Ma Bálint, Valentin, Cirill, Metód névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Miközben egyre nagyobb a megosztottság Grönland körül, Európa megvizsgálja a lehetőségeit
Valami eltört: egyre nagyobb az ellentét Grönland ügyében. Európa a lehetőségeit tanulmányozza, azt számolja, hány tölténye van. Kínálkoznak ugyan opciók számára, ám ezek korlátozottak és nehéz lesz őket összehangolni. Ám ha a földrész üzenni akar, akkor a legegyszerűbb a kereskedelmi megtorlás. Viszont a kontinens habozni fog, mert Ukrajna miatt nem szeretné elidegeníteni az Egyesült Államokat. De ha mégis úgy dönt, hogy lép, akkor a leghatékonyabb fegyver az a jogszabály, amelyet az ellen találtak ki, hogy bárki kényszeríteni próbálja bármire is az EU-t. Korlátozni lehet a tech cégek tevékenységét, bankengedélyeket lehet visszavonni, célba lehet venni az amerikai szellemi tulajdont. Ám amíg életbe léptetik, az több hét, addig a Fehér Ház újból felrúghatja az asztalt. Nem is látszik valószínűnek, hogy igénybe veszik. A tagok közül különösen nehéz helyzetbe került Lengyelország, mert nagyon Amerika-barát, és Oroszországgal szemben erősen támaszkodik az USA-ra. Tusk Grönland ügyében mégis Dániával tart, Nawrocki elnök viszont kijelentette, hogy a kérdés Washingtonnak és Koppenhágának kell rendeznie. Orbán azonnal beállt mögé. A viszály Washington vezető szerepét fenyegeti a világban. Sokan kétlik, hogy ezek után meg lehet-e bízni a Fehér Házban. A kontinens egyre hangosabban válik le Amerikáról. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Kronen Zeitung
Az idén, írd és mondd, összesen 4 illegális bevándorlót fogtak a magyar-osztrák határon, közülük senki sem terjesztett elő menedékkérelmet. Vagyis a kétoldalú együttműködés jóvoltából 2 és fél év alatt gyakorlatilag nullára sikerült leszorítani a jogellenes migrációt. Működik az elrettentés.
Erről beszélt az osztrák belügyminiszter, amikor Budapesten találkozott Pintér Sándorral. A téma a határvédelem volt és úgy határoztak, hogy fenntartják az eddigi kereteket, amelyekbe beletartozik, hogy osztrák szakértők segítik a magyar-szerb határ védelmét. Ezen felül a két ország egységeket vezényelt a szerb-észak-macedón, továbbá a bolgár-török határra is.
A Róka-művelet részeként 30 osztrák rendőr járőrözik a két ország közös határának magyar oldalán.
New York Times
Az USA nem Oroszország, Magyarország, Venezuela vagy Izrael. Ám itt az idő odafigyelni a párhuzamokra és tanulmányozni, hogy más államokban miként csaptak le a tiltakozókra, zsigerelték ki a választási rendszert, nyesték vissza a független sajtót és építettek koncentrációs táborokat.
Így értékeli Masha Gessen, aki arra igyekszik ösztökélni mindenkit, hogy most lépjen, amikor az USA még nem veszett el teljesen. Az újságíró, aki orosz-zsidó családjával kiskorában vándorolt be, a fejét fogja a Trump által okozott pusztítás láttán.
Merthogy a idegenrendészet embereket tüntet el a nyílt utcán, sőt, volt, akit agyon is lőtt. A hatalom a katonaságot vezényli ki több nagyvárosba. Egyetemeket, múzeumokat, kulturális intézményeket támad. Látványosan tapod a nemzetközi jogon, birodalmi reflexekkel fenyegeti a világot, köztük a szövetségeseket.
Mindezt lélegzetelállító sebességgel, de még nincs minden veszve. A civil társadalom erős, működik az önálló sajtó, de a kormányzat lecsap rá és korlátozza az információhoz jutás lehetőségét. Vannak választások, de kérdés mennyire lesz tisztességes és szabad az őszi időközi erőpróba. Egyébiránt az elnök jelezte, hogy nem kíván leszállni a trónról.
Az USA erősen tart afelé, hogy választási autokrácia legyen, de hogy az milyen, arról elég megkérdezni azokat, akik már éltek ilyen rendszerben. A lényeg ugyanis a szabadság visszaszorítása.
Guardian
Az egész Trump-féle Béketanács csak arra jó, hogy segítsen valóra váltani az elnök gusztustalan újgyarmatosító tervét - Putyin Erdogan, Orbán, Blair – ezek a nevek mindent elárulnak, és igazából sokkal többről van szó, mint Gázáról. Így értékeli a szemleíró, Owen Jones, aki az egész ötletet pőre neokolonializmusnak minősíti. Vagyis a béke csupán ürügy.
A testületben egyetlen hely sem jutott a palesztinok, hát még a gázai túlélőknek. A főnök az amerikai elnök lesz, de személyes minőségben, Gáza császáraként. A tagok közt ott van a szélsőjobbos autokrata Orbán is. Az irány egyértelmű: az állandó tagsághoz az országoknak egy milliárd dollárt kell fizetniük, a pénz felhasználásáról Trump dönt.
Egyébiránt pedig egy éve felvetette, hogy ki kellene telepíteni a gázai lakosságot, ami etnikai tisztogatással érne fel. Senki se higgye azonban, hogy feladta a tervét. De itt messze nem csupán a palesztinokról van szó, a Béketanács alapító okiratában nem is szerepel Gáza. A szervezet alternatívául szolgálna az ENSZ-szel szemben, az amerikai erő érvényesítésére.
Ám az elnök nagyot fog koppanni, ha azt hiszi, hogy ily módon országa érdekeit szolgálja. A nyugati dominancia a katonai fölényre, a gazdasági uralomra és az erkölcsi felsőbbrendűségre épült. Ebből az utóbbi kettőnek már híre-hamva sincs.
Ily módon azonban csak felgyorsul az Egyesült Államok erejének hanyatlása. A világ még inkább azon lesz, hogy új fejezetet nyisson és maga mögött hagyja kudarcot vallott vezetőit.
FT
Létveszélybe kerül a transzatlanti szövetség, ha nem sikerül lebeszélni Trumpot arról, hogy zsaroljon Grönland kapcsán – fejti ki a szerkesztőségi vélemény. Az elnök persze mindig is feszegette hatalmának korlátait, de ez itt most fordulópont. A gazdasági összecsapás szélére jutott az Atlanti-óceán két oldala.
Európa nem hagyhatja annyiban a dolgot. A Fehér Ház ura kihasználja a vélt gyengeséget, ugyanakkor alapvető elvi kérdések forognak kockán, és a dolgok kicsúszhatnak az ellenőrzés alól.
Először is józan fejjel fel kell mérni, melyek a kontinens erős és gyenge pontjai. Az USA-nak sok adu van a kezében, ám elitje rémülettel reagálna a szakításra. Az elnök azért veszélyes, mert a figyelem elterelésére ösztönzi lankadó népszerűsége és a megélhetési válság. Az állampapírok és a dollár árfolyama máris rosszul reagált a vámfenyegetőzésre.
Ebből az következik, hogy az Uniónak egyrészt hathatós kereskedelmi választ kell adnia, de fenn kell tartania a politikai érintkezést. Az kell egyúttal megértetnie, hogy Amerikának semmi szüksége Grönland elfoglalására, mindent el tud érni anélkül is.
Emellett a NATO-nak többet kell tennie a sarkkör biztonságáért. Végül pedig, hogy ha bedől a NATO, az rossz Washingtonnak is, annál jobb viszont Moszkvának. A tengerentúlon több törvényhozónak és vállalatvezetőnek kell megszólalnia. Merthogy az USA bőven hasznot húzott a katonai szervezetből, ám az a legnagyobb őrültség volna, ha hagynák, hogy Trump most simán felrobbantsa.
Wall Street Journal
A grönlandi háború’26 – Trump megmutatja, miként lehet az USA szövetségeseit Kína barátaivá tenni. Ezt emeli ki a vezércikk, hozzátéve, hogy 75 éves orosz álom válik valóra: Nyugat-Európa leválik az Egyesült Államokról felbomlik a NATO. Legalábbis adott a lehetőség, miután az amerikai elnök forszírozza Grönland bekebelezését.
Washingtonnak persze jó oka van, hogy aggódjon a sziget miatt, csakhogy a vámok nem alkalmasak az egyezmény kikényszerítésére, mert az erőszakos imperializmus eszközeként szolgálnak. Sőt, csak megacélozhatják az ellenállást. A Fehér Ház felelőtlen kockázatot vállal, hiszen a vámokkal célba vett 8 ország közül 7 az EU tagja, vagyis az ellenük megteendő lépést ki kell terjeszteni a 27-ekre.
Ezek az államok azt veszik le, hogy nem lehet bízni semmiféle egyezményben a tengerentúli partnerrel, mert az elnök bármikor felrúghatja azt, ha úgy látja jónak. Nem szabad alábecsülni a megrázkódtatást a szövetségesek körében, mert elidegeníti Nyugat-Európát és a károkat aligha lehet rendbe hozni. Ha tényleg háború lesz a szigetért, a NATO-nak annyi.
Paradox módon a legnagyobb nyertes Kína és Oroszország lenne. De akár hiszi Trump, akár nem, országának szükséges van barátokra a világban. Szemmel láthatólag azt feltételezi, ha megszerzi Grönlandot, nagy elnökként fog bevonulni a történelembe. Ám sokkal súlyosabb veszteségeket okoz az USA érdekeinek, mint ahogy azt gondolja.
The Times
Tump vámjai azzal fenyegetnek, hogy minden eddiginél jobban megosztják az Észak-Atlanti Szövetséget – állapítja meg a szerkesztőségi állásfoglalás, amely azt tanácsolja, hogy Európa próbálja meg kihasználni: egyre nagyobbak a kételyek a tengerentúlon a kalandorpolitika miatt.
A felzúdulás kézzel fogható a NATO-országok fővárosaiban, az üzleti világban és a politikában. A vámfegyver meglengetése egyszerre volt zavarba ejtő és váratlan. De hogy féktelenül követi a fixa ideáját, hogy ti. az USA szerves részévé kell tenni Grönlandot, az káprázatos diplomáciai öngól. Nemcsak, hogy páratlan, de ostoba és ellentétes az amerikai érdekekkel.
Az európaiak nem egyszerűen a durva fenyegetés miatt háborodtak fel, hanem azért is, mert a politikus még a katonai erőt sem zárta ki, ha bárki útjába áll. A leghatásosabb válasz az volna, ha az öreg kontinens kihasználná a Kongresszusban tapasztalható, egyre növekvő ellenállást. Gyors diplomáciával rá lehet beszélni a cselekvésre a tengerentúli törvényhozókat. Mert végső soron az amerikaiak dolga, hogy meggyőzzék elnöküket: nagyon rossz lóra tett.
Le Monde
Muszáj megütközni Trumppal, mert az elnök a jelek szerint csak azokat az államokat becsüli, amelyek visszaütnek. Az EU-nak bőven van eszköz a kezében, már csak arra kellene végre rászánnia magát, hogy azokat be is vesse. Zajlik a konfrontáció az elnök és az Unió között, de ezért csakis a Fehér Ház gazdáját terheli a felelősség.
Tévelygő ideológusok feltüzelték, ezért az eszkalációt választotta. Semmi sem indokolja azonban a provokációt. Az európai vezetők sokáig arra törekedtek, hogy mindenáron tiszteletben tartsák az egóját, mert nem akarták veszélyeztetni az atlanti közösséget és Ukrajna amerikai támogatását.
Ezzel szemben Washington arra jutott, hogy tovább mehet a diktátumok útján, nem kell a legcsekélyebb következményektől sem tartania. Ám ily módon lehetetlenné tette a megbékítés stratégiáját. Miközben olyan alapelvek forognak kockán, mint a nemzeti szuverenitás és az önrendelkezési jog.
Ha Trump így folytatja, nem lehet elkerülni a karambolt. Akkor azonban bizonyosan lesznek a tétlenségnek és a megadásnak bátor szószólói azon európai vezetők között, akik hangosan hirdetik a nemzeti önállóságot, hogy panaszkodjanak Brüsszelre. A grönlandi válság rávilágít majd, hogy mi rejlik retorikájuk mögött,
FT
Gideon Rachman azt írja Trump ma kezdődő davosi vendégeskedése előtt, hogy a Világgazdasági Fórum részvevői mélyen aggódnak az amerikai külpolitika miatt, mivel azt látják, hogy az elnök lerohanásos taktikával próbálja érvényesíteni az USA erejét. A tanácskozás előtt a politikus ismét erődemonstrációt tartott. Venezuelában és csörtette a kardot Irán ellen.
Visszatért a beavatkozás politikájához a Közép-Keleten és Latin-Amerikában, de sajátos csavarral. Már szó sincs magas eszmékről és demokráciáról, az üzlet és az olaj a lényeg. Ez azonban igen-igen idegessé teszi még Washington barátait is a világban.
A Donroe-doktrína sokkal agresszívabb, mint az Egyesült Államok korábbi intervenciós politikája bármikor is volt. Az aggályok annál is inkább jogosak Európában, mivel megy a háború Ukrajnában és meg kellene nyerni a Fehér Házat a békének. Hogy szétesik-e a Nyugat, azt árgus szemekkel figyelik Moszkvában és Pekingben. Ha igen, akkor a Kreml azt a következtetést vonja le, hogy a földrész sebezhető.
Az „erő jogot ad”-világ, párosulva a nagyhatalmak érdekövezeteivel, nagyon is megfelel Kínának. Trump előszeretettel tekint úgy magára, mint aki békét teremt, ám a davosi közönség és a világ közvéleménye jobb, ha további felfordulásokra készül fel az előttünk álló évben.
Der Standard
Paul Lendvai azt gondolja, hogy Trump Európát veszélyezteti, ám az értelmetlen pókerezés kockázatos kalandokra ösztökélheti az általa csodált diktátorokat Moszkvában és Pekingben. A szuperhatalmak világában a földrésznek vagy sikerül egységet tanúsítania, vagy áldozatul esik, mivel nem csupán az atomhatalom Oroszország fenyegeti, hanem neoimperialista Amerika zsaroló taktikája is.
Ez a felismerés magyarázza, hogy a földrész villámgyorsan visszautasította a washingtoni kardcsörtetést vám-ügyben. A gátlástalan ingatlanspekuláns igazából leginkább igen tehetséges showman. Viszont amit csinál, az Putyin és Hszi kezére játszik. Ezért még a gazdasági ellenlépéseknél is fontosabb, hogy a NATO-közösség határozottan ellenálljon, illetve hogy az USA-ban egyre többen lázonganak a politikus öngyilkos irányvonalával szemben.
Süddeutsche Zeitung
A brüsszeli tudósító erősen kétli, hogy Európa képes lesz felvenni a Washington által odadobott kesztyűt. Jan Diesteldorf jó szándékúnak minősíti, hogy keményen vissza kell vágni, mivel Trump átlépett egy vörös vonalat csak éppen ehhez három feltételnek kellene teljesülnie, ám kettő közülük reménytelen.
Az EU már régóta eljátszotta a lehetőségét, hogy érdemben visszavágjon, sőt inkább az látszik, hogy nem is tudna. Kellene hozzá a megfelelő eszköztár, valamint az akarat. Ám nem úgy tűnik, hogy hajlandó volna elviselni a károkat, amiket a helyzet kiélezésével saját magának okoz.
Ugyanakkor a digitális szektorban és a folyékony gázszállításokban teljes mértékben függ Amerikától, Akárcsak annak nukleáris védőernyőjétől. Ha Trump dühbe gurul, simán kihúzhatja a dugót a konnektorból.
Nem jó a kilátás a 27-ek egysége ügyében sem. Látnivaló, hogy az olyan USA-barát kormányok, mint Olaszország, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország, aligha szállnának be az adok-kapokba.
Következő cikk: Az alkotmány rendelkezései nagyrészt csak „holt betűk a papíron”!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán fokozza a „háború vagy béke” kampányt, miközben Magyarország sorsdöntő szavazás előtt áll
Elemzők szerint azért ezt a vonalat választotta, mert cudar állapotban van a gazdaság: továbbra sem tud >
VMDK: A mezőgazdaság helyzete tarthatatlan
A VMDK rámutat arra is, hogy a Prosperitati Alapítvány támogatásai elveszítik értelmüket, ha közben a Vajdasági >
A magyarországi választás nem csupán Orbánról szól, hanem átalakíthatja az egész balkáni hatalmi dinamikát
Ez Aleksandar Vučić szerb elnök esetében a legnyilvánvalóbb: az orbáni Magyarországra gyakran tekintenek úgy, mint amely >
A részvétel nem minden
Színjáték, hogy a NOB elnök asszonya könnyes szemekkel és elcsukló hangon jelentette be: kénytelenek kizárni egy >
Szex, hazugságok és mérgező gyárak: Orbán sarokba szorult a választási kampányban
A magyarországi választási kampány sárdobálásba torkollik. A kormánypárti média pletykákat terjeszt, miszerint léteznek olyan videofelvételek, amelyeken >
Szerbia az EU-hoz szeretne csatlakozni – legalábbis az elnöke ezt állítja
A szerb elnök úgy tesz, mintha változatlanul feltett szándéka lenne belépni az Unióba, ám ő nagy >
Klára, Gergő és az ország
Kovács Gergely valóban vicces ember, viszont az egyeduralom, a maffiaállam csöppet sem az. Millióknak okoz valamilyen >
A korrupció mocsarába süllyeszti a vajdasági magyarokat az SNS-SPS-VMSZ hatalmi gépezet
Fel kell tennünk a kérdést: Pásztor Bálint szerint ez lenne az a „normalitás”, amit oly büszkén >
Rubio Magyarországra látogat, miután Trump kiállt jobboldali szövetségese, Orbán mellett
Washingtonban közölték, hogy most vasárnap és hétfőn látogat Budapestre Rubio külügyminiszter, miután Trump támogatásáról biztosította a >
Kijutott a megpróbáltatásokból a washingtoni Kennedy Centernek
Annak idején azzal alakult meg, hogy a kultúra háza lesz mindenki számára, ám renoválására hivatkozva hamarosan >
Hogyan hatol be a „remigráció” az európai politikai fősodorba?
A „remigráció” nacionalista elmélete egyre inkább behatol a politika fő áramlatába, ha valaki ma karriert akar >
Lezárni az Orbán-korszakot
Orbán nem akart egy jobb országot, nem akart egy elégedettebb nemzetet, tanultabb fiatalságot, egészségesebb időseket – >