Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Himnusz
Öreg Dezső
Vannak politikusok, akik szeretik a focit. Olyanok is, akik szeretnek focizni. Vannak, akik tudnak is, olyanok is, akik csak politikusok. Vannak focisták, akik szeretik a politikát. Vannak, akik értenek is hozzá, olyanok is, akik csak szeretik. Vannak viszont, akik politizálnak is. Ők általában már nem fociznak. Már játszani sem szeretnek igazán. Az a másik játék jobban izgatja őket. A politikai. Amelyben nem a labdával zsonglőrködnek, hanem emberekkel. Leggyakrabban sportszerűtlenül.
A szerbiai labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya kirúgta a csapatból az egyik legjobb játékost, mert az nem volt hajlandó énekelni a himnuszt. Az ország himnuszát, a nemzetit, amikor a válogatott játszott. Adem Ljajić szandzsaki bosnyák. A spanyolok elleni meccs előtt lehajtott fővel hallgatta végig a himnuszt. Aztán a szövetségi kapitánynak személyes okokra hivatkozott. Pedig tudta, hogy csupán néhány nappal korábban szerződésben kötelezte magát a himnusz éneklésére. Ahogyan azt a nemzeti öntudatos edző meg a labdarúgó szövetség megköveteli. Ljajić viszont csak focizni akar, nem énekelni.
Lehetne erről humorizálgatni egy jegyzetben, ha a probléma nem lenne mélyen etikai és emberi. Meg persze etnikai. Mert ugye, ahogyan az alkotmányba is belefoglaltatták a politikusok, a bölcs és igazságos honatyák pedig elfogadták, Szerbia a szerb nép országa. Meg a többi polgáré. Tehát a miénk is ugye, magyaroké, horvátoké, albánoké, románoké... hogy ne soroljam, meg a bosnyákoké. Belőlük is van ebben az országban, majd ha a népszámlálási adatok publikussá válnak, megtudjuk, mennyi. Hogy ezek közül a „többi polgár” közül ki mennyire azonosul lélekben a mostani szerb himnusszal, az tényleg személyes, mélyen intim, bensőséges érzelem. Mint a szerelem vagy a szeretet. Vagy a vallásosság, mondjuk. Nem racionális kategória. Meg lehet játszani, de minek. És semmi köze sincs a haza, a szülőföld fogalmához. Az adott, abba beleszületik az ember. Annak fénye, illata, szokásai vannak. Hangulata és csöndje, vagy nagyvárosi zaja, falusi pora, kilincs csukódása. Iskolái, templomai, intézményei. Ott él az ember. A „többi polgár” is. Válogatottjának focizik, ha tud. Ha engedik. De ha úgy érzi, hogy a himnuszból őt kirekeszti annak szövege, kizárólagossága, akkor nem kell vele énekeltetni. Nekünk, magyaroknak ezt nem nehéz megérteni, üzenetében a mi himnuszunk is hasonló a szerbhez. Mint minden nemzeti himnusz – dicsőítő ének – ugyebár.
Ami az értést illeti, a szerbeknek sem kell ezen töprengeniük. Boszniai nemzettársaik vezetője nyíltan hirdeti, hogy Belgrádot tartja fővárosának, Szerbiát hazájának. Szarajevóban nem érzi otthon magát. A himnusz felől már nem is faggatnám. Ezt a patrióta leckét úgysem énekelné el. Nem is kell. Főleg nem a focipályán, ahova mégis csak játszani megy ki az ember, a válogatott mezben is. Azzal hozza a dicsőséget az országnak, ha engedik. Az énekeltetéssel csak lojalitását bizonyíttatná a szövetségi kapitány. Meg a korlátoltságával hivalkodik. Akiről tudjuk, hogy annak idején a balkáni háborúkban, ezekben a századvégiekben, a Horvátországban, majd rövid ideig Boszniában garázdálkodó szerb szabadcsapatok királyával, Arkannal is barátkozott. Fegyvertársak nem voltak. Csak eszméket cserélek.
De mint egykori válogatott futballistának, nemzetközi csillagnak, tudnia kell, hogy számos játékostársa némán hallgatta, hallgatja a himnuszt, pont a nemzetiségi érzelmek miatt. A spanyol válogatottban, ahol senki sem énekel, hiszen a spanyol himnusznak, a Marcha Realnak - a királyi indulónak nincs szövege, a katalán focisták a mez vagy a harisnya alatt viselik saját nemzeti szimbólumaikat. És lehajtott fejjel várják ki a nemzeti ceremónia végét. Aztán megnyerik a meccset. De vannak ilyenek a francia, a német, az angol válogatottban is. Amerikában a faji megkülönböztetés elleni tiltakozásul is hallgatnak dacosan a fekete sportolók. Persze hogy tudja ezt a szerbiai edző meg a foci szövetség vezetősége. De hát valamivel a figyelmet is fel kell kelteni. Ha már a játék nem megy. Mint a focizó politikusoknak. Akiknél azzal a másik játékkal van gond.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >