Ma Bálint, Valentin, Cirill, Metód névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Miért fog összeomlani az EU?
Az EU végét jósolja a Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósítója arra az esetre, ha 2027-ben a jobboldal kerekedik felül a francia, illetve lengyel választáson. Josef Kelnberger rögzíti, hogy a nyugati demokráciákat sokfelől szorongatják, ám erre éppen azok az intézmények figyelnek oda a legkevésbé, amelyek a legtöbbet tudnának segíteni. Ennek azután Trump örül csak igazán. A koncért az amerikai, orosz és kínai elnök verseng majd, a németeknél pedig feltámad a rég halottnak hitt múlt: az AfD áll a kormány élére, amely a széteső kontinens legerősebb hadseregét irányítja. Az európai tervet leginkább az orosz hadigépezet, a kínai gazdasági hatalom és elsősorban az USA bontókalapácsa fenyegeti. Orbán már rég felmondta a demokratikus alapkonszenzust, ideértve a jogállamot, a klímavédelmet vagy ami a legalább valamennyire emberséges migrációs politikát illeti. Szlovákia a nyomdokaiban jár. Meloni alighanem kiválik a politikai fő áramlatból, ha a franciáknál Bardella lesz az elnök, illetve a lengyeleknél valami Kaczynski-epigon jön. Ez esetben elbillen jobbra az Unió. Csupán a közös gazdasági tér maradna egységes programként. Az EU-nak áramvonalasítania kellene a döntéshozatalt, miután jönnek fel az autokraták. Ha összedől az eddigi világrend, akkor a szervezet állig felfegyverzett nagyhatalmak játékszere lesz. A nemzeti kormányokon múlik, megtudják-e menteni. Ám hogy ehhez kellő támogatásra találnak-e odahaza, az ügyben nincs sok ok a reménykedésre. Pedig ha nem sikerül, akkor jönnek az apokalipszis lovagjai. Nagyon valószínű, hogy polgárai érdektelensége miatt dicstelenül kimúlik az Unió. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Standard
Kickl, Le Pen, Weidel, Meloni, Netanhaju, Vucic, Morawiecki, Salvini, Milei, Babis, Abascal, íme azoknak az illusztris jobbos nyugati, közel-keleti és dél-amerikai politikusoknak a névsora, akik a szorult helyzetben lévő Orbán Viktor segítségére siettek, hogy megtámogassák választási kampányát.
A Fidesz kongresszusára készült filmösszeállítást, a dicshimnuszt azonban az Adam Sandler-filmekből ismert Rob Schneider nyitotta meg, ő két éve keresztelkedett ki. (Orbán Balázs hollywoodi legendának nevezte.)
A közösségi médiában többen hiányolták, hogy a videón nem igen lehetett látni fontos republikánusokat, de lehet, hogy Trump később még bedobja magát. Meloni arról beszélt, hogy Európában Orbánnal lehet küzdeni a nemzeti szuverenitásért és a kontinens kulturális, illetve vallási gyökereinek megőrzéséért.
Le Pen azt hangsúlyozta, hogy a Patrióták és a nemzetek védelmezői, a magyar politikusnak hála, ismét sikereket aratnak. Vucic bízik abban, hogy a választáson a Fidesz lesz a befutó. Egyelőre cseppet sem biztos, hogy a Tisza meg tudja őrizni előnyét, hiszen ellene dolgozik hatalom által ellenőrzött sajtó és a kormány egyik követ gördíti a másik után az útjába.
FT
Gideon Rahman azt ajánlja Európának, hogy bármennyire is elképzelhetetlennek tűnik, de komolyan vessen számot azzal az eshetőséggel: megszűnhet a NATO. Az okot Grönland szolgáltathatja és ha bekövetkezik, akkor új biztonsági szerkezet szükséges a kontinensen.
A külpolitikai fő elemző rámutat, hogy igazából semmi ok nincs a sziget amerikai megszállására, mert a dánok Washington minden feltételét teljesítik. Itt azonban az elnöki egója diktál. Ám nem maradhat fenn egy szövetség, ha egyik tagja megtámad egy másikat. Onnantól kezdve mit sem érnének az USA biztonsági garanciái.
Az is agresszióval érne fel azonban, ha a Fehér Ház Grönland eladására kényszerítené rá Koppenhágát. A leghasznosabb az volna, ha Európa megértetné az Egyesült Államokkal, mennyire fontos annak is az Észak-Atlanti Szövetség.
A kétoldalú viszonyban bőven vannak ütőkártyák a tengerentúlon, de azért az EU sem eszköztelen: megemelhetné a vámokat, lemondhatna fegyverrendeléseket, komolyan megrendszabályozhatná az amerikai tech óriásokat.
A válás igencsak kockázatos volna, gyorsan új biztonsági szerződést kellene kötni, amihez hatalmas pénz és egy sor fájdalmas lépés szükséges. Az USA meg tudja keseríteni a NATO utáni Európa életét. Már most azon van, hogy megossza az Uniót. Egyes tagokkal különleges viszonyra törekszik és azok be is kaphatják a csalit, lásd Magyarországot, amelynek választania kellene, hogy akkor Amerika oldalára áll-e vagy marad az EU-ban.
Süddeutsche Zeitung
Az EU végét jósolja a lap brüsszeli tudósítója arra az esetre, ha 2027-ben a jobboldal kerekedik felül a francia, illetve lengyel választáson. Josef Kelnberger rögzíti, hogy a nyugati demokráciákat sokfelől szorongatják, ám erre éppen azok az intézmények figyelnek oda a legkevésbé, amelyek a legtöbbet tudnának segíteni. Ennek azután Trump örül csak igazán.
A koncért az amerikai, orosz és kínai elnök verseng majd, a németeknél pedig feltámad a rég halottnak hitt múlt: az AfD áll a kormány élére, amely a széteső kontinens legerősebb hadseregét irányítja. Az európai tervet leginkább az orosz hadigépezet, a kínai gazdasági hatalom és elsősorban az USA bontókalapácsa fenyegeti.
A legmegrázóbb azonban az, hogy a jelek szerint senki sem aggódik a szervezetért, pedig volna ok a pánikra. Legkésőbb azóta, hogy visszatért az amerikai elnök. Az európaiak minden nap döbbenten hallják, hogy az Egyesült Államok hátat fordít a nyugati értékközösségnek. Megy a rombolás, amely csak a szélsőjobbnak jó.
Orbán már rég felmondta a demokratikus alapkonszenzust, ideértve a jogállamot, a klímavédelmet vagy ami a legalább valamennyire emberséges migrációs politikát illeti. Szlovákia a nyomdokaiban jár. Meloni alighanem kiválik a politikai fő áramlatból, ha a franciáknál Bardella lesz az elnök, illetve a lengyeleknél valami Kaczynski-epigon jön.
Ez esetben elbillen jobbra az Unió. Csupán a közös gazdasági tér maradna egységes programként. Az EU-nak áramvonalasítania kellene a döntéshozatalt, miután jönnek fel az autokraták. Ha összedől az eddigi világrend, akkor a szervezet állig felfegyverzett nagyhatalmak játékszere lesz. A nemzeti kormányokon múlik, megtudják-e menteni.
Ám hogy ehhez kellő támogatásra találnak-e odahaza, az ügyben nincs sok ok a reménykedésre. Pedig ha nem sikerül, akkor jönnek az apokalipszis lovagjai. Nagyon valószínű, hogy polgárai érdektelensége miatt dicstelenül kimúlik az Unió.
Welt
Anne Applebaum még a gondolatát is ostobának tartja, hogy az Egyesült Államok ne fizetné meg az árát, ha imperialista hatalom módjára akar fellépni. A Pulitzer-díjas történész-újságíró Venezuela kapcsán aggályosnak nevezi, hogy ott továbbra is a gusztustalan régi garnitúra van uralmon, Washingtonnak viszont nincsen semmilyen kézzelfogható terve a hogyan továbbról.
Az olaj jelenti az egyetlen biztos pontot, de az hosszú távú beruházást igényel. Az eddigi rezsim addig fog együttműködni az USA-val, ameddig az érdekei úgy kívánják. Azon kívül miként képzeli azt Trump, hogy Floridából fogja irányítani a latin-amerikai országot? Végül pedig még azt sem lehet kizárni, hogy Venezuela szétessen, éppen elég etnikai és kulturális árok szabdalja.
Ahhoz, hogy az olajágazat magára találjon, jogállam kellene és sok ezer szakembert kellene kiképezni. A Kongresszus ugyanakkor meg tudja akadályozni, hogy a Fehér Ház katonákat küldjön, de ettől alighanem még az elnök is visszariad. Az igazi eredményt az hozná meg, ha Caracasban Amerika-barát vezetés kerül hatalomra és az a nép érdekeiért dolgozik. Ez pedig csakis Machado.
Ami a három szuperhatalom politikáját illeti, az nem más, mint színtiszta orosz propaganda. Moszkva ugyanis azt gondolja, hogy Európa az övék, Ázsia a kínaiaké és nyugati félteke pedig az Egyesült Államoké.
Bloomberg
Az alkupolitika miatt még ádázabb viszonyokra számít a világban Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem professzora az idén. Azaz a szabályokra épülő nemzetközi rend mind inkább a múlté lesz, alapvető normák és elvek szűnnek meg. Egy sokkal tisztátalanabb kor közeledik, az erő számít leginkább. És éppen az a szuperhatalom igyekszik lebontani az eddigi kereteket, amely létrehozta azokat.
A szabadelvűséget persze kár volna mitizálni, de annak idején az USA és szövetségesei azt gondolták, hogy annak segítségével lehet a leghatékonyabban útját állni a két világháborút is okozó anarchikus sötétségnek.
Hogy ez most változik, abban többen bűnösek: Oroszország és Kína már régen dühös volt a normákra, főleg mivel azok kizárták a befolyási övezetek visszaállítását. De az Egyesült Államok is újraszámolja, mi szolgálja a legjobban az érdekeit.
Trump ezúttal is külön tészta, mert ő ugyan nem szereti a multinacionális szervezeteket, ám sokat tett az atomfegyverek elterjedése ellen azzal, hogy szétbombázta az iráni nukleáris programot. Továbbá megbuktatta a kíméletlen venezuelai diktátort. Ám ő maga kereskedelmi célokat tart szem előtt – ágyúnaszád diplomáciával. Olyan világot akar, amelyben a jog nem köti meg a kezét.
Abból indul ki, hogy a világméretű versengés esetén a legerősebb hatalomnak áll a zászló, neki jut a legnagyobb érdekzóna. Ám a hosszútávú következmények nem éppen rózsásak. Grönland miatt széteshet a NATO, pedig arra Washingtonnak is szüksége van. Azon kívül ha az új rend nem annyira stabil, nem nyújt annyi jólétet, mint a korábbi, azt Amerika is meg fogja szenvedni.
Zeit
Óv a túlzott reményektől Iránban a bécsi Honvédelmi Akadémia egyik tanára, mert a teheráni kormány teljes mértékben ura a helyzetnek. Walter Posch pont ezért egyszerre tartja reálisnak és valószínűtlennek a rendszer bukását.
Az teljesen különleges, hogy most gazdasági okok miatt azok a vásári árusok lázadtak fel, akik idáig a rezsim támaszainak számítottak. Indokaikat még a legfőbb vezető is jogosnak minősítette. Az elején éppen ezért voltak annyira visszafogottak a biztonsági erők. De hogy mi van az országban, arról nincs megbízható kép, mivel a jelentéseket a kormány és az ellenzék is szűri. Azt sem tudni, miként reagál a karhatalom Trump fenyegetéseire.
Szóval a végjáték még messze van, a fő gyenge pont, hogy ki lép Hamenei ajatollah örökébe, de ez sem sorsdöntő kérdés. Ugyanakkor fontos, hogy a sah fiának személyében először talált megbízható hangot a mérsékelt ellenzék. De még az sem kizárt, hogy a fennálló hatalom képes lesz reformokra, miután az embereknek elegük van a méltatlan állapotokból.
A nagy változást az hozhatja meg, ha a biztonsági apparátusnak lesz elege a dolgokból. De ennél sokkal inkább várható, hogy napokon belül véresen leverik a megmozdulásokat. Pláne, hogy a forradalmak után Iránban mindig rosszabbra fordultak a dolgok.
Egyébiránt bármennyire is döbbenetes, de a legtöbb érdekelt azt mondja, hogy az Iszlám Köztársaságnak egyben kell maradnia. Különben jönne egy sor válság: Nagy-Kurdisztán, destabilizálódó Azerbajdzsán, és viszályok az arab tartományokban.
Daily Telegraph
Trump felsült a gazdaságban, ezért Orbán veszélyes taktikáját alkalmazza a jegybank ellen. Csakhogy a nyugati gazdaságoknak a legkevésbé arra van szükségük, hogy a politikai beleüsse az orrát a pénzpolitikába – állapítja meg Jeremy Warner, az egyik vezető brit szakkommentátor.
A FED elnökének lejáratására folytatott kampány immár túlment a megfélemlítésen, eltávolítására már törvénysértéssel próbálkozik a hatalom. A Fehér Ház ugyan azt állítja, hogy semmi köze nincs az igazságügyi tárca által kezdeményezett eljáráshoz, de senki nem hiszi, hogy ez megtörténhetett volna egy másik elnök alatt. Még sincs semmi meglepő benne, mert Trump egyre igyekszik növelni jogkörét, orbanizálná, erdoganizálná a kormányzatot.
Hogy ilyen gyorsan sikerült kikapcsolnia a fékeket és ellensúlyokat, az egyszerre döbbenetes és gyalázatos. Géppisztollyal végez ki bejáratott normákat és ez mára annyira általánossá vált, hogy senkit sem ráz meg. Eltompult a közvélemény. De lehet, hogy a vihar egyszerre fog lecsapni.
Egy sok amerikai külpolitikai akció csak azért van, hogy elvonja a figyelmet arról: rengeteg gazdasági ígéret papíron maradt. Pedig valamit fel kellene mutatni a novemberi időközi választás előtt. Ehhez lenne jó eszköz az alacsonyabb kamat, függetlenül attól, hogy középtávon felnyomná az árakat.
De pont ezért bízták rá a pénzpolitikát az önálló központi bankra. Viszont ha Powell mindkét posztjától megválik, tehát az igazgatón tanácsból is megy, akkor vége a játéknak: a mostani hatalom emberei többségbe kerülnek a kamatdöntő testületben. Hiba volna azt hinni, hogy ott nem lesznek olyan forrófejűek, mint eddig.
Wall Street Journal
Jogászkodás hülyéknek – pénzpolitikai változat. Így kommentálja a konzervatív lap, hogy a Trump-kormányzat újabb támadást indított a jegybank elnöke ellen. Úgy értékeli: kudarcra van ítélve, hogy az igazságügyi tárca büntetőügyben idézte be a FED elnökét.
A Fehér Ház gazdája nagy szolgálatokat tenne magának és az országnak is, ha elbocsátaná mindazokat, akik felelősek ezért a fiaskóért. Úgy tudni, hogy a főbűnös Bill Pulte, a Szövetségi Lakásfinanszírozási Ügynökség vezetője, de az biztos, hogy a főügyész-miniszter, Pam Biondi aláírta a kezdeményezést.
A cél feltehetőleg az, hogy a bank épületének felújítása ürügyén megbuktassák Powellt, de az egésznek nagyon olyan szaga van, mint amikor az udvaroncok az elnök kedvében igyekeznek járni és azt teszik, amiről úgy gondolják, hogy a főnök elvárja tőlük.
Maga Trump egyfolytában bírálja a bankvezért, mondván, hogy az nem elég gyorsan viszi le a kamatokat. Bölcsebb tanácsadók azonban aggódnak, hogy mit szól mindehhez a Wall Street, hiszen a központi bank függetlensége a tét. Még visszaüthetnek a kormányzat ez irányú elképzelései. Mert Powell mandátuma májusban lejár, ám szakíthat a szokásokkal és további két évig tagja maradhat az igazgató tanácsnak.
Az amerikaiak azért helyezték ismét a bizalmukat az elnökbe, mert az infláció megfékezését várták tőle. Ha a hatalom most tengelyt akaszt a Feddel, és a kötvénypiaccal, egy olyan ügyben, amelyet az emberek nem értenek és nem is tartanak fontosnak, nos, ez színtiszta jogászkodás csekély értelmű medvebocsoknak.
Le Monde
Igazi kampányt sürget a szerkesztőségi állásfoglalás, hogy ne Le Pen pártja nyerje két év múlva az elnökválasztást. A választók megérdemlik, hogy döntésükhöz alaposan megismerjék az alternatívákat, miközben a Nemzeti Tömörülés még sosem állt ilyen jól.
A legutóbbi felmérés során jó kétharmad azt mondta, hogy a párt győzhet és egyre nagyobb hányadot immár cseppet sem nyugtalanít ez a lehetőség. Már csupán 41% lát fenyegetést benne. Sőt a többség szemében alternatívát képez, ideértve, hogy megakadályozhatja az ipar további lepusztulását, illetve kedvezően hathat a közszolgáltatásokra, valamint a vásárlóerőre.
Miközben egy sor országban már megváltozott a politikai felállás – Amerikában, a magyaroknál, olaszoknál – a francia szélsőjobb esélye még sosem volt ekkora a hatalom megragadására. Ez persze nem jelenti azt, hogy a küzdelem máris eldőlt. Amikor ilyen súlyos geopolitikai megrázkódtatások mennek végbe a világban, Le Pen és Trump ideológiai közelsége, valamint a Putyinnal fennállt korábbi szoros viszony igazi botlatókő lehet.
A politikai viták során minden témát meg kell mutatni a szavazópolgároknak, mert az RN a felháborodásból él. A jelölteknek a meggyőzésre és nem az elutasításra kell helyezniük a hangsúlyt. Le kell leplezniük a szélsőjobb hamis ígéreteit, de nem szabad adós maradni a megoldási javaslatokkal. Ki kell védeni a külföldi beavatkozást. A politikai osztálynak 15 hónapja van, hogy felnőjön a feladathoz.
Következő cikk: Nem azért, hogy Orbánt éljenezzék? Az EU láthatóan felfüggesztette a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán fokozza a „háború vagy béke” kampányt, miközben Magyarország sorsdöntő szavazás előtt áll
Elemzők szerint azért ezt a vonalat választotta, mert cudar állapotban van a gazdaság: továbbra sem tud >
VMDK: A mezőgazdaság helyzete tarthatatlan
A VMDK rámutat arra is, hogy a Prosperitati Alapítvány támogatásai elveszítik értelmüket, ha közben a Vajdasági >
A magyarországi választás nem csupán Orbánról szól, hanem átalakíthatja az egész balkáni hatalmi dinamikát
Ez Aleksandar Vučić szerb elnök esetében a legnyilvánvalóbb: az orbáni Magyarországra gyakran tekintenek úgy, mint amely >
A részvétel nem minden
Színjáték, hogy a NOB elnök asszonya könnyes szemekkel és elcsukló hangon jelentette be: kénytelenek kizárni egy >
Szex, hazugságok és mérgező gyárak: Orbán sarokba szorult a választási kampányban
A magyarországi választási kampány sárdobálásba torkollik. A kormánypárti média pletykákat terjeszt, miszerint léteznek olyan videofelvételek, amelyeken >
Szerbia az EU-hoz szeretne csatlakozni – legalábbis az elnöke ezt állítja
A szerb elnök úgy tesz, mintha változatlanul feltett szándéka lenne belépni az Unióba, ám ő nagy >
Klára, Gergő és az ország
Kovács Gergely valóban vicces ember, viszont az egyeduralom, a maffiaállam csöppet sem az. Millióknak okoz valamilyen >
A korrupció mocsarába süllyeszti a vajdasági magyarokat az SNS-SPS-VMSZ hatalmi gépezet
Fel kell tennünk a kérdést: Pásztor Bálint szerint ez lenne az a „normalitás”, amit oly büszkén >
Rubio Magyarországra látogat, miután Trump kiállt jobboldali szövetségese, Orbán mellett
Washingtonban közölték, hogy most vasárnap és hétfőn látogat Budapestre Rubio külügyminiszter, miután Trump támogatásáról biztosította a >
Kijutott a megpróbáltatásokból a washingtoni Kennedy Centernek
Annak idején azzal alakult meg, hogy a kultúra háza lesz mindenki számára, ám renoválására hivatkozva hamarosan >
Hogyan hatol be a „remigráció” az európai politikai fősodorba?
A „remigráció” nacionalista elmélete egyre inkább behatol a politika fő áramlatába, ha valaki ma karriert akar >
Lezárni az Orbán-korszakot
Orbán nem akart egy jobb országot, nem akart egy elégedettebb nemzetet, tanultabb fiatalságot, egészségesebb időseket – >