Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Mentorok és bohócok
Öreg Dezső
Ki az ördög gondolta volna, hogy egy parlamenten kívüli, 3 százalékos támogatottságú párt vezetője olyan kijelentésre ösztönzi Szerbia elnökét, mely szerint „Ami a Hágai Törvényszéket illeti, felvetődik a kérdés, mi a végső célja ennek a cirkuszi előadásnak, mentorainak és bohócainak? Mit akarnak elérni? Hatalomcserét? A demokratikus társadalmakban erről nem választásokon szoktak dönteni?”
Tomislav Nikolić államfő fogalmazott így, az után, hogy az Európai Parlament határozatot hozott Vojislav Šešeljről. Aminek kapcsán és következményeként – és itt a következményen a hangsúly – ismét feszült lett a légkör a térségben. Ilyen egyszerűen, feszült. Mert a politikusok feszültté tették. Nem csak a horvátok, Boszniában is arra figyelmeztetnek, hogy a csetnik vajda nyilatkozatai mérgezik a térség légkörét. Csak azért használom a vajda megszólítást, mert ő maga is annak nevezi magát. Mondjuk abban a közleményben, amely november 18-án látott napvilágot a Szerb Radikális Párt honlapján. Amelyben a vajda, „Pr. Dr. Vojislav Šešelj gratulál a szerb csetnikeknek a szerb Vukovár fölszabadítása évfordulójának alkalmából”. Így jelent meg a honlapon, azon a napon, amelyen Horvátországban Vukovárnak a Honvédő Háborúban való 23 évvel ezelőtti elestére és a vukovári áldozatokra emlékeztek. Persze hogy az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások sabori és európai parlamenti határozat nélkül is feszültséget teremtenek. De a hivatalos politika csak azt követően indult be Belgrádban, miután megszülettek az említett határozatok. Persze Zágráb éppen ezt rója fel a szerb vezetőknek. Nevezetesen, hogy nem határolták el magukat Šešelj kijelentéseitől. A szerb államfő nyilatkozatára reagált a horvát diplomácia vezetője is, aki elmondta, Horvátországban természetesen mindenki tudja, hogy nem az itteni hatalom helyezte ideiglenesen szabadlábra Šešeljt. Ugyanakkor minden értelmes politikus azt vallja, a szerbiai hatalom néhány elhatárolódó mondattal hozzájárulhatna a térségen belüli jó viszony ápolásához és az ilyen, háborúra uszító retorika okozta nyugtalanság csillapításához. A külügyminiszter asszony azzal sem ért egyet, hogy Horvátország a választási kampányban eszközként használta az Európai Parlamentet.
És itt bezárul a kör. Belgrád és Zágráb a béke bajnokának tartja magát. A másikat viszont háborús uszítónak. A szerb elnök szerint Belgrád számára elfogadhatatlan az uszító retorika bárhonnan is érkezik, Szerbiából, Horvátországból vagy Albániából. Erre nem azoknak kellene emlékeztetni, akik saját udvarukban sem tudják megoldani a problémákat – mondta. Erre rátett még egy lapáttal az itteni külügyminiszter, aki kijelentette: „Majd ha Horvátország képes lesz nagy rendőrerők nélkül megőrizni 10 cirill feliratos táblát, akkor leckéztetheti Szerbiát.”
Az igazság az, hogy a csetnik vajdának jelenleg semmilyen komoly politikai befolyása nincs Szerbiában. Az itteni szélsőjobb figurájának, ha jobban tetszik, bohócának tartható. Amely szerepet legalább akkora sikerrel játssza, mint mondjuk Vlagyimir Zsirinovszkij Oroszországban. És körülbelül annyian is veszik komolyan. De engem inkább az érdekelne, miért döntöttek Hágában úgy, hogy haza engedik. Viselkedése teljesen biztosan megjósolható volt. Nem titkolta egy pillanatig sem, hogy kitart a Nagyszerbia eszméje mellett. Talán ezzel kellene foglalkozni az ENSZ-ben, ahol létrehozták a Hágai Törvényszéket. Mert a szerb vezetőknek abban is igaza van, hogy a vajdát nem várták ovációkkal, a hivatalos személyek közül senki sem köszöntötte, belgrádi nagygyűlésére csupán néhány ezer embert tudott összehívni. Ezek után kellene megerősíteni, hogy a hivatalos Belgrád nem a Karlobag-Ogulin-Karlovac-Virovitica vonalon képzeli el a szerb-horvát határt?
Hogy miért nem határolódik el a szerb politikai vezetés? Talán, mert az itteni közvélemény azért kitapinthatóan kifogásolja, hogy a hágai börtönben töltött 12 év után, indoklás, igazságszolgáltatáshoz méltó indoklás nélkül küldte haza a radikálisok vezérét. Az is benne lehet a dologban, hogy az itteni hatalom egyfajta állandó választási kampányt folytat. És az is, hogy Szerbiában még mindig nem vennék jó néven, ha horvát felkérésre tennének valamit, amit nem muszáj. Igaza van a politikusoknak, a nacionalizmus még mindig dühöng. Nem csak egyik oldalon.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >