Ma Klára, Hilária, Diána névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A demokrácia már nem lakik itt (ha egyáltalán valaha is lakott)
Ideje felébrednünk. Kijózanodnunk. Magunkhoz térnünk. Fel kell ismernünk, milyen szörnyeteg áll velünk szemben. Milyen sárkánnyal készülünk megküzdeni. Milyen ellenfél vár ránk. Olyan ellenfél, amely derékon és fejen egyaránt üt. Olyan ellenfél, amely hazudik és megtéveszt. Olyan ellenfél, amely visszaél a hatalmával és manipulál. Olyan ellenfél, amely függővé vált a hatalomtól. Egyszerre romboló és halálosan veszélyes. Elsőrangú összecsapás vár ránk. Szemtől szembe. Egyenesen egymás szemébe nézve. Szerbiáról van szó, tisztelt olvasó. Milan St. Protić (Danas):
Azokat, akik megülték Szerbiát, és semmi áron nem akarnak leszállni róla, egyetlen dolog érdekli: a hatalom és a pénz. Csak a fenyegetést és az erőt értik. Minden velük kötendő demokratikus megállapodási kísérlet sziszüphoszi munka. Hiábavaló. Kontraproduktív. Eleve kudarcra ítélt.
Legbelül megrögzött Európa-ellenesek. Nem ismerik Európát, és az Európai Unió sem áll közel hozzájuk. Az erőskezű vezetést és a semmivel sem korlátozott hatalmat szeretik. A keleti modellt. Számukra a civilizált világban érvényes értékek és eljárások feleslegesek, sőt károsak. Európában is azokat keresik, akik ebben az autoriter államfelfogásban a legközelebb állnak hozzájuk. És vannak ilyenek. A demokráciát a gyengeség jelének tartják. Az emberi jogokat az abszolút hatalmuk akadályának. A leválthatóságot és az elszámoltathatóságot veszélyes előítéletnek és rosszindulatú támadásnak tekintik.
Úgy gondolják, hogy Isten rendelte őket a hatalomba. Hogy rajtuk kívül senkinek – különösen politikai ellenfeleiknek – nincs és nem is lehet joga az ország irányítására. Soha és semmilyen körülmények között.
Kisajátították a hatalom és az igazság monopóliumát. De azt is, hogy kizárólag ők dönthetik el, mi szolgálja Szerbia érdekét, és mi nem. Tévedhetetlennek, pótolhatatlannak és megismételhetetlennek tartják magukat. Az önhittség súlyos betegség. Az önámítás még súlyosabb.
Az ő politikai világképükben minden ellenállás és minden ellenzéki tevékenység felforgatásnak számít. Aki velük szemben áll, az szerintük Szerbiával szemben áll. Innen ered az a bárgyú jelszó is, hogy „Szerbia győz”, amely valójában azt jelenti: „Mi győzünk.”
Itt tehát nem egyszerű politikai vitáról van szó egymással szemben álló programok és mozgalmak között. Itt évtizedek óta könyörtelen harc folyik azért, hogy milyen legyen Szerbia. Milyen legyen a hatalom, milyen legyen a politikai rendszer, milyenek legyenek a törvények és az intézmények.
A jelenlegi hatalom birtokosai mindezeket az intézményeket saját tulajdonukban lévő eszköznek – sőt fegyvernek – tekintik. Nekik mindent szabad, ellenfeleiknek semmit. Az igazságszolgáltatás visszaélésszerű használatát magasabb célokkal igazolják. Ha el kell hallgattatni a felháborodott polgárokat, a bíróság az ő kivont kardjukká válik.
Ha egyik emberük autóval elüt egy tüntető nőt, az elnök kegyelmet ad neki. Ha egy diák vízzel lefröcsköl egy rendőrt, elítélik. Ha ők vernek embereket, dicséret és jutalom jár érte. Ami nekik megengedett, az az egyszerű emberek számára büntetendő.
Bűnözővé tették a rendőrséget, és legalizálták a bűnözést. Miért?
Mert számukra a kettő ugyanaz. Mert nem tesznek különbséget. Mert csak a hatalmat és a pénzt látják maguk előtt. És a saját karmaikat mindkettőn.
A korlátlan hatalom megrontja az embert és a jellemét. Minél tovább tart, birtokosai annál gőgösebbé, gátlástalanabbá és vadabbá válnak. De egyúttal egyre paranoiásabbakká is.
Politikai rendszerről beszélünk tehát, amelyet teljesen átitatott a hatalomvágy. Náluk ez a hatalomvágy már megszállottsággá fajult.
Számukra elképzelhetetlen, hogy elveszítsék a hatalmat. Ez a létük, fennmaradásuk kérdése – hogy ne mondjam: élet-halál kérdés.
Aki hisz a békés választási győzelemben és a hatalom önkéntes átadásában, illúziókat kerget. Naiv illúziókat. Egyszerűen nem fog megtörténni. Nem fogják megengedni. És rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg is tudják akadályozni.
Semmiben sem fognak engedni. Semmiben sem tesznek gesztust az ellenzék felé. Nem lesz kompromisszum, nem lesz engedmény, nem lesz javulás. Aki még mindig ebben reménykedik, vagy nem őszinte, vagy nincs józan esze.
A rezsim elnyomása szemmel láthatóan fokozódik. Mindenki láthatja, mi történik, és milyen céllal. A parlamenti taktikázás kizárólag arra szolgál, hogy elkábítsa a közvéleményt és időt nyerjen.
Most az elnök a lemondását emlegeti. Szép lenne, de nem fog megtörténni. Addig marad, amíg csak lehet. És amíg kedve tartja. Miért is cserélné fel a biztosat a bizonytalanra? A rezsimnek nincs erős elnökjelöltje. A jelenlegi államfő annyi hatalmat, befolyást és médiateret sajátított ki, hogy senki másnak nem maradt hely. Egy valódi egy az egy elleni versenyben már bajba kerülne. Ráadásul az elnökválasztást könnyebb ellenőrizni, de nehezebb elcsalni. Név áll névvel szemben. Személyiség személyiséggel. Ez a rezsim számára csúszós terep. Nagyon csúszós. Ők maguk is pontosan tudják ezt.
A kormánypárt helyzete még kedvezőtlenebbé válna, ha az elnökválasztást a parlamenti választások előtt tartanák meg. Ha az ellenzék jelöltje győzne, a politikai inga drámai módon az ellenzék javára lendülne ki. Ebben az esetben a parlamenti választás kimenetele is rendkívül bizonytalanná válna.
Ebben az érzékeny pillanatban a hatalomnak semmiféle kísérletezésre nincs szüksége. Sem látványos mutatványokra. Sem kockázatra.
A biztosra fognak menni. A lehető legbiztosabbra. Ütni, csalni, rabolni.
A rezsim esélye az ellenzék megosztottságában rejlik. Az elnökválasztáson azonban ez sem döntő. Ha második fordulóra kerülne sor, mindenki felsorakozna amögött az ellenzéki jelölt mögött, aki bejutott.
Elismerem, első pillantásra úgy tűnhet, mintha ellentmondanék önmagamnak. Egyrészt azt állítom, hogy ezt a hatalmat választásokon nem lehet leváltani, másrészt hosszasan elemzem az elnökválasztást. Valóban így látszik.
Csakhogy egy dolgot hozzá kell tennem. Az elnökválasztásról szóló fejtegetés csak normális választási körülmények között érvényes. Hogy ennek mekkora a realitása, azt az olvasóra bízom. Ha a választások ugyanolyanok vagy hasonlóak lesznek, mint az elmúlt években, akkor abból nem lesz semmi.
Láthattuk: a haladók és vezetőjük rendkívüli eszközökkel fogják őrizni a hatalmukat. Részben sajátos, intézményeken kívüli módszerekkel, részben antidemokratikus és erőszakos eszközökkel, részben tisztességtelen és alattomos praktikákkal – de számukra ezek hatékonyak és eredményesek. És szerintük szükségesek.
Nem vagyok túlzottan optimista. Ezredszer ismétlem: választások, aztán válság, végül tömegtüntetések. Ez a legvalószínűbb forgatókönyv.
„Hogy usztasák, árulók és külföldi zsoldosok szerezzék meg a hatalmat? Hogy rátegyék a kezüket Szerbiára? Hogy megismétlődjön 2000. október 5-e?
Soha. Szó sem lehet róla.
Eltiporjuk őket, semlegesítjük őket, kiiktatjuk őket. Egyszer s mindenkorra.
Miféle elnökük, miféle kormányuk – miféle ostobaság ez?
Szerbia fölé veszély tornyosul: színes forradalom, belső és külső ellenségek államellenes akciói.
Védekeznünk kell. És meg kell védenünk magunkat.
Minden rendelkezésünkre álló eszközzel. Ha hangágyú kell – legyen hangágyú. Ha igazi ágyú kell, abból lövetjük őket gránátokkal. Sortüzekkel. Aztán majd meglátjuk, ki fog ezután még színes forradalommal próbálkozni Szerbiában.
Nincs több szórakozás. Nincs több demokrácia, nincs több választás, nincs több szabad média, nincs több ellenzék. Ennek vége. Kész. Finito. Egyenként ritkítjuk meg őket, aztán egyszerre az egészet. Az áruló anyjukat!”
Ez utóbbiért elnézést kérek a tisztelt olvasótól. De ez az ő nyelvezetük. Mit tehetnék.
Ideje felébrednünk. Kijózanodnunk. Magunkhoz térnünk. Fel kell ismernünk, milyen szörnyeteg áll velünk szemben. Milyen sárkánnyal készülünk megküzdeni. Milyen ellenfél vár ránk. Olyan ellenfél, amely derékon és fejen egyaránt üt. Olyan ellenfél, amely hazudik és megtéveszt. Olyan ellenfél, amely visszaél a hatalmával és manipulál. Olyan ellenfél, amely függővé vált a hatalomtól. Egyszerre romboló és halálosan veszélyes.
Elsőrangú összecsapás vár ránk. Szemtől szembe.
Egyenesen egymás szemébe nézve.
Szerbiáról van szó, tisztelt olvasó.
Következő cikk: PAVLE RADIĆ: Ő is tudja, hogy mi tudjuk: hírhedt radikális hazudozó és manipulátor
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Szerb trójai faló
De ha a képzeletbeli néző maga az EU, akkor mi van? Az üzenet valami ilyesmi lehetne: >
„Vučić barátja, mint egy egyszerű szerb paraszt”: Orbán Viktor látogatása a gučai trombitásfesztiválon
Ez azért fontos, mert Magyarországon korrupciós, bűnügyi és politikai korrupcióval kapcsolatos vádemelések várhatók, és nagyon rossz >
Pásztor Bálint ára
Felszólítjuk Pásztor Bálintot, hogy hagyjon fel az olcsó politikai üzletelés nagy szavak mögé rejtésével, és végre >
A feltételezett gengszter, aki fejfájást okoz Kushner albániai üzlete miatt
A falusiak azt állítják, hogy figyelmeztették Trump vejét: tengerparti földjüket Artur Shehu lopta el, aki ellen >
Az olvasás a király
Hosszú távon valójában csak a könyvek számítanak. A filmek, podcastok és TikTok-videók képesek felkelteni a figyelmet >
Mi köze a közelgő szerbiai választásoknak Zelenszkij látogatásához?
A fegyverkereskedelem, vagyis az Ukrajnának történő fegyvereladás Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerbiai látogatásának legfontosabb aspektusa – >
Vučić „Olujája”
A szerbiai nép nem tudja leváltani a horvátországi hatalmat, amely az Oluját ünnepli, és nem tudja >
„Aco, a szerb” nehéz helyzetben
A hatalom uralmának tizenötödik éve kockázatos időszakba lépett. Slobodan Milošević például politikailag nem élte túl ezt >
Az amerikai hadsereg putyinizálása
Röviden: saját magunkat győztük le.nIgaz, ezt a háborút soha nem lehetett volna megnyerni, és talán hálásak >
Don Corleone Trump
Valamennyi vállalkozás Trump kielégíthetetlen kapzsisága és rossz vezetése miatt bukott el. Trump most ugyanezt teszi az >
Hide the Pain Harold és a Rubik-kocka feltalálója is a közösségi média kedvencei a magyar köztársasági elnöki posztra
A válaszok között valóságshow-szereplők, testépítők és Palvin Barbara, a Victoria’s Secret magyar modellje is szerepelt. Egy >
Kiállni a vonalra
A szerb választói társadalom nem egyszerűen két „népszavazási” táborra szakadt, amelyek egymással szemben menetelnek. A biztos >