Ma Endre, Elek, András névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A magyar forgatókönyv a populisták legyőzésére?
A választások egyik maradandó emléke marad a sok ellenzéki szavazó képe, akik zebramintás kalapokban és jelmezekben jelentek meg. Ez utalás volt arra a hatalmas birtokra, ahol Orbán apja egzotikus állatokat tartott. Bármilyen jelentéktelennek tűnjön is, az efféle negatív kampány – egy jobb jövő hiteles ígéretével és a fennálló rendszerrel való egyértelmű szakítással párosulva – hozzájárulhat egy olyan győzelemhez, amely szétfoszlatja a populisták legyőzhetetlenségének mítoszát. Jan-Werner Müller (Project Syndicate):
Magyar Péter legutóbbi választási fölényes győzelmét követően világszerte kommentárok áradata jelent meg, amelyek gyakran olcsó reklámszövegként hangzottak: „Íme a titkos recept a szélsőjobboldali populizmus legyőzésére!” Magyarország tapasztalata állítólag azt bizonyítja, hogy a győzelemhez elég a korrupcióról beszélni vagy egyesíteni az ellenzéket.
Csakhogy, ha a populista autokraták legyőzésének útja ennyire egyszerű volna, a világ Orbánjai és Erdoğanjai már rég nyugdíjba vonultak volna. A magyar ellenzék több síkon zajló kampányából valóban sok tanulság levonható, ezek azonban jóval árnyaltabbak annál, mint amit a megjelent cikkek sugallnak. Némelyik tanulság ráadásul a nagyobb országokban talán nem is alkalmazható.
A Fidesz egykori bennfenteseként Magyar pontosan tudta, hogy a magyar választási rendszer két, szinte megoldhatatlannak tűnő problémát állít az ellenzék elé. A kormánypárt mindig arra épített, hogy az ellenzék örökké megosztottan indul a választásokon, és hogy kihívói soha nem tudnak jelentős támogatást szerezni a vidéki térségekben, ahol Orbán szövetségesei uralják a helyi médiát (miközben a szegényebb választókat gyakran megvesztegetéssel vagy fenyegetésekkel veszik rá a kormánypárt támogatására). Magyar ezekre a problémákra összpontosított.
A magyar ellenzéki pártok 2022-ben közösen indultak a választásokon. Miniszterelnök-jelöltjük egy rokonszenves, ötvenezer főnél kisebb város polgármestere volt. A koalíció azonban túlságosan heterogénnek tűnt, ezért sokan kételkedtek abban, milyen politikát folytatna valójában, ha hatalomra kerülne. Emellett az ellenzék nem folytatott érdemi kampányt a vidéki régiókban, így a kisvárosi polgármester kiválasztását sokan puszta marketingfogásnak tekintették.
Magyar ezzel szemben az elmúlt két évben folyamatosan járta az országot, és naponta több rendezvényt is tartott. Ahogyan New Yorkban Zohran Mamdani, ő is ötvözte a hagyományos helyi kampányt a közösségi média ügyes használatával. Végül kiderült, hogy a győzelmet nem a migrációhoz hasonló nagy politikai kérdésekben elfoglalt álláspontjai hozták meg, hanem az, hogy folyamatosan és hitelesen jelen volt még a legkisebb falvakban is.
Magyarnak bizonyos értelemben szerencséje is volt. Más országok tiltakozó mozgalmai gyakran azért nem kötnek szövetséget pártokkal, mert azok jelenléte csorbíthatná erkölcsi hitelességüket, ami korlátozza a megszerezhető támogatást. Magyar esetében azonban, ahogy nőtt a népszerűsége, néhány régi párt egyszerűen visszalépett, másokat pedig gyakorlatilag elsöpört a választás. Így hitelesen közvetíthette a teljes szakítás üzenetét nemcsak azzal, amit a választók már „mocskos Fidesznek” neveztek, hanem az egész, évtizedek óta uralkodó politikai elittel is. Mivel nem terhelték a hitelét vesztett régi ellenzékhez fűződő kapcsolatok, képes volt mozgósítani a civil társadalom új és fontos csoportjait is – nem beszélve azokról a magánszemélyekről, akik szállással és fuvarral segítették kampányát.
Ugyanilyen tanulságos volt a korrupcióra helyezett hangsúlya, amelyet úgy mutatott be, mint a magyarok mindennapi életminőségét közvetlenül befolyásoló problémát. Orbán „maffiaállamát” közvetlen összefüggésbe hozta a demokrácia és a társadalmi szerződés módszeres leépítésével. Az oktatási és egészségügyi rendszer azért hanyatlik, mert a költségvetési források Orbán barátainak zsebébe vándorolnak, a fosztogatás pedig azért maradhat következmények nélkül, mert a Fidesz a politikai rendszer feletti vaskos ellenőrzését a jogállamiság aláásására használta fel.
Magyar elszámoltatást ígért, ami vonzó üzenet a választók számára, még akkor is, ha nem különösebben bosszúállók. Ha az emberek szenvednek, miközben a kleptokrata vezetők gazdagodnak, a felelősségre vonás lehetősége hatalmas politikai energiákat szabadít fel. Részben azért, mert az Európai Unió Orbán jogállamisági jogsértései miatt befagyasztotta az uniós források egy részét, a magyar gazdaság stagnált, az életviteli költségek válsága pedig egyre mélyült.
Mivel a gazdasági problémák fő oka széles körben ismert volt, Magyar hiteles megoldást tudott kínálni: Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, valamint egy külön intézmény létrehozását az ellopott vagyon visszaszerzésére.
Természetesen a régi rendszer maradványai ellenállnak majd. Magyar azonban elegendő többséggel rendelkezik az alkotmány módosításához. Ráadásul a régi rendszer saját retorikáját is felhasználhatja ellene. Amikor Orbán 2010-ben kétharmados parlamenti többséget szerzett, azt mondta, hogy a „szavazófülkék forradalma” legitimációt ad az általa meghirdetett „nemzeti együttműködés rendszerének” – annak az orwelli jellegű, illiberális államnak, amelyet a hatalom megszilárdítására épített. Mivel Magyar most több szavazatot szerzett, mint a Fidesz valaha, joggal állíthatja, hogy felhatalmazást kapott Orbán rendszerének lebontására.
Megnyugtató lenne azt hinni, hogy Magyar győzelme a centrizmus diadala. Ám egy olyan korban, amikor a centrista erők jelentős engedményeket tesznek a szélsőjobboldalnak – legyen szó bevándorlásról, transznemű emberek jogairól vagy más kérdésekről –, nem helyes arra következtetni, hogy a választásokat ilyen pozicionálással lehet megnyerni. Azok az erők lesznek sikeresek, amelyek megértik, hogyan működik a politikai rendszer, és miként van ellenük hangolva (ez fontos tanulság az amerikai demokraták számára is, akik az egyéni választókerületek manipulálása és a Trump-kormányzat választási beavatkozásai miatt aggódnak). Azok győznek majd, akik jobban szerveződnek ellenfeleiknél, hiteles és célirányos üzenetet közvetítenek (az olyan utasítások, mint hogy a párttagok naponta egy mémet posztoljanak, ahogyan Orbán tette, mesterkéltnek hatnak), és képesek erőteljes szimbólumokat teremteni a közös elégedetlenség kifejezésére.
A választások egyik maradandó emléke marad a sok ellenzéki szavazó képe, akik zebramintás kalapokban és jelmezekben jelentek meg. Ez utalás volt arra a hatalmas birtokra, ahol Orbán apja egzotikus állatokat tartott. Bármilyen jelentéktelennek tűnjön is, az efféle negatív kampány – egy jobb jövő hiteles ígéretével és a fennálló rendszerrel való egyértelmű szakítással párosulva – hozzájárulhat egy olyan győzelemhez, amely szétfoszlatja a populisták legyőzhetetlenségének mítoszát.
Következő cikk: Nem lehetünk többé a demokrácia szkeptikus udvari bohócai
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Sajnos ez a helyzet
Tehát tiszta a kép. A VMSZ megy tovább a "lenini úton", húzva magával a legtöbb vajdasági >
A szerb miniszter gyűlöletbeszéde: Visszatérés a kilencvenes évek politikájához
Ez a fejezet soha nem zárult le. A nacionalista ideológia éppen ezt teszi: folyamatosan feltépi a >
Új CRTA-kutatás: a hallgatói lista 44,9, az SNS 35,7 százalékon áll
A szerbiai polgárok tízből hatan úgy vélik, hogy a demokrácia a legjobb politikai rendszer, ugyanakkor ugyanennyien >
Etnikai tisztogatás és nosztalgia
Úgy tűnik, Szerbiában kevesen hajlandók szembenézni a valósággal. Az üres nyilatkozatok, a pátosszal teli, guszlárok által >
Rama és Vučić ugyanúgy fojtják el a tiltakozásokat, a Balkán új korszakba lép
Figyelemre méltó – írja Shasha –, hogy két ennyire különböző ember, mint Rama és Vučić, szinte >
Még mindig lövi?
Ha a rezsimellenesek elleni propagandádat nem úgy kezded, hogy „minden választáson legyőzlek benneteket”, hanem úgy, hogy >
Az amerikai forradalom
Ezért fontos a köztársaság, a hatalmi ágak szigorú elválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, a föderalizmus, >
Anyanyelvhasználat – látszat és a valóság
Mindez azt a benyomást kelti, hogy a hivatalos nyelvhasználat gyakorlati érvényesülése szinte kizárólag a személynevek anyanyelven >
MILA PAJIĆ: Szerbia nevében: bocsássanak meg
A hatalom egyértelművé tette, hogy nem hajlandó felelősséget vállalni a Szerbia nevében elkövetett bűncselekményekért. Nekünk, Szerbia >
PAVLE RADIĆ: Ő is tudja, hogy mi tudjuk: hírhedt radikális hazudozó és manipulátor
„Mindez nem lenne lehetséges, ha a hazugságokra, manipulációra és korrupcióra épülő rendszerben eltöltött hosszú évek nem >
A demokrácia már nem lakik itt (ha egyáltalán valaha is lakott)
Ideje felébrednünk. Kijózanodnunk. Magunkhoz térnünk. Fel kell ismernünk, milyen szörnyeteg áll velünk szemben. Milyen sárkánnyal készülünk >
Orbán veresége intő jel: Szüksége van-e Vučićnak az EU-ra ahhoz, hogy megnyerje a választásokat?
Vučić nagyon jól tudja – és ebben Viktor Orbán közelmúltbeli magyarországi választási veresége komoly figyelmeztetés volt >