Ma János, Zoltán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hogyan veszekednek a szomszédos populisták?
A Beneš-dekrétumok miatt egymásnak esett a két populista szomszéd, Orbán és Fico. A történelem alaposan megosztja a két nacionalista vezetőt. Pedig általában jól kijönnek egymással, miután euroszkeptikusak. Ám a szlovák kormányfő alig egy hónapja olyasmit tett, ami fenyegeti kapcsolatukat: törvénysértőnek nyilvánította, ha bárki bírálni merészeli az egykori elnöki rendeleteket. A szlovákiai magyarság, a lakosság 8%-a felháborodott, tiltakozások kezdődtek. Úgy tűnt, hogy ily módon helyzetbe kerül a magyar miniszterelnök a választás előtt, mivel általában a határon túli magyarok védelmezőjének állítja be magát. Ehelyett azonban arra szorítkozott, hogy közölte: tisztázni kell az ügyet.
Ugyanakkor szlovák oldalon nincs jele annak, hogy érvényt szereznének a jogszabálynak, de lehet, hogy visszaütött a döntés. Szalay Zoltán, a magyar nyelvű híroldal, a Napunk szerkesztője szerint a következmény az lesz, hogy a felvidéki magyarok nem voksolnak a hatalmon lévő koalícióra. Az egész incidens fura a magyar fél számára, mert Fico a szövetségese Brüsszelben. Viszont hazai ellenfele ily módon támadásba lendülhetett. Magyar Péter nem megy a szomszédba egy kis demagógiáért. A kormány közben jogi segítséget ígér a szlovákiai magyaroknak, és a jelek szerint abban bízik, hogy elül a vihar.
Ám az egész ügyből az rajzolódik ki, milyen nehéz még baráti viszonyban lévő nacionalisták számára is, hogy ne lépjenek egymás tyúkszemére. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Al Jazeera
Orbán népszerűsége részben azért hanyatlik, mivel akadozik a gazdaság és sokan kiábrándultak az általa nyomatott illiberalizmusból, a hatalom központosításából, amit a bírálók a fasizmushoz hasonlítanak. Ezt írja az arab fő hírforrása annak kapcsán, hogy Trump a saját közösségi oldalán hosszasan áradozik a magyar vezetőről, beleértve annak keményvonalas bevándorlási szabályait és nacionalista politikáját.
Emberi jogi csoportok következetesen nehezményezik, hogy csúszik vissza a demokrácia, továbbá hogy ennyire keményvonalas az irányvonal. Így pl. azzal vádolják a kormányfőt, hogy a szuverenitás védelme ürügyén ellenzékiek után vizslat. Egyre nagyobb az elégedetlenség, ennek jele volt, hogy tavaly a tilalom ellenére tízezrek vettek részt a Pride-on.
Washington mégis a hatalmat támogatja, ugyanakkor bírál más európai államokat, mondván, hogy azok elfojtják a jobboldali hangokat. Az elnök mostani kiállása újabb példa arra, hogy az USA aktívan beleszól külföldi választásokba. Ily módon felvetődött az az aggály, hogy az Egyesült Államok felhasználhatja gazdasági erejét és politikai befolyását idegen demokráciák aláásására.
EUobserver
Veszélyes helyzet állt elő Orbán Viktor számára, mert a kormány viszályba keveredett a romákkal és ez sok szavazatot elvihet a Fidesztől. Így értékeli Szalay Zoltán felvidéki újságíró, a Dennik munkatársa.
Megy a harc a roma voksokért, a 6-800 ezres közösség zöme idáig a hatalmon lévő pártot támogatta, de ez most változhat. Az ok Lázár János, aki jócskán megsértette a cigányságot. Hiába kért azonban bocsánatot, a botrány hullámai tovább gyűrűznek. Sőt az utóbbi két hétben meghatározó téma lett a kampányban.
Azt azonban nem lehet tudni, mi lesz az ügy végső kifutása. Az biztos, hogy a miniszter, akit Orbán tolt a választási hadjárat élvonalába. kénytelen újra meg újra a nyilvánosság előtt visszatérni a történtekre. Olyanok is értesültek róla ezáltal, akik nem foglalkoznak a napi politikával. Így nem lehet kizárni, hogy a hatalom döntő számú szavazatot veszít.
Visszatérő kérdés ugyanakkor, hogy lesz-e orosz beavatkozás, és ha igen, akkor milyen. Nos, a Political Capital arra jutott, hogy a manőver már javában zajlik, sőt magasabb fokozatba kapcsolt. Erre utal, hogy a kormány mostanában szokatlanul élesen szokott kirohanni Ukrajna ellen. Ugyanakkor zajlik a dezinformációs hadművelet, hogy kapcsolatot mutassanak ki Magyar Péter, illetve Kijev között.
Zeit
A német külügyminiszter előzőleg igen enyhe hangú nyilatkozatot adott ki a budapesti antifasiszta per kapcsán, most viszont a belügyi tárca vezetője kifejezetten megértést tanúsít az ítélet iránt. Dobrindt úgy nyilatkozott, hogy sok kifogást nem lehet emelni, hiszen Maja T egy olyan, szélsőbalos szervezet tagja, amely botokkal, gumikalapáccsal és egyéb eszközökkel vert meg embereket.
Többen súlyosan megsebesültek ily módon, ezt nem lehetett annyiban hagyni. És mivel a bűncselekmények Magyarországon történtek, nem lehet semmi ellenvetés azzal szemben, hogy a per magyar bíróságon folyt.
Mint emlékezetes, a két nappal ezelőtti ítélethozatal után a szociáldemokraták, a zöldek és Balpárt képviselői közölték, hogy továbbra is támogatják a férfit.
Frankfurter Rundschau
Méltatlannak tartja a kommentár a német antifasiszta ellen összehozott pert. A szerző, Pitt von Bebenburg, a lap főmunkatársa sajnálattal állapítja meg, hogy a jog egyre több országban a politika fegyverévé silányodik le. Autokrata rezsimek kiforgatják sarkaiból a jogállamiságot, átlátszó ürüggyel drasztikus ítéleteket szabnak ki és a nyomásgyakorlás eszközeként használják a siralmas börtönállapotokat.
Vonatkozik ez az EU-tag Magyarországra is. Maja T a jelképe lett annak, miként lehet a visszájára fordítani a jogállamot. 8 évet kapott, pedig a bizonyítékok eléggé szegényesek. De hogy idáig jutottak a dolgok, azért a német igazságszolgáltatás is felelős, mivel nagy sietősen a magyar hatóságok kezére juttatta a férfit, nem várta be a német alkotmánybíróság döntését. Szegénységi bizonyítvány a német demokrácia számára.
Nem arról van szó, hogy bárki bagatellizálni akarná a feltételezett tettesek által végrehajtott erőszakcselekményeket. De ezekről nem politikailag motivált eljárásban kell határozni.
A berlini Külügy az égvilágos semmit sem tudott kiharcolni, amikor javítani próbált a fogva tartás körülményein. Egyébként pedig egyelőre semmi jele annak, hogy elítélne egy politikai pert.
Die Zeit
Súlyos hiba volt, hogy az Unió idáig nem vonta meg a szavazati jogot Orbán Viktortól, és így nem statuált példát. Az egyhangú döntéshozatal eltörlése ugyanis élet-halál kérdése lett a közösség számára. Márpedig a magyar politikus Trump és Putyin ötödik hadoszlopa.
Így értékeli az egyik vezető német politológus, aki egyben megsúgja Európának, hogy az miként reagáljon, miután az USA-ban az önkény kormányoz, a NATO-t pedig az összeomlás fenyegeti. Herfried Münkler a berlini Humboldt Egyetem professzor emeritusa emlékeztet arra, hogy az amerikai elnöknél sosem tudhatja az ember, hányadán is áll vele.
Ezért fel kell készülni, hogy már megint előjön valamivel Grönland ügyében. A fő, hogy a földrész egységesen reagáljon. Washington célja középtávon az, hogy kijátssza egymás ellen az öreg kontinens országait és szétverje az EU-t. Könnyen zsarol, főleg a gazdaságban.
Viszont a határozott kiállás hat rá, ez az Achilles-sarka, főleg ha az ellenintézkedés az amerikai jólétet érinti. Ez esetben ugyanis veszíthet novemberben az időszaki választáson. Természetesen a másik oldalon az van, hogy Európa rászorul az amerikai védőernyőre. úgyhogy itt nagy a tengerentúli zsarolási potenciál. Ezért sürgősen gondoskodni kell arról, hogy a földrész megoldja saját biztonságát.
A katonai kiadások drasztikus növelése szükséges hozzá, de közben nem szabad provokálni az Egyesült Államokat. Fű alatt kell megcsinálni, ezért arról sem szabad nyíltan beszélni, amit ez a cikk felvet – hangsúlyozza Münkler. Szóval, pszt!
Welt
Jön fel Európában az új jobboldal, de van vele szemben ellenszer – mutatja ki új tanulmányában az Európai Külkapcsolati Tanács főnöke. Mark Leonard konstatálja, hogy ezek az erők a magyaroknál és az olaszoknál már hatalmon vannak, de egyébként egyenrangúak a hagyományos pártokkal, éspedig négy ok miatt:
1. Közösen diagnosztizálják a válságot, annak okát a migrációban, a háborúban és a járványban látják. A felelőst a liberális rendben és a globalizációban találják meg. Rendet ígérnek, ezért támadják a szabályokat, az intézményeket és tabukat. Igazából a rombolás a lényeg.
2. Új osztályszövetséget építenek, mert kezet nyújtanak mindazoknak, akiket a globalizáció és a szabadelvű politika veszteseinek gondolnak. Új osztályharcot hirdetnek a városi elit, a bürokrácia és a konszernek ellen. Azt ígérik, hogy a kulturális konzervativizmust oltalmazó szociálpolitikával párosítják.
3. Átfogó a politikai program, amivel meg akarják őrizni a nemzeti kultúrát. Jellemzője a bezárkózás, a gazdasági nacionalizmus és az ipar újjáépítése, a szuverenitás hangsúlyozása és a kisebb állam. 4. A kommunikációs stratégia, uralják a közösségi médiát, érzelmekkel és az identitással mozgósítják a híveket.
A közös ellenség a liberalizmus, de az elemzés, a Globális Politikai Forradalom Anatómiája szerint a politikai középnek nem szabad másolnia ezeket a módszereket és hiba az is, ha kioktat. Inkább önálló politikai mondandóra kell törekednie. Továbbá a fő áramlat hatalmon lévő pártjainak nem szabad az út szélén hagyniuk a munkásokat és a sérülékeny rétegeket. Valamint új, kollektív identitást kell kialakítaniuk, az etnonacionalista, illetve woke-változat helyett.
Bloomberg
Bajban van az orosz és iráni olaj miatt a feketepiac, bármennyire is jövedelmező a csempészés. Idáig a napi forgalom egy milliárd dollárt tett ki, ám egyre több akadály merül fel, ezért sok millió hordó nyersolaj a továbbiakig a két ország tárolóiban köt ki. Olyan 100 millió hordóról beszélünk, értéke legalább 5 milliárd dollár.
A piaci elemző, Javier Blas szerint az ok nem csupán a fokozódó amerikai nyomás és az európai szankciópolitika. Akkora a kínálat legális forrásokból is, hogy ott is elfogadható áron lehet vásárolni és mivel törvényes az ügylet, kisebbek a költségek. Főleg Indiáról és Törökországról van szó.
A szerző mindazonáltal nem gondolja, hogy Új-Delhi teljesen beszünteti az orosz olajvásárlásokat, alighanem a korábbi csúcsérték felére, napi 8-900 ezer hordóra nyomja le a mennyiséget. Az USA alighanem ennyivel is beéri. Pláne, hogy Maduro elrablása után napi 800 ezer hordó venezuelai energiahordózók átterelődik a törvényes piacra.
Moszkva és Teherán nem működtetheti a végtelenségig az olajkutakat, mert egy idő után nem tudja hová tenni a folyékony szénhidrogént. A nagy bizonytalansági tényező ugyanakkor Kína, nélküle nem lennének illegális szállítások. Megint stratégiai helyzetben van, mert döntésétől függően fel tudja tornászni az olajárat, de képes akár lenyomni is.
Presse
Egy orosz szakértő mindenkit óva int arról, hogy illúziói legyenek az újabb orosz-ukrán tárgyalásokkal kapcsolatban, mert Moszkva a diplomáciát gyakorlatilag a háború folytatásának tekinti, csak más eszközökkel. Pont ezért Alexander Dubovy azt mondja, senki sem számítson kompromisszumra a Kreml részéről.
De a lóláb már ott kilóg, hogy Amerika mind inkább ukrán területi engedményekhez köti a biztonsági garanciákat. Az oroszok viszont semmiféle hajlandóságot nem tanúsítanak, hogy elismerjék a nyugati védelmi mechanizmusokat. Ily módon stratégiai dilemma elé kerül Kijev, mert a legfőbb ígéretek homályosak, ugyanakkor erősödik a rá nehezedő nyomás.
Ez pedig az orosz pozíciókat támasztja alá, noha Putyin számára a tárgyalások arra szolgálnak, hogy időt nyerjen és ily módon kitartson katonai céljai mellett. Azon felül el akarja érni, hogy követelései teljesen normálisnak számítsanak. Végcélja egyértelmű: Ukrajna csakis olyan keretek között létezhet, amelyeket az orosz fél szab meg. Ebbe azonban nem tartozik bele az ukrán határok sérthetetlensége.
Ilyenformán a nyomást és a felelősséget az ukránokra és Európára igyekszik rátolni. Az amerikai politika bizonytalansága ráerősít erre az aszimmetriára. Zelenszkij nem kockáztathat semmi olyan, amivel magára haragítaná az Egyesült Államokat. Az EU pedig azzal szembesül, hogy az orosz elnök olyan rendben gondolkodik, amelynek alapja, hogy megszűnik az ukrán államiság.
Washington Post
A vezércikk szerint nem az a fontos, hogy mit mond Trump Kínáról, hanem hogy mit csinál. Márpedig egyelőre enyhébb kézzel bánik Amerika fő vetélytársával, mint első elnöksége idején. Igyekszik mérsékelni a feszültséget.
A közeljövőben négyszer találkozik Hszivel és elsősorban az üzletre koncentrál, illetve valamivel kisebb mértékben a biztonságra. Ám több csapda is leselkedik a politikusra. Először is úgy kell stabilizálnia a kapcsolatokat, hogy azzal ne idegenítse el a szövetségeseket.
Peking tavaly rájött, hogy a ritka földfémek mekkora ütőkártyát jelentenek a kezében. A vámok ügyében meghátrálásra kényszerítette Washingtont, miért ne próbálná meg Tajvan kapcsán is?
Ugyanakkor amikor a Fehér Ház ura nemzeti érdekekből közösködik egy kommunista diktátorral, ahhoz nem kell lemondania az amerikai értékekről. Például a továbbiakban is sürgetheti a Hongkongban bebörtönzött demokráciapárti aktivista, Jimmy Lai elengedését. Továbbá követelheti a vallásszabadságot és a számtalan politikai rab szabadon bocsátását.
Project Syndicate
Trump hazardírozik Irán kapcsán – mutat rá Ian Bremmer, a washingtoni Eurázsia Csoport agytröszt alapító igazgatója. Leginkább azt tartja valószínűnek, hogy az elnök megpróbálja lemásolni a venezuelai sikert, csakhogy a két országot nem lehet egy lapon említeni.
Így a katonai beavatkozás könnyen kicsúszhat az ellenőrzés alól. Eleve azért vezényelt a térségbe egy „szép armadát”, hogy megvédje a Közép-Keletet, ha Teherán netán visszavág. A regionális hatalmak igyekeznek megakadályozni a háborút, de a megállapodást gátolja, hogy Washington sokkal többet követel, mint amennyit Khamenei ajatollah adni kíván. A két álláspont gyökeresen eltér és ezen az ágyúnaszád diplomácia sem képes módosítani.
Ennélfogva vagy az lesz, hogy a Fehér Ház kevesebbel is beéri, ha azt győzelemként tudja eladni, vagy következik a katonai akció. A forgatókönyvnek része, hogy a venezuelai példa nyomán lefejezi az iráni vezetést is. Az amerikai titkosszolgálat keresi, hogy kik lehetnének ehhez partnerek a Forradalmi Gárdánál, illetve a főpap környékén.
Csakhogy az utódlás aligha menne zökkenőmentesen, hiszen a siíta iszlám szellemi vezéréről van szó. Ha meghal, az annyira megrázná a rendszert, hogy aligha volna lehetséges az USA által vágyott békés átmenet. Viszont jönne az iráni megtorlás a környező amerikai támaszpontok, valamint az öböl-menti hajóforgalom ellen.
Akkor pedig, ha hordónként 5-10 dollár emelkednek az olajárak, abból infláció lenne a tengerentúlon, 9 hónappal a választás előtt. Ráadásul alighanem Oroszország és Kína nem nézné tétlenül a változást. Már csak azért is lépnének, nehogy Trump az ő érdekszférájukban is valami hasonlóra adja a fejét. Szóval lehet, hogy a vége valamilyen korlátozott egyezség lesz.
Der Standard
Az értékelés úgy látja, hogy nem csupán a tulajdonos miatt került lejtőre a Washington Post. Jeff Bezos ugyan sok mindent rosszul csinált, ám az egykori büszke lapot telibe találta a sajtó válsága – fejti ki Eric Frey, a külpolitikai kommentátor.
A vád sokszor az, hogy a milliárdos jobbra tolta az újságot, és most végzetesen meghúzza a nadrágszíjat. Ebből sok minden igaz, hiszen akadt egy sor rossz személyi döntés a vezetők szintjén, ám a veszteség már akkora, évi 100 millió dollár, hogy azt a továbbiakban nem lehet fedezni. A képhez hozzátartozik, hogy a teljesen átalakult médiakörnyezet betett az orgánum üzleti modelljének.
Trump első elnöksége idején a WP még az intelligens ellenállás egyik központja volt az ostobaság uralmával szemben, ám Biden alatt tömegesen pártoltak el tőle az olvasók. Nemigen van szükség két balliberális lapra és a versenyben a New York Times jobbnak bizonyult. A fővárosi vetélytárs anyagiakban sem tudott lépést tartani vele.
A gondokat csak tetézte, hogy Bezos próbálta középre tolni a lapot. Arra ugyanis viszonylag kicsi a kereslet. Majd meglátjuk, mire jók a most bejelentett tűzoltó intézkedések. A tulajnál sok mindent az ösztönök szabnak meg, nem gondolja végig a dolgokat. De hogy fél a hatalom megtorlásától, az aláássa az újság függetlenségét és hitelét. Ezért jobb volna, ha túladna érdekeltségén.
Akkor sem biztos persze, hogy fenn tud maradni a lap, de ha bekövetkezik a bukás, akkor az Bezos felelőssége volna. Ám nemcsak az övé.
Következő cikk: A banalitás terrorja köszöntött be
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Megmentheti Donald Trump Orbán Viktort?
A POLITICO Poll of Polls összesítése szerint a Tisza párt jelenleg kilencpontos előnyt élvez Orbán Fideszével >
Az egyetlen cél
Újabb és újabb hazugságokat fogsz hallani Magyar Péterről is, Zelenszkijről is, mert a 2022-es választás kampányánál, >
Héja beavatkozáspolitika
Trump akár az Egyesült Államokat is páriává teheti nyugati szövetségesei szemében, ha ismét előveszi időről időre >
Kitől kell megvédeni Magyarországot?
Tőle. Bár a szavazók egy része ezt még mindig nem ismerte fel, számottevő többségbe kerültek azok, >
Le Monde: Sokba kerülhet Orbánnak a Samsung ügye
A liberális felfogású, párizsi Le Monde Gödről készült tudósításában foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktornak sokba kerülhet >
Trump sarokba szorította magát az iráni háborújával
Az elnöknek gyors győzelemre van szüksége, hogy elkerülje a mocsarat – de hosszú háborúra van szüksége >
Trumpnak nincs terve az iráni nép számára
Ahogy egy ellenzéki bennfentes a korábbi amerikai támadás idején mondta nekem, önmagában Irán bombázása nem fog >
Miért kell megtámadni Iránt?
A háború olyan időszak, amikor azt mondják majd nekünk, hogy ne tegyünk fel kérdéseket. De valójában >
Guardian: Orbán Viktor szavazatokat próbál szerezni azzal, hogy Ukrajnát teszi meg bűnbaknak
A jobboldali, populista kormány által finanszírozott és mesterséges intelligencia segítségével készített óriásplakátok – amelyeken Volodimir Zelenszkij >
A magyar választások, mint az amerikai félidős választások előjelei?
Az év két legfontosabb választása globálisan a novemberi amerikai félidős választás és az április 12-i magyar >
Trump fasiszta kudarca
Mi Trump állapota? Kudarcot vall a fasizmusban. Ahhoz, hogy Trump sikerrel járjon a fasiszta átmenetben, véres, >
Trump elveszítette a képességét a szórakoztatásra. Sajnos a sértegetés képességét nem veszítette el
A beszéd során Trump fáradtnak látszott. Nehezen olvasta a telepromptert; a pulpitusba kapaszkodott, már-már kétségbeesetten, és >