Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Jovanka
Öreg Dezső
Évtizedekig hallgatott róla mindenki. Nem létezett a közvélemény számára. A hatóságok számára sem igen. Megalázták, kirabolták, félretették és talán nem túlzás, ha azt mondom, nem vették ember számba.
Jovanka Brozról van szó, a néhai örökös elnök özvegyéről. Aki most betegsége miatt került hirtelen a szerbiai sajtó gyújtópontjába. Főleg a bulvársajtóéba, ami – ugye – itt az olvasóközönség legalább 90 százalékát jelenti. A jóízlést nemigen szokták számonkérni a bulvársajtón, de az, amit Tito özvegyével művel továbbra is a média, nem csak az ízléstelenség fogalmát meríti ki, hanem az embertelenségét, nyugodtan állítható, a szadizmusét is. Nemhiába, pontosabban hiába figyelmeztetett a minap az adatvédelmi biztos arra, hogy a belgrádi Klinikai Központ jogtalanul közölt információkat Jovanka Broz állapotáról. Nem az a baj, hogy a közvéleménnyel tudatták, beteg a néhai elnök özvegye. Inkább azzal van baj, milyen részletességgel ecsetelték a hajlott korú, minden hatalmi struktúra által félretett, észre nem vett, kisemmizett asszony betegségét. Mindenki elé tárták a testét borító sebeket, a XXI. század szerbiai bulvársajtójának stílusában, ahogy a műdalénekesek szerelmi életéről és a sportolók meg más csillagocskák egyéb személyes dolgairól írnak. Reality show formájában. Ahogy azt az itteni közönség megszokta, követeli. És ebben nem csak a kollégák a ludasak. Az őt gyógyító orvosok lelkes asszisztálása nélkül sohasem kerülhettek volna nyilvánosságra az olyan adatok, amelyek jobb helyeken az egészségügyi dolgozók és a páciens közötti örök titok tárgyát képezik. Mint ahogyan azt az orvosi eskü előírja. Amit Hippokratész úgy fogalmazott meg, hogy: „Foglalkozásom gyakorlása közben vagy azon kívül bármit is látok, illetve hallok az emberekkel való érintkezés során, aminek nem szabad nyilvánosságra kerülnie, arról hallgatni fogok, és azt, mint titkot őrzöm”.
De nem ez volt az első igazságtalanság, amit Jovankával tettek. Szándékosan nem a történt kifejezést használom. Tette vele nagyon is szándékosan minden hatalom. Az akkori, Tito korabeli meg az örökös elnököt váltó, a kommunistákat követő nacionalista szocialisták, de bizony az utánuk következő, állítólag demokratikus hatalmak egész sora is. Kivétel nélkül. Đinđić miniszterelnöktől kezdve Koštunicán át, állam- és kormányfői megbízatása idején egyaránt, Tadić uralkodása alatt egészen a mai hatalomig. Nikolić elnök nemrégen adott engedélyt arra, hogy több mint 3 évtized után megnyissák Tito páncélszekrényét, de eszébe sem jutott bárkit meghívni a családból erre az eseményre. Pedig állítólag ebbe a páncélszekrénybe a most nagybeteg özvegy személyes dolgai is bekerültek. Akkor, amikor az egykori JSZSZK elnöksége – ki emlékszik még erre az időszakra, ezekre a rövidítésekre, intézményekre? – tehát amikor az elnökség elrendelte, hogy az akkori Jugoszláv Nemzeti Bank trezorjába zárják el Tito és Jovanka személyes tárgyait, vagyonát. Most csak egy 3 tagú bizottság ismerkedhetett meg a páncélszekrény tartalmával. Az államfő bizalmas emberei. Még a megnyitást kérő bíróság sem képviseltethette magát. Pedig a hagyatéki tárgyalást elvitató örökösök követelésére történt minden. Bár, ki tudja... Az ügyet minden esetre államtitokká nyilvánították. Tehát az addigi otthonából kilakoltatott, egy nedves, beázó, penészes, fűtés nélküli állami villába átköltöztetett, személyes tárgyaitól megfosztott özvegy sem személyesen, sem jogi képviselői által nem vehett részt egykori férje páncélszekrényének kinyitásán. De nem csak ez az igazságtalanság érte az elmúlt több mint 3 évtized során. Bevonták személyes iratait. Útlevelet is csak nemrég kapott, maga a belügyminiszter adta neki át, még egy alkalmat kerítve arra, hogy a kamerák előtt bizonyítsa emberségességét. Nem igényelhette még a törvény szavatolta családi nyugdíjat sem. Ami halott férje után jár(na) minden özvegynek ebben az országban. Nem is igen magyarázható ez az özvegy iránti embertelen és nem utolsó sorban törvénytelen viselkedés. Még akkor sem, ha az akkori karrieristák és benyalók – nehogy valaki azt higgye, hogy ezeket a dolgokat most fedezték fel a szerbiai és nem csak szerbiai polgárok – tehát, hogy az akkori törtetők és könyöklők – csak illemből nem használok keményebb és találóbb kifejezéseket – nyilván féltékenyek voltak az elnök feleségére. Nem mint asszonyra, hanem mint az elnökhöz közel álló, rá befolyást gyakorolható személyre. Aztán a nacionalisták szakítottak mindennel, ami jugoszláv és internacionalista volt. A demokraták pedig mindennel, ami kommunista előjelet hordozott. És itt vagyunk ma, amikor csak szenzációként kezelik az egykori first ladyt. Ja igen! Mindanyian tudták, hogy egy óriási vagyon örököse. Amire csak szemet vethettek egyesek. Ki tudja, nem vittek-e el valamit abból a vagyonból azok a háborúk, amelyekben Szerbia sohasem vett részt?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >