy együttműködést ajánlhat olyan régióknak, amelyek nem szeretnének amerikai, kínai, hát még orosz irányítás alá kerülni.
Neue Zürcher Zeitung
Az orosz elnök lazán figyeli, hogy Amerika mindent bevet a háború befejezéséért, pedig az orosz gazdaság cseppet sem áll jól, fokozódik a lakosságra nehezedő nyomás. Így kérdéses, a Kreml meddig tudja még finanszírozni a hadműveleteket – jelenti Moszkvából Stefan Scholl.
Putyin számára világos, hogy véget kell vetnie a „különleges katonai műveletnek”, de ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna előbb adja fel a teljes Donyec-medencét. Gazdasága azonban csikorog. A jegybank hozzálátott, hogy odahaza értékesítse aranykészletét. Beindult a bankóprés, folyik a harc az infláció ellen.
Az államháztartás 40%-a katonai célokra megy el, és akkor még ott van a szankciók hatása. Az államfő még sincs kétségbe esve, amire három oka is van:
1. Nincs jelentősége a recessziónak, a pénzügyi tartalékokból még két és fél évig fedezni tudja az agresszió költségeit. 2. A hadigazdaság rendben zakatol. 3. Ki lehet játszani a nyugati megtorló intézkedéseket, habár az energiabevételek jócskán visszaestek. De az árnyékflotta zavartalanul járja a tengereket. Nagyobb gond, hogy az ország nem jut hozzá az élenjáró technológiához. Pont ezért akarja Witkoff az olaj- és gázkitermelés közös megszervezésével rábírni Moszkvát a harcok beszüntetésére.
A helyzet további jellemzője, hogy az orosz elit kénytelen behúzni a nyakát, semmiféle fenyegetés nem jelent Putyinra nézve. Pláne hogy futószalagon zajlanak az államosítások. Végül pedig a Kreml nem a hazafiságra épít, hanem megveszi azokat, akiket a frontra akar küldeni. Ha elesnek, akkor a család nagyjából egy lottónyereménynek megfelelő kártérítést kap.
Következő cikk: Ki ez a megkerülhetetlen, híres médiaszakértő?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Akár megszállja Trump Grönlandot, akár nem, egy dolog világos: a nyugati rend, amit valaha ismertünk, már történelem
Temeti az eddigi világrendet Timothy Garton Ash. Azt írja: annak vége, függetlenül attól, hogy Trump megtámadja-e >
Iránban Khamenei már pusztán a nyers hatalommal kormányoz
A Bloomberg szemleíróje, Marc Champion úgy látja, hogy Iránban a hatalom már csupán a nyers erőszakot >
Az iráni rezsim saját népét irtja, a mullahok átlépik a Trump által megvont vörös vonalat
De miként válthatja be ígéretét az elnök, mármint hogy beavatkozással vet véget a tömeges erőszaknak? Ezt >
Magyarország legfontosabb választása 2026-ban lesz, és nem beszélnek róla eleget
A szélsőjobboldal nehezen tudna talpra állni abból a csapásból, ha Magyarország felszabadul a Fidesz és Orbán >
Nem azért, hogy Orbánt éljenezzék? Az EU láthatóan felfüggesztette a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket
Az EU Bizottsága gyakorlatilag leállította a Magyarországgal kapcsolatos dossziékkal ügyében a döntések meghozatalát - írta az >
Miért fog összeomlani az EU?
Az EU végét jósolja a Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósítója arra az esetre, ha 2027-ben a jobboldal >
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >