Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Főváros
Öreg Dezső
Az Európai Bizottság bővítési biztosa azt ígéri, tájékoztatja a belgrádi hatóságokat arról, hogyan tekint az európai kormány Vajdaságra. Kéri továbbá a tartomány pénzügyi helyzetéről, valamint az Alkotmánybíróság idevágó döntéseiről szóló jelentést. Mindezt belefoglalják a csatlakozási folyamatban elért haladást taglaló beszámolóba.
Ez ugyebár a vajdasági kérdés internacionalizálása. Amiről már volt szó korábban, egyes politikusok fenyegetőztek vele, mások riogattak, ismét mások azt mondták, ezt nem lehet internacionalizálni, hiszen Vajdaság mint régió már régen jelen van Európában. Nemcsak tudnak róla, hanem tárgyalnak is vele, komolyan veszik, valós tényezőként kezelik. Az, ami újdonságnak számít, legalábbis számunkra, kibicek számára, hogy az itteni problémákkal a tartomány parlamentjének elnöke rukkolt ki Brüsszelben. Tehát a legmagasabb szinten hangzott el a vád, panasz(?), mely szerint Vajdaságnak a jövő évi költségvetési tervben nem irányozták elő az őt megillető 7 százalékot. A 2013-as költségvetési terv szerint 20 százalékkal kevesebb pénzt kap – szögezte le Pásztor István házelnök. Aki a Vajdaságról hozott alkotmánybírósági döntésekről is beszélt Brüsszelben. A sajtó szerint föltételes módban figyelmeztetett arra, hogy a bíróság határozatai politikai feszültséget okozhatnak a belgrádi és az újvidéki vezetés között. Nagyon apolitikusnak kell lennie annak, a vajdaságinak, aki ezt máris nem tapasztalja. Bár kétségtelen, hogy mind az itteni, mind a belgrádi vezetés egyelőre igyekszik csillapítani a feszültséget. Nemrég itt járt a pénzügyminiszter, majd a kormányfő is, és pont erről a témáról tárgyalt a tartományi vezetés egy részével. A végrehajtó oldallal. Azzal, amely a pénzzel bánik. A „törvényhozó” fel is rótta a mellőzést. Mindegy, most Brüsszelben nem csak a pénzről esett szó a képviselőház elnöke és a bővítési biztos között. „Világosan kimondták, hogy Vajdaság, illetve a decentralizálás és a tartomány alkotmányos helyzetének a kérdésköre a legfontosabbak közé tartozik. Amelyet nem lehet elhanyagolni” –mondta Pásztor István Brüsszelben. Más is elhangozhatott az unió székhelyén, mert Štefan Füle azt nyilatkozta, Vajdaságot az utóbbi években a decentralizálás és a kisebbségek helyzetének pozitív példájaként emlegették. Meg hogy reméli, ez a jövőben is így marad. Nagyon bürokrata ízű ez a kijelentés, nagyon azokra az időkre emlékeztet, amikor ezeket a témákat gyorsan a szőnyeg alá söpörték. Még akkor is, ha ugyanezen a találkozón azt is leszögezték, a koszovói problémára való összpontosítás miatt nem szabad szem elől téveszteni más fontos kérdéseket.
Szabatosabban, tartalmasabban fogalmazott közleményében Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője. Aki szlovénként nyilván sokkal jobban érti, min veszekszenek Szerbiában az unitaristák és az autonómia pártiak. Az irodájában megfogalmazott közlemény szerint „Vajdaság, fejlett multikulturális és többnemzetiségű környezetként Szerbia legerősebb ütőkártyája az Európai Unióhoz való közeledésben”. Meg hogy az itteni gazdasági adottságokat Vajdaság statútumának alkalmazásával kell érvényesíteni. Azzal a statútummal, amely – ugyebár – igencsak vitatott. Meg hogy olyan alkotmányos és törvényes kereteket kell kidolgozni, amelyek ezt lehetővé teszik.
Vajdaság kérdése tehát ismét téma Szerbiában. Ahogy megoldódni látszik a koszovói probléma, nagyon távlatian, de sejlik, itt az új ellenség. A tartomány autonómiája. Az, hogy a Dveri szélsőjobboldali politikai mozgalom nyíltan autonómia ellenes, nem meglepő. De nem az egyedüli ilyen új szervezet, amely azt hangoztatja, hogy meg kell szüntetni az autonómiát. A napokban az értelmiségieket tömörítő Haladó Klub is az autonómia ellen emelte fel szavát. Szerinte Szerbiát 9 körzetre kellene osztani, a mostani Vajdaság helyén 3 új jönne létre, és – most kapaszkodjanak – Újvidék lenne Szerbia fővárosa. Mert a legutóbbi népszámlálási adatok szerint az ittenieknek csupán a 2-3 százaléka vallja magát vajdaságinak. Ez esetleg egy nemzeti kisebbséget tehet ki. Ezért, mivel Belgrád túlságosan is megerősödött, az ország fővárosát Újvidékre kell áthelyezni. Ez is Szerbia 2012 november havának derekán.
Következő cikk: Kommentelésért akár letöltendő szabadságvesztés
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >