Ma Donát névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Heti kommentár
Tájékoztatás szerb módra
Akkor mi a fontosabb Szerbiában? A mindennapi élet, vagy a politikai konszenzus a hatalmi koalícióban? Vagy az azon belüli rosszindulatú kötekedés.
Nagyon elvszerűen politizálnak már a szerbiai szocialisták. Megmondták, hogy okulva a múlt keserű tapasztalatain, nem avatkoznak a tájékoztatás dolgaiba. Ennélfogva semlegességet hirdetve tartózkodnak majd a parlamentben, amikor a tájékoztatási törvény módosításáról kell szavazni. Pedig tudják, akkor is tudták, amikor beindult a sajtó körüli huzavona, hogy náluk nélkül ezt a törvényt nem lehet elfogadni. Tudta ezt a G-17 plusz Párt vezetője Mlađan Dinkić is. És tudta a soraiból való illetékes miniszter is, már akkor, amikor leültette a jogászokat, hogy törvényjavaslatba foglalják a pártvezető haragját, miután Dinkic ugyanannak a bulvársajtónak a célpontjává vált, amelyet annak idején nagy előszeretettel használt akkori politikai céljainak megvalósítására. Az időközben politikai célokat és elveket váltó szocialisták viszont ezúttal hajthatatlannak bizonyultak. És amikor hirtelen felszínre kerültek a kormánykoalíción belüli ellentétek, amikor az ellenzék egy része már majdnem elhitte, hogy válságban a kormány, maga a G-17 plusz jelentette be: a kabinet ebbe a válságba nem fog belebukni. Pedig a parlament elnöke, aki elvhű szocialista volt akkor is, amikor Milosević vezette a pártot, és most is, amikor Ivica Dačić egyre biztosabb kézzel kormányozza őket, tehát a házelnök arra kényszerült, hogy egy hónappal elodázza azoknak a törvényeknek az elfogadását, amelyeket lóhalálában, sürgősségi eljárással tárgyalt a nemzetgyűlés, közöttük a tájékoztatásit is. Az egyhónapos halasztást Slavica Đukić-Dejanović házelnök azzal indokolta – meglehetősen ügyetlenül – de egy csöppet sem zavartan, hogy ez alatt az idő alatt a képviselők majd kipihenik magukat, és a parlament épületét műszakilag funkcionálisabbá teszik. Szóval kiderült, hogy a képviselőházi rohammunka célja az egyhónapos pihenő volt. Mert azt is mondta az elnöklő, hogy a szavazás eredménye augusztus 31-én pontosan olyan lesz, mintha azt az eredetileg tervezett időpontban, július 31-én ejtették volna meg. Hallhat tehát még bölcs érvelést a szerbiai parlamentben az, aki odafigyel. Egyre kevesebben teszik ezt. Egy minapi közvélemény-kutatás bizonyítja, hogy a szerbiai embert egyre kevésbé érdekli a politika. Az elektronikus médiában a szórakoztató-műsorok törnek előre a hírműsorok kárára. Lehet, hogy mégis van jövője ennek a társadalomnak. Bár szórványos jelekből korai lenne messzemenő következtetéseket levonni.
A hatalom állítólag arra készül, hogy a tájékoztatási törvénnyel párhuzamosan vagy elfogadását követően tárgyal majd a sajtóval kapcsolatos más törvényekről is. Olyan jogszabályokról van szó, mint a monopolhelyzetet tiltó, a tőkehalmozást lehetetlenné tevő és a műsorszórási törvény. Mindezt azonban nem ártana a szakma képviselőivel is megbeszélni. A Liberális Demokraták javasolják, hogy az újságíró szervezetek, a Műsorszórási Ügynökség, az Európa Tanács és az EBESZ illetékesei is mondjanak véleményt. Mert szerintük a pártok véleménye nem elegendő. Tegyük hozzá, nem is mérvadó. És nem lehet irányadó, hiszen nem szakértői a témának. Bár egyes pártok, pártvezetők és a sajtóval megbízott embereik még csak a látszatát sem próbálják kelteni annak, hogy legalább kinyilatkoztatva a független sajtó hívei. Igaz, hogy az itteni sajtóban nagyon sokan nem is várják el tőlük ezt a gesztust. Legalábbis azok nem, akik fél munkaidővel politikusok.
A szerbiai ember számára azonban mindennél sokkal fontosabb, hogy a tájékoztatási mellett olyan jogszabályok várnak az augusztus 31-ei elfogadásra, mint az egészségügyi, az oktatási, az igazságszolgáltatási és a területrendezési. Mindezeket sürgősségi eljárással vitatta a parlament. A tájékoztatási mellett még 23 törvényt készült elfogadni pénteken a tisztelt ház. Az egyik
250 millió eurós kölcsönt szavatolna az itteni kis- és közepes vállalatoknak. Máris használhatnák, ha a parlament elfogadta volna a törvényt. Akkor mi a fontosabb Szerbiában? A mindennapi élet, vagy a politikai konszenzus a hatalmi koalícióban? Vagy az azon belüli rosszindulatú kötekedés.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Piros betűs ünnepnap ez az autokraták számára
Hogy az USA kapitulált, az vízválasztó. Kína alighanem úgy gondolja, hogy jóval közelebb került Tajvan megszállása, >
A rendszer inog és vége lehet
Három videó gyors egymásutánban: Majka, Dinasztia, Simicska, külön-külön is egy-egy ostorcsapás a rezsim renyhe testén. Óriási >
Ki támadja itt a demokráciát?
Vance-nél az volt csúcs, amikor követelte, hogy bontsák le a tűzfalat a szélsőjobbal szemben. Amit lefestett, >
Csak lassan a testtel!
Erre figyelmezteti az Atlantic elemzése mindazmindenokat, akik már temetik Ukrajnát a legfrissebb amerikai állásfoglalások hallatán. A >
Az unió szégyellheti magát a képmutatása miatt
Slavoj Zizek úgy látja, hogy az EU ugyan magukra hagyta a hatalom ellen felvonuló szerb tüntetőket, >
Követeléseik nem forradalmiak, hanem rendkívül robbanékonyak: a szerbiai diáktüntetések a demokrácia iskolája
Nincsenek forradalmi követeléseik a három hónapja tüntető szerb egyetemistáknak, de példát mutatnak a demokráciából, miközben maguk >
A gondolat és (az USA) ereje
A Hamasz sikere - ez a harmadik rész -, hogy a palesztin ügy valóban felébredt a >
Új fejezet az EU és Koszovó kapcsolatában?
A Guardian vezércikke azt hangsúlyozza, hogy kaput nyithat Koszovó számára a Nyugat felé a most tartott >
Donald Trump Amerikája, avagy na, ez jól kezdődik…
Külföldön is van ellenszél. Dánia nem adja el Grönlandot Trumpnak. Mexikó karakán elnöke ellent mer mondani. >
A „Patrióták”, Madridban új Reconquistára hívtak fel
Amivel arra utaltak, hogy a katolikus királyok, „bátor lovagok” Európa megmentésére egykor kiűzték az iszlámot. A >
Szerbiában és Szlovákiában az európai értékeket védik a felvonulók
A két mozgalom nagyon sok hasonlóságot mutat, miközben mindenütt jönnek fel az oroszbarát erők. Így értékeli >
Führerprinzip
Ian Buruma attól tart, hogy Trump a következő 4 évben jóvátehetetlen károkat okoz az amerikai demokráciának. >