2024. április 24. Szerda
Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Csontváry és a rasszisták

„Egy antiszemita is szereti a zsidókat, ha Izraelben vannak, és nem Budapesten.“ Amerikai Népszava, Konok Péter (hvg.hu):

Az Unió első rasszista miniszterelnöke

A magyarországi sajtó ellentmondást vél felfedezni Orbán Viktor bevándorlóellenes gyűlöletkampánya, valamint az egyiptomi államfőnek tett kijelentései között. Amikor Orbán a “keresztény Európát” félti a bevándorlástól, egyértelműen az iszlámra utal, és attól tart, hogy az iszlám átalakítja Európa arculatát. Az egyiptomi államfőnek viszont az iszlámot magasztalta. Annak ellenére, hogy a bevándorlóellenes gyűlöletkeltés burkoltan az iszlámnak szól. A nemzeti konzultációnak nevezett uszítás is összekapcsolta a bevándorlás és a terrorizmus témáját. Ez is az iszlám terrorizmusra való utalás. Orbán első bevándorlásellenes kijelentéseit a párizsi terrortámadás után tette. Függetlenül attól, hogy a párizsi terrortámadásnak semmi köze nem volt a bevándorláshoz, és a terrorcselekményeket nem bevándorlók követik el.

Ennek ellenére nincs ellentmondás az iszlámtól való óvakodás és az iszlám dicsőítése között. Ez tipikus rasszista megnyilvánulás. Egy antiszemita is szereti a zsidókat, ha Izraelben vannak, és nem Budapesten. A szélsőjobb kifejezetten támogatja a cionizmust, amely Izraelbe hívja a zsidókat. A Horthy-féle előző “keresztény Magyarország” főbb antiszemita egyházi ideológusai, Prohászka és mások, a zsidókérdés megoldását a zsidók kitelepítésében látták. Nem kell őket megölni, ha el lehet őket máshova paterolni. Orbán ellentmondásosnak látszó kijelentései ugyanezt jelentik. Azok nem ellentmondanak, hanem kiegészítik egymást. Az iszlámot tiszteljük, nagyra értékeljük, ha Egyiptomban (és más iszlám országokban) marad. Az ottani iszlámra nagy elismeréssel tekintünk. De ha ide akarnak jönni, akkor már nem vagyunk annyira nagy hívei az iszlám kultúrának, hanem egyenesen rombolónak tartjuk, képviselői ellen felkorbácsoljuk az indulatokat és védekezünk ellene. (...)

XXX

Bréking: a kormány tiszteli a kultúránkat

Szeretem Csontváryt. Ha lenne akkora nappalim, hogy beférne, szívesen kitenném a Baalbeket. Ha lenne jacuzzis uszodám delfinmozaikos medencével, jól mutatna benne, mondjuk, a "Sétalovaglás a tengerparton". Vagy valami más vizes téma. A gyerekek lövöldözhetnének rá vízipisztollyal, mint egyszeri kisgazda képviselő a Herman Ottóról készült festményre. Az is remek muri lehetett.

(Nekem csak képeslapom van a Csontváry-képekről. De például a fürdőszobámban Munch Sikolyának jókora reprója van kitéve. Reggelenként mostanában néha összetévesztem a tükörrel.)

Mégis van hát ízlésük, ez örömteli. Habony Árpád sem tenné ki a nappaliba a Kerényi-iskola alkotmányos alkotásait, bár azért kétségkívül egyszerűbb lenne, ha inkább ő maga költözne be a pécsi múzeumba (valahol lehetne helyet találni a hasba rugdalós terepjáróknak is, talán csak a vitrin meg a gardróbszekrény lógna át a Barbakánba). Jókora arca van az Árpádnak, de mégsem kétméteres: beférne az ajtón, ha mindkét szárnyát kitárják, nem kellene bontani.

Egy-egy képet L. Simon kult úr (© by Petri) is kirakhat magának, mondjuk van ez "A jajcei villanymű éjjel" című, arról mindig eszébe jutna, hogy a napenergia elszunnyad éjszakára, és olyankor aluszik a villamos, szendereg a robogás. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet büféjében sajátos pluszjelentést kaphat a "Vihar a Hortobágyon". A Puskás Akadémiára pedig remekül illik "A taorminai görög színház romjai". Az kicsit hasonlít egy stadionra. Ha a Felcsút rúg egy gólt, a gólszerzőt mindig ráfestheti valamelyik támogatott kismester, mint Kósa polgármester urat a cívis huszárdzsemborira. Nyugis állás lesz.

Hiszen ki lehet itt "kölcsönözni" már bármit. Balog miniszter úr dönt róla, ez már önmagában garancia. Ahogy L. Simon László fogalmazott, "...az sem ördögtől való gondolat, hogy a közvagyont képező, de különböző okokból »láthatatlan« műtárgyak és műkincsek egy részét gazdasági társaságok vagy akár magánszemélyek számára adjuk kölcsön". Hát igen. Balog tiszteletes kétségkívül nem az ördög, mert akkor Semjén exorcista úr csak meglocsolná szenteltvízzel, és nagy kénkőfüstben tűnne el. Eltűnt? Nem tűnt el. Na, ugye. Látható még, különböző okokból.

A kormány szemmel láthatóan tartja magát a határainkat ostromló megélhetési özönnépeknek szánt intéséhez: tiszteli a kultúránkat.

Ők így tisztelnek. Leakasztjuk, összecsavarjuk, felpakoljuk, elvisszük. Ha netán útközben baja lesz, majd fizet a biztosító, oszt jó napot.

Illetve a soha viszont nem látásra. 

2015. június 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább