Ma Gusztáv, Marcell névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Pancsova olaja
A nemzetközi szerződéseket írásban kötik. Amit nem írásban kötnek meg, az nem szerződés.1 Annak pedig, hogy az orosz energetikai cégekre vonatkozó amerikai szankciók alól létezne magyar kivétel, nincsen semmilyen írásos nyoma. A nemzetközi jog szerint ilyen szerződés tehát nincs. Orbán kijelentése, hogy Trump kézfogása több mint egy írásos megállapodás – egyszerűen nem igaz. Különösen nevetséges az egyébként igazmondásáról híres Szijjártó külügyminiszter nyilatkozata2, miszerint a szankciók alóli magyar mentesség addig érvényes, amíg Trump elnök és Orbán miniszterelnök hivatalban van. A szerződésekre még a nyitott kérdésekben is a pontosság jellemző. A fenti állítás ennek nyomokban sem felel meg: de iure egyszerű folyosói pletyka. Szűcs R. Gábor (Élet és Irodalom):
1) Egyelőre az látszik valószínűnek, hogy a magyar fél valamilyen engedményt kapott, de nem lelhető fel olyan nyilvános, közismert dokumentum semmilyen amerikai hatóság (például az Office of Foreign Assets Control, OFAC) részéről, amely publikusan, jogi érvénnyel definiálná az amerikai szankciók alóli mentesség időtartamát és feltételeit. A nyilvános sajtó- és kormányzati közlemények ellentmondanak egymásnak.
Ha mondjuk Trump elnök helyzete az Epstein-ügy vagy a félidei választások nyomán megrendül, vagy másfelől: ha Orbán elveszti a 2026. évi választást, akkor vajon érvényes-e ez a levegőben lebegő, létező is, meg nem is megállapodás?
Holott ennek alapján ígérgetett fűt-fát a magyar kormányfő a minden jel szerint igen nagy bajba került barátjának, Aleksandar Vučić szerb elnöknek. Egyébként érdekes, hogy a „barátság”, amelyet sok évtized létező szocializmusa sem tett politikai fogalommá, milyen gyakran szerepel Orbán és jobbára kétes múltú cimborái kapcsolatának leírásában. A magyar kormány(fő) sok mindenkinek „barátja”, kivéve az Európai Uniót (EU), amely minden probléma ellenére változatlanul az egyetlen biztosítéka az ország gazdasági fennmaradásának. Az EU olyan, mint a második világháborús plakátokon szereplő Vörös Rém, amitől irtózni kell. Ámde Magyarország (némi képzavarral) e rémen belül található, tehát saját maga réme.
2) A magyar–szerb együttműködés, úgy fest, már túl van a barátságon. Egyenesen „szövetségesekről” esik szó. Igaz, hogy ott a NATO, de hát szövetségesből sosem elég, kis ország vagyunk, mit lehessen tudni. Véletlenül eszembe jut az orosz (!) közmondás, amely szerint „mindenki barátja – senki barátja”.
2025. november 26-án a barátság, egyben stratégiai partnerség jeleként Orbán és Vučić együtt ette a bureket Szabadkán, a Mićko nevű burekozóban. A magyar kormányfő elárulta, hogy a túrósat szereti a legjobban. Ezt követően meglátogatták Zvonko Bogdan borozóját Palicson. Elvégre ebédelni is kell.
A jó hangulatot nyilván még jobbá tette, hogy Orbán kifejezte készségét az újvidéki központú NIS (Naftna Industrija Srbije) orosz tulajdonrészének megvásárlására. A NIS 44,9 százalékát a Gazprom Neft, 11,3 százalékát a Gazprom birtokolja, a szerb állam részesedése 29,9 százalék, a fennmaradó hányad kisrészvényeseké.3 A gondot Szerbia számára alapvetően az Oroszországgal szembeni amerikai szankciók jelentik. A NIS, amely eddig a Janaf („Adria”) horvát vezetéken kapta a kőolajat, a többségi orosz tulajdon miatt nem jut nyersanyaghoz. (A vezeték eleve azzal az elágazással épült, amely az akkori Jugoszláviában a szerbiai finomítókat is ellátta.)
A legnagyobb bajban a pančevói (Pancsova) finomító van, amely így egyfajta készenléti üzemmódban („meleg keringetés”) működik, bár nem termel. A NIS kisebb, újvidéki létesítménye egyébként 2016 márciusa óta nem üzemel, éppen a szankciók miatt. Szerbia tehát most, a tél elején komoly gonddal küzd: sehonnan nem kap kőolajat.
Dubravka Đedović Handanović szerb bányászati és energetikai miniszter szerint 2025. december 2-ig a pancsovai finomító biztosan nem fog termelni. Ezen időpont tájára várják ugyanis, hogy Washington megadja-e a hozzájárulást a NIS további működéséhez. „Ha a válasz kedvező, december 15-re már készen lehet az első dízelolaj-szállítmány. December folyamán így 136 ezer tonna olajszármazékot tudnánk előállítani, ezen belül 103 ezer tonna dízelt és 26 ezer tonna benzint” – mondta a miniszter asszony.
Kétségbeesését jelzi, hogy a választ már napokkal azelőtt várták, de hiába, és ezt annak tulajdonították, hogy az USA-ban ünnepnap volt (hálaadás). Reményét fejezte ki, hogy az USA „nem akarja Szerbiát és annak népét megsérteni, amely így az intézkedésért a legsúlyosabb árat fizetné. Minden megoldásra készek vagyunk” – közölte Đedović Handanović a Kőolajipari Válsághelyzetek Nemzeti Stratégiájának Hivatala (NESO) ülésén. Emlékeztetett arra, hogy a NIS elleni szankciók már ötvenegyedik napja érvényben vannak, de „a lakosság ebből semmit nem érzett”, mert jelentős volt a behozatal uszályokkal a Dunán, és további tárgyalásokat folytatnak a hajóstársaságokkal a folyamatosság fenntartása érdekében. Ha szükséges, a kötelező kőolajszármazék-tartalékot is a piacra dobják. Jó hírként közölte, hogy a Lukoil brit leányvállalata február 26-ig mentességet kapott a szankciók alól. Kedvezőtlen viszont, hogy Bulgária 2025. október 25-én tilalmat rendelt el a dízel- és a repülőgép-üzemanyag exportjára, ezért onnan sem szerezhető be pótlás.4
A helyzet azonban nem ilyen egyértelmű. A döntés az OFAC kezében van, amellyel folyamatosak a tárgyalások. Az amerikai fél további részletekre kíváncsi, amelyek „45 vagy 60 napon belül lesznek elérhetők”.5 Ez viszont az jelentené, hogy 2025-ben már nem indulhat meg a termelés.
Hová lenne Szerbia, ha nem volna a magyar áldozatkészség? Szijjártó Péter külügyminiszter 2025. november 26-án Belgrádban, a Közép-európai Kezdeményezés ülésszaka alkalmával megbeszélést folytatott a szerb miniszter asszonnyal, és közölte, hogy „Magyarország nem hagyja Szerbiát energia nélkül”. A MOL már novemberben megduplázza, december végéig pedig két és félszeresére növeli szerbiai kőolajtermék-exportját.6
Orbán Viktor és népes küldöttsége erről is tárgyalt Moszkvában, de nem született eredmény. Érzékelhető volt, hogy az orosz cégek nem egykönnyen adják be derekukat: olyan téma ez, amelyet nem a nyilvánosság előtt és főleg nem egy nap alatt kell megtárgyalni. A legfontosabbak a kereskedelmi jellegű részletek (mennyit, mikor, mennyiért). Szijjártó (legyünk jóindulatúak) elhamarkodottan tett ígéretet a szerb ellátás megmentésére, hiszen a legbiztosabb megoldás (elintézni, hogy a NIS kikerüljön a szankciók alól) egyáltalán nem egyszerű.
3) Pénzügyi szankciók. Szegény embert még az ág is húzza. Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank (NBS) elnöke 2025. november 19-én bejelentette, hogy az amerikai pénzügyminisztérium a NIS-szel mint szankció alatt álló intézménnyel folytatott pénzügyi tranzakciók miatt ún. szekunder szankciók bevezetését helyezte kilátásba a szerb jegybank ellen. Kizárhatják az USA pénzügyi rendszeréből (például a dolláralapú elszámolásokból).
A Szerb Nemzeti Bank felügyeli a szerb bankokat, így a kereskedelmi bankok is elveszíthetik a külföldi partnereiket. Gondok adódhatnak az euró- és dollártranzakciók feldolgozásában. Az NBS a devizatartalékainak egy részét külföldi nagybankoknál tartja. Szekunder szankciók esetén befagyaszthatják vagy korlátozhatják ezeket az eszközöket, nehezebbé válhat a tartalékok mozgatása, ami azt jelenti, hogy leállhatna minden bel- és külföldi kifizetés, amelyet az NBS eszközöl. Röviden: ha Szerbia folytatja a NIS pénzelését, az USA olyan szankciót vezet be, melynek nyomán a Szerb Nemzeti Bank összes átutalása lehetetlenné válik.
Az NBS elnöke emlékeztetett arra, hogy 1992-ben már volt ilyen intézkedés: ekkor minden külföldi tranzakció leállt, csak a külföldi leányvállalatok révén sikerült a legszükségesebb gyógyszereket, élelmiszert beszerezni. „Ilyesmire most nem kerülhet sor” – nyugtatta meg a lakosságot a bankelnök, aki azonban nem tagadta, hogy a „szankció” kifejezés önmagában is fenyegetően hangzik. Azt már én teszem hozzá, hogy a pénzügyi (általában a gazdasági-kereskedelmi) kapcsolatok jelentős eleme a bizalom, amely ilyen körülmények között megrendül a szerb bankrendszer egésze iránt. És nincs az a miniszterelnök vagy miniszter, aki ebben segíteni tudna.
4) A bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság (Republika Srpska, RS), az Orbán-rezsim másik kedvence sem maradhat ki a képből. 2025. november 25-én Milorad Dodik, az RS volt elnöke, Ana Trišić Babić „ügyvivő államfő” és Siniša Karan (lásd: Szavazás, választás, kémkedés, ÉS, 2025/45., november 7.), akit 2025. november 23-án az RS elnökévé választottak, ám természetesen Dodik bábja, Budapestre látogatott.7 A stratégiai együttműködés hangoztatása mellett (amelynek során az RS-t következetesen „Szerbia” néven emlegették), Ana Trišić Babić elmondta, hogy a tárgyaláson Orbán Viktor kiemelte a kapcsolatok stratégiai jellegét, továbbá részletesen beszámolt a washingtoni tárgyalásairól, különösen a Nyugat-Balkán ügyében képviselt amerikai álláspontról. Jelenleg nincs tudomásunk arról, mennyire mélyen tájékoztatta Orbán az Európai Unió illetékes szerveit erről a látogatásról, illetve az EU-val kapcsolatos, a washingtoni találkozón elhangzott amerikai nézetekről. Az emberben így akarva-akaratlanul ott motoszkál a kérdés: kinek a szövetségese, mely integrációnak a tagja Magyarország, illetve miniszterelnöke mely érdeket képviseli? Azt hiszem, Budapesten és Moszkvában is választ tudnának adni erre a kérdésre.
5) Nekünk is van már Amer marsallunk. Hadd idézzek meg egy legendát. Hruscsov szovjet pártfőtitkár 1964-ben Kairóban járva a Szovjetunió Hőse címmel tüntette ki Gamal Abdel Nasszer egyiptomi államfőt. Ámde elfeledkezett Amer marsall (Abd al-Hakim Amer) vezérkari főnökről (egyben alelnökről), aki akkor még – egészen 1967-ben elkövetett rejtélyes öngyilkosságáig – Nasszer jobbkezének számított. Hruscsov, úgymond, visszarepített egy gépet Moszkvába, és elhozatta a marsall kitüntetését is. Csak éppen ez soha nem történt meg: Nasszer több szovjet kitüntetést is kapott, de egyiket sem Hruscsov adta át személyesen, és nem Kairóban. A legfontosabb a Szovjetunió Hőse volt ugyan 1964-ben, de az átadását egy hivatalos delegáció végezte, nem Hruscsov.8
Ezzel szemben áll egy valóságos történet: Szijjártó Péter külügyminiszteré, aki a szerb bányászati és energiaügyi miniszterrel folytatott belgrádi tárgyalása után arra készült, hogy Banja Lukába utazzon, s az ottani egyetem alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen átvegye a díszdoktori címet. A megbeszélés után tudta meg, hogy Zukan Helez, BiH védelmi minisztere megtiltotta a magyar külügyminiszter katonai gépének leszállását az RS „fővárosában”. Hadd idézzük Helez indoklását szó szerint (saját fordításomban): „Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter évek óta nyíltan támogatja a BiH adminisztratív részét képező Republika Srpska volt elnökét. Ezen túlmenően a magyar fél semmiféle magyarázatot nem adott arra, hogy a külügyminiszter miért éppen katonai repülőgéppel utazik.”9
Végül Szijjártónak egy Cessna C-650 Citation VI típusú magángépet béreltek, ámde a delegáció olyan nagy létszámú volt, hogy nem fért el a gépen, amely így kétszer fordult. Ez a típus legfeljebb kilenc utast tud szállítani, márpedig a külügyminiszteri delegáció (hangsúlyozom: díszdoktorrá avatásról van szó, nem pedig hivatalos tárgyalásról) jóval nagyobb létszámú volt. Nem tudom, talán ők adták a kórust. Persze a katonai repülőgépnek vissza kellett térnie Budapestre, bár nincs nyilvános forrás arról, hogy hány fővel a fedélzetén.
*
Hogy mindez mennyibe került, azt persze nem tudni, de úgy vélem, ha igaz volna a Hruscsov–Nasszer–Amer-legenda, szegény (volt) Szovjetunió mélyen szégyenkezve bújna el a dúsgazdag Magyarország mögött, amelynek kormánya és oligarchái (sok tekintetben közös halmaz) már befejezték a „luxizást”.
Belegondolni is szörnyű, milyen lenne, ha véletlenül nem fejezték volna be.
1 A szerződés „írásban kötött és a nemzetközi jog által szabályozott megállapodást jelent”. in: Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról (kiemelés tőlem: SZRG). https://jogkodex.hu/jsz/becsi_egyezmeny_1987_12_tvr_1240949
2 https://www.forbes.hu/penz/magyar-mentesseg-orosz-olaj-szankciok-szijjarto/
3 https://www.jutarnji.hr/vijesti/svijet/vucic-orban-energetski-dogovor-nis-mol-palicu-15647234?cx_linkref=jl_ia_vezane, https://ir.nis.rs/akcije-i-dividenda/akcije-i-vlasnicka-struktura/, szerbhorvátul.
4 https://www.tanjug.rs/ekonomija/srbija/210971/dubravka-dedovic-handanovic-rafinerija-u-toploj-cirkulaciji-do-utorka-ocekujemo-odgovor-iz-sad/vest, szerb-horvátul
5 https://ceenergynews.com/oil-gas/pancevo-refinery-runs-in-quiet-mode/, angolul
6 https://rtvpancevo.rs/vest/13785/dedovic-handanovic-sa-sijartom-u-beogradu-tema-energetska-situacija-u-srbiji, szerb-horvátul
7 https://www.glassrpske.com/lat/novosti/politika/delegacija-srpske-u-madjarskoj-nove-opstrukcije-sa-nivoa-bih/608746, szerbhorvátul.
8 https://www.hrono.info/1953_1964.php?utm, oroszul.
9 https://www.telegraf.rs/vesti/jugosfera/4222275-bosanski-ministar-izazvao-medjunarodni-skandal-nije-dao-saglasnost-da-u-banjaluku-sleti-avion-sa-sijartom, szerbhorvátul.
Következő cikk: Feminizmus Orbán módjára: Miért szavaznak a nők a Fideszre?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Akár megszállja Trump Grönlandot, akár nem, egy dolog világos: a nyugati rend, amit valaha ismertünk, már történelem
Temeti az eddigi világrendet Timothy Garton Ash. Azt írja: annak vége, függetlenül attól, hogy Trump megtámadja-e >
Iránban Khamenei már pusztán a nyers hatalommal kormányoz
A Bloomberg szemleíróje, Marc Champion úgy látja, hogy Iránban a hatalom már csupán a nyers erőszakot >
Az iráni rezsim saját népét irtja, a mullahok átlépik a Trump által megvont vörös vonalat
De miként válthatja be ígéretét az elnök, mármint hogy beavatkozással vet véget a tömeges erőszaknak? Ezt >
Magyarország legfontosabb választása 2026-ban lesz, és nem beszélnek róla eleget
A szélsőjobboldal nehezen tudna talpra állni abból a csapásból, ha Magyarország felszabadul a Fidesz és Orbán >
Nem azért, hogy Orbánt éljenezzék? Az EU láthatóan felfüggesztette a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket
Az EU Bizottsága gyakorlatilag leállította a Magyarországgal kapcsolatos dossziékkal ügyében a döntések meghozatalát - írta az >
Miért fog összeomlani az EU?
Az EU végét jósolja a Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósítója arra az esetre, ha 2027-ben a jobboldal >
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >