Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
McCain szenátor és a magyar valóság
„ Orbán-kormány eltakarítása az ország éléről nem Amerika, nem a külvilág dolga.“ Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete (Magyar Narancs):
A mindig kiválóan fogalmazó, éles szemű politikai elemző, S. Balog Éva, a Hungarian Spectrumon publikált legutóbbi cikkében egy Martonyi János külügyminiszter által tett kijelentést idéz. John McCain szenátor múlt heti budapesti látogatásának utolsó aktusaként nyilatkozott a sajtónak, amiben diplomatikusan, de félreérthetetlenül hangsúlyozta azokat a fenntartásokat, amelyekkel általában Amerika, de ő személy szerint is az Orbán-kormány viselt dolgait szemléli. Érdemes itt leírni pontosan, mit is mondott a republikánus szenátor:
„Aggályok merültek fel, és néhány aggály súlyos… A magyaroknak kell ezeket demokratikus úton megoldani, és az ország demokratikus intézményeinek, a fékek és ellensúlyok rendszerének, illetve a jogállamiságnak erősnek kell lennie ahhoz, hogy támaszai legyenek ennek a folyamatnak.”
E szavak nem igényelnek kommentárt. Hogy mégis fűzök hozzájuk két megjegyzést, azt a nyilatkozat utóélete: a magyar kormányoldal által kezdeményezett félremagyarázások teszik elkerülhetetlenné. Tehát mit is üzent McCain: (1) Léteznek valós problémák az Orbán-kormány tevékenységével kapcsolatban. Ennél többet tulajdonképpen a kijelölt, de még nem akkreditált amerikai nagykövet, Colleen Bell sem mondott, de vele kapcsolatban már elszabadultak a fideszes indulatok, mint ismeretes. (2) Az Orbán-kormány eltakarítása az ország éléről nem Amerika, nem a külvilág dolga, ha a magyarok együtt akarnak élni e problémákkal, nyugodtan ismét megválaszthatják Orbánt és a pártját, de akkor számolniuk kell a következményekkel.
Hogy a Fideszben nagyon is értették, mit akart McCain üzenni, azt Fritz Tamás glosszája bizonyítja a leginkább: „Az amerikai törvényhozási delegáció villámgyors látogatást tett Magyarországon, villámgyorsan aggódott egy sort a magyar demokráciáért, Paks miatt, a választások tisztasága miatt és a német megszállás kapcsán tervezett emlékmű miatt. Mi pedig villámgyorsan felejtsük el ezt a »látogatást«.” – írja.
Hogy McCain nyilatkozata nem felejthető, azt épp a Hungarian Spectrum cikke mutatja a leginkább, de erre mások is rájöhettek. Martonyi nyilatkozata pedig pont azt a célt szolgálta, hogy a Fidesz-tábor számára valahogy feldolgozhatóvá, elfogadhatóvá tegye az esetet. Íme a Heti Válasz tudósítása a miniszteri nyilatkozatról:
„Martonyi János elmondta, hogy a konferencián kétoldalú megbeszélést folytatott többek között John McCain amerikai szenátorral, aki [1] »nagyon pozitívan nyilatkozott« pénteki budapesti látogatásáról. Az amerikai politikust biztosította arról, hogy [2] Magyarországon teljes mértékben érvényesülnek a jogállamiság szabályai.
A vitatott »kérdéseket [3] már megoldottuk, és szeretnénk, ha ezt Washingtonban ugyanúgy tudomásul vennék, ahogyan Brüsszelben az Európai Bizottság [4] már megtette« - emelte ki a külügyminiszter.
Hozzátette: John McCain »továbbra is a barátunk és [5] megértéssel viseltetik a magyarországi folyamatok iránt. Ezt a budapesti látogatása is megerősítette,[6] függetlenül attól, hogy pontosan milyen szóhasználatot alkalmazott a sajtó előtt«.”
Rövid, pár soros szöveg, melyben a külügyminiszternek sikerült hat hazug állítást elhelyeznie. Kijelentései számmal megjelölt kitételeinek pont az ellenkezője az igaz:
1. McCain egyáltalán nem nyilatkozott pozitívan budapesti látogatásán, lásd erre vonatkozóan Fritz reakcióit is.
2. McCain épp azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon nem érvényesülnek teljes mértékben a jogállamiság szabályai.
3. A vitatott kérdésekből Orbánék gyakorlatilag semmit sem oldottak meg, a látogatást is az emiatti „aggodalom” szülte.
4. Brüsszel és az Európai Bizottság a legkevésbé sem tekinti úgy, hogy a magyar kormány változtatott volna kifogásolt politikai módszerein.
5. Maga McCain nyilatkozata a legékesebb példa arra, hogy a szenátor nem megértéssel, hanem „aggodalommal” viseltetett a magyar fejleményekkel kapcsolatban.
6. McCain szóhasználata nem véletlen, hanem nagyon is szándékos volt, ezt látogatásáról visszatérve Washingtonba is megerősítette.
Martonyi nyilatkozata egyébként teljes összhangban van azzal az elvárással, amivel Orbán a parlament tavaszi üléssorozatát indította: legyen ellenfelünk akármekkora is, akkor is ellenállunk – valami ilyesmit mondott, s ez jól jellemzi azt a tényt, hogy a külföldet már meggyőzni sem próbálják arról, hogy szándékaik tisztességesek. Nyilvánvalóan nem először fordul ilyesmi elő a világtörténelemben, elég az 1989 előtti évekig visszamenni. Mindenkinek figyelmébe ajánlom a volt román kémfőnök, Ion Mihai Pacepa Vörös horizontok című könyvét, melyet hajdanán, mint a ceauşescui rendszer pontos és szemléletes leírását forgattuk. Most újraolvasva már jócskán háttérbe szorul a munka egykori konkrét tárgya, és félelmetes áthallásokkal jelenik meg benne a mai konkrét magyar politikai valóság.
Pacepa könyve azt is plasztikusan ábrázolja, miként maradt teljesen magára Románia akkori vezetője. És ha megnézzük Orbán nemzetközi szerepléseit, ezekben is minduntalan tetten érhető az elszigetelődés. Ceauşescu viszonylag gyorsan jutott el a washingtoni dédelgetett szerepkörből oda, hogy az utolsó állam, ahol még szóba álltak vele, a khomeinista Irán legyen – de ez a rövid időszak azért eltartott valamivel több, mint másfél évtizedig. A világ azóta nagyot fordult, a nemzetközi kapcsolatok dinamikája megváltozott, Orbánnak ennyi idő nem jut a hetvenkedésre. Legújabb négy éve bőségesen elég volt ahhoz, hogy legfeljebb Keleten fogadják, s ha mégis sor kerül találkozókra, azoknak a közös unióellenes sanda szándék (London), esetleg V4-es egyeztetések az okai. Magyar szempontból azt sem nevezném igazi diplomáciai sikernek, ha a szlovák (Robert Fico) és a magyar miniszterelnök olykor találkozik. Ez utóbbiakkal kapcsolatban egy szlovák szakértő nemrég ekként fogalmazott: „Ön, uram el sem tudja képzelni, micsoda elégtétel Fico számára, hogy látja Orbánt meghunyászkodva, hálásan gazsulálva elé járulni, amiért a szlovák miniszterelnök egyáltalán szóba áll vele.”
Következő cikk: A fasizmussal szembeni autentikus védekezés az antifasizmus
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >