Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az utolsó roham
Tamás Gáspár Miklós
„A kormányzat taktikája nem ostoba, hanem gonosz. Ha nem lázadtok ellene, meg fogtok dögölni.” Tamás Gáspár Miklós (dinamo.blog.hu):
Minden újságolvasó ember tudja, hogy a kormányzat egyik szerve, az ún. KEHI vizsgálatot indított azok ellen a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) ellen, amelyeket a norvég állam támogat anyagilag, illetve az ellen a magyarországi alapítvány (az Ökotárs) ellen, amely a pályázati kérelmeket elbírálja. A norvég diplomácia (és más nyugati meg nemzetközi intézmények) képviselői világossá tették, ami különben is világos: mivel itt nem magyarországi közpénzekről van szó, ezért az egésztől a KEHI-nek (a továbbiakban röviden: Orbánnak) az orra fokhagymás, a vizsgálat jogellenes úgy, ahogy van.
A Védegylet, a NaNe, a TASZ, a K-Monitor, a PATENT Egyesület, az Autonómia Alapítvány stb. a legeslegjobb magyarországi intézmények közé tartozik: a társadalom büszke lehet rá, hogy léteznek, működnek – egyszerűen nélkülözhetetlenek, ma főleg bennük mutatkozik meg boldogtalan hazánk jobbik énje. Mi sem jellemzőbb, mint hogy egy távoli – még csak az Európai Unióhoz se tartozó – ország kormányzata támogatja őket, s a magyar állam még ezt se akarja megengedni.
Amikor az ember már-már azt hitte volna, hogy a mindennapi disznóságok már nem tudják fölháborodásra késztetni, íme: a KEHI (röviden: Orbán) bebizonyítja, hogy soha nem szabad belefáradni a fölháborodásba és a tiltakozásba, és megunni a fölháborodást és tiltakozást maga is disznóság.
A legfrissebb ÉS-ben ezt írja György Péter: „Ha valaki azt hiszi, hogy a Trafó, Jurányi [Inkubátor]ház, Táp Színház, Krétakör, Káva, Maladype, Pintér Béla Társulat, Stúdió K, Tünet együttes, Szputnyik Társulat, No Kredit Szabadegyetem, Artpool, ArtPortal, Labor, acb Galéria, 2B Galéria, FUGA, HAP Galéria…, tranzit.hu, Kisterem Galéria, Szabad Művészek, JAK, FISz, Fordítóház, Szépírók Társasága csoportjaiból összeálló hálózati kultúrát és intézményrendszert lecserélheti, illetve figyelmen kívül hagyhatja, az tényleg súlyosan téved, illetve beláthatatlan károkat okoz az országnak, a kortárs társadalomnak.” Az igaz, hogy aki (röviden: Orbán) „le akarja cserélni” (értsd: meg akarja semmisíteni) mindezeket, kárt okoz a társadalomnak, de nem téved. Aki mindezeket – és a norvég alap által támogatott intézményeket – el akarja tiporni, remekül céloz.
Ugyanis ez az igazi ellenzék.
(Nem helyes ezt „civil szférának”, „civileknek”, „civil szektornak”, „civil szervezeteknek” nevezni [hogy a „civilkedés” névre hallgató nyelvi, szemantikai szörnyszülöttről ne is szóljunk] – nem véletlen, hogy ezek a kifejezések a magyaron kívül egyetlen más nyelvben sem ismeretesek – , hiszen a civil társadalom fogalmába minden önkéntes-szerződéses egyesülés beletartozik, Hegel szerint pl. a politikai pártok, a nyilvánosság és a piac, és a civil társadalomba tartoznak a médiák, továbbá az érdekképviseletek: a szakszervezetek, szövetkezetek stb. Magyarországon az NGO-kat, a nem kormányzati szervezeteket nevezik „civil”- nek, ami a politikaellenes és így antidemokratikus közszellemből származó, sajnos jellegzetes aberráció.)
Oroszországban is fontosabb eleme az ellenzéknek a Pussy Riot, mint az ilyen-olyan vacak pártocskák.
A szabad hálózatok – amelyek Magyarországon egyedül képviselik és védelmezik a represszív-diktatúrás államrend és a fékét vesztett tőkeuralom áldozatait: a szegényeket, a nőket, a melegeket, a leszbikusokat, a transzneműeket, a romákat, a menekülteket, a munkanélkülieket, a hajléktalanokat, a bántalmazott nőket és gyerekeket, a kiszolgáltatott diákokat és fiatal értelmiségieket (bár a politikai üldözötteket sajnos még nem), amelyek egyedül szállnak szembe a rasszizmussal, az etnicizmussal, az újfasizmussal, az antiszemitizmussal, a xenofóbiával, a szexizmussal, a homofóbiával, az idősek megvetésével, a szomszéd népek ellen irányuló sovén propagandával, az irredentizmussal (bár ez utóbbiakkal nem elég szilárdan) stb. – az egalitárius és emancipatorikus politika egyedüli letéteményesei ebben az országban.
(Szomorú, hogy a parlamenti és helyhatósági politikában – egyes személyek és kisebb csoportok dicséretes, ám részleges kivételével – ilyesmi alig észlelhető: de hát ez a helyzet.)
Mint mindig, Orbán (röviden: Orbán) éles szemmel ismeri föl, hogy honnan fenyegeti veszély. Vannak tevékeny – főként fiatal – emberek, akik nem pusztán tiltakoznak, hanem bizonyos enklávékban szabad, egyenlő, biztonságos, transzparens, szimmetrikus viszonyokat teremtenek, képesek enyhíteni a szenvedést azok körében, akiket Untermensch-nek tekint az autoritárius, elnyomó, állampárti jobboldal (röviden: Orbán)??? Szét kell őket kergetni, meg kell őket félemlíteni, ki kell őket éheztetni, külföldre kell őket kergetni! Ez az utolsó roham: azok ellen, akik a még úgy-ahogy, csonkult, rozsdásodó romjaiban fönnmaradt társadalmi autonómia utóvédjét jelenthetik.
Mi ennek a legújabb repressziónak a módszere?
Az ócska vagy – ha tetszik – klasszikus módszer: idegennek vagy idegen ügynöknek kell őket föltüntetni, amint ezt már Hitler és Sztálin is tudta – akivel egyáltalán nem akarjuk (ó, nem) azonosítani a magyarországi tekintélyelvű, nemzeti jobboldalt (röviden: Orbánt), isten őrizz. Füvező-fröccsöző, vézna, zsidó beütésű s oly kevéssé heteronormatív radikálisok a romkocsmákban – akiket „posztmodernnek” neveznek a szoci teoretikusok (politológusok?), akik sohase tudják, mi a divat (a „posztmodern” divat úgy az ezredforduló tájékán járt le végképp) – , akiket a judeobolsevik-judeoliberális-skandináv-benelux világösszeesküvés finanszíroz: ez a legújabb ellenség. Tökre igazuk van. Csakugyan ez az ellenség. De – szemben a műveletlen, tájékozatlan és elmaradott (de minimum outdated) ballib-szoclib maradékkal – a sovén-etnicista-szexista-represszív jobboldal (röviden: Orbán) pontosan tudja, hogy az egalitárius élmény (és ennek az élménynek a megteremtése, megszerzése és élvezete a szabad hálózatok diadala) számára halálos veszedelem.
Egalitárius és emancipatorikus eszmények léteztek korábban is, de élmények, tapasztalatok alig. Az eszmény és az élmény együttállása – ezt nevezték hajdan MOZGALOMnak – a valóságban opponálja a Nemzeti Együtthülyülés Rendszerét. Ezért annyira lényeges, hogy a szabad hálózatok mind feministák.
A feminizmus ugyanis nemcsak ideológiai-politikai-filozófiai irányzat, hanem mindenekelőtt életforma.
Fölszámolja a polgári társadalomnak azt a mérgező előítéletét, amely szerint lehetséges (sőt: érvényes) egalitárius köz- és polgári jog, de az államtól független „társadalomban” és magánéletben/magánerkölcsben megengedett a hierarchia, az elnyomás és az erőszak (illegitim kényszer). Amely szerint aki nem jogalany (pl. gyerek), azt szabad bárhogyan irányítani, vezetni, alakítani, ahogyan az az elnyomás ágenseinek tetszik. A feminizmus mint életforma és kultúra ennek a tagadása: ezért gyűlölik ennyire a nép ellenségei.
Az elszántan egyenlőségellenes jobboldali rezsim – amely képes volt mindennemű tiltakozás megkockáztatása nélkül bevezetni a szociális segélyezés helyett a büntető jellegű kényszermunkát („közmunkát”), s ennek révén megtorolni a redisztribúciós balszerencsét – létérdeke az egalitárius és emancipatorikus politikának mint élménynek, tapasztalatnak, életstratégiának az elfojtása. Ezért kell a fölszabadító, védelmező, megengedő, részvétteli, együttérző, képzeletgazdag, inventív, innovatív szociális, politikai, művészi és filozófiai praxisokat szétbarmolnia.
A kormányzat taktikája nem ostoba, hanem gonosz.
Ha nem lázadtok ellene, meg fogtok dögölni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >