2026. szeptember 7. hétfő
Ma Regina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

„Aco, a szerb” nehéz helyzetben

„Aco, a szerb” nehéz helyzetben

A hatalom uralmának tizenötödik éve kockázatos időszakba lépett. Slobodan Milošević például politikailag nem élte túl ezt az időszakot. Ez is magyarázza a választások kiírásával kapcsolatos habozást. Úgy tűnik azonban, hogy még a választásoknál is nagyobb nyugtalanságot okoz a választások utáni politikai válságtól való félelem. Ezért követeli Vučić olyan kitartóan a diákoktól, hogy már előre kötelezzék el magukat: ha veszítenek, gratulálni fognak a győztesnek. Vesna Mališić (Radar):

A még nyilvánosságra sem hozott diáklista miatti félelem arra késztette a hatalmat, hogy már előre megpróbálja hitelteleníteni a lehetséges jelölteket. A politikai vezetés – különösen az államfő – idegessége pedig odáig vezetett, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) a hőségriadó határát súroló kánikulában nap mint nap falunapokat és vásárokat szervez Szerbia-szerte. Ezeken vezetőjük énekel, üstben keveri a hagyományos ételt, pálinkát kóstol, népművészeti szuveníreket vásárol, utakat ígér…

 

A civilizált világ politikai gyakorlatában példátlan, hogy a választási kampány teljes erővel dübörögjön, az állam minden erőforrását és intézményét felhasználva, miközben a választások kiírásának időpontja hónapok óta csak politikai délibáb, amellyel egyszerre szórakoztatják a közvéleményt és mozgósítják a kormány támogatását. Ráadásul mindeközben bizalmat szavaznak egy olyan kormánynak, amely valójában már távozóban van.

 

Az SNS hatalmi gépezete uralmának tizenötödik évébe lépett azzal az ambícióval, hogy továbbra is azt tehessen, amit akar. Mindent megsemmisített, ami útjában állt: az intézményeket, a politikai életet, a közéleti vitát, ellenfeleit, az ellenzéket pedig a túlélés határára szorította. És amikor már úgy tűnt, hogy teljes politikai pusztaság veszi körül, a diákok a tiltakozó polgárokkal együtt egy komoly politikai kihívót építettek fel, amely a következő választásokon összeméri erejét a haladókkal.

 

A folklórgiccs, a falusi összejövetelek hangulata, a zene, az alkohol és a nyárson sült hús csupán díszlet egyetlen politikai üzenethez: Vučić nélkül nincs Szerbia. Az azonban nem világos, hogy a hatalom jobban fél-e maguktól a választásoktól, vagy attól, ami utánuk következhet.

 

A még be sem jelentett diáklista miatti aggodalom arra ösztönözte a hatalmat, hogy idő előtt megpróbálja lejáratni a lehetséges jelölteket. A politikai csúcsvezetés, különösen az államfő idegessége pedig arra késztette a haladókat, hogy a szinte elviselhetetlen hőségben naponta vásárokat rendezzenek az ország minden részén, ahol vezetőjük énekel, bográcsban főz, pálinkát kóstol, népi kézműves termékeket vásárol és újabb utakat ígér.

 

Nagyvonalúan szórja a közpénzt, miközben olyan problémákat „old meg”, amelyeket éppen az ő korrupcióra épülő politikája taszított szociális kilátástalanságba. Különös paradoxon, hogy Vučić egykor, amikor Szerbia politikai meghódítására készült, lenyűgözve beszélt Max Weber protestáns felelősségetikájáról. Éppen az ő rendszere azonban a bűnözés, a korrupció és a felelőtlenség mocsarába süllyedt.

 

Ezért most rendkívül nehéz feladata van: mindezt elrejteni egy demagóg kampány mögé, amely ismét a valóság helyére annak virtuális képét állítja. Mert a következő választások valóban „Szerbia jövője szempontjából döntő jelentőségűek lesznek”, ahogy az államfő fogalmazott – ő, a „nép embere”, aki „éjjel-nappal dolgozik, miközben az elit nyaral”.

 

Ezért előkampánya népies és folklorisztikus, visszatérés a saját bázisához, élesen fekete-fehér üzenetekkel, amelyek nem hagynak teret a kételynek, és a „erős és egységes Szerbia” maximális mozgósítását követelik. Ő „törődik” a gazdákkal és a falusi háztartásokkal, a helyi problémákat kamerák előtt oldja meg, miközben a diáklista jelöltjeit teljesen alkalmatlan, „az állam emlőjén élő élősködőkként” mutatják be. Ő a folytonosságot és a stabilitást testesíti meg, ellenfelei pedig állítólag a „visszatérést a bizonytalansághoz”.

 

A nyilvános médiateret politikai látszatok, illúziók és ígéretek árasztják el, amelyeknek az a céljuk, hogy teljesen foglyul ejtsék az emberek reményeit, még mielőtt elérkezne a régóta ígért választások ideje.

 

Vučić néppel való találkozásainak gondosan megrendezett színjátékát rendszeresen kíséri a politikai drukkerkórus skandálása: „Aco, Srbine!” („Aco, te igazi szerb!”). Ezzel azt a benyomást keltik, mintha a támogatottsága folyamatosan nőne, miközben felhevítik a tömeget, és nyomatékosítják beszédeinek kulcsmondatait.

 

Az államilag finanszírozott, megszervezett és megrendezett falusi mulatságokat a hatalom ellenőrzése alatt álló médiumok valós időben közvetítik. A helyszínen a kormánypárti tisztségviselők dicsőítik az államfőt, aki az egész előkampány központi figurája. A folklórgiccs, a falusi vigasságok hangulata, a zene, az alkohol és a nyárson sült hús csupán díszlete annak az üzenetnek, hogy Vučić nélkül nincs Szerbia.

 

A hatalom uralmának tizenötödik éve kockázatos időszakba lépett. Slobodan Milošević például politikailag nem élte túl ezt az időszakot. Ez is magyarázza a választások kiírásával kapcsolatos habozást. Úgy tűnik azonban, hogy még a választásoknál is nagyobb nyugtalanságot okoz a választások utáni politikai válságtól való félelem. Ezért követeli Vučić olyan kitartóan a diákoktól, hogy már előre kötelezzék el magukat: ha veszítenek, gratulálni fognak a győztesnek.

 

2026. augusztus 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Elkezdődött a selyemzsinór megszorítása a TV Nova és az N1 körül?

Elkerülhetetlenül megkezdődik majd a hírműsorok fokozatos megnyirbálása – márpedig Vučić számára ez a legfontosabb cél –, >

Tovább

Kit választunk hőseinknek – Živojin Mišićot és Koča Popovićot vagy – Ratko Mladićot?

A hős hadvezérről – és/vagy a beteg öregemberrel szemben elkövetett igazságtalanságról – szóló mítosz segítségével az >

Tovább

„Lengyel forgatókönyv” szerb módra: képesek-e a fiatalok az idősebbek segítsége nélkül megváltoztatni a hatalmat?

„Bár az utcai aktivitás csökken, a Szerb Haladó Párttal szembeni elégedetlenség nem csökken, és a közvélemény-kutatásokban >

Tovább

Ratko Mladić temetése: állami tiszteletadás, uniós nyomás és Szerbia múltjához való viszonya

„Szerbiában nincs olyan kisebb város, ahol ne lenne legalább egy, Ratko Mladićot dicsőítő falfestmény. Az a >

Tovább

VMP-KÖZLEMÉNY: MAGYAROK VAGYUNK, NEM „MAGAROK”!

A közvetlen szakmai és kiadói felelősség a kiadót terheli: a lektor feladata a hibák jelzése, a >

Tovább

Guardian: Kémprogrammal vették célba szerbeket az ország „eddig dokumentált legnagyobb megfigyelési hullámában”

A Share közlése szerint a célba vettek között voltak a szerb diákmozgalom tagjai is, amely 2024 >

Tovább

Mikor fogja Szerbia eltávolítani Ratko Mladićot a hatalomból?

Vučić és cinkosai uralmuk idején valódi Ratko Mladić-kultuszt építettek ki, tovább hamisították a múltat, majd a >

Tovább

Megijedt Vučić az újvidékiek fogadtatásától, és ezért halasztotta el a pénteki újvidéki fellépését?

Az užicei nagygyűlés kudarca után – amelyen még a kormánypárti médiában is inkább a helyiek füttykoncertjét >

Tovább

N1: A rezsimhez közeli média szerint október 25-én lesznek a választások – Minek kell addig megtörténnie?

Augusztus folyamán végül azt mondta, hogy ő az egyetlen európai elnök, aki le fog mondani hivataláról >

Tovább

Vučić Újvidéken: Visszatérés a bűntett helyszínére

Újvidék polgárai – ezt minden lépésnél hallani lehet, és bizony a közösségi médiában is kötetekben lehet >

Tovább

Mladić-pártiak a Partizánok terén

Aleksandar Vučić más véleménye, az ő sajátos álláspontja Ratko Mladić és a srebrenicai népirtás kapcsán, ki >

Tovább

Hogyan indul a vajdasági magyar ellenzék a parlamenti választásokon?

Mi úgy gondoljuk, hogy a vajdasági magyarok nem függhetnek attól, hogy éppen ki van hatalmon Budapesten >

Tovább