Ma Szilárda, Szilárd, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Okkultizmus
Öreg Dezső
Elmúlt 13 év, megbukott a NATO-val háborút provokáló kormány, széthullott az egykori Jugoszláviának az a maradéka is, amely államok szövetsége volt. Montenegró már régen a tagságba való meghívásra vár, Szerbia pedig ismét a NATO-légicsapások évfordulójára emlékezik. Miközben még az ezekre vonatkozó dokumentációt, a rendelkezésére álló adatokat sem összegezte.
Mondjuk, a lerombolt hidak számát tudjuk. Talán pontosan. Arról azonban fogalmunk sincs, hányan haltak meg a bombázásban. 1200 és 2500 közé tehető a halottak száma. Hivatalosan. Nem hivatalosan attól függ, ki hogyan számolja. És milyen céllal. Politikaival, természetesen. Mert sokan számolgatnak. Idevalósiak meg idegenek. Az Észak-atlanti Szövetségben azt állítják, hogy 31 000 dúsított urániummal töltött bombát, robbanószerkezetet dobtak le, lövedéket, rakétát lőttek ki akkor, 13 évvel ezelőtt jugoszláviai célpontokra. Ebben a szakaszban volt az ország hivatalos neve Jugoszláv Szövetségi Köztársaság. Az itteni hadsereg adatai 50 000 urániummal dúsított bombáról szólnak. Oroszországban, ahol szintén számoltak és számolnak most is, 90 000 lövedéket emlegetnek. Ennek ellenére az állam nem biztosított anyagiakat a veszélyeztetett csoportok egészségi állapotának követésére. Nem különít el összeget arra sem, hogy talaj- és vízminták pontos vizsgálatát végezhessék el az illetékesek. Annyit időnként közzétesznek, és ez részben a nyilvánosság elé is kerül, hogy Szerbiában növekszik a rákbetegek száma. Az idén várhatóan 37 ezren betegszenek meg, 22 ezren bele is halnak. Ezek az adatok önmagukban persze semmitmondók. Összehasonlítási alap és szakszerű magyarázat nélkül csak ijesztő számok. Akárcsak azok a nyilatkozatok, amelyek szerint a bombázott területeken szélsőségesen szennyezett a talaj. Egyes helyeken a szennyezettség foka több ezerszerese a szokásosnak. Az ott élők szervezetében sok a lerakódott uránium. Korai vese- és véredény-károsodás tapasztalható náluk. De hozzáférhető adatok egyelőre nincsenek. Számunkra. Annyit tudunk, hogy összesen 112 helyszínen vetett be a NATO dúsított urániumot. Ebből négy délkelet-szerbiai helyszínt tisztítottak meg. A többi 107 Koszovó területén van. Ezeket az adatokat ismerhettük meg a napokban. Felemás, bizonytalan, nem teljes információ. Inkább sejtető, mintsem kielégítő. Félelmet, szorongást okozó. Pedig az adatok összegzése rendszertani téma. Közzétételük illetve elhallgatásuk azonban nyilván még mindig nem politikamentes döntés eredménye, következménye. Pedig az igazság elhallgatása itt sem célravezető. Feltéve persze, ha a cél a polgárok pontos tájékoztatása. A pánikkeltés elkerülésére való hivatkozás ebben az esetben is hamisan hangzik. A félrevezetés, a féligazságokkal való mesterkedés, a hazudozás sokkal veszélyesebb, ártalmasabb.
Pedig ebben a tárgyban nemigen juthatunk hozzá máshoz, még 13 évvel a bombázás kezdetének az évfordulóján sem. Ez pedig politikai döntés kérdése. Ez is. Ki tudja, mikor és miért lehet még előhozakodni a pontos adatokkal. Kit mikor és mennyire lehet megzsarolni, sarokba szorítani. Ki tudja, ki miért és kit véd. Ilyen az embernek, az itteninek, gondolatjárása. Pedig ezek az adatok, a reálisak, a számunkra ismeretlenek, nem olyan típusúak, amelyeknek politikai fondorlatok tárgyát kellene alkotniuk. De itt minden elhallgatott adat valami sejtelmes, titokzatos, már-már félelmetes hatalmat biztosít ismerőjének. Szinte az evilágit meghaladó tudást. Politikusit. Itteni politikusit. Világszemlélet kérdése.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >
“Soha sem késő”
Az új Bizottság demokráciáért és jogállamért felelős biztosa bejelentette: hajlandó esélyt adni az Orbán-kormánynak, hogy az >
Miért kezd ideges lenni Orbán Viktor tábora
A Die Presse szerint, mert a Tisza Párt most először határozottan vezet a Fidesz előtt az >
Valóban csak a gazdaság?
A világszerte keletkező háborús gócok még jobban megrendítik a biztonságérzetet. 1939 előtt erre ugyanazt a „békét >
Trump nevetséges állásfoglalása
Nevetségesnek minősítette Donald Trump Szíriával kapcsolatos állásfoglalását a New York Timesban Thomas Friedman kommentátor, aki háromszor is >
Ki veszi át Szíria irányítását?
Az Economist elemzése azt latolgatja, vajon ki veszi át Szíria irányítását, miközben egyáltalán nem biztos a >
Mindenszentek napja Újvidéken
A végtelenül cinikus hangnem, mellyel az államfő a határozottan fellépő tüntetőket illette, mindenesetre valóságos tendenciára mutat >
A szír polgárháború tétje az, ki uralja az egész Közel-Keletet
Ezt állapítja meg Neil MacFarquhar, aki csaknem 30 éve dolgozik a New York Timesnál. Hogy a lázadók >
Az Orbánt váltó lengyelek vissza tudnak-e térni a normális állapotokhoz
Sokak szerint Magyarország minden idők legrosszabb uniós elnökségét produkálta a most véget érő félévben, de az >
Hogyan borít Orbán kihívója
Magyarországon eddig két dolog volt biztos: a halál, és hogy Orbán győz. De csak eddig volt >
Lehet, hogy Meloni lesz Európa aduásza Trumpnál
Bármennyire is úgy gondolja Orbán Viktor, hogy ő az amerikai politikus magától értetődő ideológiai szövetségese. Az >
A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában
Ezt fejti ki a volt kancellár most megjelent emlékiratai kapcsán Andreas Kluth, aki bevallja: annak idején >