Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Kultúra
Európaivá varázsoljuk mi ezt a Szerbiát még akkor is, ha nem kellünk az Unióban. Fölvázoljuk európai keretét, megadjuk törvényes módját. Csakazértis. Hadd lássák az európai hatalmasságok, hogy vagyunk mi is olyan legények mint ők. Ebben a balkáni kocsmában. Nem tántorít el bennünket semmilyen brüsszeli visszautasítás európai szándékunktól, nem téríthet le bennünket semmi a kijelölt útról. Nem történt semmi, haladunk a cél felé, terveinket semmi sem zavarja. Építjük az európai szellemiséget.
Szóval a filmtörvény tervezetét, annak európaivá tételét tárgyalta éppen a parlament, amikor a Szerb Radikális Párt egyik képviselője emelkedett szólásra. És a tőlük megszokott vehemenciával nyitott tüzet Angelina Jolie-ra. Akiről kiderítette, hogy szerbgyűlölő, mert rendezői debütáns filmjében, A vér és a méz földjében sátáninak mutatta be a szerb népet. Úgy az egészet. Az amerikaiak pedig az bennszülött indiánok feletti népirtásból globális film és művelődési márkát teremtettek – mondta. Jó, ebben akár lehet némi igazság is. Mindenki abból szövi a mesét, arról mond mondát, abból kelt életre legendát, amije van. Van aki a Little Bighorn-i csatából, van aki a mohácsiból, van aki koszovóiból. Így keletkezik a mítosz, így lesznek a vesztesekből győztesek, így kel életre a hősök virtuális világa, és éli önálló életét a történelmi mellett. Ez is benn van abban az európai kultúrhagyatékban, amelyet büszkén mondunk magunkénak. Csakhogy ugye azt kellene letisztázni, hogy mikori is ez a mítosz. Hogy véget értek-e azok a mitikus idők, amikor a szájhagyomány megfényesíthette a nemzeti hősök cselekedeteit. Amikor a nemzet emlékezetét jobbára csak az énekmondó regösök éltették. A boszniai háború emlékei talán mégsem ebbe a sorba állíthatók. Európában.
Nem volt ez a parlamenti vita egészen európai. Sem az egyik, sem a másik oldalon. Mármint az ellenzék és a hatalom részéről. Már amikor a radikális képviselő szót kapott elhangzottak olyan megjegyzések (bekiabálások), hogy a párt szakértőt bízott meg a téma taglalásával. Történt ugyanis, hogy az egyik belgrádi újság nem is olyan régen megjelentetett egy, a honatyáról készült házi pornófelvételt. Ez most újabb megjegyzésekre adott alkalmat, amelyek el is hangzottak a parlamenti padsorokból. Mindez egy csöppet sem zavarta Dušan Marić képviselő urat, aki folytatta fejtegetését, mely szerint Szerbia a filmvilágban az egyik legolcsóbb országnak számít, ahol jól jövedelmező hollywoodi filmek forgathatók. A külföldi producerek olcsó helyszíneket bérelhetnek, olcsók a színészek és még olcsóbbak a statiszták. „A tapasztalat szól belőle!” – hangzott a padsorokból. De a képviselő nem zavartatta magát, mondta tovább a mondókáját. Még csak most következett igazán Angelina Jolie. „Aki, példának okáért jön, hogy leforgassa második filmjét az állítólag bűnöző szerbekről. Angya elkölt a szerbek pocskondiázására, mondjuk, 50 millió eurót. Ezután megkeres a lelkem még 500 milliót filmje forgalmazásán. A szerb nép leköpdösésén és befeketítésén. Szerbia pedig, szegényes költségvetéséből, talán jutalomként, fizet neki öt-tíz millió eurót.”
– Marić úr, Angelina Jolie nem szerepel az ügyrend hetedik szakaszában – figyelmeztette az elnöklő a radikális felszólalót – nyilván, hogy rátegyen egy lapáttal a parlamenti demokráciára. –Figyelmesen elolvastam – toldotta meg.
– Mert mi buták vagyunk, csak te vagy az okos! – hangzott a radikális padsorokból az egyik hölgy kisegítő bekiabálása. Aminek a következménye egy újabb nyilvános figyelmeztetés lett. Tartott ez még egy ideig, de ennyi elég a (parlamenti) kultúrából mára.
Mert mi megyünk Európába, a brüsszeli nem ellenére. Beépítjük európai kultúránkat a közösbe, hogy kiegészítsük, pótoljuk a hiányzó részeket. A vér és a méz földjét meg nem nézzük meg, tudjuk, hogy milyen szándékkal készült. A külföldi producerek pedig keressenek máshol olcsó helyszíneket, színészeket és statisztákat. Nekünk nem kell az aprópénzük. Mi drága kultúrnemzet vagyunk.
Alászolgája, Angelina!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >