Ma Amália, Bekény névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„Lengyel forgatókönyv” szerb módra: képesek-e a fiatalok az idősebbek segítsége nélkül megváltoztatni a hatalmat?
„Bár az utcai aktivitás csökken, a Szerb Haladó Párttal szembeni elégedetlenség nem csökken, és a közvélemény-kutatásokban sem növekszik az SNS támogatottsága. A CRTA legutóbbi felmérése azt mutatja, hogy az SNS már egy éve nem tudja átlépni azt a szavazati küszöböt, amely biztosítaná számára a választási győzelmet”... „A diákság mozgalma továbbra is képes arra, hogy nagy számú embert mozgósítson a választás napján, azzal azonban számolni kell, hogy egy rendszerellenes lista valamivel több szavazata még nem jelenti a hatalom megváltozását egy olyan autokráciában, mint a miénk. A teljesen antidemokratikus, autoriter hatalom megváltoztatásához – amely ellenőrzi a pénz és az információ minden áramlását, és hajlamos az erőszak alkalmazására – a választók tömeges mozgósításán túl működőképes és jól szervezett politikai alternatívára is szükség van, felismerhető vezetővel, valamint azzal az elszántsággal, hogy a választások előtt, alatt és után vállalja a kemény küzdelmet és az áldozatokat”. Neda Vulović Obradović (N1):
Nina, Irena és Marko 11 évesek voltak, amikor a Szerb Haladó Párt (SNS) hatalomra került, és egészen másfél évvel ezelőttig aligha tudtak más politikusról Aleksandar Vučićon kívül. Az előző választásokon nem szavaztak, mert az egyetem, az álláskeresés és mindaz, ami a fiatalokat érdekli és aggasztja, fontosabb volt számukra – a politika egyszerűen nem volt „az ő világuk”. A közelgő választásokon azonban ez megváltozhat, ezért felmerül a kérdés: megismétlődhet-e Szerbiában a 2023-as „lengyel forgatókönyv”?
Amennyire korábban ez a három fiatal közömbös volt a politika iránt, annyira nem érdekelte a politikai pártokat sem a fiatalok megszólítása. Ez azonban megváltozott.
A Szerbiai Fiatalok Ernyőszervezetének (KOMS) idén nyáron végzett felmérése szerint a választójoggal rendelkező fiatalok csaknem 90 százaléka elmenne szavazni, közel 85 százalékuk pedig támogatja a diákság mozgalmának tevékenységét.
Szerbiát Európa egyik demográfiailag legidősebb nemzetének tekintik: a Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben az átlagéletkor 44,2 év volt. Ha a választópolgárok összetételét nézzük, a fiatalok aránya valamivel 15 százalék alatt van.
Ezért felmerül a kérdés, hogy megvalósulhat-e Szerbiában az úgynevezett „lengyel forgatókönyv”: vajon éppen ez a demográfiai csoport döntheti-e el a közelgő választások eredményét, ha nagy számban járul az urnákhoz?
Mi történt Lengyelországban?
A 2023-ban megtartott lengyelországi parlamenti választáson véget ért Jarosław Kaczyński konzervatív, jobboldali pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) hosszú kormányzása. Ebben döntő szerepet játszott a fiatal választók és a nők tömeges részvétele.
„Most szavaztam először, és őszintén szólva nem is emlékszem olyan Lengyelországra, amelyet az ellenzék irányított” – mondta akkor a Guardiannek Aleksandra, egy varsói szociológushallgató, aki mindössze tízéves volt, amikor a PiS átvette a hatalmat.
Akkor azt mondta, az új kormánytól azt várja, hogy „depolitizálja a közszolgálati médiát”, és nagyobb figyelmet fordítson a nőkre, valamint az LMBTQ+-közösségre. Hangsúlyozta, hogy nem csupán a progresszív eszmék mellett szavaz, hanem a fennálló helyzet és az addigi kormány leváltása ellenében is.
A 2023-as lengyelországi választáson 74,3 százalékos volt a részvétel, ami 1989, vagyis a kommunizmus bukása óta a legmagasabb arány. A kulcs a fiatalok és a nők rendkívüli mozgósítása volt. Az adatok szerint a 30 év alattiak csaknem 69 százaléka elment szavazni.
Mekkora a fiatalokban rejlő potenciál Szerbiában?
A diákságnak a szerbiai polgárok mozgósításában elért sikere ellenére a közvélemény egy részében bizonyos fokú szkepszis is tapasztalható a mozgalom lehetőségeivel kapcsolatban. Ennek kapcsán arra is emlékeztetnek, hogy a történelem már többször megmutatta: a közvélemény-kutatások eredményei nem feltétlenül egyeznek meg a választási eredményekkel.
Ivan Živkov szociológus, amikor arról kérdezték, lehetséges-e Szerbiában a „lengyel forgatókönyv”, egy fontos különbségre is rámutat a 2023-as lengyelországi és a mai szerbiai társadalmi, illetve választási körülmények között.
„Lengyelországban akkor sérült ugyan, de még működőképes volt a választási demokrácia, amitől Szerbia már régen és messzire eltávolodott” – mondta Živkov az N1-nek.
Úgy véli, a KOMS felmérését komoly fenntartásokkal kell kezelni, mivel online készült, ami megkérdőjelezi a megbízhatóságát.
„Ha félretesszük a kapott eredmény megbízhatóságának kérdését, és feltételezzük, hogy rekordmagas lesz a fiatalok választási részvétele, azt is figyelembe kell venni, hogy a fiatalok a választópolgárok kevesebb mint 15 százalékát teszik ki. Nem tudnak politikai változást kikényszeríteni, ha nem szavaznak rájuk az idősebb polgárok is” – hangsúlyozta Živkov.
Dejan Bursać politológus arra emlékeztet, hogy a diákok két fontos dolgot értek el: megmozgatták a fiatalokat, de azokat az idősebbeket is, akik nem támogatták az SNS-t, ugyanakkor a létező politikai kínálatban nem láttak alternatívát.
„Amióta megjelent a diákság mozgalma, kissé menővé vált politikával foglalkozni. A fiatalok hirtelen aktivizálódtak, felismerték az ország problémáit, és azok személyesen is érinteni kezdték őket, mert a kormánypárt és az egész államapparátus célkeresztjébe kerültek. Ez az érem egyik oldala. A másik oldalon ott van a csalódott szavazók nagy része, akik ellenzik az SNS-t, de nem volt alternatívájuk. A diákság mozgalmának megjelenésével azonban remény támadt arra, hogy valaki kihívást intézhet az SNS-hez, és le is válthatja” – magyarázza Bursać.
Hozzáteszi, hogy ilyen légkörben a választók szeretnének elmenni szavazni, ami problémát jelent a Szerb Haladó Párt számára, mert az ellenzék éveken át tartó meggyengítésére tett kísérletek visszafelé sültek el: olyan ellenzéki hullámot indítottak el, amely sokkal több SNS-ellenfelet mozgósított, mint ahány támogatója van a pártnak.
„A diákság mozgósító ereje nem csökkent”
Bár úgy tűnhet, hogy alábbhagyott a lendület, az N1 által megkérdezett szakértők nem kételkednek abban, hogy a diákság mozgalma képes lesz ismét mozgósítani a polgárokat, amikor eljön az ideje. Bursać szerint ez akkor következik be, amikor hivatalosan is kiírják a választásokat.
„Bár az utcai aktivitás csökken, a Szerb Haladó Párttal szembeni elégedetlenség nem csökken, és a közvélemény-kutatásokban sem növekszik az SNS támogatottsága. A CRTA legutóbbi felmérése azt mutatja, hogy az SNS már egy éve nem tudja átlépni azt a szavazati küszöböt, amely biztosítaná számára a választási győzelmet” – mondta Bursać.
Hozzátette, hogy az SNS számára további problémát jelent majd a választások kiírása, „mert a másik oldal ismét mozgósítani fog valamilyen pozitív érték körül, ismét lesz egy jól látható cél a szeme előtt”.
Ivan Živkov szociológus is hisz abban, hogy a diákság mozgalma képes lesz mozgósítani az embereket a választás napján, de hozzáteszi: egy autoriter rendszerben ez önmagában nem elég.
„A diákság mozgalma továbbra is képes arra, hogy nagy számú embert mozgósítson a választás napján, azzal azonban számolni kell, hogy egy rendszerellenes lista valamivel több szavazata még nem jelenti a hatalom megváltozását egy olyan autokráciában, mint a miénk. A teljesen antidemokratikus, autoriter hatalom megváltoztatásához – amely ellenőrzi a pénz és az információ minden áramlását, és hajlamos az erőszak alkalmazására – a választók tömeges mozgósításán túl működőképes és jól szervezett politikai alternatívára is szükség van, felismerhető vezetővel, valamint azzal az elszántsággal, hogy a választások előtt, alatt és után vállalja a kemény küzdelmet és az áldozatokat” – mondta Živkov az N1-nek.
Kampány a kampány előtt – és hol vannak ebben a fiatalok?
A Szerb Haladó Párt és az államfő, Aleksandar Vučić már jóval a hivatalos kampány kezdete előtt kampányol. A sátras rendezvényeken, valamint a falvakban és városokban tartott ünnepségeken feltűnő, hogy a fiatal haladópártiak többnyire – hiányoznak.
Bursać szerint a falusi vásárok és rendezvények célja a saját SNS-szavazók megerősítése, nem pedig új választók megszerzése, akik biztosíthatnák a Szerb Haladó Párt választási győzelmét. Hozzáteszi, hogy mindeközben az SNS nem szólítja meg a fiatalokat.
„Nem szólnak a fiatalokhoz, legfeljebb azoknak a fiataloknak egy töredékéhez, akik az ő vonzáskörükben vannak, és akiknek közvetlen előnyt biztosítottak, például állást vagy valamilyen más juttatást. De ez is csak a töredék töredéke. Az SNS az elmúlt másfél évben háborúban áll ennek az országnak a fiatalságával, mert rájöttek, hogy az ország fiataljai nem akarják őket” – mondta a politológus, hozzátéve, hogy az SNS nem számít a fiatalokra.
Lehet, hogy az SNS nem számít általában a fiatalokra, de számít az alantas ösztönökre, és ilyenek minden korosztályban vannak – mutatott rá Živkov szociológus.
„Az SNS az emberek alantas ösztöneire épít, és ilyen ösztönök minden korosztályban megtalálhatók. Nagyon csábító az a gondolat, hogy gyorsan és könnyen lehet »sikeresnek lenni«, erőfeszítés és verejték, tanulás és iskola nélkül, hogy az ember felelősségvállalás nélkül élheti le az életét, miközben jelentős anyagi előnyöket és intézményi védelmet élvez. Pontosan ezt kínálja a hatalom mindenkinek, aki közeledik hozzá. A többieknek bizonytalanságot, gumibotot, elbocsátást, médiakampányt vagy másfajta büntetést kínál” – mondta a szociológus.
Az ellenzék és a fiatal választók: számít valakinek a szavazatuk?
Az N1 által megkérdezett szakértők szerint nem az a kérdés, hogy a szerbiai ellenzéket nem érdeklik-e a fiatal választók, hanem az, hogy van-e kapacitása a megszólításukra.
Živkov szerint a szerbiai ellenzék a totalitárius rendszerekben működő ellenzéki és disszidens csoportokra, illetve személyekre emlékezteti.
„Évek óta rendszeres és módszeres pusztításnak van kitéve, ami objektíve csökkentette a kapacitásait és a politikai küzdelemre való képességét” – mondta.
Hozzátette, hogy az ellenzéket nem lehet a társadalom egészétől függetlenül „felboncolni”.
„Csak akkor válik érthetővé, miért nem képes az ellenzék még a legjobb szándék mellett sem kiteljesedni, és jobb kapcsolatot, jobb megértést kialakítani a polgárokkal, ha figyelembe vesszük, milyen sikeresen rombolták le Szerbiában a politikai pluralizmust, és milyen mértékben kompromittálódott a politika, a politikusok és a pártok megítélése” – magyarázza Živkov.
Bursać rámutat, hogy az ellenzék számára valóban nehéz a fiatalok megszólítása, és korábban sem volt elegendő kapacitása arra, hogy minden potenciális célcsoporthoz eljusson. Ezért azokra koncentrált, akiket „potenseknek”, vagyis a politika és a választások iránt érdeklődőknek tekintett. A fiatalok pedig nem tartoztak közéjük.
„Amikor korlátozottak a kampányra fordítható eszközök és idő, talán nem racionális olyan fiatalokhoz fordulni, akik korábban ritkán jártak el szavazni, vagyis inkább hajlamosak voltak a távolmaradásra. Most azonban már nem hajlamosak a távolmaradásra, mert valaki más mozgósítja őket, és éppen ezért nem maradnak távol. A diáklista hatalmas számú választót fog megszólítani, ezért más pártok számára irracionális lenne megpróbálni behatolni ebbe a választói csoportba” – véli Bursać.
Hogy mekkora erővel rendelkezik majd a diákság mozgalma, és hogyan aktivizálódik ismét, azt akkor láthatjuk majd, amikor kiírják a választásokat, és új, konkrét és világos cél áll előtte – zárta szavait a politológus.
Következő cikk: AKI A VMSZ-RE SZAVAZ, ERRE IS SZAVAZ
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A magyar nemzetiségű polgárok egy része nem a VMSZ-re, hanem a Diáklistára fog szavazni
Az lesz a nagy kérdés, hogy a VMSZ úgy dönt-e, hogy Vučićtyal együtt süllyed el, vagy >
Legyen merszünk
Október 25-éig tehát két lehetőségünk van. Az egyik: filmeket, sorozatokat nézünk, könyveket olvasunk, megöleljük és megcsókoljuk >
Elindult a Sólyom a Belgrád–Budapest útvonalon, de utasok nincsenek
Vitézy szerint biztos, hogy a rendszert nem lehet üzembe helyezni, és a beruházást sem lehet teljes >
Szerbiai választások és az amerikai nézőpont: Az Atlanti-óceán felől fúj a szél?
Bárkivel beszél is az ember Washingtonban, egyértelmű, hogy Oroszország és Kína a két legnagyobb „mumusa” az >
Két október, két különböző csata: Felvirrad-e október 26.?
Arra a felvetésre, hogy sokak szerint október 6-a annak idején nem virradt fel igazán, és vajon >
Az SNS belső kampánya
Sokan közülük nem járnak be dolgozni, sőt azt sem tudják pontosan, hol vannak alkalmazásban: mindössze egy >
Hol van a fókusz?
Ezek a választások nem programok párbeszédéről szólnak, és a tét még csak nem is a politikai >
Nehéz függetlennek lenni Vučićtyal szemben. Nehezebb, mint Koszovóval szemben
Ők talán tudják, hogy ez nincs így. Talán van tervük arra, hogyan védjék meg a koszovói >
OLVASÁS MAGUNKBA ÉS MAGUNKNAK: Az a rettenetes és idegen part
Ragyogó stílusban, amely kompromisszumot nem ismerve kérdez rá mind a személyes helyzetre, mind a hovatartozás sokkal >
Vučić utolsó napja a hatalomban
Ha az összecsapások az a választás utáni forgatókönyv, amelyet a volt elnök elképzelt, tudnia kellene, hogy >
Ne dőljünk be a hamis optimizmusnak
Nem szabad naivnak lenni és egyszerűen csak reménykedni. Kapcsolatba kell lépni azokkal az emberekkel, akik szükség >
Miért döntött úgy Vučić éppen most, hogy „átlagember” lesz?
Vučić lemondásának fontos célja lehet az is, hogy csökkentse a részvételt nemcsak a parlamenti, hanem a >