Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Heti kommentár
Listára magyar!
Öreg Dezső
A képviselőházi eljárásban levő törvénytervezet azt irányozza elő, hogy akkor választhatja meg egy kisebbség közvetlenül a nemzeti tanácsát, ha feliratkozott a listára az adott kisebbség 3O százaléka.
Jól benne vagyunk már a nyárban. Egy rendes országban már csak az államtitkárokat lehet megtalálni a minisztériumokban, akiket ügyelni hagytak ott a főnökök. Szerbiában azonban az idei nyár nem az önfeledt pihenés időszaka a politikában. A kormány ugyan megtartotta a szabadságok előtti utolsó ülését, a parlament viszont szinte éjjel-nappal dolgozik. Naponta több törvényjavaslatot megvitatnak a képviselők. Pontosabban veszi őket sorra az elnöklő, hogy átessenek a szükséges procedúrán, hogy végül elfogadhassa a hatalmi többség. Unalmas és fárasztó folyamat, de ennyit lehet áldozni a demokrácia oltárán, különösen, ha jól megfizetik, és még azzal is kecsegtet, hogy az aki talpon marad, a hatalomért is versenghet majd. Mert ebben a pillanatban még sejteni sem lehet, hogy mikor és milyen eséllyel lehet majd ismét megméretni a szerbiai politikai tényezők súlyát. Egyelőre ott tartunk, hogy selejtezőket tartanak. Ugyanis újra be kell jegyeztetni minden politikai pártot, mert ebben a pillanatban mintegy 6OO van ebben az országban. Ebből 485-öt Szerbiában tartanak nyilván, a többit pedig még az egykori államszövetségben jegyeztek be. Az új regisztrálással csökkenteni akarják számukat. Ezért döntöttek úgy, hogy csak az a politikai szervezet tevékenykedhet pártként, amely 10 ezer hitelesített aláírással igazolja, hogy Szerbia polgárainak egy része indokoltnak tartja tevékenységét. Fél évet kaptak a pártok arra, hogy bizonyítsák létjogosultságukat. Így is vannak azonban olyanok, akik túl magasnak tartják a lécet. Olyan politikusok nyilatkoztak ugyanis aggodalommal, mint például Žarko Korać, a Szociáldemokrata Unió elnöke, aki már 1993-ban köztársasági képviselőként, 2OOO-től 2OO4-ig a Đinđić kormány alelnökeként védte az emberi és polgári érdekeket és a becsület értékét a gyakran nagyon szennyes és kíméletlen szerbiai politikai érdekháborúban. A kisebbségi pártok esetében jóval lejjebb engedték a lécet, esetükben ezer aláírás elegendő lesz ahhoz, hogy folytassák tevékenységüket. Ami bennünket, magyarokat illet, ez igazán méltányos megkülönböztetés, bár lehet, hogy a mostani 5 pártból akad olyan, amelynek gondot, de legalábbis munkát jelent majd az ezer aláírás begyűjtése. Mindenesetre igyekezni kell ezzel a munkával, mert az új törvény nagyon szigorúan bünteti azt a pártot és személyt, aki esetleg több aláírással is támogat egy vagy több pártot, illetve begyűjti azokat. Tehát meg kell szerezni az aláírásokat, amelyekből a demokraták már több mint 19 ezret át is adtak az államigazgatási és önkormányzati minisztériumban – jelezve, hogy nekik nem okoz gondot a támogatók megnyerése. Sokkal komolyabb gondot jelenthet majd az esetleges kisebbségi választói névsor kidolgozása. Mert a képviselőházi eljárásban levő törvénytervezet azt irányozza elő, hogy akkor választhatja meg egy kisebbség közvetlenül a nemzeti tanácsát, ha feliratkozott a listára az adott kisebbség 3O százaléka. Alapul a legutóbbi népszámlálás adatait veszik figyelembe. A törvény ugyan úgy fogalmaz, hogy a közösség fele, mínusz 2O százalék, de ez az itteni magyarok esetében így is, úgy is valamivel több mint 11O ezres névsort jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy az elnökválasztáson 9O ezren szavaztak a sok év után ismét egységesen fellépő Vajdasági magyar pártok koalíciójának jelöltjére abban az első fordulóban, amely nem befolyásolta a választás végső kimenetelét, akkor bizony nagyon nehéz feladat elé néznek az itteni magyar politikusok. Mert nekik kell felvállalniuk ezt a munkát. Más nem csinálja meg helyettük. A civil szervezetek és a sajtó toborozása csak amolyan adalék lesz majd. Annál inkább az ő feladatuk, mert a törvény értelmében ők az egyedüliek, akik politikai szervezetként jelölteket állíthatnak majd az esetleges közvetlen vagy az inkább valószínűnek látszó közvetett, elektorinak becézett választásokon, kizárva ezzel az összes többi politikai pártot a versengésből. Többen fel is rótták ezt a parlamentben. Bár ha az elektor szó történelmi múltját idézzük, akkor a választófejedelmek jogát érvényesítik majd azok, akik nevünkben választanak kisebbségi parlamentet. A tikkasztó júliusi hőségben zajló parlamenti eljárás hangulata ezt sejteti. Meg a kisebbségi képviselők felszólalása is. A dolog túl van tárgyalva, hozzáállás hangulata érződött ki belőlük. Meg annak a biztos tudata, hogy ezt az ülést már csak kötelességből hallgatja egyre lankadó figyelemmel egy-két mazochista újságíró. Ilyenkor jó törvényeket alkotni, amikor kicsi a hullámverés. Nem kell politikával fárasztani az elpilledt választópolgárt.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >