Ma Gusztáv, Marcell névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Miért szereti Oroszország az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiáját
Az új nemzetbiztonsági stratégiában nincs semmi olyan, aminek meg kellene ráznia az európai vezetőket, habár Oroszország biztosan odavan érte - az amerikai külpolitikai forradalom moszkvai fogadtatás igen lelkes volt. Hiszen a dokumentum a transzatlanti szövetség felbontására szólít fel. Az orosz vezetők erre törekedtek 1945 óta, leszámítva Gorbacsovot és Jelcint – fejti ki Marc Champion a Bloombergnek. A jelenlegi washingtoni kormányzat úgy ítéli meg, hogy az EU ügyében ugyanaz az érdeke, mint a Kremlnek. Azaz jobb, ha a szervezet szétesik kis és közepes országokra, amelyeket ide-oda lehet tologatni, semmint hogy egy hatalmas gazdasági vetélytárs maradjon, amely képes visszavágni, főként a kereskedelemben. Trump ott is érdekazonosságot lát, hogy ki kell paterolni a hatalomból a liberális, pluralista erőket, mert veszélyeztetik az orosz és az amerikai politikus hazai narratíváját, amelyen az múlik, ők ketten megőrzik-e uralmukat. Egészen pontosan a kulturális háborúról van szó és itt számukra Európa ellenség. Az oroszok nem engedhetnek még egy olyan szomszédot, mint Lengyelország, amely jólétben él és szavatolja a szabadságjogokat. A Fehér Háznak meg az a baja a kontinenssel, hogy ha a liberális Európa sikeres, akkor ő nem állíthatja odahaza, hogy rajta kívül senki sem képes megoldani a nép problémáit. Az ilyesfajta ideológusok, Marxtól kezdve mindig sokkal jobbak a diagnózis felállításában, mint a gyógymód felkutatásában. Alighanem még eltart egy ideig, amíg leesik a tantusz, hogy mit is kínál a szélsőjobb. Az egyszerűen nem igaz, hogy vissza lehet állítani a demokráciát, ha a vezér akaratának vetik alá az intézményeket. És nem lehet úgy békét teremteni, ha közben szétvered a nemzetközi fórumokat és visszatérsz az érdekövezetek korába. Az meg különösen drámai, hogy a stratégia szerzői Európát és Ukrajnát teszik felelőssé az orosz invázióért. Ugyanezt hangoztatja Orbán is. Viszont semmi sem utal arra, hogy a kontinensben lesz elég kurázsi és önként csökkenti függését a tengerentúli fegyverektől, illetve technológiáról. Egyszerűbb megalkudni a helyzettel, nehogy tektonikus mozgások induljanak be a transzatlanti viszonyban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Alighanem rengeteg fejfájást fog okozni a régi-új cseh kormányfő, akit ma iktatnak be hivatalába, mert több kérdésben is összeállhat Orbánnal és Ficóval. A milliomos populista vezető ráerősít a földrész populista aggályaira.
Az EU attól fél, hogy Babis közreműködésével Közép-Európa elitellenes irányba fordul. A három ország képes lehet megakasztani az uniós jogalkotást – kulcskérdésekben. A cseh politikus rendszeresen szónokol arról, hogy új életre kell kelteni a Visegrádi Csoportot. Éppen ez az, amiben magyar és szlovák kollégája bízik, miután az összefogás téli álomba zuhant az orosz agresszió után.
Ám aligha valószínű, hogy a szilárdan oroszellenes Tusk becsatlakozik, szinte kizárt részéről bármiféle enyhülés Orbánnal. Ugyanakkor feltűnő, hogy Babis újabban hangfogóval nyilatkozik arról: leállítja-e a lőszerszállítást Ukrajnának.
De hogy Csehország mennyire lesz újabb kerékkötő, azt jobban ki lehet venni a héten, amikor a politikus várhatóan jelen lesz a brüsszeli Tanácsülésen.
FAZ
Michael Roth azt gondolja: Európának már sokkal korábban fel kellett volna adnia a reményt, hogy Európa és Amerika fontos ügyekben továbbra is egyetértésre tud jutni egy Trump alatt. A politikus, aki külügyi államminiszterként, illetve képviselőként csaknem 3 évtizeden át a német szociáldemokraták egyik meghatározó figurája volt, pár hónapja önként vonult vissza a közélettől. Legutóbb, 4 éven át a Bundestag külpolitikai bizottságának elnöki tisztét töltötte be.
Úgy véli: a földrész súlyos árat fizet, mivel az eltelt két évben nem forszírozta jobban, hogy önálló legyen a biztonságpolitikában. A mostani amerikai vezetés számára ugyanis az égvilágon semmiféle jelentősége nincs a kontinens biztonságának és a demokratikus Ukrajna fennmaradásának.
Arra számít, hogy Kijev és Európa is lényeges engedményekre kényszerül. Alighanem búcsút kell inteni annak a reménynek, hogy meg lehet állítani az orosz imperializmust, és hogy Európa ismét békésebb és biztonságosabb lehet. Hacsak nem történik valamiféle csoda.
Ha Trump és Putyin békediktátumot visz keresztül, akkor igen valószínű, hogy további fegyveres viszályok következnek a földrész keleti felén. Mert miért is állna le Moszkva, amikor újabb szeleteket szerezhet meg a tortából?
Egyébiránt Rothnak meggyőződése, hogy a liberális demokrácia súlyos legitimációs válságot él át. A dolgok a demokratúra irányába haladnak, fű alatt, lopakodva. Pont ezért minden este imádkozik, hogy sikeres legyen a mostani német koalíció, mert az talán az utolsó esély, hogy megmaradjon a stabil közép vezette liberális demokrácia. De sajnos, Merz többször is bakot lőtt nyilatkozataiban, olyan félreértéseket produkált, amelyeket azután ő sem tudott eloszlatni.
Die Presse
Nagyon is lehetséges tartja, hogy Lengyelországban diktatúra jöjjön létre Maciej Kisilowski, a CEU jogász professzora. Szerinte a lengyel rendszer egészen más, mint a nyugati demokráciák, ahol minden a konszenzusra épül.
Lengyel földön viszont minden választás az uralomról szól, vagyis, hogy a konzervatívok vagy a haladók foglalják-e el az országota a következő 4 évre. Kétségbeesett harc folyik az urnáknál az identitásért. És ha úgy érzed, hogy vége az identitásodnak, ha a másik oldal kerekedik felül, akkor ott nem lehet szó kompromisszumról, kísérletezésről.
Azt jósolja, hogy a Tusk-kormány kihúzza a két év múlva esedékes választásig, maga az ellenzék vezére betonozta be, miután kijelentette, hogy ha a PiS nyer, mindenkit bebörtönöznek a mostani vezetők közül. A jobboldal azonban megosztott és ez a győzelembe kerülhet neki.
De mivel a szélsőjobb egyre nagyobb befolyáshoz jut, nem lehet kizárni, hogy Nawrocki elnökkel együtt tekintélyuralmi Orbanisztánt alakítanak ki. A demokrácia jövője, a szabad és tisztességes választás rendszere forog kockán. Erős a kísértés, hogy a győztes mindent visz elve alapján korlátozzák a vetélytársakat, úgy, ahogyan az Magyarországon és Törökországban történt. Összeomolhat a jogállam.
A szakértő forradalmi konzervatívnak nevezi Trumpot, Orbánt és a többieket, mivel a liberális status quo ellen indítanak rohamot. Szét akarják rombolni, hogy megállítsák a haladást. Az ő szemükben azonban a liberálisok a reakciós ellenforradalmárok. Merthogy a jobboldali forradalom kudarcára játszanak, nehogy megváltozzon a rendszer.
FT
Gideon Rachman, a lap fő külpolitikai elemzője szerint civilizációs összecsapás zajlik a trumpi Amerika és Európa között. Ezt a következtetést vonja le a most megjelent washingtoni nemzetbiztonsági stratégiából, amely viharos kritikákat kapott az európai szövetségesektől. Igazából azonban rendkívül érdekes olvasmány, mert próbálja civilizációs értelemben újra meghatározni a nemzetbiztonságot.
A fogalom hagyományos felfogása a katonai és gazdasági szükségszerűségekre összpontosít, ez a mostani összefoglalóban is benne van. Ám sokkal erőteljesebb, amikor a civilizációs kérdésekkel foglalkozik. Igen határozott benne a faji elem.
Először is célként jelöli meg, hogy véget kell vetni a tömeges bevándorlásnak, szerinte ugyanis az azzal fenyeget, hogy megszűnik az európai civilizáció. Pár éven belül ugyanis több NATO-országban is kisebbségbe kerülnek a nem fehérek – hangzik a jóslat.
A dokumentum egyértelműen az olyan nacionalista pártok oldalára áll, mint az AfD, a Nemzeti Tömörülés és a Farage-féle Reform. De mennyire kell Európának komolyan vennie a tengerentúli civilizációs fordulatot? Itt háromféle út kínálkozik: 1. Ez a jóslat is csak rizsa, mint a legtöbb nemzetbiztonsági stratégia. 2. Az USA ily módon is nyomást igyekszik kifejteni, hogy Európa fontos kérdésekben beálljon a sorba és ne akarja csuklóztatni az amerikai tech óriáscégeket.
3. A legradikálisabb értelmezés az, hogy Washingtonnak az egész Unióval van baja, úgy gondolja, hogy annak már a létezése is szembemegy az Egyesült Államok érdekeivel. Ha ezt a logikát továbbvisszük, a vége az, hogy Trumpék leválnak a NATO-ról, felmondják az együttműködés a mostani európai kormányokkal és tartósan közel kerülnek Oroszországhoz.
Az új stratégiából egyértelműen kitűnik, hogy harc folyik a Nyugat két változata között és ez egymás ellen fordítja az USA-t, valamint Európát. Előbbi a fajra, a kereszténységre és a nacionalizmusra épít, utóbbi pedig a demokráciára, az emberi jogokra, jogállamra, benne a nemzetközi joggal.
Az öreg kontinens számára a legfőbb fenyegetést azok a szélsőjobbos pártok jelentik, amelyek élvezik Amerika támogatását. További veszélyes tényező az orosz állam, annak meg udvarol a mostani washingtoni kormányzat. Nem véletlen, hogy Moszkva lehetőséget szimatol a maga számára.
Washington Post
Max Boot rámutat, hogy Trump világos üzenetet küld a szabad világnak, amikor a nemzetbiztonsági stratégia Európát ostorozza és nem Oroszországot. A washingtoni Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa szerint a dokumentum ugyanazt a hatást váltja ki, mint a Moszkva ihletésére született békejavaslat: felbátorítja Putyint, ugyanakkor lehangolja az USA szövetségeseit, főként Európában.
Igazából azonban semmi meglepő nincs a tartalomban, csak a szokásos MAGA-világnézetet tükrözi, ám mélyen elszomorító. Sok tekintetben ezzel együtt radikális szakítást jelent a múlttal. A legszörnyűbb az, hogy egyetlen szóval sem ítéli el a brutális háborút, nem foglalkozik az ukrán területi egység helyreállításával, a demokrácia megőrzésével, biztonsági garanciákkal.
Putyin bizonyosan imádja olvasgatni a kétértelmű megfogalmazásokat, mint ahogy azt is, hogy az elemzés elutasítja a NATO bővítését, ami a Kreml fő követelése. Ugyanakkor egy sor gusztustalanságot állít a háború kapcsán az európai partnerekről.
Egyes esetekben a szöveg annyira őrült, hogy nem is lehet tudni, hová akar kilyukadni. Ez a rész tisztára olyan, mintha a szélsőjobb írta volna. Egyértelműen látszik, hogy a Pearl Harbouri támadás, vagyis szinte napra pontosan 84 év óta először Amerika már nem tekinti magát a szabad világ vezetőjének.
Neue Zürcher Zeitung
Ha nem figyelnek az európaiak, az orosz-ukrán béke könnyen a transzatlanti partnerség végét jelentheti. Erre int Ulrich Schlie, a Bonni Egyetem tanszékvezetője, aki volt a Mathias Corvinus Collegium ösztöndíjasa.
Történelmi tapasztalatok alapján óv a békeegyezmény csapdáitól. Merthogy Putyin és Trump próbálja az ukrán emberek és Európa rovására a maga érdekeinek megfelelően befolyásolni a kor irányzatait. Moszkva közelebb kerül céljához, vagyis, hogy az áttekinthetetlen helyzetben még jobban megossza az öreg és az új kontinenst.
Nagy gond, hogy a nemzetközi politikában nincs tisztességes közvetítő. Az érdekzónák gondolata régi keletű, de nem jelent biztos alapot a békéhez. Ez volt a baj a Versailles-i/Trianoni szerződéssel is. Meg kellene adni az önrendelkezési jogot a megszállt ukrán területek lakosságának, vagyis hogy népszavazáson dönthessen arról, hová akar tartozni.
Az első világháború utáni rendezés részben azon bukott meg, hogy az új rendet kizárólag az érdekek egyensúlyára kívánta alapozni. A semleges Ukrajna, NATO-biztosítékok nélkül veszélyeztetné a földrész biztonságát.
Putyin számára a túlélés záloga, hogy nyerjen. Trump ugyanakkor kezdettől gazdasági célokkal kapcsolta össze a háború befejezését. A következmény az lett, hogy meggyengült a transzatlanti összefogás. És nagy a veszély, hogy Európa stratégiailag még gyengébb lesz. Ha szétesik a partnerség az USA-val, akkor a kontinens lesz a háború tényleges vesztese.
Reuters
Európa gyenge és megosztott, ezért szorul a margóra olyan kérdésekben, amelyek pedig létfontosságúak a biztonsága szempontjából. Közben a szélsőjobbos nacionalizmus belülről rohasztja, a Brexit pedig megfosztotta katonailag legerősebb tagjától. A következmény az lett, hogy Oroszország fegyveres erővel fenyegeti, az USA terrorizálja, Kína pedig korlátozza ritkafém kivitelét.
Mind a hárman azt hiszik, hogy az EU képtelen visszavágni, ám ez geopolitikailag és gazdaságilag is rendkívül veszélyes – mutat rá a szerkesztő, Hugo Dixon. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a földrész még összekaphatja magát. Csak gyorsan kell cselekednie, hogy megerősítse saját védelmét és jóvátételi kölcsönt nyújtson Ukrajnának. Azon kívül áramvonalasítania kell a döntéshozatalt.
A politikai középnek határozottabban kell visszavágnia a szélsőjobbos nacionalistáknak, akik túlságosan is barátságosak Putyinnal. Nem jó az, ha belebújnak a fenekébe. Ukrajna ugyanakkor vízválasztó. Az Unió leglényegesebb ütőkártyája ebben a kérdésben a befagyott orosz állami követelés. Ha azt folyósítják Kijevnek, az alapvetően módosíthatja a dolgok menetét. Onnantól kezdve a Kreml nem gondolhatja, hogy nyerhet. Ellenségei ugyanis nem fogynak ki a pénzből.
Az jó, hogy a közösség fejleszteni kívánja védelmét, ám ehhez kevés az első körben létesített 150 milliárd eurós SAFE-keret. Az viszont hátulütő, hogy a tagok ennyi döntést vétózhatnak meg, mert az sokszor bénultságot eredményez. Különösen a külpolitikában, a költségvetésben és az adózásban kell átalakítani határozathozatal módját. Meg kell válni az egyhangúság elvétől.
Ez a reform természetesen kiváltja a nacionalisták haragját, ám fel kell venni a küzdelmet az ilyen populistákkal szemben. Meg kell győzni a szavazókat, hogy az igazi hazafiság az, ha szembeszállunk Putyinnal és Trumppal. Még veszíthetnek azok, akik a szívükön viselik Európa sorsát. De jobb, ha ez kemény csatában és nem jajongva következik be.
Következő cikk: Politico: Orbán Viktor, a Fejfájás
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Akár megszállja Trump Grönlandot, akár nem, egy dolog világos: a nyugati rend, amit valaha ismertünk, már történelem
Temeti az eddigi világrendet Timothy Garton Ash. Azt írja: annak vége, függetlenül attól, hogy Trump megtámadja-e >
Iránban Khamenei már pusztán a nyers hatalommal kormányoz
A Bloomberg szemleíróje, Marc Champion úgy látja, hogy Iránban a hatalom már csupán a nyers erőszakot >
Az iráni rezsim saját népét irtja, a mullahok átlépik a Trump által megvont vörös vonalat
De miként válthatja be ígéretét az elnök, mármint hogy beavatkozással vet véget a tömeges erőszaknak? Ezt >
Magyarország legfontosabb választása 2026-ban lesz, és nem beszélnek róla eleget
A szélsőjobboldal nehezen tudna talpra állni abból a csapásból, ha Magyarország felszabadul a Fidesz és Orbán >
Nem azért, hogy Orbánt éljenezzék? Az EU láthatóan felfüggesztette a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket
Az EU Bizottsága gyakorlatilag leállította a Magyarországgal kapcsolatos dossziékkal ügyében a döntések meghozatalát - írta az >
Miért fog összeomlani az EU?
Az EU végét jósolja a Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósítója arra az esetre, ha 2027-ben a jobboldal >
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >