Ma Vazul, Elizeus, Herta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„Ez a képlet győzte le Orbánt. Trumpot is legyőzheti.”
Orbán legyőzése nem egyetlen csodafegyver eredménye volt, hanem több tényező együttese: országos szervezeti hálózat, személyes kapcsolat a választókkal, az autokratikus rendszer nyílt megnevezése, új, hiteles politikai szereplő megjelenése, erős civil társadalmi háttér, erkölcsi felháborodás mozgósítása, a nemzeti szimbólumok visszahódítása, a társadalmi megbékélés hangsúlyozása, reményt adó, pozitív politikai vízió.
A szerző szerint ez a „képlet” nemcsak Magyarországon működhetett, hanem más országokban – mindenekelőtt az Egyesült Államokban – is útmutató lehet azok számára, akik demokratikus eszközökkel szeretnének legyőzni egy erős, populista-autokratikus politikai rendszert. Masha Gessen (New York Times):
Masha Gessen írása nem csupán a 2026-os magyarországi választási fordulatról szól, hanem arról is, hogy milyen tanulságokat vonhatnak le belőle az amerikai demokraták Donald Trumppal szemben. A szerző szerint Magyar Péter győzelme ritka kivétel a világban tapasztalható demokratikus visszaesések korában: egy olyan vezető tudott választáson leváltani egy hosszú ideje uralkodó, autokratikus rendszert, akit sokan már leválthatatlannak tartottak.
Orbán rendszerének látszólagos legyőzhetetlensége
Gessen felidézi, hogy Orbán Viktor éveken át olyan politikai rendszert épített ki, amelyben:
a média jelentős része kormányzati befolyás alá került,
az ellenzéket folyamatos lejárató kampányok érték,
a választási szabályokat a Fidesz javára alakították,
az állam és a párt közötti határ elmosódott.
A politikatudós Balint Magyar ezt „autokratikus áttörésnek” nevezi: azt a pontot, amikor egy rendszer már választások útján sem tűnik leválthatónak.
Orbán nemzetközi mintává vált az illiberális jobboldal számára. Amerikai konzervatívok, európai nacionalisták és más populista politikusok tanulmányozták a magyar modellt.
Éppen ezért volt sokkoló, hogy a Tisza Párt nem egyszerűen győzött, hanem alkotmányozó többséget szerzett.
Az első tanulság: a szervezés
Gessen szerint Magyar Péter sikerének legfontosabb eleme a rendkívüli szervezeti hálózat volt.
A kampány során:
mintegy 700 települést látogatott meg,
országszerte több ezer „Tisza-sziget” alakult,
tízezrek dolgoztak önkéntesként,
a kampány végén naponta több nagygyűlést tartott.
A szerző hangsúlyozza: az autokratikus rendszereket nem lehet pusztán televíziós szereplésekkel vagy internetes kampányokkal legyőzni. Hatalmas, személyes kapcsolatokra épülő mozgalmat kell létrehozni.
Második tanulság: a személyes jelenlét ereje
Orbán rendszerének egyik fő eszköze a félelemkeltés volt.
A kampány során propagandaplakátok és mesterséges intelligenciával generált üzenetek figyelmeztették a magyarokat:
Ukrajna fenyegetésére,
a háború veszélyére,
külső ellenségekre.
Gessen szerint ez a stratégia azért nem működött Magyar ellen, mert emberek százezrei találkoztak vele személyesen.
Amikor a választók saját szemükkel látnak valakit, nehezebb elhinni róla a propagandát.
A szerző ebből azt a következtetést vonja le, hogy a hagyományos, személyes politika továbbra is az egyik legerősebb ellenszere a médiamanipulációnak.
Harmadik tanulság: nevén kell nevezni a rendszert
Korábbi ellenzéki politikusok Orbán rendszerét egyszerűen „korruptnak” nevezték.
Magyar Péter azonban ennél sokkal keményebb kifejezést használt:
maffiaállamnak nevezte.
Ez Balint Magyar fogalma, amely szerint a rendszer nem egyszerűen hibás vagy korrupt, hanem lényegében bűnszervezetként működik.
Gessen szerint ez fontos stratégiai fordulat volt.
Nem szabad eufemizmusokat használni olyan rendszerre, amely tudatosan rombolja a demokratikus intézményeket.
Negyedik tanulság: kívülről kell érkezni
Sokan azzal magyarázták Magyar sikerét, hogy korábban a Fidesz köreihez tartozott.
Gessen szerint azonban a valódi előnye más volt.
Nem a régi ellenzék részeként jelent meg.
A választók jelentős része ugyanis:
nem bízott a korábbi ellenzéki elitben,
őket is felelősnek tartotta Orbán felemelkedéséért,
gyengének és tehetetlennek látta őket.
Magyar úgy tudott fellépni Orbán ellen, hogy közben nem kötődött a korábbi ellenzéki politikai osztályhoz.
A szerző szerint az Egyesült Államokban sem feltétlenül egy hagyományos demokrata politikus lehet Trump legveszélyesebb kihívója, hanem valaki, aki kívül áll a régi politikai struktúrákon.
Ötödik tanulság: a civil társadalom jelentősége
Magyar mozgalma nem a semmiből jött létre.
Mögötte ott álltak:
tanártüntetések,
gyermekvédelmi aktivisták,
diákmozgalmak,
jogvédő szervezetek,
helyi civil csoportok.
Gessen szerint ezek a hálózatok legalább olyan fontosak voltak, mint maga a párt.
Az autokratikus rendszerek elleni küzdelem nem csupán pártpolitikai kérdés, hanem társadalmi önszerveződés is.
Mi motiválta a választókat?
A választások utáni felmérések szerint a magyar választók elsősorban nem az infláció vagy a gazdasági nehézségek miatt fordultak Orbán ellen.
A legfontosabb tényező a korrupció volt.
A válaszadók szerint Orbán vereségének okai:
korrupció,
hazugságok,
félelemkeltés,
általános társadalmi belefáradás.
Gessen ebből azt a következtetést vonja le, hogy a magyarokat elsősorban erkölcsi felháborodás mozgatta.
Nem csak a saját anyagi helyzetük érdekelte őket, hanem az, hogy mit tett a rendszer az országgal.
Európa szerepe
A szerző szerint az Európai Unió fontos szerepet játszott Orbán bukásában.
Amikor Brüsszel:
korrupció miatt visszatartotta a támogatásokat,
szankcionálta Magyarországot a menekültügyi szabályok megsértése miatt,
akkor világossá vált a kapcsolat Orbán politikája és az ország romló helyzete között.
Magyar egyik fő ígérete az volt, hogy helyreállítja az EU-val való kapcsolatot és felszabadítja a befagyasztott forrásokat.
Nemzeti szimbólumok visszaszerzése
Gessen külön hangsúlyozza, hogy Magyar nem mondott le a nemzeti szimbólumokról.
Éppen ellenkezőleg.
Visszaszerezte őket Orbántól.
A zászló, a himnusz, a magyar identitás nem kizárólag a jobboldal tulajdona lett.
A szerző szerint ez kulcsfontosságú.
A demokratikus erők nem engedhetik át a hazafiság fogalmát az autokratáknak.
A gyermekvédelmi botrány jelentősége
Magyar politikai felemelkedése a kegyelmi botrány után kezdődött.
Gessen szerint ez nem véletlen.
A gyermekek elleni visszaélések eltussolása különösen erősen mutatta meg a rendszer valódi természetét.
A szerző megjegyzi, hogy Lengyelországban is hasonló ügyek járultak hozzá az autoriter kormányzat leváltásához.
Az ilyen történetek ugyanis láthatóvá teszik a hatalommal való visszaélések hálózatát.
A megbékélés szükségessége
A cikk egyik legfontosabb része az, hogy Magyar nem a bosszú politikáját hirdeti.
Bár elszámoltatást ígér, egyben azt is hangsúlyozza:
a Fidesz-szavazók is a nemzet részei,
nem ellenségként kell kezelni őket,
az országot közösen kell újjáépíteni.
A szerző szerint ez különösen fontos tanulság.
Egy autokratikus rendszer bukása után nemcsak igazságot kell szolgáltatni, hanem helyre kell állítani a társadalmi bizalmat is.
Az utolsó tanulság: remény a cinizmus helyett
Gessen szerint Magyar Péter politikájának egyik legfontosabb sajátossága az inspiráló hangnem.
Nem a cinizmusra,
nem a gúnyra,
nem az állandó haragra épít.
Hanem:
reményre,
közösségre,
méltóságra,
kulturális önbecsülésre.
A szerző ezt állítja szembe az autokratikus politika vulgaritásával és gyűlöletkeltésével.
A cikk végső üzenete
Masha Gessen szerint Orbán legyőzése nem egyetlen csodafegyver eredménye volt, hanem több tényező együttese:
országos szervezeti hálózat,
személyes kapcsolat a választókkal,
az autokratikus rendszer nyílt megnevezése,
új, hiteles politikai szereplő megjelenése,
erős civil társadalmi háttér,
erkölcsi felháborodás mozgósítása,
a nemzeti szimbólumok visszahódítása,
a társadalmi megbékélés hangsúlyozása,
reményt adó, pozitív politikai vízió.
A szerző szerint ez a „képlet” nemcsak Magyarországon működhetett, hanem más országokban – mindenekelőtt az Egyesült Államokban – is útmutató lehet azok számára, akik demokratikus eszközökkel szeretnének legyőzni egy erős, populista-autokratikus politikai rendszert.
New York Times
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán bukása és Európa felemelkedése
Veresége nem a szélsőjobboldali politika végét jelenti Európában, hanem annak az illúziónak a végét, hogy a >
„Nukleáris opció”: elismeri-e az EU a választási eredményeket, ha az SNS-rendszer ugyanúgy folytatja, mint eddig
Az Európai Unió viszonya a szerbiai választásokhoz attól függ majd, hogy végrehajtják-e a választási feltételek javítására >
Mindenkit el fog taposni, és a szeme sem rezzen
Minden süllyed. Vučić több bombát dobál, mint valaha. Nem is rejtőzködik. Magának követeli az ég minden >
Hogyan hozott szégyent Vučić Szerbiára
Nyilvánvaló, hogy a szerb államfőnek már régóta nem elegendő támaszt nyújtanak a hivatalos intézmények, ezért minden >
Gyorsvasút, NIS, Wizz Air, Utiber stb.: Miért „recseg-ropog” hirtelen minden a magyarokkal?
Amióta Orbán Viktor elvesztette a magyarországi választásokat, úgy tűnik, hogy Szerbia üzleti kapcsolatai a korábbi közeli >
Putyin és Trump egyaránt a valóság elleni vesztes harc csapdájába estek
Ugyanakkor teret nyit Ukrajna európai szövetségeseinek aktívabb szerepvállalására. Ők sürgetőbbnek érzik a Kreml agressziójának megfékezését, mint >
A magyar forgatókönyv a populisták legyőzésére?
A választások egyik maradandó emléke marad a sok ellenzéki szavazó képe, akik zebramintás kalapokban és jelmezekben >
PAVLE RADIĆ: Emberekről és egerekről az újvidéki egyetemen
A több hónapos küzdelem végül odáig vezetett, hogy a rezsim által támogatott hallgatói parlament megválasztását késő >
A szent ereklyék használata
A személyes hit és annak politikai instrumentalizálása nem zárják ki egymást; sőt, az utóbbi az előbbire >
Hol szégyenkezünk ma?
A Senjak városrészben történt gyilkosság után, amelyben a belgrádi rendőrség immár leváltott vezetője, Veselin Milić is >
Blam, blam, szégyen, szégyen – Tivat
Bizarr és megrázó érzés az, amit ma egy átlagember, aki Szerbiában, Aleksandar Vučić diktatúrája alatt él, >
Aleksandar Vučić montenegrói kalandja
Hogy ki áll e zseniális ötlet mögött, az akkor derül ki, ha választ kapunk arra: ki >