Ma Gusztáv, Marcell névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A világban eljött a ragadozók órája
Ha Ukrajna elesik, akkor vele bukik el a szabad Európa is
Miután Trump és Putyin szakítani kívánnak a liberális, civilizált Európával. Moszkva helyreállítaná a nagyorosz birodalmat és befolyása alá vonná az európai államokat. Trump, egyrészt bekebelezné Grönlandot és Panamát, tovább saját képére formálná az öreg kontinenst – állapítja meg a Der Standard kommentátora, Hans Rauscher. A putyinisták meg vannak győződve arról, hogy a liberalizmussal, az érzelgős humanizmussal és a dekadenciával a Nyugat saját sírját ássa meg. És hogy alapvetően át kell alakítani Európát. Ez utóbbit Washington is pontosan így gondolja. Merz, Macron, Starmer és Tusk tisztában van vele, milyen mértékben veszélyes a geopolitikai helyzet, főként amióta Trump visszatért a hatalomba. Odahaza szélsőjobbos pártok szorongatják őket, élvezve Moszkva, valamint Washington gyámkodását. A ragadozók természetesen tesznek a szabályokra, szokásokra, és ellenőrző mechanizmusokra. Ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a rendszer védelmezői tehetetlenek. Hiányzik belőlük a bátorság és az elhatározottság. Félnek, hogy valamit rosszul csinálnak, nem vállalnak kockázatot. Ám mindenképpen érvényesíteniük kell akaratukat az olyan aggályoskodókkal szemben, mint a belga kormányfő, illetve az orosz ügynök Orbán Viktorral. Mert ha Ukrajna elesik, akkor vele bukik el a szabad Európa is. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Az ukrán elnök tanácsadója azt gondolja, hogy Putyin nem tudja befejezni a háborút, mert neki az a célja, hogy a teljes ellenőrzést átvegye a szomszéd állam fölött. Mihajlo Podoljak szerint ezt Európa nem érti, tehát hogy az államfő számára a háború a politikai identitással egyenlő. Abból indul ki, hogy az utóbbi évben ő maga ismét globális játékos lett.
A nyereséget látja a viszályban, hiszen erősödik otthoni hatalma, és igyekszik kiterjeszteni befolyását a földrészre. Provokációkkal, tehát drónokkal, digitális támadásokkal, a Keleti-tengeren a haditengerészeti jelenléttel. Dinamikusan fokozza a nyomást a kontinensre, jelenleg semmi sem ösztökéli a harcok leállítására.
Ukrán részről azonban folytatni kívánják a békedialógust, nem úgy vélik, hogy értelmetlen bármiféle kezdeményezés. A labda jelenleg az USA-nál van, rá kell vennie Moszkvát az érdemi tárgyalásra. A tengerentúli elit sokkal komolyabban viszonyul a kérdéshez, és ez megfelelő irányba tereli a kormányzatot.
Azon kívül Európa egyértelművé tette, hogy van B terve arra az esetre, ha kudarcot vall a washingtoni próbálkozás. Remélhetőleg lesz is belőle valami, vagyis a földrész bővíti saját védelmi kiadásait, valamint a támogatást Ukrajna számára. Akkor ugyanis az eddiginél sokkal nagyobb csapásokat lehet mérni orosz területekre.
Ám látnivaló, hogy Putyin nem hajlandó semmiféle kompromisszumra, jól érzi magát, ha háborúzhat. És addig folytathatja is, amíg jönnek a bevételek a világpiacról. Közben azonban nagyjából ugyanott tart a fronton, mint 4 éve. Ám ha Ukrajna akárcsak nagyjából megkapja a megfelelő harceszközöket, akkor egészen más lesz a helyzet a csatatéren.
Guardian
Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy csakis Európa tudja megmenteni Ukrajnát Putyintól és Trumptól, de a kérdés, hogy tényleg ez lesz-e a játszma vége. Az biztos, hogy a háború kimenetelétől függ a földrész biztonsága is. A neves oxfordi történész professzor azt mondja, hogy ne lepődjön meg senki a fejlemények láttán, mert tudni lehetett előre, hogy ez lesz.
Moszkva a héten már háborúval fenyegette meg a kontinenst is, ha az sokat ugrál. Amerika bizonyította, hogy kész kiárusítani Kijev érdekeit a Moszkvával kötendő piszkos megállapodás fejében. A héten kijött az új amerikai stratégia alapvetés, hát mennyi bizonyíték kell még Európának, hogy csak magára támaszkodhat?
Akadnak, akik szerint viszont Trump még jobb belátásra tér – olyan ez igazából, mint a Godot-ra várva, geopolitikai kiadásban. Hiszen Washington a birodalmak és a befolyási övezetek világa felé halad, átnyúlva az európaiak feje fölött.
Így most két kérdés adódik: 1. Képes-e a földrész a hasonló felfogású államokkal, mint Kanada lényegesen megerősíteni Ukrajnát, illetve meggyengíteni Oroszországot Kijev győzelme érdekében. 2. Lesz-e belőle bármi is?
Az elsőre a válasz az, hogy nem könnyen, de meg lehet csinálni, ha másfél hét múlva meg tudnak állapodni az orosz állami javak felhasználásáról. Közben Zelenszkijnek el kell végeznie a maga házi feladatát, nagyon jót tenne egy igazi, nemzeti egységkormány a korrupciós botrány után.
Ha minden összejön, Oroszország jövőre vagy 2027-ben eljuthat odáig, hogy belátja: értelmetlen folytatni a háborút. De hogy ki nyer, az csak az utána következő 5-10 évben dől el. A győzelemhez Európának akaraterőt, stratégiai elszántságot, harci szellemet kell felmutatnia. Bátornak kell lennie, hogy a hosszútávú közös érdekeket a rövid lélegzetű pártpolitikai megfontolások elé helyezze. Szóval, ha akarja, megcsinálhatja. Ez a felelet a 2. kérdésre.
Bloomberg
Európának még sosem volt ennyire feladva a lecke, mert azt kell elkerülnie, hogy kénytelen legyen szakítani az Egyesült Államokkal. A héten nyilvánosságra hozott Nemzetbiztonsági Stratégia ennél egyértelműbben nem is fogalmazhatott volna: ha az öreg földrész nem módosít az irányvonalán, akkor számolnia kell azzal, hogy letűnik a színről.
Az állásfoglalás pont akkor látott napvilágot, amikor alighanem döntő szakaszába lépett a háború. Az európai vezetőket roppant mód aggasztja, nehogy Washington olyan egyezséget kössön, amelyet Oroszországgal együtt ötölt ki és a Nyugat kapitulációjával érne fel. Véget vetett a bizakodásnak az USA-t illetően, illetve felvetette azt az alapkérdést: miközben széttöredezik a transzatlanti szövetség, képes-e megvédeni magát Európa?
Európai diplomaták arra készülnek, hogy a Fehér Ház ura feladja közvetítési próbálkozásait, ha nem jut eredményre. Viszont nem tudni, hogy az EU képes lesz-e életképes tervvel kirukkolni az ukránok további pénzügyi támogatására. A fő cél az, hogy Zelenszkijt ne kényszeríthesse az Egyesült Államok a Donyec-medence feladására, illetve olyan megállapodásra, amely mögött nincsenek komoly tengerentúli biztonsági garanciák.
A kontinens változatlanul bízik abban, hogy Trump meggondolja magát és Putyint a béke akadályának tekinti. Így fokozza a nyomást az orosz gazdaságra. Starmer, Macron és Merz azt igyekszik mindenképpen megakadályozni, hogy bekövetkezzen a szakadás az Atlanti-óceán két partja között, ami egyébiránt orosz stratégiai törekvés.
Amúgy odahaza mind a hárman küszködnek a szélsőjobbal, amely Trump nacionalista munkatársainak támogatását élvezi.
Independent
Európának meg kell szabadulnia babonás hiedelmétől és fel kell készülnie, hogy háborút vívjon Oroszországgal – figyelmeztet Keir Giles, a brit külpolitikai intézet, a Chatham House orosz részlegének munkatársa. Mert ha nem lép a földrész, akkor könnyű célpont lesz a Kreml számára.
A hét fontos eseményei alátámasztották, mekkora veszélynek van kitéve a kontinens, és hogy fő szövetségeseit ez mennyire nem izgatja. Azt látni, hogy Európa bénult, mert tagadja, hogy milyen fenyegetést jelent számára az orosz fél. Ez részben abból fakad, hogy kénytelen alakoskodni, mert pro forma nem szállhat szembe az amerikai elképzelésekkel, és úgy tesz, mintha a két nagyhatalom párbeszéde lényegesen elősegítené a békét.
Ám a színfalak mögött látja, hogy az USA sajátos jövőt szán neki, ezt erősíti meg az új washingtoni stratégiai papír. Abban nem esik szó arról, hogy el kell téríteni a Kremlt a további imperialista hódító tervektől. Emellett Trump azon van, hogy nyugaton befagyott orosz követeléseket ne Ukrajna javára használják fel, bár ez is csak azért vált lehetségessé számára, mert az EU négy éve nem tud dűlőre jutni a kérdésben.
Az igaz, hogy folytatni kell az együttműködést Amerikával, mivel így késleltetni lehet, hogy az becsukja a védőernyőt az európaiak feje fölött és beszüntesse Kijev támogatását. Közben egyre nő az ellentét az Unión belül azon országok között, amelyek érzékelik az orosz veszélyt, illetve amelyek úgy tesznek, mintha nem is létezne.
Tegyük most félre Magyarországot és Szlovákiát, amelyek ambivalens álláspontot foglalnak el Moszkva kapcsán. Még szilárd NATO-szövetséges államok is félreértelmezik a helyzetet. Lásd a belga kormányfő véleményét az orosz javak ügyében.
Ám fel kell ismerni, hogy a belharcok igen károsak, és ha a közösség nem hajlandó szembenézni az orosz fenyegetéssel, akkor azzal csak azt éri el, hogy nem csupán Ukrajnában kerülnek veszélyben ártatlan civilek, hanem az egész földrészen.
Washington Post
Pokrovszk minden bizonnyal hamarosan elesik, ám ez csupán pirrhuszi győzelem lesz a Kreml számára, mert ezáltal még nem omlik össze a térségben az ukrán védvonal. Így vélekedik George Barros, aki a washingtoni Institute for the Study of War, tehát a háborúkkal foglalkozó kutatóközpont orosz programjának vezetője.
Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az oroszok igazodnak a változó harci feltételekhez, és ez már rövid távon súlyos bajokat okozhat az ukránoknak. Pokrovszk azért kulcsfontosságú, mert a közelében igen lényeges utánpótlási vonalak haladnak. Nélkülük csak nagyon nehezen lehet ellátni a fronton harcoló egységeket.
A Kreml természetesen feltupírozza Pokrovszk elestének jelentőségét, mert az azt sulykolja, hogy feltartóztathatatlan az orosz előrenyomulás. Ezt azután szajkózza az amerikai tárgyalóküldöttség több tagja is, noha nem igaz. Valójában Moszkva hatalmas árat fizet. Egy év alatt több mint ezer páncélozott járművet és 500 harckocsit vesztett a régióban.
Ezért azután áttért arra, hogy kisebb gyalogsági egységekkel próbál területeket szerezni – iszonyatos veszteségek árán. De nagyon messze van az áttöréstől, főleg mivel az ukránok tartják a fő védvonalat.
Viszont kirajzolódik az új orosz taktika a települések bevételére: először drónokkal módszeresen lerombolják az utánpótlási vonalakat, majd jön a gyalogsági támadás és csoportok szivárognak be, hogy megtörjék az ellenállást. Ebből még súlyos gondok lehetnek az ukránok számára. A szándékokat hatékonyabb dróncsapásokkal lehet megakadályozni, ideértve, hogy ki kell lőni az orosz drónok irányítóit.
De az oroszok igazi feltartóztatása csak akkor lehetséges, ha a Nyugat tüzérségi eszközöket és rakétákat küld. És addig nem sokat tud elérni az amerikai diplomácia, amíg nem sikerül hathatósan megállítani az orosz előretörést.
The Times
Mark Galeotti nem tartja kizártnak, hogy Putyin a végén csak megnyeri a háborút a Nyugat ellen. A neves történész és orosz-szakértő szerint a harci sikerek, valamint az Indiától és Kínától érkező támogatás folytán az orosz vezetőt semmi sem sürgeti a békeszerződés aláírására.
Ez a hét kifejezetten jól alakult számára, ami azt jelenti, hogy csökkent a béke esélye. A politikus arról hírhedt, hogy addig halogatja a nehéz döntéseket, ameddig csak tudja. Márpedig minél tovább tartanak a rendezési kísérletek, annál inkább előre tudnak nyomulni egységei az arcvonalon, illetve annál több kárt okozhatnak az ukrán áramhálózatnak.
Abban bízik, hogy egyrészt a hideg beálltával visszavetheti az ukránok morálját és újabb területeket tud megkaparintani, másrészt pedig, hogy képes lesz meggyőzni Trumpot: Kijev reménytelen helyzetben van.
Németország, valamint Lengyelország részéről lehetett hallani, hogy a Kreml akár már két év múlva készen áll a támadásra Európa ellen. Nos, ezt az orosz vezetés paranoid köreiben úgy értelmezték, hogy a földrész agresszióra készülődik Oroszország ellen.
Putyin nyilatkozatai arra szolgálnak, hogy ráerősítsenek a propagandára, miszerint a kontinens hatalmas fenyegetést jelent és a béke első számú akadálya. Egyben jelzés, hogy ő maga nem hátrál Ukrajnában.
Amikor fokozódik a megosztottság Európában, valamint a transzatlanti szövetségen belül, Putyin arról beszél, hogy a Nyugat nem volt képes elszigetelni országát. Minél biztosabbnak érzi a Kreml pozícióit a harctéren, valamint a világban, annál kevésbé látja szükségét a megállapodásnak.
Guardian
Ez már mindennek a legalja az amerikai kormányzat részéről: olyanokra nyitott tüzet a venezuelai partok közelében, akiknek a hajóját kilőtte az USA haditengerészete és azért küzdöttek, nehogy a vízbe fulladjanak. Pontosan elárulja, milyen mértékben teszi tönkre az elnök a jogot és az erkölcsöt – mutat rá a szemleíró, Jonathan Friedland.
A hatalom mind inkább olyan, mint egy bűnszövetkezet, most már a háborús bűn is bekerült a repertoárba. Holott a térségben nem is folyik háború, függetlenül attól, hogy Washington hadat üzent a kábítószercsempészeknek. Azt hirdeti, hogy a hadseregnek joga van fellépni az felfegyverzett ellenséggel szemben.
Csakhogy a másik oldal nem jelent az égvilágos semmiféle katonai fenyegetést. Ezek a kis csónakok, akár szállítanak drogot, akár nem, nem tudják magukat megvédeni. A módszer az lenne ellenük, hogy feltartóztatják őket és letartóztatják az utasokat. Így viszont az alkalmazott módszer nem más, mint gyilkosság.
Hogy Putyin mivel tartja kézben amerikai kollégáját, arra egy kézenfekvő magyarázat van: pénzzel. Ha sikerülne megállapodni Ukrajnáról, az több száz milliárd dollárt hozna az USA vállalatainak, de Trumpnak és körének is. Nagyon jól mondta a lengyel kormányfő: ez nem a békéről, hanem az üzletről szól. A mai Egyesült Államokban a hatalom felső szintjén nincs elválasztó vonal a köz- és a magánszféra között.
A korrupció szónak több jelentése is van, de ha netán egyszer bíróság elé állítják Trumpot és segítőit, akkor a szó minden értelmében felelniük kell azért, amit csináltak.
Le Monde
A vezércikk rámutat, hogy Európa nehezen tudja megértetni magát a kínai elnökkel, ezt bizonyította Macron pekingi útja. Az látszott, hogy saját gyengesége folytán nehezen tud befolyást gyakorolni a kétoldalú kapcsolatokra, miközben a másik fél az USA egyetlen nagy vetélytársának gondolja magát.
Nem véletlenül fejtette ki a vendég, hogy töréspontra jutott a 2. világháború utáni nemzetközi rend. Fennáll a veszély, hogy multipoláris világ alakul ki, annak sorsát azután csupán néhány állam határozza meg, no meg a vazallusok. Kína nem hajlandó feladni korlátlan barátságát Moszkvával, azt alapvetőnek ítéli meg a harcban az Egyesült Államok és szövetségesei ellen. Az európaiaknak nincs ütőkártyájuk az ázsiai nagyhatalommal szemben, csak kérhetik, hogy csökkentse az oroszoknak nyújtott támogatást.
Peking ugyanakkor döngeti a mellét, hogy meghátrálásra kényszerítette Trumpot a kereskedelmi háborúban. Ennélfogva még kevésbé hajlandó engedményekre. Macron megpróbálta megmagyarázni, hogy a helyzet fenntarthatatlan a világpiacon, de Kína nem hajlandó kevesebb áruval elárasztani a nemzetközi piacot. Úgy véli, hogy az európai ipar hanyatlik és nem tud mitévő lenni.
Ilyenformán a földrész és Kína kapcsolata egyre inkább a protekcionizmus, a fokozódó bizalmatlanság felé tart.
Következő cikk: Putyin öngólt rúgott, mert el kellett volna fogadnia Trump békeajánlatát
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Akár megszállja Trump Grönlandot, akár nem, egy dolog világos: a nyugati rend, amit valaha ismertünk, már történelem
Temeti az eddigi világrendet Timothy Garton Ash. Azt írja: annak vége, függetlenül attól, hogy Trump megtámadja-e >
Iránban Khamenei már pusztán a nyers hatalommal kormányoz
A Bloomberg szemleíróje, Marc Champion úgy látja, hogy Iránban a hatalom már csupán a nyers erőszakot >
Az iráni rezsim saját népét irtja, a mullahok átlépik a Trump által megvont vörös vonalat
De miként válthatja be ígéretét az elnök, mármint hogy beavatkozással vet véget a tömeges erőszaknak? Ezt >
Magyarország legfontosabb választása 2026-ban lesz, és nem beszélnek róla eleget
A szélsőjobboldal nehezen tudna talpra állni abból a csapásból, ha Magyarország felszabadul a Fidesz és Orbán >
Nem azért, hogy Orbánt éljenezzék? Az EU láthatóan felfüggesztette a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket
Az EU Bizottsága gyakorlatilag leállította a Magyarországgal kapcsolatos dossziékkal ügyében a döntések meghozatalát - írta az >
Miért fog összeomlani az EU?
Az EU végét jósolja a Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósítója arra az esetre, ha 2027-ben a jobboldal >
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >