Ma Amália, Bekény névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán-féle médiabefolyásolási recept Magyarország után a választások előtt Szerbiában is megjelenik
Orbán receptje immár leválasztható magáról Orbánról. Közvetítők révén exportálható, és hozzáférhetővé válik azoknak a kormányoknak, amelyeknek szükségük van rá. Vučić lehet az első közvetlen haszonélvező; mások követhetik. A megoldás azonban nincs elérhetetlen távolságban. Az első lépés annak felismerése, hogy ez nem egy szokványos üzleti tranzakció. Az Európai Médiaszolgáltatási Testület már vizsgálja a tulajdonosi koncentrációt Luxemburg kérésére, a médiára vonatkozó szabadságrendelet alapján. Ennek a tulajdonosi átláthatóságra vonatkozó szabályait éppen az ilyen esetek kezelésére alkották meg. A luxemburgi, szerbiai és montenegrói hatóságoknak meg kellene fontolniuk, hogy addig nem hagyják jóvá az ügyletet, amíg nem hozzák nyilvánosságra a finanszírozás forrását. A magyar hatóságoknak pedig fel kellene tenniük a kérdést: mi lett a közpénzek sorsa, és milyen szerepet játszanak ezek a pénzek az autoriter módszerek külföldi exportjának finanszírozásában? Vanesa Valcheva (EUobserver):
Vészesen közeledik Orbán Viktor rendszerének, a klientúrára épülő hatalmi struktúrának a vége. Magyar Péter magyar miniszterelnök a nyarat az elnöki hivatal, az ügyészség és az állami műsorszolgáltatás vezetésének átalakításával töltötte, miközben megpróbálta feltárni a 16 év alatt kiépített offshore cégek és vazallusalapok hálózatát.
Európa megkönnyebbüléssel figyelte, ahogy egy foglyul ejtett állam visszatér polgáraihoz.
A rendszer lebontásának nyomán azonban egy, Magyarország határain messze túlmutató, nehezebb kérdés is kirajzolódik.
Orbán hálózatai és tőkéje soha nem volt kizárólag belföldi. Ennek legszembetűnőbb exportterméke a médiatulajdon koncentrációja olyan magánközvetítőkön keresztül, amelyek lehetővé teszik és megszilárdítják az autoriter modelleket.
Miközben a rendszer központját lebontják, figyelmet érdemel az is, mi lesz ezeknek a hálózatoknak az utóéletével a régió más országaiban – különösen most, amikor jelentős választások közelednek.
Magyar pénz Szerbiában?
Nézzük azokat a fejleményeket, amelyek az utóbbi időben egy pontban találkoztak.
A magyar állami pénzek évek óta finanszírozzák európai médiaszervezetek felvásárlását. Egy olyan alap, amelynek hosszú múltja van ezen a területen, éppen most szerezte meg Szerbia utolsó független televíziós csatornáit.
Mindezt szokatlan sietséggel, mindössze néhány héttel a szerbiai választások előtt tette.
A nyilvános nyilvántartások hiányosságai és a nem átlátható finanszírozás együttesen olyan körülményeket teremtenek, amelyeket nehéz figyelmen kívül hagyni.
A magyar tőke évek óta jelen van az európai médiapiacon.
2022-ben a portugál pénzember, Pedro Vargas és az Alpac Capital felvásárolta az Euronews hírtelevíziót. A Direkt36, a Le Monde és az Expresso újságírói 45 millió eurónyi vételárat vezettek vissza a magyar állam által ellenőrzött Széchenyi Alapokhoz, emellett egy olyan cégtől is érkezett hitel, amely kapcsolatban állt az Orbán-kormányhoz közel álló egyik üzletemberrel.
A portugál pénzügyi felügyelet később pénzmosás elleni hiányos védelem miatt megbírságolta az alapot.
Az Alpac ügyletei régóta összefonódnak Budapesttel.
2017-ben az Orbán-kormány az Alpac Capitalra bízta egy olyan alap kezelését, amelyet az állami EXIM Bank, az OTP és a MOL energiaipari vállalat tőkéjével hoztak létre. Vargas 2021 és 2025 között tagja volt a 4iG telekommunikációs csoport igazgatóságának is. A 4iG magyar állammal kötött szerződéseit jelenleg vizsgálják.
Átláthatatlan finanszírozás
Amikor tehát Vargas a múlt hónapban bejegyeztette magát a szerbiai kritikus televíziós hírműsorok, az N1 és a Nova S mögött álló vállalatok igazgatójaként, a régióban keveseket lepett meg a lépés – és még kevesebben érezték magukat megnyugtatva.
Az előző igazgatókat ugyanazon a napon távolították el, még azelőtt, hogy a felvásárlás megkapta volna a szükséges hatósági jóváhagyásokat.
Luxemburg, ahol a felvásárlásra létrehozott társaság székhelye van, még nem hagyta jóvá a tulajdonosváltást, és Szerbiában, illetve Montenegróban is versenyjogi kérdések maradtak nyitva.
A szerbiai felvásárlás finanszírozása nem átlátható. Az pedig, hogy az Alpacnak korábban is volt gyakorlata a finanszírozói – különösen magyarországi finanszírozói – kilétének elrejtésében, indokolttá teszi, hogy a hatóságok már az adásvétel jóváhagyása előtt, és ne utána tisztázzák a finanszírozás eredetét.
Önmagában semmi gyanús nincs abban, ha egy luxemburgi befektetési társaság megvásárol egy médiavállalkozást.
A határokon átnyúló tulajdonlás az egységes piac természetes része. Vargas és alapja megvásárolhatja ezeket a vállalatokat, amennyiben az ügylet megfelel az illetékes hatóságok követelményeinek.
Miért kell azonban sietni, amikor az európai szabályozó hatóságok minden valószínűség szerint néhány hónapon belül amúgy is jóváhagyták volna az ügyletet?
Ha mindezt összevetjük a Budapesten zajló elszámoltatással, a sietség mögött kétféle magyarázat is állhat.
A vevő talán még azelőtt akar lépni, hogy Magyar Péter nyomozói – akik most az Orbán-korszak közpénzeinek útját követik – eljutnának az ő ügyeihez.
Vagy még egyszerűbben: a szerbiai választásokra időzítette a lépést.
A belgrádi választás
Aleksandar Vučić októberben néz választások elé, miközben uralmának eddigi legnagyobb tiltakozási hullámával kell szembenéznie.
Egy független műsorszolgáltató soha nem jelent nagyobb kellemetlenséget egy kormány számára, mint a választásokat megelőző hetekben.
Az N1 és a Nova S azok a csatornák, amelyek a tiltakozásokról beszámoltak az ország lakosságának, és megszólalási lehetőséget biztosítottak a kormány ellenfeleinek.
Ha azonban a kormányhoz igazodó kezekbe kerülnek, többé nem terhet, hanem éppen az ellenkezőjét jelentik.
Vargas a szerb információs miniszterhez intézett levelében azt írta, hogy azok az újságírók, akik küldetésüket többre tartják puszta tudósításnál, „belépnek az arénába; a játék részévé válnak”.
Ehelyett olyan sajtót ígért, amely a közönségnek „a tényeket úgy adja át, ahogy vannak, anélkül, hogy megpróbálná valamelyik oldalt támogatni”.
Éppen az a kritikus, konfrontatív újságírás tette azonban célponttá az N1-et és a Nova S-t, amelyet Vargas elítél.
Európa megkönnyebbülése Orbán veresége miatt azon a feltételezésen alapul, hogy az autoriter technikák azokhoz a politikai szereplőkhöz kötődnek, akik elsőként kidolgozták őket.
De nem így van.
Miután egyszer létrejöttek, ezek a módszerek intézményi tudássá válhatnak, amelyet olyan szereplők is újra felhasználhatnak, akiknek nincs hivatalos politikai kötődésük, és egészen más politikai környezetben is alkalmazhatják őket.
Ez különösen a médiában fontos, ahol a cenzúra és egy szokványosnak tűnő felvásárlás közötti határ vékony – és rendkívül fontos következményekkel jár.
Miért hallgattassunk el egy szerkesztőséget, ha meg is vásárolhatjuk?
Egy szerkesztőség rendeleti úton történő elhallgattatását minden európai szabályozó hatóság könnyen felismeri.
Ezzel szemben egy ugyanezt a szerkesztőséget olyan alapon keresztül megvásárolni, amelynek múltjában ott találjuk az autoriter tőke támogatását, már nem ennyire egyértelmű.
Ez ugyanis csak annyi ellenőrzést vált ki, mint bármely más kereskedelmi tranzakció – vagyis nagyon keveset.
Az állítólag független gazdasági szereplők így sajátos szerepet kaphatnak az autoritarizmus újratermelésében.
Az üzletembereknek nem kell osztaniuk egy kormány ideológiáját, sőt még tartós politikai elköteleződéssel sem kell rendelkezniük ahhoz, hogy hasznossá váljanak számára.
Az értékük abban rejlik, hogy képesek a politikai célokat üzleti tranzakciókká alakítani.
Ami piaci tevékenységnek látszik, ezért politikai funkciót tölthet be.
Más szóval: Orbán receptje immár leválasztható magáról Orbánról.
Közvetítők révén exportálható, és hozzáférhetővé válik azoknak a kormányoknak, amelyeknek szükségük van rá.
Vučić lehet az első közvetlen haszonélvező; mások követhetik.
A megoldás azonban nincs elérhetetlen távolságban. Az első lépés annak felismerése, hogy ez nem egy szokványos üzleti tranzakció.
Az Európai Médiaszolgáltatási Testület már vizsgálja a tulajdonosi koncentrációt Luxemburg kérésére, a médiára vonatkozó szabadságrendelet alapján. Ennek a tulajdonosi átláthatóságra vonatkozó szabályait éppen az ilyen esetek kezelésére alkották meg.
A luxemburgi, szerbiai és montenegrói hatóságoknak meg kellene fontolniuk, hogy addig nem hagyják jóvá az ügyletet, amíg nem hozzák nyilvánosságra a finanszírozás forrását.
A magyar hatóságoknak pedig fel kellene tenniük a kérdést: mi lett a közpénzek sorsa, és milyen szerepet játszanak ezek a pénzek az autoriter módszerek külföldi exportjának finanszírozásában?
A lényeg az, hogy az autoriter módszerek terjedése nem mindig egyik rezsimtől a másikig történik.
Terjedhet a piacokon és magánközvetítőkön keresztül is, ami megnehezíti a módszer felismerését, szabályozását, és jelentősen megnehezíti a legyőzését.
Következő cikk: Guardian: Ratko Mladić, a „boszniai mészáros” hősnek kijáró temetést kapott Szerbiában
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A magyar nemzetiségű polgárok egy része nem a VMSZ-re, hanem a Diáklistára fog szavazni
Az lesz a nagy kérdés, hogy a VMSZ úgy dönt-e, hogy Vučićtyal együtt süllyed el, vagy >
Legyen merszünk
Október 25-éig tehát két lehetőségünk van. Az egyik: filmeket, sorozatokat nézünk, könyveket olvasunk, megöleljük és megcsókoljuk >
Elindult a Sólyom a Belgrád–Budapest útvonalon, de utasok nincsenek
Vitézy szerint biztos, hogy a rendszert nem lehet üzembe helyezni, és a beruházást sem lehet teljes >
Szerbiai választások és az amerikai nézőpont: Az Atlanti-óceán felől fúj a szél?
Bárkivel beszél is az ember Washingtonban, egyértelmű, hogy Oroszország és Kína a két legnagyobb „mumusa” az >
Két október, két különböző csata: Felvirrad-e október 26.?
Arra a felvetésre, hogy sokak szerint október 6-a annak idején nem virradt fel igazán, és vajon >
Az SNS belső kampánya
Sokan közülük nem járnak be dolgozni, sőt azt sem tudják pontosan, hol vannak alkalmazásban: mindössze egy >
Hol van a fókusz?
Ezek a választások nem programok párbeszédéről szólnak, és a tét még csak nem is a politikai >
Nehéz függetlennek lenni Vučićtyal szemben. Nehezebb, mint Koszovóval szemben
Ők talán tudják, hogy ez nincs így. Talán van tervük arra, hogyan védjék meg a koszovói >
OLVASÁS MAGUNKBA ÉS MAGUNKNAK: Az a rettenetes és idegen part
Ragyogó stílusban, amely kompromisszumot nem ismerve kérdez rá mind a személyes helyzetre, mind a hovatartozás sokkal >
Vučić utolsó napja a hatalomban
Ha az összecsapások az a választás utáni forgatókönyv, amelyet a volt elnök elképzelt, tudnia kellene, hogy >
Ne dőljünk be a hamis optimizmusnak
Nem szabad naivnak lenni és egyszerűen csak reménykedni. Kapcsolatba kell lépni azokkal az emberekkel, akik szükség >
Miért döntött úgy Vučić éppen most, hogy „átlagember” lesz?
Vučić lemondásának fontos célja lehet az is, hogy csökkentse a részvételt nemcsak a parlamenti, hanem a >