Ma Endre, Elek, András névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Gyorsvasút, NIS, Wizz Air, Utiber stb.: Miért „recseg-ropog” hirtelen minden a magyarokkal?
Amióta Orbán Viktor elvesztette a magyarországi választásokat, úgy tűnik, hogy Szerbia üzleti kapcsolatai a korábbi közeli barátokkal minden területen akadozni kezdtek. Valóban így van? Az amúgy is bonyolult helyzetet tovább nehezíti egy tágabb külpolitikai tényező: Kína európai befolyása. Magyarország és Szerbia számos közös üzletében Kína volt az összekötő kapocs. Éppen a legnagyobb infrastrukturális és energetikai projektekben jelent meg kínai részvétel. Magyar Péter már többször hangsúlyozta Európa-párti álláspontját, miközben az Európai Unió Kínát egyre inkább stratégiai kihívásként kezeli. Emiatt elsőként éppen az olyan projektek kerülhetnek célkeresztbe, mint a Belgrád–Budapest gyorsvasút. Marija L. Janković (Vreme):
Az utolsó szerződést, amelyet a magyar Utiber vállalat Szerbiában elnyert, 2026 márciusának végén kötötték meg – mindössze 12 nappal azelőtt, hogy Orbán elvesztette a választásokat –, derül ki a Közbeszerzési Portál adataiból. Azóta egyetlen új szerződést sem kötöttek.
Az Utiber évek óta szemléletes példája annak, miként kapcsolódott össze gazdaságilag is két populista rezsim politikai együttműködése. A magyar építőipari és mérnöki vállalatot a sajtó közvetlenül Orbán rendszeréhez köti Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc révén.
A Novi Treći Put (Új Harmadik Út) kutatója, Mijat Kostić a Vremének azt mondta, hogy éppen az ilyen cégek kerülhetnek az új magyar kormány vizsgálatának középpontjába.
– Fontos megérteni, hogy az új magyar vezetés nem feltétlenül lesz Aleksandar Vučić ellen, de biztosan Orbán ellen lesz – magyarázza Kostić. – Az új magyar miniszterelnök, Magyar Péter nyilvánosan kijelentette, hogy átvilágítja elődje és gazdag támogatói valamennyi üzletét. Szerbia számára az a probléma, hogy éppen ezek a finanszírozók közvetve nálunk is számos nagyberuházásban vettek részt, például a vasútvonal felújításában vagy az újvidéki pályaudvar előtetőjének projektjében.
Ha a magyar vizsgálatok pénzmozgásokkal kapcsolatos törvénytelenségeket tárnak fel, az Kostić szerint a két ország további együttműködését is megakaszthatja. Legalábbis azt a formáját, amely eddig a „baráti” vállalatokon keresztül zajlott.
Egymást követik a problémák
Az Utiber 2026 áprilisáig kifejezetten jól el volt látva munkával. Két év alatt legalább kilenc szerződést kötött a szerb állammal a közbeszerzési adatok szerint.
A vállalat évek óta kapott megbízásokat szerb állami cégektől és intézményektől, főként az építőipar területén, például a Szerb Utaktól és a Szerb Vasúti Infrastruktúrától. Felügyelőként részt vett az újvidéki vasútállomás felújítási projektjében is, amelynek előtetője 2024. november 1-jén összeomlott, és 16 ember halálát okozta.
Lehetne azt gondolni, hogy az Utiber utolsó szerződésének időzítése puszta véletlen, ha tavasszal nem bukkant volna elő – mintha csontvázak estek volna ki a szekrényből – számos üzleti probléma Belgrád és Budapest viszonyában.
Először a korábban biztosnak tűnő NIS–MOL üzlet körül jelentkeztek nehézségek. Ezt követte a Wizz Air körüli vita, majd a közös kőolajvezeték ügye.
A legfrissebb hír pedig az, hogy Magyarország felülvizsgálatot helyezett kilátásba a gyorsvasút szerződéseivel kapcsolatban, miközben a projekt indulása már hónapokat késik.
Mit nem osztunk meg most?
2025 végén Aleksandar Vučić szerb elnök burekezni és borozni vitte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy a NIS eladásáról tárgyaljanak.
A szerb államfő megköszönte Orbánnak a kiváló kapcsolatot, mire az azt válaszolta:
– Amink van, megosztjuk önökkel.
A NIS körül zajló bonyolult és politikailag vezérelt energetikai játszma közepette azonban 2026. április 12-én „kihúzták a széket” Orbán alól. Ezt követően a szerb kormány és Vučić azonnal fokozott médiakampányba kezdett a NIS ügyében.
– A tárgyalások nem haladnak jól – jelentette ki Vučić május végén.
Korábban Jorgovanka Tabaković, a szerb jegybank elnöke úgy fogalmazott, hogy a NIS alapvetően tulajdonosi kérdés, majd hozzátette:
– A szerelem szerelem, de a sajtot pénzért adják.
A másik oldalon a MOL kötelező érvényű szerződésben vállalta, hogy 2026. március 31-ig megvásárolja a NIS-t, ami végül nem történt meg. Ez a dátum – 2026 márciusának vége, Orbán biztosnak hitt hatalmának utolsó hónapja – több helyen is visszaköszön a két ország üzleti kapcsolataiban.
Hol akadt el a Wizz Air ügye?
A médiában megjelent nyilatkozatok és a kormánypárti bulvárlapok címei alapján nap mint nap zajlik az adok-kapok a Wizz Air és a szerb Polgári Légiközlekedési Igazgatóság között.
Luka Popović, az Ex-Yu Aviation portál alapítója a Vremének azt mondta, szerinte a vita nincs közvetlen kapcsolatban a magyarországi kormányváltással.
– Ezeknek a szabályoknak a módosítását már jóval korábban fontolgatták, és a szabályozási változásokat hónapokkal a magyarországi hatalomváltás előtt elfogadták – mondja Popović. – Azért került most ismét előtérbe a kérdés, mert minden légitársaságnak külön engedélyt kell kérnie minden egyes útvonalra és minden szezonra.
Az a szabályozás, amely alapján a szerb hatóságok korlátozhatják a Wizz Air működését, március végén lépett hatályba.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy ez nem új probléma. A vita a Wizz Air szerbiai megjelenése óta létezik. Annak idején a Jat Airways is többször panaszkodott arra, hogy a magyar légitársaság előnyös helyzetben van. A szerb állami intézmények azonban csak most kezdték komolyan venni ezeket az érveket, noha a rendszer évekig zavartalanul működött.
– Felmerül a kérdés, hogy a Direktorátusnak miért nem volt problémája a Wizz Air üzleti modelljével tizenöt éven keresztül, és miért van most – teszi hozzá Popović. – Már 2010-ben is pontosan ugyanazokra az érvekre hivatkozott a Jat Airways, mint amelyekre ma a hatóság.
Kostić szerint a Wizz Air körüli „csuklások” akár a szerb állam részéről végzett helyzetfelmérésként is értelmezhetők.
– Maga a szerb vezetés sem biztos benne, hogyan fog működni a jövőben a kapcsolat Magyarországgal. Lehetséges, hogy a Wizz Air ügyén keresztül tesztelik a terepet – véli.
Kína árnyéka
Az amúgy is bonyolult helyzetet tovább nehezíti egy tágabb külpolitikai tényező: Kína európai befolyása.
Magyarország és Szerbia számos közös üzletében Kína volt az összekötő kapocs. Éppen a legnagyobb infrastrukturális és energetikai projektekben jelent meg kínai részvétel. Magyar Péter már többször hangsúlyozta Európa-párti álláspontját, miközben az Európai Unió Kínát egyre inkább stratégiai kihívásként kezeli. Emiatt elsőként éppen az olyan projektek kerülhetnek célkeresztbe, mint a Belgrád–Budapest gyorsvasút.
Az új magyar miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya több fontos döntést hozott, köztük azt is, hogy felülvizsgálja a Budapest–Belgrád vasútberuházást. A részleteket nem ismertette, de minisztere korábban arról beszélt, hogy a projektet kezdettől fogva rossz döntések sora kísérte: a nyomvonal kiválasztásától kezdve azokig a műszaki megoldásokig, amelyek miatt a 200 km/órás sebességre tervezett pálya egyes szakaszain legfeljebb 160 km/órával lehet majd közlekedni, miközben a költségek többszörösükre emelkedtek.
Arról is szó esett, hogy feloldhatják a beruházás titkosítását, amit a kínai fél kifejezetten ellenez.
Következő cikk: Hogyan hozott szégyent Vučić Szerbiára
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Sajnos ez a helyzet
Tehát tiszta a kép. A VMSZ megy tovább a "lenini úton", húzva magával a legtöbb vajdasági >
A szerb miniszter gyűlöletbeszéde: Visszatérés a kilencvenes évek politikájához
Ez a fejezet soha nem zárult le. A nacionalista ideológia éppen ezt teszi: folyamatosan feltépi a >
Új CRTA-kutatás: a hallgatói lista 44,9, az SNS 35,7 százalékon áll
A szerbiai polgárok tízből hatan úgy vélik, hogy a demokrácia a legjobb politikai rendszer, ugyanakkor ugyanennyien >
Etnikai tisztogatás és nosztalgia
Úgy tűnik, Szerbiában kevesen hajlandók szembenézni a valósággal. Az üres nyilatkozatok, a pátosszal teli, guszlárok által >
Rama és Vučić ugyanúgy fojtják el a tiltakozásokat, a Balkán új korszakba lép
Figyelemre méltó – írja Shasha –, hogy két ennyire különböző ember, mint Rama és Vučić, szinte >
Még mindig lövi?
Ha a rezsimellenesek elleni propagandádat nem úgy kezded, hogy „minden választáson legyőzlek benneteket”, hanem úgy, hogy >
Az amerikai forradalom
Ezért fontos a köztársaság, a hatalmi ágak szigorú elválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, a föderalizmus, >
Anyanyelvhasználat – látszat és a valóság
Mindez azt a benyomást kelti, hogy a hivatalos nyelvhasználat gyakorlati érvényesülése szinte kizárólag a személynevek anyanyelven >
MILA PAJIĆ: Szerbia nevében: bocsássanak meg
A hatalom egyértelművé tette, hogy nem hajlandó felelősséget vállalni a Szerbia nevében elkövetett bűncselekményekért. Nekünk, Szerbia >
PAVLE RADIĆ: Ő is tudja, hogy mi tudjuk: hírhedt radikális hazudozó és manipulátor
„Mindez nem lenne lehetséges, ha a hazugságokra, manipulációra és korrupcióra épülő rendszerben eltöltött hosszú évek nem >
A demokrácia már nem lakik itt (ha egyáltalán valaha is lakott)
Ideje felébrednünk. Kijózanodnunk. Magunkhoz térnünk. Fel kell ismernünk, milyen szörnyeteg áll velünk szemben. Milyen sárkánnyal készülünk >
Orbán veresége intő jel: Szüksége van-e Vučićnak az EU-ra ahhoz, hogy megnyerje a választásokat?
Vučić nagyon jól tudja – és ebben Viktor Orbán közelmúltbeli magyarországi választási veresége komoly figyelmeztetés volt >