Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Firkászok
Öreg Dezső
Nem tudom, meddig lehet ezt fokozni, de a Szerbiai Független Újságíró Egyesület legújabb közleményében, amelyen még a tinta sem száradt meg, ismét arról számol be, hogy az elmúlt egy évben tovább romlott a hivatásos újságírók szociális, anyagi helyzete. A közlemény médiamunkásokat emleget, tehát nem élnek jobban az operatőrök, a hangfelvevők, a nyomdászok sem. A korábban a sajtóhoz kötődő többi foglalkozás a dinoszauruszok sorsára jutott az elmúlt évtizedben. Egyrészt a technika fejlődése, másrészt a kívánt és a nyakunkba szakadt kapitalizálódás, privatizáció, na meg a rengeteg ésszerűsítés következtében. Melyek sorsa rendre az lett, hogy a termelők fogytak, a vezetők sokasodtak. A létszám pedig maradt.
Az új jelentés szerint a médiumok tulajdonosai és nem utolsó sorban azok menedzseri, vezetői csapatai a pénzügyi nehézségeket rendszeresen az előállítási költségek lefaragásával győzik le. Aminek a legközvetlenebb következménye a fizetések és a tiszteletdíjak csökkentése. Meg természetesen az újságírók alapvető szociális jogainak megvonása. Az egyre rosszabb és megalázóbb munkafeltételek a legközvetlenebbül sújtják a hivatásos újságírók méltóságát és veszélyeztetik az újságírói foglakozás legelemibb mércéit.
Ez lenne az anyagi vetülete annak a valaminek, amit Szerbiában szabad, politikamentes, objektív, és ne soroljam még milyen tájékoztatásnak neveznek. Hallom, olvasom, hogy a politikusok ismét elégedetlenek a választási kampány során tapasztalt, én inkább azt mondanám, elvárt magatartással. Az akkori, a választás előtti ellenzék nagyon elégedetlen. Tegyük hozzá, részben jogosan. Természetesen kivételt képeznek az ő tulajdonában levő sajtótermékeknek. Sok ilyen van. A hatalom, az eddigi, természetesen ismét csak a sajtóban keresi a bűnbakot a kudarcért. Mi fog itt következni, amikor elmúlik a kormányalakítási huzavona. Amely azért most minden sajtóügynél fontosabb. Először nézzük, miből élünk, aztán majd akasztunk. Schwarzenberg után szabadon. Bár, Arad után is kiderült, nem egyszer már, hogy a szabadság utáni vágyat nem lehet elnyomni. Akasztásokkal sem. Egyébként az is bizonyítást nyert már, Szerbiában is, hogy a sajtószabadság korlátozása, történjen az erőszakos, vagy lassan fojtogató gazdasági eszközökkel, nem vezet eredményre. A közösség iránti lekicsinylő viszonyulás a sajtó megzabolázásával, azzal a logikával, hogy „aki nem velünk az ellenünk”, előbb-utóbb visszaüt. Még akkor is, ha tetszik a politikusoknak, kiszolgálja érdekeit a dörgölőző sajtó. Az más, hogy ez nemigen vigasztalja azokat, akiket mindez most érint.
Hallom a jelentést az egységes magyar médiastratégia létrehozásáról, „amelyet a világ minden nemzetben gondolkodó újságírója magáénak érez”. A nemzetben kifejezés nyilván jelzőként használva. Mintha azt mondaná, színesben. Vagy zöldben, kékben. Rózsaszínben – esetleg. Igazságban? - mondjuk. Mi lenne, ha tárgyas szerkezettel élve az igazságot látó és nem csak gondoló – gondolkodó – tollforgató azt is papírra vetné, ami erről az igazságról eszébe jut. Eszébe kellene hogy jusson. A közjó, akár a nemzeti közjó érdekében. Természetesen szigorúan az igazság, meg a nemzetközi újságíró etika jegyében. Annak kapcsán, hogy mi is érdekelhetné a jámbor olvasót, nézőt, hallgatót, akinek esetleg nincs módja az igazság – akár a nemzeti – mögé látnia. Mert ezeknek az igazságoknak néha olyan furcsán rejtőzködők az útjai. Különösen, ha rejtegetjük.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >