Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Lámpavas és hazafiság
J. Garai Béla
„Viszont felróják Pásztor Istvánnak, hogy gyakran jár Pestre talán hogy megtudakolja a véleményét.“ J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Lehet egyetérteni vagy nem egyetérteni Pásztor Istvánnal, lehet helyeselni vagy elutasítani pragmatizmusát (például amikor a kisebbségvédelem céljából szövetségre lép a radikálisokból Európa-pártivá avanzsált haladókkal), lehet bírálni vagy jóváhagyólag rábólintani az általa vezetett párt médiapraktikáira, de nem lehet szó nélkül elmenni az őt ért megszégyenítő inzultus mellett. Az pedig végkép megengedhetetlen, hogy azt a gyalázatos, azt az elborzasztó és gyomorforgató eseményt, ami a múlt kedden, május 6-án játszódott le a budapesti Kossuth téren, megpróbálják a szőnyeg alá söpörni.
(...)
Mint ahogyan az is felfoghatatlan, hogy fel sem merül a Jobbik-demonstráció szónokának, Gaudi-Nagy Tamásnak a felelőssége, aki megpillantva az Országház kapuján kilépő vajdasági politikust, ráuszította híveit. Még az után sem kerül szóba a felelőssége, hogy másnap az M1 reggel című műsorában úgy vélekedett, hogy örüljön Pásztor István, hogy ennyivel megúszta, „mert a hazaárulók a lámpavason szoktak lógni”. Szerinte azért hazaáruló, „mert összeállt a magyar nemzeti érdekeket veszélyeztető szerb radikálisokkal, azokkal, akik kiüldözték a délvidékről a magyarok döntő többségét...”. „Pásztor azért is a délvidéki magyarság árulója, mert nem követeli a területi autonómiát”, vélekedett Gaudi-Nagy, megismételve, hogy ez a legkevesebb, amit kaphatott Pásztor István, fenyegetően hozzáfűzve, hogy „minden hazaáruló meg fogja kapni a jussát”.
Hasonló hangnemű kijelentések errefelé is elhangzanak olykor, de hát ez a Balkán, mi már megszokhattuk, ám még itt is rendszerint óriási vihart kavarnak vele. Ami mellbe vágja az embert, az az, hogy a magyar közéletben szinte nincs is visszhangja ennek a lincselésre való felhívásnak. Mintha ez lenne a legnormálisabb egy európai demokráciában, egy uniós tagállamban.
A magyar pártok igyekeztek elhatárolódni a történtekről, de megdöbbentő a Jobbik, a harmadik legerősebb magyar párt cinikus fondorkodása. Az incidenst elítélő nyilatkozatukban azt állítják, hogy semmi közük Gaudi-Nagy Tamáshoz, holott még az elmúlt mandátumban (vagyis a múlt keddig) a párt parlamenti képviselője volt, és a szóban forgó demonstráción jelen volt Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselőjelöltje is. Maga Morvai nem is hajlandó elhatárolni magát a Pásztor-ügytől, mondván: „nem Tomi köpte le, hanem valaki a tömegből”.
Mondhatná valaki, hogy a Jobbik úgy sem tekinthető demokratikus pártnak, kár megbotránkozni egy szélsőjobboldali társaság bunkóságain, csakhogy ennek a formációnak itt, a Vajdaságban is vannak aktivistái, és akadhatnak köztük elvakult követői a Gaudi-Nagy-féle eszement teóriáknak.
Van még néhány nem eléggé tisztázott mozzanata ennek a roppant kínos ügynek. Nem világos, hogy Budapesten miért nem kapott hangsúlyt az a körülmény, hogy Pásztor István nemcsak VMSZ-vezető, hanem a Tartományi Képviselőház elnöke is? Mintha nem vették volna figyelembe, hogy a tartomány legmagasabb közjogi méltóságáról van szó, legalább is a média ezt teljesen elhallgatta. Azt sem tudni pontosan, hogy ebben, vagy pártvezetői minőségében vendégeskedett a magyar Országgyűlés alakuló ülésén. Ám még ha „csak” határon túli kisebbségi vezetőként hívta meg őt Áder János, és nem mint tartományi házelnököt, akkor is érthetetlen, hogy miként történhetett meg az, hogy kíséret nélkül hagyja el az Országháza épületét? Hogyan fordulhatott elő, hogy az államelnök vendégét nem kísérik ki és nem szállítják hivatalos gépkocsin szálláshelyére?
A magyar-magyar vonatkozások mellett természetesen az sem mellékes, hogy szerb részről hogyan reagáltak a Kossuth téri inzultusra. A parlamenti pártok kivétel nélkül elítélték a jobbikosok akcióját, és erélyes fellépést követeltek a magyar hatóságok részéről. A több ellenzéki pártot és civil mozgalmat tömörítő Vajdasági Konvenció közleményében pedig méltatja Pásztor István és a VMSZ érdemeit abban, hogy a magyar kisebbségi közösség „megvalósíthatja polgári és nemzeti jogait Vajdaságban és a szerb államban”, és megállapítja, hogy ez a politika, a két nemzet megbékélése nem tetszik a határ mindkét oldalán található szélsőségeknek. Emlékeztetnek arra, hogy Pásztor István néhány hónapja megakadályozta, hogy a Jobbik irodát nyisson Szabadkán.
A szerb közvélemény viszonylag érdektelen maradt, egy blogbejegyzésben viszont felróják Pásztor Istvánnak, hogy gyakran jár Pestre „talán hogy megtudakolja a véleményét, vagy azért, hogy a magyarországi szerbek is olyan jogokat élvezhessenek, mint az itteni magyarok”.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >