Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Okkultizmus
Öreg Dezső
Elmúlt 13 év, megbukott a NATO-val háborút provokáló kormány, széthullott az egykori Jugoszláviának az a maradéka is, amely államok szövetsége volt. Montenegró már régen a tagságba való meghívásra vár, Szerbia pedig ismét a NATO-légicsapások évfordulójára emlékezik. Miközben még az ezekre vonatkozó dokumentációt, a rendelkezésére álló adatokat sem összegezte.
Mondjuk, a lerombolt hidak számát tudjuk. Talán pontosan. Arról azonban fogalmunk sincs, hányan haltak meg a bombázásban. 1200 és 2500 közé tehető a halottak száma. Hivatalosan. Nem hivatalosan attól függ, ki hogyan számolja. És milyen céllal. Politikaival, természetesen. Mert sokan számolgatnak. Idevalósiak meg idegenek. Az Észak-atlanti Szövetségben azt állítják, hogy 31 000 dúsított urániummal töltött bombát, robbanószerkezetet dobtak le, lövedéket, rakétát lőttek ki akkor, 13 évvel ezelőtt jugoszláviai célpontokra. Ebben a szakaszban volt az ország hivatalos neve Jugoszláv Szövetségi Köztársaság. Az itteni hadsereg adatai 50 000 urániummal dúsított bombáról szólnak. Oroszországban, ahol szintén számoltak és számolnak most is, 90 000 lövedéket emlegetnek. Ennek ellenére az állam nem biztosított anyagiakat a veszélyeztetett csoportok egészségi állapotának követésére. Nem különít el összeget arra sem, hogy talaj- és vízminták pontos vizsgálatát végezhessék el az illetékesek. Annyit időnként közzétesznek, és ez részben a nyilvánosság elé is kerül, hogy Szerbiában növekszik a rákbetegek száma. Az idén várhatóan 37 ezren betegszenek meg, 22 ezren bele is halnak. Ezek az adatok önmagukban persze semmitmondók. Összehasonlítási alap és szakszerű magyarázat nélkül csak ijesztő számok. Akárcsak azok a nyilatkozatok, amelyek szerint a bombázott területeken szélsőségesen szennyezett a talaj. Egyes helyeken a szennyezettség foka több ezerszerese a szokásosnak. Az ott élők szervezetében sok a lerakódott uránium. Korai vese- és véredény-károsodás tapasztalható náluk. De hozzáférhető adatok egyelőre nincsenek. Számunkra. Annyit tudunk, hogy összesen 112 helyszínen vetett be a NATO dúsított urániumot. Ebből négy délkelet-szerbiai helyszínt tisztítottak meg. A többi 107 Koszovó területén van. Ezeket az adatokat ismerhettük meg a napokban. Felemás, bizonytalan, nem teljes információ. Inkább sejtető, mintsem kielégítő. Félelmet, szorongást okozó. Pedig az adatok összegzése rendszertani téma. Közzétételük illetve elhallgatásuk azonban nyilván még mindig nem politikamentes döntés eredménye, következménye. Pedig az igazság elhallgatása itt sem célravezető. Feltéve persze, ha a cél a polgárok pontos tájékoztatása. A pánikkeltés elkerülésére való hivatkozás ebben az esetben is hamisan hangzik. A félrevezetés, a féligazságokkal való mesterkedés, a hazudozás sokkal veszélyesebb, ártalmasabb.
Pedig ebben a tárgyban nemigen juthatunk hozzá máshoz, még 13 évvel a bombázás kezdetének az évfordulóján sem. Ez pedig politikai döntés kérdése. Ez is. Ki tudja, mikor és miért lehet még előhozakodni a pontos adatokkal. Kit mikor és mennyire lehet megzsarolni, sarokba szorítani. Ki tudja, ki miért és kit véd. Ilyen az embernek, az itteninek, gondolatjárása. Pedig ezek az adatok, a reálisak, a számunkra ismeretlenek, nem olyan típusúak, amelyeknek politikai fondorlatok tárgyát kellene alkotniuk. De itt minden elhallgatott adat valami sejtelmes, titokzatos, már-már félelmetes hatalmat biztosít ismerőjének. Szinte az evilágit meghaladó tudást. Politikusit. Itteni politikusit. Világszemlélet kérdése.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >